Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-18 / 195. szám

BÄCSMEGYEI NAPLÓ Az ellopott Radetzky Egy tábornok özvegye ellopta az osztrák hadvezér miniatűr-szobrát 192F július 18. 6. oldal gést, vagy engedetlenséget sem fog eltűrni. A tisztviselők ne akarjanak kényszeríteni — mondja a körende­­letben Caillaux — hogy a legéleseb­ben lépjek fel ellenük, mert abban a pillanatban, amikor az ország a leg­súlyosabb áldozatokat is meghozza a pénzügyi szanálás érdekében, bi­zonyosnak kell lennem abban, hogy minden állami hivatalnok és különö­sen a pénzügyi és adótisztviselők teljes mértékben támogatnak mun­kámban. Caillaux körrendeleté határozott nyugtalanságot váltott ki. Biztosra veszik, hgoy teljesen sikertelen kí­sérletezése. Ne menj Brazíliába! Ez nem otthon, ez a pokol Egyre jönnek a levelek Brazíliából tölve keserves panaszokkal és csalódá­sok hírével s a bácskai és bánáti fal­vakban mégis egyre tart a készülődés Brazília felé. A kivándorlási vállalatok számára még mindig nagyszerű üzlet a vajdasági nyomor, amely űzi az embe­reket Brazília és Kanada felé. Az idei őszön uj légiók indulnak a messzi riyomornság felé. Az áradás tönkretette egész vidékek népét. A gazdag emberek is koldusbot­ra jutottak. Azokon a területeken, ame­lyeket még megkímélt az ár, szintén nem lesz kenyér. A férfinépet, igát, a legnagyobb munka idején közmunkára kellett rendelni. Nincs, aki arasson, nincs, aki megkeresse a kenyérre és az adóra valót. Ma már az adó is olyan fontos és lényeges szükséglet, mint a kenyér, mert az állam nem vár, nincs halasztás s nincs irgalom, akkora sum­mákat követelnek azoktól, akiket az ár­víz megfosztott jövedelmüktől, vagy korlátozott a kereseti lehetőségükben, amit egy summában még nem is láttak. így adja a vándorbotot szorgalmas, dolgozni tudó és akaró emberek kezébe a nyomor és — a végrehajtó. Pedig, akik elmentek, mind szívesen visszajönnének. A múlt év decemberében Joó Mihály szentai ácsmester eladta házát, kis va­gyonát pénzzé téve, családostul kiment Braziliába. Tőle jött most levél, amely kézről-kézre jár Szentán. A levélben a következő részletek van­nak: »Igen nehéz sorban vagyunk. Bete­gek vagyunk. Négyen fekszünk egymás mellett a földön...« »Megbetegedtünk a rossz víztől és a melegtől. Igen nagyon soványak va­gyunk, alig van emberi ábrázatunk s olyan gyengék vagyunk, hogy az ajtóig alig bírunk elvánszorogn!.« »Olyan meleg van, hogy majd meg­égünk.« »A betegségünkről azt mondják, hogy a kiima vérváltozást okoz. Sokan egy évig is szenvednek benne s igen sokan meghaltak szegény kivándorolt magya­rok közül, akik jobbat kerestek az ott­honiaknál. Egész családok pusztultak ki. Nagyon sok család elcsorbul, akik egészségesen eljöttünk hazánkból Na­gyon sokan vagyunk, akiknek lábaik véreznek az élő kukacoktól, amelyek a csontig rágják be magukat s nem leret eltávolítani. Különösen a fazendákon van sok ilyen féreg. Egy magyar csa­ládnak mind a hat tagja meghalt. A kereset is nagyon kevés. Hazamennénk már, de egy személy­nek 500 millreiszba (4000 dinár) kerül a hazautazás s annyit nem lehet ke­resni. A gyárak is mind állnak, nincs munka. Nyugodjon mindenki. ne mozdulja­nak, akármilyen nehéz is az élet, de bár azt mondhatják, hogy otthon vau­nak Ez nem otthon. Ez a pokolnál is rosszabb.« ... Szegény Brazíliába sodródott ma­gyarok. Még annyit sem érnek el szen­vedéseikkel, hogy másokat megválta­nának. Aki Amerikába készül, az mind azt hiszi, hogy ó' lesz a kivétel. Neki si­­jrerült — biztos kenyeret találni. Bécsböl jelentik: A wetzdorfi kastély­ban, ahol az osztrákok nagy hadvezére, Radetzky van eltemetve, most Fichtel An­tal udvari • tanácsosi lakik családjával együtt. Fichtel néhány hét előtt megle­petten konstatálta, hogy az egyik Ra­­detzky-szobából eltűnt két értékes mi­niatűr-szobor, amelyek Radetzjcyt és leányát ábrázolták. Fichtel nyomban feljelentést tett és öt millió korona jutal­mat tűzött ki az ellopott szobrocskák megken'tésére. A bécsi rendőrség körlevélben érte­sítette az összes régiségkereskedőket és zálogházakat a lopásról. Néhány nap előtt az állami zálogházban, a Dorothe­umben egy jól öltözött éltesebb hölgy jelent