Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-18 / 195. szám

1926 julius 18.

BACSMEGYEí pÍAPLŰ

Yt. I

nyugszik. míg nem lesz belőle köztársasági elnökne spanyolhonban. Hogy a Blasco elnök lesz-e, az nem biztos, de hogy ez a nagyravágyó asszony elnökiül lesz, arra mérget mernék venni.

Ezután megmutatta a könyvtárát. Oroszul, angolul, spanyolul, portugálul, norvégul, bolgárul, németül, szan.szkritül, ispánul, maej árul, szerbül.- románul és meg vagy tiz nyelven olvasható itt egyetlen név; Blasco Ibanez, Az >gyik cseh kiadást ero'-el a kezembe nyomra.

— Látja, a maga anyanyelvén is olvashatja az Apokalipszis négy lovasát.

Fogalmam sincs, hogy mit vétetem a világhírű Írónak, amiért mindenáron elakart csehesitení, de tény, hogy nagyon meg volt lepve, amikor a magyar kiadásbann kezdtem el lapozgatni.

— Igen, iitinre is le van fordítva a Vérző aréna — mondotta előzékenyen.

— De hisz ez magyar kiadás!

Legnagyobb sajnálatomra be kel vak

lanttól, hogy semmit se tudott rólunk magyarokról. A legeslegbüszkébb arra volt, hogy Szovjetoroszország is kiadta Xlll.-ik Alfonz ellen irt röpiratcit. Leninben szörnyen imponál neki az, hogy -teoretikus zseni létére egy óriási népet tudott gyakorlatilag forradalmasítani.

A villáját Rosa Fontanának hívják. Csupa luxus és kényelem- Saját mozija

van az emeleten Nagy vászon, nagy géppel, a falakon kóföskörül plakátok. Mind Ibanez-dgrabok Megmondtam neki. ho<”- az Apokalipszis négy lova sa nem tetszett filmen,

A Valentino ió barátom. Alice Terry-vel szinten jóba vagyunk, tehát inkább nem nyilatkozom. Tény. hogy a film ma még a nyomába se leohet a regénynek, l omegszórakozás. látványosság, trükkök és semmi lélek. Az Írónak egyben színésznek és rendezőnek keli lenni, akkor lehet majd igazán lélekbemarkolót' darabokat produkálni. Azt. hogy valaki liheg és zihál és meztelen a filmen, csak az’ostoba ember fogadja el művészetnek.

Búcsúzát, előtt egy ifjúkori képét odaadta nékem emlékbe — Én is voltam am tiatal — mondta kissé rezignáltan és miközben dedikálta a fotográfiát, csak az utolsó pillanatban tudtam megakadály ozni, hogy a pár soros kedveskedésben .

'■A men ami le tournaliste hongrois Etienne Tamás«

a hongrois helyett ne »csehszlovákot< Írjon. Meg tovább kutatott az Íróasztalán. hogy mit adhatna mást is emlékbe, de a titkár aggódó arccal rászólt, hogy ne pazaroljon. Spóroltak a. halhatatlansággal

TAMÁS ISTVÁN

ORyJQSl DOL6QK

Rendellenes jellemtipusok

hta: Dr. Sztankovits Kornél

Már közel tiz esztendeje annak, hogy egy budapesti orvosi lapban megtámadtam egykori tanáromat, Moravcsib professzort azért, mert egy népszerű füzetet adott ki a neuraszténiáról. Netn foglaltam cl merev álláspontot abban a tekintetben, hogy az ideg- és elmeorvostan népszerűsítésre való tudomány-e, vagy sem, de élénken kifogásoltam azt, hogy Moravcsik rrofesszor a lényegtelenségben tévelygő ‘ részletességgel foglalkozott a neuraszténia tfine'ttanával, úgy, hogy az olvasó saját idegéletében biztosan talált néhányat a leirt tünetek közül. Úgy emlékszem, azt ártani gáncsoló bírálatomban, hogy evvel a füzettel az illusztris szerző neuraszténiásokat nevel, ez pedig nem lehet célja egy népszerűsítő füzetnek.

S ime, most én is népszerűsítek.

