Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-17 / 194. szám
1926. fulius 17. NRPRÓL HRPRF) 99! A sztaribecsei párbaj Sztaribecsén is vannak lovagok, tehát vannak lovagias ügyek is, amelyek épp úgy elintézést kívánnak, mint bárhol a világon. Néhol tőr. vagy pisztoly az elintézési módszer, néhol sem tőr, sem pisztoly, hanem egyéb valami és ez az egyéb valami volt Sztaribecsén is a becsületreparáló. Nem éppen becsei szabadalom, csak azelőtt nem nevezték párbajnak, legfeljebb párbaj-oknak. De térjünk a tárgyra, azzal a megjegyzéssel. hogy a szereplőket — noha nem kell félniök az igazságszolgáltatástól — mi is elkereszteljük. Adjuk nekik ezennel immár a harmadik nevet. Azért a harmadikat, mert az elsőt a papájuktól örökölték, a másodikat meg vásárolták -— mért ne kapnák a harmadikat ajándékba. Tehát legyen az egyik Tengeri Róka, a másik pedig Búzást Tihamér. A keresztelő után nyugodtan áttérhetünk az előzményekre, amelyek a sztaribecsei helyi intelligencia csokoládédélutánjával állanak szoros összefüggésben. A sztaribecsei helyi intelligencia csokoládé-délutánt rendezett, amelyen természetesen megjelentek Tengeri Róka és Buzási Tihamér, a szintén a helyi intelligenciához tartozó gabona-hivatal.nokok is. A csokoládé-délután kitünően indult, a csokoládé pompás volt, nemkülönben az azt követő fox-trott is. Tengeri Róka és Buzási Tihamér épp úgy mint a többiek, csokoládéztak, de már nem ugv mint a többiek, össze is szólalkoztak. Aztán provokálták egymást és elküldték egymáshoz segédeiket. A segédek megvizsgálták az ügyet, mindkét részröi súlyosan megsértettnek találták a becsületet és hozzáfogtak az orvosláshoz. Mondanunk sem kell, hogy párbaj lett a vége- Mint már fentebb említettük. nem pisztolypárbaj: a segédek pofon-párbajban állapodtak meg. Idő: másnap. Színhely: a főtéri park. A kitűzött időben a párbaj összes kellékei megjelentek, csak orvost nem hoztak magukkal. Állítólag pofonba nem hal bele senki. A sértett felek ingujjra vetkőztek és amig a segedek kimérték a szükséges karhossz-távolságot, egymás tenyeréről vettek szemmértéket. Aztán felálltak és kezdetét vette a párbaj: — Na, jöjjön ide! — tette meg az első lépést Tengeri Róka. — Jöjjön maga ide — remegte Buzási. — Na! — Na!! Tengeri Róka. a kettős felkiáltójellel dekorált »na« után oda ugrott Buzásihoz és lekent neki egy olyan hatalmas pofont, hogy a segédek nyomban megállapították a harcképtelenséget. A párbaj a lovagiasság összes szabályai szerint befejezettnek nyilváníttatott. Felek nem békültek ki. Jegyzőkönyv. Kmft. Pipázó nők a korzón Na. Hál’ Istennek ezt is megértük. A selyemszőrü pincsit felváltotta a tajtékpipa. Párisban a nők már nem hosszuszörü kutyuskát cipelnek magukkal a korzóra, hanem szép hosszuszáru tajtékpipát. Az első napokban természetesen érthető feltűnést keltettek a dámák a pipájukkal. A korzón végig lepipáltak mindenkit. Pedig az első napokban még kicsi volt a pipa, kicsi angol. Aztán minél inkább csökkent az érdeklődés, annál jobban nőtt a pipa, öblös tajték, megyíaszárral. Kedves látvány volt, amikor a szép hölgyek meg-megálltak pipát tömni. Úgy tömték, mint falu helyen a libát kukoricával. Aztán rágyújtottak, szipákoltak és, amint