Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-18 / 195. szám
XXVII, évfolyam Szubotica, 1926 VASÁRNAP Julius 18, mep után és hétfőn délben Szerkesztőség 5—10, 8—52 EJSfizetési ár n< BWUw Megjelenik minden reggel, ünnep után és Telefon: Kiadóhivatal 8—58 A Dima let am. 195. szám z,maj jovm trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Suhotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) • Minden bajnak megvan a maga termékenyítő hatása és a nagy katasztrófák, amelyek ereje végheteilen., kicsiségének tudatára döbbentik ■ az embert, a nemzetközi szolidaritás szükségérzeíéí mélyítik.- Ha az elemek haragjával állunk szemben, kihunynak -egy pillanatra a gyülölség píisztortüzei, amelyek az emberek, osztályok és népek közti távolságok fölött őrködnek. 1879-ben. amikor Szegedet elöntötte a Tisza, az egész civilizált világ résztvett a rekonstrukció müvében. Bécs, Berlin, Róma, Páris, London, Brüsszel tekintélyes adományokkal járultak hozzá az árvízkárosultak segélyezéséhez és. a tiszaparti metropolis körutait ennek emlékére nevezték el az európai fővárosokról. Azokat a károkat, amelyeket ■ a Duna, ez a szörnyű kalózzá vadult folyam okoz a Vajdaságnak, csak részben pótolhatja a kormány gondoskodása és a társadalom segítő'akciója. De ha nem zárkózunk el a szerencsétlenségből meríthető tanulságók elől, akkor a veszteség a jobb ¥>vőhe fektetett.tökévó-Auilik. Az elpusztult értékek épp úgy a- fejlődés elemeivé lesznek, mint ahogy a földben porladó holttestek az utódok | számára gyümölcsöző talaj éltetőnedveit szaporítják. A közösségnek az a tömör védő- Tánca, amit a Vajdaság népei nemzetiségi különbség nélkül alkotnak a veszedelemmel szemben, az a nagyszerű segitökészség. amit a társadalom osztatlanul tanúsít, az a hatalmas erőfeszítés, amely a partvidék lakosságát a védőmunkálatok fegyelmezett és hősi hadseregévé forrasztja össze, azt mutatja, hogy az ország javainak féltése tekintetében nincs különbség az állam polgárai között. Demagógok konkolyt kevernek a megértés tiszta búzájába, egzáltált, vagy nagyon.'is számitó. nacionalisták görcsösen szorongatják kezükben a bizalmátianság Pandoraszelencéjét. hogy a viszálykodás viharait eresszék rá az egymásrantált fajokra, de lelkendező agitációiukba belebömböl a Duna és megálljt parancsol a nemzeti féltékenység . rohamoszlopainak. Anyanyelv és faji származás nem lehet szigetelő réteg egy állam polgárai között — zúgják az árviz habjai és ezt az oktatást ..sokkal súlyosabb érvek támasztják alá, mint azokat a tanításokat, amelyekkel a sovinizmus apostolai a tömegeket szédítik. A Vajdaság, magyarjaival és németéivel, nem pacifikálapdó terület többé, hinein az ország integráns része, a passzív vidékek éléskamrája s szükségleteinek elhanyagolásával, jövedelmeinek adózás címén való konfiskálásával, munkájának megakasztásával, folyamszabályozási követélményeinek ellegyintésével a nemzeti vagyont rongálják. Ezt az igazságot zsongják a hullámok, amelyek az áldott fekete földeket borítják és ennek az igazságnak ’ felismerése az ország gazdasági boldogulásának előmozdításával együtt a nemzetiségi kérdést is közelebb juttatná a megoldáshoz. Megszivlelésre méltó leckét nyújt az áradás a népek szomszédi viszonya tekintetében is. Senki még el nem vitatta, hogy a Duna medencéjének népei egymásra vannak szorulva, de a politika és a diplomácia egyetlen alkalmat‘sem mulasztott el, hogy ennek az elvi álláspontnak gyakorlati konzekvenciáit elhárítsa. Ebbe a problémába is beleszólt a Duna és frappáns példáját nyújtja annak, hogy milyen kívánatos volna a jugoszláv-magyar viszony kiépítése. A jugoszláv kormány felkérte a magyar kormányt, hogy az apatini védömunkálatok megkönnyítése végett robbantássá fel a gátakat a Duna mohácsi szakaszán, A magyar kormány a kérést már teljesítette is és intézkedett, hogy a mohácsi víztömegeket elvezessék. Ha a Duna fellázad, a völgyében lakó két népnek támogatnia kell egymást a védekezésben. De menynyi egyéb körülmény van, ami a szomszédos népek barátságos együttműködését teszi szükségessé és ami fölött olyan könnyedén elsiklanak az országok sorsának intézői! A Duna int, hogy tartsunk össze és dolgozzunk vállvetve kis’ népek, nagy népek, faji többségek és nemzeti kisebbségeié, a földi élet megjavításán, mert mindnyájan rabjai vagyunk a természet önkényének, á mely annál nyomasztóbban nehezedik ránk, mennél szétforgácsoltat)« ban folytatunk küzdelmet ellene. Csak ennek az intelemnek követésével szabadulhat ki a világ a válságból, amelyben a háború óta vergődik. Szombaton újabb ötvenezer holdat öntött el az árviz A bőgőjévé-—vajszka—zsivai árterület viz alá került A viz áttörte a Petrovics=féle országutat és bőgőjévé! vasúti töltést — Hatezer munkás^ és kétezer katonát rendeltek a veszélyeztetett területekre — Átmenetileg apad a Duna A király Noviszadon megtekintette az élontott területeket és