A rendellenes jellemtipusok népszerűsítése nem árthat az olvasónak, hiszen itt veleszületett dolgokról van szó, mely ben nem változtathat a képzelődés. A hipocbonderek önmagukra

vonatkoztató törekvésével szemben pedig álljon a többi olvasónak hasznos megismerése. Mert hiszem, hogy az, aki végigolvassa ezt a cikket, más látószögből fogja szemlélni azokat a lelki jelenségeket, melyekét eddig talán

szándékosságnak, neveletlenségnek, fegyelmezetlenségnek, vagy elmebetegség tüneteinek gondolt.

*

Jóformán naponta találkozunk emberekkel, akikre ez a jelző illik: nem normális. Persze a normális szó roppant viszonylagos akkor, mikor lelki

iértékeket vagy állapotokat akarunk vele megjelölni. Ki a normális lelki életet élő ember? Ki a tipikusan rendes jellem és hol kezdődik az eltérés a rendestől? Nincs olyan egységes nézőpont, a melyből megválaszolhatnánk ezeket a kérdéseket. Ne keressük tehát a pontos normát, az abszolút egységes idegrendszert, ne figyeljünk apróbb eltérésekre, ingadozásokra, kivételekre — ez felesleges és gyakoulatilag értéktelen munka lenne, hanem figyeljünk fel azokra a jellembeli rendelleneségekre. melyeknek szociális, szóval gyakorlati jelenségük is van. A lelki- rendellenességek legtöbbször csoportosan, bizonyos állandósággal és rendszerrel, szóval típus-ban fordulnak elő s ezért az egyszerűség és az elevenség kedvéért ilyen típusok szerint ismertetem a jellembeli rendellenes

ségeket.

Mielőtt- azonban ezeket a jeüeinképcket bemutatnám, két dologra kell vigyelmezfetiiem az olvasót. Az egyik az, hogy, ezek nem beteg emberek. Nem betegek, hanem abnormálisak. Így születtek. Hasonlóak azokhoz, akik kétszínű szemmel, anyajeggyel, nagy fülekkel, vagy az egyik lábon hat ujjal jöttek a világra. Beteg embernek azt nevezzük, akinek állapotában változás áll be, akinél az eddigi egyensúly megbomlik, zavar keletkezik. Az abnormitás szóval veleszületett valami, a betegség pedig szerzett. Természetes, hogy az abnormálos ember is lehet idővel beteg, inig a beteg ember, ha normálisnak született, sohasem lehet abnormális. Ha ezt a különbséget átgondoltuk és megjegyeztük. úgy nem leszünk haragosak és türelmetlenek akikor, ha ilyen -abnormális jellem egész, életén át abnormális marad, nem fogjuk panaszolni: »Borzasztó ez az Aladár, nem tud megváltozni, most is olyan bolond, mint fiz év előtt!« Ha belátjuk, hogy Aladár rendellenes jellem, ügy nem beszélünk igy és nem mérgelődünk a változatlanságon. Aladár ilyennek Született s hiába javítóintézet, börtön- fenyítés vagy bármilyen büntetés. Aladár lényegében nem fog megváltozni. A nevelés, a környezet cltompithatja, elleplezheti a lélek abnormitását, de meg nem változtathatja. Egyúttal azzal is legyünk tisztában, hogy az ilyen abnormálos jellemnek nem súlyosbodhat az »állapota«, hiszen nem beteg, nincs ölyan szerzett baja, mely gyógyul vagy roszabbodik. Ne várjuk és jósoljuk ilyeneknél, hogy jövőre már tébolydába kerülnek, mert ez csakis abban az esetjjeu lenne lehetséges, ha valami elmebetegséget kapnának közben, ami azonban igen valószínűtlen. Gondoljunk mindig arra, hogy az abnormális jellem változatlan, mint akármilyen testi abnormitás. Azt ugyebár mindenki természetesnek tartja, ha valaki hat ujjal születik a jobb lábán, úgy ott idővel nem fog még egy hetedik ujj is kinőni, Az abnormális jellemről mégis sokszor hiszik és mondják, hogy »egészen meg íog bolondulni.« Ez persze csak a fogalmak félreértéséből eredhet s ezért még.egyszer megismétlem: a rendellenesség nem betegség.