illik, köptek egyet. Csinosát, bájosai Alig várom, hogy Szuboticán is találkozzam a pipáló hölggyel. Milyen kedves jelenség lesz. Bizonyára kócs.agos vadászkalapot fog hordani és gyémántgyiirüs ujjacskái a pipát fogják szorongatni. Ridikül helyett eredeti kosai-BACSMEGYEI flflFLÚ katrészből átalakított nett dohányzacskót lóbál majd a kezében és az oldaláról lelógó pipaszurkáló ütemesen verdesi a térdecskéit. Aztán log köpni, nagyokat — mint illik, amint erre mifelénk szokás. Igaz is. miért ne köpködhessenek és pipázhassanak az urinők is, akiket úgyis megelőzött már ezen a téren Kolompár Trézsa. meg a többi öreg cigányasszony, Oszijekrö! jelentik: A Reicheuer Juraj vasulí pénztárnok meggyilkolása ügyében két nap óta folyó nyomozás csütörtök délután váratlan fordulatot vett. A letartóztatott Kliment és Nittinger oszijeki fütőházi munkások és Mlinaesek Zóra pincérlány állhatatosan tagadnak, úgyhogy a rendőrség más irányba terelte a nyomozást és gyanuokok alapján csütörtök délután házkutatást akart tartani Schweigert Iván vasúti kalauz Reisner-uccai lakásán. A detektívek a lakást zárva találták, miután a kalauz két napja távol van Oszijekről, felesége pedig a szomszédok szerint néhány perccel előbb ment a vasútállomásra, hogy Dalmáciába utazzon nyaralni. A detektívek azonnal a pályaudvarra sietlek, azonban a vonat Schweigertuéviel ekkor már elindult. Nyomban telefonáltak az alsóvárosi pályaudvarra, hogy ott tartóztassák fel az asszonyt, azonban a vonat már az alsóvárosi pályaudvarról is kirobogott. A detektívek erre egy mozdonyra szálltak és igy üldözték Schweigertnét. Negyven kilométerre Oszijektől Dalj közelében a detektívek utólérték a vonatot, megállították azt és egy másodosztá-A vajdasági pénzügyigazgatóságokat 1921-ben szerbiai mintára reorganizálták és ezt a reorganizációt úgyszólván egyik napról a másikra hajtották végre oly módon, hogy a régi ügyiratokat ledobálták a pincébe és teljesen uj alapon kezdtek dolgozni. Ennek a gyors reorganizációnak az lett az eredménye, hogy a régi tisztviselőket — majdnem kivétel nélkül — elbocsátották, az újak pedig, akiket az uj adminisztráció bevezetése céljából neveztek ki, a nálunk érvényben levő törvényeket nem is ismerték és mivel magyarul nem tudtak, nem állt módjukban azokkal utólag sem megismerkedni. Eltekintve attól, hogy ez a hirtelen végrehaj|tott reorganizáció a be nem fizetett illetékek révén milyen károkat okozott az államnak, konstatálni akarom azt, hogy ez a reorganizáció olyan következményeket vont maga után, amelyeket a Vajdaság egész közgazdasági élete most is súlyosan érez. Ugyanis az újonnan kinevezett pénzügyi tisztviselők, akik más munkakört betöltő tisztviselőkből, sőt kereskedőkből és iparosokból kerültek ki, akiknek nincs meg a kellő szakiképzettségük az adózás terén, nem gondoskodtak arról, hogy az adókat a kellő időben vessék ki és be is szedjék. Ehelyett különféle összegeket követeltek akontáció címén és az adók kivetését egészen 1924. évig halogatták, amikor végre szakemberek kerültek a pénzügyigazgatóságok élére, akik aztán hozzáfogtak az adók kivetéséhez jó néhány évre visszamenőleg. Bármilyen nagy összegeket is követelitek a kereskedőktől és iparosoktól