Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-15 / 192. szám
<2 OLDAL * ARA \'U DINAR MtaHwjbtnflt Megjelenik minden reggeli ünnep a tán ás hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8-58 Szerkesztőség 5-10, 8-52 Kifizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Miuerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Uj Bábel Nem érünk rá politizálni, most ár* víz van — mondotta e bölcs, államférfiul szavakat az ország miniszterelnöke. Fájdalom, ez a kijelentés is úgy hatott, ahogy általában a választási jelszavak szoktak. Jól megformulázott mondatok, elegáns szókép, finoman kiesztergályozott gondolat, de — ki törődik vele, ki törődik igazságával a választások után. Elhangzott a miniszterelnöknek is ez a bölcs és jól megfogalmazott kívánsága s azóta megint bent vagyunk a — politika árvizében. Nem érünk rá politizálni, most árvíz van — mondotta a miniszterelnök, de mondhatta volna azt is: a politika árvize. A Duna árja és a szavak árja — ki tudja megmondani, melyik árvíz a veszedelmesebb. Az egyik ellen tudunk gátakat építeni, árvédelmi társulatokat alakíthatunk s azokra rábízhatjuk a védekezés munkáját s amikor fejünk felett a veszély, odaállhatunk a töltésre magunk. is. De hogyan védekezzünk a szavak árja ellen, mely beiszapositja a közélet tereit, ártérré vizenyősiti a műhelyeket s ott, ahol a munka cselekedeteinek kellene megteremni. csak fecsegő nád és locsogó sás terem. Hot az az árvédelmi társulat, mely ez ellen az árviz ellen meg tudná védeni a gazdag televényt, az áldott humuszt, amibe már hosszú esztendők óta csak az üres szavak pelyvája hull. Most árviz van, nem politizálhatunk. A Duna árját nem lehet viszszaszoritani medrébe a korrupció ellen kigondolt legtökélesebb törvényalkotással sem. A Dunát nem lehet dumd-val gátjai közé szorítani. De nem mondhatnánk azt is: most aratás van, nem érünk rá politizálni. Most be kell hordani a termést, meg kell menteni egy esztendő munkájának eredményét, nem érünk rá azzal törődni, hogy Radics ur mit ir a Dom-ban, vagy Pribicsevics ur mit agyai ki a belső béke ellen. De miért nem mondhatnánk ősszel: most szüretelnünk kell s a hordókba édes mustot akarunk csurgatni, nem gyilkos mérgét a politika beléndekének. Most szüretelni kell, nem politizálni. Tavasszal meg vetni kell. a felszántott földbe el kell szórni az élet magvait, tavasszal ki kell menni a mezőkre, segíteni kell örök anyánknak, a természetnek világrahozni a Jeremiás csodáját, tavasszal a virágzó fákat kell védeni a természet politikusai: a hernyók ellen, kaszálni kell a sarjut, kapálni a tengerit s imádkozni kell napfényért, vagy esőért. Ki ér rá tavasszal politizálni? De ki ér rá nyáron és ki ér rá ősszel? és egyáltalában: ki ér rá politizálni? Nekünk dolgoznunk kell, kemény robottal, meg nem álló kitartással, fáradoznunk kell és vergődnünk, mert nemcsak a Duna árja fenyeget, de a gazdasági válság árvize is. a fizetésképtelenségek és csődök árja, nekünk éjjelünk szakadatlan gond s a nappalunk szakadatlan munka, hogy be tudjuk tömni azokat a réseket, amelyeket a politikusok szaggattak ki az életünk bizj tonSágát védő töltésekből. A romboló szavak idejét éljük, szavak narkotizálnak, hogy ne eszméljünk rá a veszteségeinkre, szavak részegítenek, hogy higyjünk kongó iga- ságaikban s ne lássuk tőlük az élet tényeit. Szavak kárpitja takarja a cselekedetek hiányát, ahány panaszunk van, annyi áradata a szónak zudul nyakunkba. Kérsz valamit? Szavak Ígéretét kapod. Panaszkodsz? Szavak vigasztalását hallod. Zugolódol? Majd lecsendesitenuk a szavak. Szó, szó, szó — idézik politikusaink a Hamletból. A politikusok a szavak kigyóbüvészei, a szavak zsonglőrjei. Beledobálnak cilinderükbe finom, puha, aromás, csiklandozó szavakat, megkeverik a gyanús folyadékot varázsvesszejükkel s hókuszpókuszok között kihúzzák belőle a jogrendet, a gazdasági konszolidációt, az intakt közéletet, a letört korrupciót, a nemzetiségi békét, az igazságos adórendszert, a becsületes földreformot s ki tudja, mit még. Talán még a politikamentes közéletet is. De csak a gyerekek nem látják, hogy szavak selyempapirjaiból készült a sok csoda, hogy elég egy kis szellő s elfujja a szavak Potemkinfalvát. A politikusok szavak vályogából építik bábeli tornyukat. Nem csoda hát, ha nem értik egymást. S nem lesz csoda, ha egyszer észrevesszük, hogy előttünk is teljesen idegen nyelven fogják kifejezni — gondolatnélküliségüket. Különválik egyszer az ő nyelvük s a mi beszédünk. Ők azt akarják majd mondani: munka, béke, jogrend — s mi csak azt értjük meg az artikulálatlan hangjukból, hogy: gyűlölet, érdek és szószátyárkodás. A német kormány sajnálkozását fejezte ki a német sajtó szerbellenes támadásai miatt Olshausen beogradi német követ látogatása Nincsicsnél Beogradból jelentik: Egyes németországi sajtóorgánumok, többek közt a Norddeutsche Allgemeine Zeitung