meg és két szobrocskát ajánlott fel elzálogosításra. Pakszer igazgatósá­gi tanácsosnak a két miniatűr annyira megtetszett, hogy megvásárolta a maga Párisból jelentik: A kamara szombati ülését délután három órakor nyitották meg. Az elnöki tisztséget a kamara al­­elnöke vette át, mig Harriot kamarai el­nök a képviselők padsoraiban foglalt he­lyet, mert a pénzügyi javaslat kérdésé­ben felszólalásra készült. Az ülés megnyitása előtt Chautemps radikális képviselő határozati javaslatot terjesztett be, amelyben hangsúlyozza, hogy Caillaux javaslata alkotmányelle­nes és ezért vegyék le a napirend, röl. Az indítvány a szocialisták és az egész baloldal részéről helyeslésre talált. Az ülésen Chapedelaine, a pénzügyi bizottság elnöke szólalt fel, aki terjedel­mes beszédében utalt a helyzet rendkí­vüli komolyságára és kijelentette, hogy a kamara méltóságának lekicsinylését jelenti a pénzügyi javaslat. Utána Harriot, a kamara elnöke aggodalmát fejezte ki a javaslatok miatt és a kormány terveit pénzügyi dlkta­­túrának bélyegezte, amely szerinte óriási veszélyeket rejt magában. A pénzügyi javaslatokat nem fogadta cl. Briand miniszterelnök feszült figyelem számára. Amikor Pakszer .megtudta, hogy a szobrocskák lopásból származ­nak, kiutazott Wetzdorfba. Bejelentette magát a kastély uránál, aki nyomban fogadta. Pakszer átadta a szobrocská­kat, átvette az ötmillió koronás jutal­mat és elmondotta, miként került a szob­rocskák birtokába. Mialatt azonban a kastély urával beszélgetett, meglepő do­­log történt Kinyilt az ajtó és belépett az a hölgy, aki Pakszernak az ellopott szobrocskákat eladta. A hölgy Nendegg generális özvegye, a kastély arának anyósa. Fichtel tanácsos, a kastély ura ami­kor megtudta, hogy anyósa a tolvaj, természetesen visszavonta a feljelentést és mivel családi lopásról van szó, a rendőrség a maga részéről is befejezett­nek nyilvánította a rendkívül kényes és kínos ügyet. mellett válaszolt a felszólalásokra és ki­jelentette, hogy ha Herriotnak, mint a kamara elnökének kötelességei vannak, neki, mint miniszterelnöknek hasonlóan súlyos a helyzete, amelyért viseli a tel­jes felelősséget. Este hét óra negyvenöt perckor sza­vazásra tették fel a részletes vita kér­dését. A vita mellett 343, ellene 288 szava­zatot adtak le, a kormány 43 szava­zattal kisebbségben maradt. A szavazás eredményét este nyolc órakor hirdették ki. A kormány tagjai rögtön eltávoztak és este tiz órakor, a tizedik Brland­­kormány benyújtotta lemondását. A kormány lemondását az ellenzéki pártok körében megnyugvással vették tudomásul. A köztársaság elnöke egész éjjel foly­tatta a kormánylakitási tárgyalásokat. Valószínű, hogy Hcrriot kap megbízást, de lehet az is, hogy Lean Blum. Cail­­lauxt hosszú idóie bukott embernek tartják. A kormanyalakitasi kiserietek nagy érdeklődés mellett tolynak. Poli­tikai körökben legtöbb sikert herriotnak jósolnak megbízatása esetén. A villámcsapás nem öl A villám halottal tetszhalottak Egy bécsi orvosprofesszor szenzáiés felfedezése Az idei viharos, esős év nyarán ugy­­szóván napról-napra olvassuk az újsá­gokban, hogy itt vagy amott becsapott a villám, megölt ennyi meg ennyi em­bert. Igazán szenzációként hat tehát az a legújabb Becsből érkező hir. hogy villámcsapástól nem lehet meghalni. Eb­ből arra következtetnek, hogy mind­azok, akiket eddig mint villámsujtotta­­kat eltemettek, tetszhalottak voltak csa­pán. Bécsben már huszonöt éve fennáll az »Elektro-pathologisches Muzeum«, vagy röviden villámmuzeum, melyben, mint már a neve is mutatja, a villamosság­nak az élő szervezetre való hatását vizs­gálják A múzeum kemény, huszonöt­éves fennállása alkalmából kiállítást ren­dezett, melyen többek között bemutat­ták viliámsujtotta emberi csontok rönt­genképeit. Mikroszkóppal könnyen kö­vetni lehet a csontokon a villám útját, keskeny barna vonalkák, mint az év-' gyűrűk a fákon. A csontokon azonban, ép úgy mint a fáknál, valami égésnek vagy kémiai elváltozásnak nyomát sem lehet látni, az elváltozás tisztára me­chanikai. Hasonlókép megfigyelhető, hogy a ruhákon is igen ritka az égési nyom. Egy madárnál világosan látható egy köralaku sebhely, mely a villámtól ered és