akontáció címén, a közgazdászok aki régóta pipázik: már. Most a cigányasszonydivat vonult be Párisba s jön onnan szerte mindenüvé a világba. Hogy örülhetnek a sátoros-cigányaszszonyok. A párisi dámák a pipázásban is őket utánozzák. A ruházkodásban már úgyis a cigányasszonyok adtak útmutatást a modern asszonyoknak. Ezeken is olyan kevés ruha van mostanság, mint sátoros őseiken lyu fülkében megtalálták Schweigertnét, akit letartóztattak és a mozdonyon viszszaszállitották Oszijekre. A rendőrség ezután házkutatást tartott a kalauz lakásán és kihallgatta a letartóztatott asszonyt- A rendőrség a nyomozás érdekében titokban tartja a házkutatás és a vallomás eredményét, amely azonban ugylátszik terhelő Schweigertre, mert az oszijeki rendőrség táviratilag megkereste az ország valamenynyl rendőrhatóságát, hogy tartóztassák le Schweigertet. A megkeresés eredményeképen péntek reggel nyolc órakor a detektívek a zagrebi pályaudvaron letartóztatták Schweigert Ivánt, aki szolgálatban volt és épen indítani akarta az oszijeki vonatot. Schweigert kihallgatásáról sem közölt a rendőrség semmit a sajtóval. Oszijeken egyébként pénteken letartóztatták Dodik vasúti tisztviselőt is bünrészesség gyanúja miatt. Kihallgatták ezenkívül Kirchlerchner vasúti íüellenőrt is. A letartóztatott Nittinger fütöházi munkásnál talált véres bankjegyeket a zagrebi vegytani intézetbe küldték megvizsgálás céljából. A nyomozást a rendőrség tovább folytatja. azokat pontosan megfizették. Annál nagyobb volt a meglepetésük, mikor az 1917., 1918., 1919., 1920. és 1921-ik évekre utólag olyan magas adókat vetettek ki, hogy a befizetett akontációkon kívül még olyan hatalmas öszeget kell fizetniük jövedelmi-, vagyon- és hadinyereségadó címén, amely minden várakozásukat sokszorosan felülmúlta. Ezeket az adókat mind a jó üzleti konjunkturáju esztendők jövedelmei alapján vetették ki. Ilyen évek voltak az 1919, 1920 és 1921-es esztendők. Ha az adókat még azokban az években kellett volna befizetni, az akkor semmi nehézséget nem okozott volna. De 1924-ben, amikor az elmúlt évekre megkapták az adókivetést, már beállott a gazdasági élet válsága és a kereskedők és iparosok elveszítették azt, amit az előző években kerestek, míg a meggazdagodottak egy része eltűnt, másrésze elköltözött. Az akkori pénzügyminiszter elmulasztotta gondoskodni arról, hogy az adókat idejében kivessék, most pedig az'követelik, hogy a kivetett adókat egynéhány napon belül fizessék be a hátralékosok. Még ha a kereskedők és iparosok aladásra is kínálnak ingatlanaikat — már akinek van — csakhogy adótartozásaikat kifizethessék, nem akadnának vevők ... Épületek, földek, marhaállomány iránt nincs semmi kereslet, mert a magas kamatok minden hitelt lehetetlenné tesznek. Meg kell még jegyeznem, hogy egyeseket oly túlságos magasan adóztattak meg, hogyha sikerülne is realizálni birtokaikat, azok ellenértéké nem volna elegendő az állam követeléseinek Megyentftteére. FÜftBöesfeéifi^ <®a£ most tárgyalják', mert az adófetszölainV lási bizottságok csak a legutóbbi időben kezdték meg működésűkéi, egyes bizottságok, mint például a becskereki, még most is pihennek. Minthogy pedig a felebbezéseknek nincs meg a halasztó hatályuk, a