szombaton este Bogojevóra utazott Szornborbol jelentik: A szombati napon újabb, végzetes katasztrófa következett be. Bogojevó fölött, a vasútállomás közelében a pénteki áradás áttörte az úgynevezett Petrovicsféle országutat, melyet tartalékgátnak építettek ki és bezúdult a jóval alacsonyabban fekvő Vajszka— Bőgőjévé—zsivai ármentesitö társulat tefüfetere. A hatóságok már pénteken tartottak at tói, hogy a Petrorícs-féle országút, bár az elmúlt hetekben megerősítették és nyulgátakkal látták el, nem tud ellentállni a bogojevói vasúti töltés felé rettenetes erővel hömpölygő árvíznek. A fenyegető veszélyre -való tekintettel mü szaki csapatokat kértek arra a célra, hogy a gáttöréstől délre a Duna-gátat felrobbantsák és ezzel szabad utat nyissanak a kiömlő víznek a iolyó-mederbe való visszatérésére. \ műszaki csapatok péntek éjszaka meg is próbálták a főgát felrobbantását, a kísérlet azonban csak szom. bat délben és akkor is félig sikerült, mert a töltést csupáq 120 méter szélességben szakította ketté a dinamit, ezen a résen keresztül pedig csupán kisebb mennyiségű viz tódult vissza a Duna-mederbe. Az áradás ezért hihetetlen gyorsasággal terjedt és Szombat délelőtt a viz már elöntötte mindazt a tizenkilencezer holdat, mely a Duna és Petrovics-országut között terül el, elérte a vasúti töltést és a megerő. sitett országutat. A vi? Bogojevó fölött az állomás-épület közelében, a vasúti fahíd mellett, délelőtt öt-hat méter magasságot ért el és azzal fenyegetett, hogy. áttöri az országutat. Ez a veszély pepi következett be, ellenben az áradás olyán gyors tempóban nőtt, hogy délután két órakor a víz átlépte az országút koronáját és a vasúti fahíd alatt boöaslött az alacsonyabb Vajszka—Bogojevó—-zMrai árterületre, A vizsugár rettenetes ereje pár perc múlva ötszáz méter szélességben szétrombolta az országutat és maga alá temette a vasúti töltést, melyet — ezt még pontosan nem tudták megállapítani ,— valószínűleg szintén elpusztít ott. A szakított résen másodpercenkint 300 köbméter viz tódul az országút túlsó oldalán levő termőföldekre, melyekből szombat estig közel tízezer holdat öntött el. Minthogy a Petrovics-országut volt az utolsó védővonal, mely a Vajszka—Bogojevó—zsivai árterületet védte, az ár most már akadálytalanul terjed tovább és elönti azt az ötvenezer holdat, mely 1924-ben egyszer már az elemi csapás martaléka lett. De nincs kizárva —.különösen, ha a Duna-gátak felrobbantása nem megy simán -- hogy az árviz eléri Vajszkát, Karavukovót, Deronyüt, Novoszclót, Sőt az is megeshetik, hogy a viz tűi jut a kisebb töltéseken és összesen hatvanezer holdat önt el — a legjobb termőföldjeit az országnak. A Vajszka—Bogojevó—zsivai árterület, melyet az újabb csapás ért, valamikor a karlócai patriarchátus birtoka volt, melyet az agrárrefoim kisebb parcellák’-' ban szétosztott dobrovoljácok és egyéb szerb agrárigénylők között. A hatóság ezeket a kisbirtokosokat még napokkal1 ezelőtt felszólította, hogy a földekről szállítsák el a gabonát és állatokat. A gazdák, amit lehetett, biztonságba is helyeztek, az áradás azonban így is felbecsülhetetlen kárt okoz. A legnagyobb baj az, hogy a viz — hasonlóan az 1924-ben történt árvízhez — elsodorta a bogojevói vasúti töltést és ezzel hónapokra megbénította a vasúti forgalmat a Szomfcor—Dália közti fővonalon, ami a Vajdaság kereskedelme szempontjából rendkívül nagy kárt jelent. Az árviz-hatóság a katasztrófa hírére nyomban intézkedett, hogy hatezer munkás és kétezer katona ; azonnal induljon a veszélyeztetett helyekre és igyekezzen gátat szabni : az árviz terjedésének, A védőmunkával egyidejűleg a műszaki csapatok szombat éjjel Apatinnál újabb robbantásokat végeznek, melyek remélhetőleg sikerülni fognak és az árterületen. felgyülemlett vízmennyiség szabad utat kap a mederbe. Várják az njabb árhullámot A helyzet a Duna-szakasz egyéb részein is igen súlyos. A csébi ármentesitö társulat töltésein újabb, igen veszélyes szivárgásokat észleltek. A. gátakat itt zúzott kaviccsal erősítik, hogy a viznyomást kibírja. Cséb és Sztari-Palánka közt az országút viz platt van. Nóvoszelóuál péntek este tizenöt méter hosszúságban töltés-csuszamlás történt, de a gyorsan összevont munkaerővel sikerült -a belső védőgátakat idejében megépíteni. A Bogojevó—szontai vasúti töltés jobboldalára erős padkát építenek, baloldalt pedig a töltést mélyítik. Kétezerötszáz katona éjjel-nappal megfeszített erővel dolgozik itt, hogy a. veszélyt elhárítsa. A pénteki . gáítörési következtében egyébként a Duna szombaton 30—50 centiméterrel apadt, ami egyelőre lényegesen enyhíti a helyzetet. A kritikus nap julius 20—23-ika közt lesz, amikor az újabb árhullám körülbelül 20—30 centiméterrel emeli a viz magasságát. A hatóságok ettől az ár-. hullámtól félnek a legjobban, miután a töltéseket a köze! bárom hetes áradás annyira meggyöngltette. PoStaritta piáiénál ^ 24 OLDAL * ARA 3 Difii 8