A másik dolog, amit előre akarok bocsájtani, az abnormális jellemek gyakorlati jelentőségére vonatkozik. Az abnormális jellem sokszor összeütközésbe jön önmagának környezeté',e1, a társadalommal, a világrenddel. Sokszor anyui ira antiszociális az flyer, egyén, hogy

zárt intézetben kell tartanunk. De legtöbbször közöttünk jár. utunkba áll, bait okoz nekünk. Ha azonban tiszti ban vagyunk ilyen egyén jellemének abnormitasaval, úgy a minimumra szoríthatjuk a súrlódásokból vagy ósszeüt- Kozesekbol eredő rázkódtatásokat. Ha tudtuk azt. hogy ezeknek jelleme megvaltozhatatlan. úgy nem fogunk meddő, harcias és izgalmas kísérletekbe, nogy rendes embert faragjunk belőle.« Ne szálljunk tehát harcba, ne akarjuk erőszakkal megleckéztetni. megjavítani vagy megváltoztatni az abnormális leliemeket, hanem ismerjük meg őket es akkor könnyebben fogunk tompíthatni a rendellenesség érdekességein. A sikerek azonban ne kábítsanak el, mi csak egyes tüneteket tudunk megváltoztatm a t ellem azonban változatlan marad. Ha a testi rendellenességek egy részét sebészeti utón korrigálni is lehet, (a hatodik ujjat például 1c lehet vágni) ne gondoljuk, hogy el lehet tüntetni a jellembeli abnormitásokat. Jusson szunkbe az. hogy miként a szinvak sohasem fog. különbséget tenni a zöld és Piros kozott, úgy vannak, akik erkölcsi vaksaggai születnek, akik nem tudnak kulonbsegct tenni enyém és tied heves és helytelen között. Ha ennek ’belá'asara jutnának az emberek, úgy nagyon sok lelki izgalomtól kímélnék meg egymást, úgy nem igen lenne felbőszült apa, nádpáícás; tanító, magánzárka, verés, verekedés, párbaj, botrány és meggondolatlanul elcsettintett revolver, na megértés és belátás lenne az abnormális jellemekkel, szemben, úgy kevesebb lenne a büntetés, a megtorlássá jellembeli rendellenességek kevésbbé lennének kirivóak. Az egyes típusokkal való gyakorlati bánásmódot esetenként részletesen.

S most lássuk az. abnormális jellemek vázlatos rajzait. ;

l. A renyhe.

A kifejezés csak jellembeli renyheségro vonatkozik, tehát ne gondoljunk feltétlenül lusta, henyélő: • emberekre. A korosán renyhe jellemű ember például kitűnő futó is lehet. A szó különben sem fedi a tudományosan használt torpidot. A rajzból azonban hamaiosan ráismerünk a típusra

A renyhe emberekből hiányzik minden ingerlékenység. Közönyös a körülötte történő dolgokkal szemben, semmire sem reagál, semmit . se kisér kellemes vagy kellemetlen érzés , színezettel. Nem örül, nem bánkódik, nem ijed meg, nem haragszik, Hiányzik belőle minden kezdeményezés, jóformán egyedül az evés, ivás és alvás foglalkoztatja. Teljesen megbízhatatlan, erkölcsi gatlasai nincsenek,ezért nem illik rá a »buta, de becsületes« jelzőpár, pedig épen ezeket az emberekét szokták igy nevezni. Könnyen hazudik, anélkül azonban, hogy valami cél, szándékosság lenne hazugsága mögött. Félelem es meggondolás nélkül tulajdonit el idegen dolgokat, ha a kezeügyébe kerül. Semmi olyan munkára nem használható, amelynél némi önálló gondolkozás szükséges, mert a torpid jellem épen a gondolkozással áll hadilábon.

I ermészetes, hogy már a gyermekkorban jelentkeznek a jellembeli fogyatékosságok. A torpid nagyon rossz tanuló, a verés, a büntetés sem érdeklődését, sem szorgalmát nem tudja .felkelteni. Csakhamar kimarad az iskolából, inasnak adják, de ott sem lehet hasznát venni. Ha elküldik néni jön vissza, elfelejti magát, órákig elül, vágy eláll egy bolyén üresen, onaga elé bámulva. Ha azonban torpidsága nem olyan nagyfokú; megtanul valamilyen ipart, de sehogyan sem boldogul az életben, önállóan nem tud dolgozni .azonban állandó felügyeltet, irányítás mellett néha ió munkás is válhat belőle. Ha a lelki renyheség nagyon nagy fokú, úgy már idiotizmusnak .nevezzük, amely oly mér veket is ölthet hogy hUsz-harnjincéves idióták. még a járást,, v agy a kapállá!