az utóbbi időben ismét felvetették a háborús felelősség kérdését és ezzel kapcsolatban támadták az 1914-iki szerb kormányt. Akadtak olyan sajtőhangok is, amelyek Alekszandar akkori trónörökös felelősségét is bizonyítani igyekeztek. Ebben a kérdésben a kormány Smodlaka berlini követ utján magyarázatot kért a német birodalmi kormánytól. Erre a lépésre válaszj képpen Olshausen beogradi német követ szerdán délelőtt megjelent Nincsics külügyminiszternél és kormánya nevében a sajtó támadások felett mély sajnálkozását fejezte ki. A támadások nagy felháborodást keltettek politikai körükben. A radikális párt Radicsékat az egység megszegésével vádolja Még mindig nem intéződött el a Nikics-affér — A csütörtöki minisztertanács fog foglalkozni a politikai helyzettel minden párt azt teszi minisztereivel, I dics-párt hozzájárult ahhoz, hogy Nikics amit akar. A radikálisok szerint a Ra- | és Superina a kormányban maradjanak,' Predavec nyilatkozata a horvát parasztpárt határozatairól Beogradból jelentik: Nincsics külügyminiszter három napos blédi tartózkodás után szerdán visszaérkezett Beogradba. A kűlügymirdszier Blédben hosszabb audiencián volt a királynál. Erről az audienciáról azonban nem szivárogtak ki hírek, mert a külügyminiszter teljesen elzárkózott a kérdések elől. Nincsics külügyminiszter a délelőtt és a délután folyamán többizben tanácskozott Uzunovics miniszterelnökkel és a kormány néhány más tagjával. A kormány szerdán sem tartott minisztertanácsot. A csütörtökre összehívott minisztertanácson hir szerint iontos tanácskozások lesznek az aktuális politikai kérdésekről. Uzunovics miniszterelnök a szerdai napot kabinetjében töltötte, ahol több politikus látogatását fogadta. Délelőtt Markovics Lázár dr.ral, Pérics pénzügyminiszterrel, Szimonovics szociálpolitikai miniszterrel, majd Nincsics külügyminiszterrel tárgyalt. A Nikics-ügy Nikics erdőügyi miniszter ügye továbbra is állandóan napirenden van. Tiz nap mult el a horvát parasztklub határozata óta, de az ezáltal keletkezett válság még egy lépéssel sem közeledett a megoldás felé Uzunovics miniszterelnök az erre vonatkozó kérdésre a következőket válaszolta az újságíróknak: — Nikics még nem tért vissza Blédből, ha visszatér, önök számára Is érdekesebb lesz a helyzet A radikálisok nem fogják fel a kérdést olyan egyszerűen, ahogy azt a Radics-párt beállítani szeremé és nem mennek bele abba a magyarázatba, hogy A Bácsmegyel Napló munkatársa beszélgetést folytatott a Beogradban időző dr. Predavec Józseffel, a Radics-párt alelnökével, aki Indignálódva jelentette ki, nem érti, hogy miért lehet Nikics kizárásából problémát csinálni. — A dolog — mondotta — egyszerű és világos. A horvát parasztpárt bizalmatlanságot szavazott egyik miniszterének. annak le kell vonni a konzekvenciát és ebben a dologban a radikálispárt részéről semmiféle ingerenciát nem gyakorolhatnak. Ez olyan volna, mintha mi azt követelnőik, hogy Jovanovics Ljuba lépjen be a kormányba, vagy hogy Radojevics Antet, akit annak idején a kormányból kitessékeltek, továbbra is tartsák meg a miniszteri székben. Mi ebbe a dologba annak idején nem szóltunk bele, pedig nagyon jól tudtuk, hogy Jovanovics Ljuba sokat dolgozott a megegyezés érdekében és őszinte barátja a megegyezés politikájának. Nem aszerint kell Ítélni, ki mit mond, hanem, hogy ki hogy és mit cselekszik. Már pedig a megegyezés mögé a horvát népet nem Ntkics, hanem a horvát parasztpárt dllitja. Arra a kérdésre, hogy a horvát parasztpárt elő állt-e valami követeléssel, Predavec a következőket válaszolta: — Mi nem állítottunk fel semmi követelést. nem is lett volna értelme. Mi csak egyszerűen és hivatalosan tudomására adtuk a miniszterelnöknek a horvát parasztpárt határozatát. Ebből neki kell levonni a konzekvenciákat. Úgy látszik azonban van itt valaki, aki mindenáron zavart akar csinálni, aki nem akarja megengedni, hogy ebben az országban a konszolidáció létre jöjjön, aki mindenáron meg akarja zavarni a szerb-horvdt megegyezés egészséges politikáját. — Valóban nem tudja elnök ur, hogy ki ez a politikus? — jegyezte meg munkatársunk. —• őszintén mondom, hogy nem tudom — válaszolta Predavac — de hogy valaki csúnya intrikát folytat, az kétségtelen. Elég szomorú egyébként, hogy ma, amikor itt van előttünk az árvizveszedelem és egyéb fontos problémák, dr. Nikics problémája központi kérdéssé válhatott. Predavec ezután élesen bírálta a kormány gazdasági po^litikáját, melynek szerinte nincs semmiféle programmja és rámutatott a csehszlovák agrárvámok bevezetésének aktuális kérdésére, amely tekintetben — mint mondotta — a kormány nem tartotta szükségesnek az állásfoglalást, holott az agrárvámok bevezetése Csehszlovákiában igen súlyosan érinti a jugoszláv életet Is. Ismét elvetették a földadóalapról szőlő törvényszakaszt Az adóegységesitésről szóló törvényjavaslatot tárgyaló bizottság szer-. I