mely teljesen lekopasztotta ezen a helyen a madarat, a bőrön azonban hő­hatás következményének még nyoma sem látszott. A muzeum igazgatója, dr. Jellinek egyetemi orvostanár éhből ar­ra következtet, hogy sem a menykőnek sem a mesterségesen előidézett . vil­lanyáramnak nincsenek halálos követ­kezményei. Még ott sem, ahol a villám­tól csapott ember élettelenül esik ö&z­­sze. Jellinek Szermi nincs szó halálról, hanem legfeljebb 'tetszhalálról. Állítása bizonyítására több érdekes adatot sorol fel a tudományos körök­ben nagy tekintélynek örvendő tudós, igy á következő esetet is: Graz mel­lett, a nyílt mezőn a villám becsapott! egy asszonyba és hároméves gyerme­kébe. Mindkettőt a hullakamrába szállí­tották. Véletlenül ott járt egy bécsi or­vos, akinek tudomása volt Jellinek dr. kutatásai eredményéről, 'néhány em­ber segítségével egy órán keresztül mesterséges lélekzést végeztetett a hul­lakamrában élettelenül fekvő asszonyon és gyermekén és a munkát siker koro­názta. Anya és gyermek magukhoz tér­tek és még ma is élnek. Ezért a bécsi professzor azt a követelést hangoztatja: mig a villámsujtotton nein jelentkeznek a halotti foltok, feltétlenül fenn kell tar­tani a mesterséges lélegzést. Néhány évi tapasztalatai alapján Jellinek dr. azt állítja, hogy villámsujtott embere­ket meg lehet menteni, ha csak egyéb sérülésük nem túlsúlyosak. Jelűnek dr. tapasztalatai alapján ál­lítja, hogy közvetlen szülés előtt álló villámsujtott nőkön nem kell mestersé­ges szülést eszközölni, hanem mester­séges lélegzés utján magához téríteni, akkor sem az anyának sem a gyermek­nek nem lesz baja. Jellinek különböző kísérleteket végzett állatoknál is, me­lyek mind igazolják az ő állításait. Bécs­ben nemrég egy vihar alkalmával egy lovat agyonsujtott a villám. A szegény állat élettelenül esett össze. Néhány órá­ig eltartott mig a pecér elszállította a »dög«-öt. Ott egy állatorvos-növendék kezeibe került, aki tanulmányozni akarta a hullát Alig vágott azonban fel a »hul­lán» egy kis eret, amikor friss, meleg vér ömlött ki. A ló csak tetszhalott volt. Ha Jellinek professzor kutatásai pon­tosak. két fontos dolog következik eb­ből, először: hogy a villám nem oly ve­szélyes valami, mint azt eddig hittük. PArxÁMlN PATKÁNYIRTÓSZER d boza 15 dinár, kapható minden gyógyszertárban és drogériában to­vábbá n Torontáli Agrárbanknál Ve­­liki-Btékereken. io3f6 Felhívás Országunk magyarsága nemcsak számbelileg, hanem gazdasági és kulturá­lis téren is határozott dekadenciában van. A fajunk létét fenyegető veszede­lem ellen védekeznünk kell és minden erőnk megfeszítésével meg kell szüntet­nünk a visszafejlődés kóros állapotát. Ez a népmentő feladat a megfogyatko­zott magyar intelligenciára hárul, önerőnkből kell pótolnunk mindazt, amit az­előtt az államilag vagy közhatóságilag támogatott intézmények tucatjai és a rátermett emberek százai az itt élő magyarság kulturális és gazdasági érdekei istdpolására tettek. A segítés és talpraállitás egyik hatékony módja országunk magyarsága knlturnívójának emelése. Ennek érdekében ez év őszén a gazdasági, szociális, egészségügyi és közmivelödési előadások egész sorozatát szándékozom rendez­ni a magyar-lakta községeidben. Felkérem tehát mindazokat, akik kellő hivatottságol éreznek magukban, és a tervbevett akciót helyeslik, hogy elvi hozzájárulásukat és közreműködési készségüket nekem írásban mielőbb bejelenteni szíveskedjenek, azon tudomány­ág vagy ismeretkör megjelölésével, melyből előadásaik tárgyát menteni óhajt­ják. Mihelyt az akció sikere kellő számú előadó jelentkezésével biztosítva lesz, a magyar kultúra tiszteletreméltó önkénteseit még a nyár folyamán értekez­letre fogom összehívni, hogy közös tanácskozáson megfelelő működési progra­mot állítsunk össze és ősszel bizonyos előre megállapított sorrendben megkezd­hessük az előadások sorozatát. Az elárvult, magyar kultúra önzetlen munkásain áll, hogy az ige mihama­rabb testet öltsön! Szombor, 1926 julius 18. (Mite Popovića ul. br. I.) Testvéri üdvözlettel: PROKOPY IMRE főtitkár LEGÚJABB ® ■ • Lemondott a tizedik Briand-kormány Negyvenöt szótöbbséggel leszavazták Caillaux javaslatait

Next

/
Oldalképek
Tartalom