v»!ó evést 'em tenu’tlk Ttcg., . Ilyenek

persze zárt intézetbe vASfc etőcf fiÉMb

rosan gumokórban pusztulnak el Az enjhébb torpld-alakok száma járkál közöttünk, <fe teljesen passzív lelkek* *- sah hájf nem.

okoznak, önálló munkát vagy gondot* kozást^rsze ne váriunk tőlük, "hasserü sok türelemmel és hosszas Isns^felgetés^ sei próbáljuk őket rendes 'életmódra; szoktatni. Amit a torpidok megszoktak* azt hűen, bárgyún ismételgetik tovább*' napról-napra, megkövesült egyformasággal. Ha tehát rendes életformába, szoktattuk őket, úgy ne próbáljunk mást, mert célt úgy sem fogunk elérni. A primitiv életmód megszokása a tora pidok egyedüli erénye és tehetsége.

2. Az izgága.

A magyar szó, melyet most alkalmazok előszöT, megint nem fedi a tudományos műszót, a görög eredetű eretikosz-t. Eretizmus tulajdonképen ingerlékenységet, irritációt jelent, innen az eretikus ember, az eretikus jellem. (Ne tévesszük össze az erotikussal!! Erotikus a görög erosz-ból, szóval szerelemből fakad.)

Az izgága jellem sok tekintetben teljesen ellentéte a renyhének. Aktiv, tevékeny, mindenütt ott van. Néha nyer*, goromba, máskor meghatódik, könnyekre fakad, szóval élénk, a végleteket kedvelő érzelmi élete van. Mint kisgyereket először a helyes« jelzővel illetik eleven viselkedése miatt, csakhamar azonban »élénk«-uek mondják, majd az iskolában »rossz«-nak, az életben »gazemberének nevezik. Az iskolában minden tekintetben rossz tanuló, szellemi képeségeinek hiánya mellett rossz a magaviseleté és nincs semmi szorgalma. Heves, könnyen tüzbe jön és mindenbe bele fog, mindenbe bele ártja; magát, minden csődületnél, balesetnél; verekedésnél ott van. Bátran verekszik de nem tudja miért. Akik ismerik izgága természetét és vakmerőségét, azok könnyen kihasználják . Elcsatangol, kerüli az iskolát, minden csínyben részt vesz, állatokat kínoz, megtámadja az egyedül levő nőket, korán kezdi ismerni életét, de azért nemi ösztöne nem mondható fokozottnak vagy rendellenesnek.

Ha felnő, Jépten-nyomon összeütközik a hatóságokkal. Könnyelmű, meggondolatlan. de sohasem rosszindulatú. A pénzzel nem tud bánni, ha alkalma van lop. sikkaszt, de ha pénze van szertelenül adakozó, könnyen érez részvétet minden koldus iránt. »Jószivü gazember« — szokták ilyenkor mondani. Néha bűntényekben is részt vesz, de sohasem kegyetlen, lángoló gyűlölete könnyen lelohad s átcsaphat megbánásba vagy rajongásba. A moral insa-. nity-ben szenvedők is ide sorolhatók, azok, akik erkölcsi vaksággal születtek, akik nem látják a jó és rossz közötti különbségét.

Megjelenése legtöbbször kellemes, modora udvarias, szolgálatkész, beszéde kedélyeskedő, változatos. Csak később vesszük észre jellemének rendellenességeit, ijesztően nagy erkölcsi fo-1 gyatékosságát

A forradalmak s az azt követő nyugtalan idők, amikor a verekedő kedv és az elszántság dicséretes,hazafias dolog volt, bőven vetették felszínre a feltüzelt eretikusokat, a felelőtlen elemek, a terroristák, a bombahajitók nagy része fogyatékos, izgága, jellem volt, akik mások befolyására gyilkoltak cs erőszakoskodtak. Annak is nagyon szomorú következménye volt, ha ilyen kritikai és etikai érzés híjával levő eretikust

bátorságának jutalmául önálló hatáskörrel ruháztak föl.

Mivel az eretikus a jóra épugy reagal, mint a rosszra, nagyon fontos, hogy állandó irányítás és felügyelet alatt legyen, nehogy idegen, káros befolyások = érvényesüljenek ingatag jellemén. Az Izgága ember könnyen befolyásolható, igy tehát irányítása nem nehéz dolog. Kitartó, állandó munkára fogni nem lehet, de apró és változatos megbízásokat