súlyosan megadóztatoitak a csőd veszedelme előtt állanak. Igaz ugyan, hogy némelyek halasztást kaptak az adó megfizetésére, de ez a halasztás már lejárt és különben is olyan rövid volt, hogy azalatt nem lehetett a nagy öszegeket kiegyenlíteni. Csak egy példát akarok felhozni. Egy gyár vállalat, amely egymillió dinárt ér és azonkívül néhány hold elsőrangú szántóföldje is van, három hónapi hitelkeresés alatt sem bírt megfelelő feltételekkel százezer dinár kölcsönt felvenni az adóhátralék kifizetésére, holott ingatlanai teljesen tehermentesek. Fs ha ez megtörténhetik egy egészséges gyárvállalattal, hol vegyen akkor egy kereskedő néhány nap vagy hét alatt öt-hatszázezer vagy éppen egymillió dinárt, amennyivel állami adóban és községi pót adóban tartozik, ha nem akarja üzletét és exisztenciáját kockára tenni. ' Meg vagyok győződve arról, hogy a miniszter urnák nem az a szándéka, hogy a vajdasági magángazdaságok tönkremenjenek csak azért, hogy megfizessék a különben is jogtalanul magasan kivetett adókat. Hiszen a miniszter ur nagyon jól tudja, hogy ilyen módon csak az adó-objektumok száma fog csökkenni és azt az állam a jövő esztendőkben keserűen fogja megérezni. Azért szükséges, hogy a pénzügyminiszter megengedje, az 1917., 1918., 1919., 1920., 1921., 1922., 1923. és 1924. évekre kivetett vagyonadók, jövedelmi adók is hadinyereség adóknak, amelyeket tulkésön vetettek ki és amelyeket az idei adókkal együtt azonnal követelnek, 1927. év végéig részletekben való befizetését. Figyelembe kell venni, hogy akontáció cimén már elég nagy összegeket fizettek be, sőt az utóbbi1 időben, a kivetés után is sokat törlesztettek, valamint hogy a beadott íelebbezések ügyében még mindig nem döntöttek. Azért, mert az állam elmulasztotta az adókat idejében kivetni és beszedni, nem volna igazságos egyes kereskedőket és gyárosokat tönkretenni A vajdasági gazdasági köröknek az a íkivánsága, hogy mindazoknak, akik kérvényt nyújtottak be halasztásért, engedjék meg az 1917.—1924. évekre szóló adóhátralékok törlesztését oly módon, hogy a 1 hátralék egyharmadrészét 1926 december 31-ig, a második harmadát 1927 junius 30-ig és a harmadik harmadát 1927 december 31-ig fizethessék be. így az állam is rövid időn belül megkapná egész követelését és az adóhátralékosok sem mennének tönkre, Ellenkező esetben, végrehajtás utján nem hiszem, hogy az állam többet hajtana be követelésének a felénél, inéit az ingatlanok értéke a mai időkben sokkal kevesebb, mint amennyit az állam követel. .—.........g-RUFF csokoládé ma már mindenütt kapható I 2S27 Fogászati rendelő áthelyezés Dent. ROMÁM OSZKÁR Suboticán, Jelašičeva ul. 1. a „Jugoszláv" bank átalakított épületében, volt Wwy Testvérek üzlete felett. Végzi az összes fogászati műveleteket eddig nemlétezö mérsékelt árakon 5 évi kezességgel. Tartós fogtömés=k, aranykoronák, foghúzás. Rendel d. e. 8—12-ig, d. u. 2—6-ig. Telefon 6—12. Vidékiek igen gyorsan klelégUtetnek. Nyomában vannak az oszijeki vasúti pénztárnok gyilkosának Mozdonyon üldözték a detektívek a gyanúsított vasúti kalauz szökésben levő feleségét Adóhátralékok és azok behajtása a Vajdaságban Irta: Sztanojlovies Sándor, a bánáti kereskedelmi és iparkamara titkára