Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-13 / 190. szám
4. oldal. BAüSMEGYEI NAPÚI 1926 jirli.us 13. Betörési kísérlet egy noviszadi ékszerüzletben Betörők felbontották a pince raenynyezetét.átfiirészelték a padozatot, de az üzletből nem vittek el semmit No-vi sírodról ijeleníik: Eckfeld Adolf, a Kralj Petar-ucca 25. számú házban levő- ékszerüzlet tulajdonosa hétfő reggel, amikor üzletét kinyitotta, észrevette, hogy az üzlethelyiség padozata mintegy harminc centiméterre a páncélszekrénytől át van fűrészelve és azon negyven centiméter hosszú és harminc centiméter széles lyuk van. A lyukon keresztül látni .lehetett, hogy a pince mennyezete ki van bontva. Nyomban jelentést tettek a rendőrségnek, ahonnan Malencsics Radoljub rendőrkapitány több detektivvel a betörés színhelyére sietett és megkezdette a vizsgálatot. Megállapították, hogy a betörők a hatalmas épület baloldali pincebejáratán hatoltak be és a régi iiáz zeg-zugos pincelabirintusán keresztül jutottak el addig a helyig, amely fölött az ékszerüzlet van és harminc téglát bontottak ki. A betörők gyertyafény mellett dolgoztak, - valószínűleg több éjszakán keresztül, mert a régi épület boltíves pincemennyezetén rendkívül erős a téglák összetartása. A betörök, akik kétségtelenül jól ismerték a terepet, pontosan kimérték, hogy hol van az ékszerüzlet. A mérőlécet a pincében meg is találta a rendőrség. A mennyezet kibontása után fúrógéppel hat helyen megfúrták, az üzlet padozatát és kézi fűrésszel kifiirészelték a nyílást és bemásztak az üzletbe, azonban az . ékszerész áruiból egyetlen darabot sem vittek el. Valószínű, hogy valami zajtól megijedtek a betörök és elmenekültek, vagy pedig csak reggelre lettek készen munkájukkal és tovább nem mertek ott maradni. Néhány héttel ezelőtt Kfinoyitz Lipót száliitó üzletébe hasonló módon törtek be, de onnan sem vittek el semmit. A pipogya Irta: Majthényi György Vöneki szigorúan meg volt győződve »írről, hogy boldog házaséletet él, amit.or a házasságuk harmadik évében, apró (-„vcnetlenkedések után, amiket seme '.üi* se vett, a felesége kijelentette, riogy visszaköltözik az anyjához. Vöneki megdöbbent, kérlelni kezdte az asszonyt, aki igazán példásan látta el a 'kis háztartást — de az nem hallgatott a szavára. Törékeny, csinos nő volt, aki csöndes konoksággal vitte keresztül minden elhatározását és nem sokat kertelt. — A mama mellett sokkal kevesebb a dolgom és .nyugodtatok életet élhetek — volt a sztereotip válasza. A férj a szerelmére hivatkozott, majd gyanúba fogta az asszonyt, ám az csak a fejét rázta. — Ez a báróm esztendő kigyógyitott a szerelemből. Semmi mást nem akarok, mint nyugalmat! Vöneki végül is elkeseredetten vont vállat. — Úgyis csak én húznám a rövidebfcct, mint mindig — gondolta és próbált a helyzetébe beletörődni. Ha lassan és kelletlenül is, azért most is alkalmazkodott a helyzethez és hivutalnoktársaival tartott, akik délutáni idejüket a kávéházban töltötték el. Vacsoraidöben aztán mind. fölkercksdíek és hazaszéledtek. Akaratlanul is velük tartott, de egyre szorengóbb sziyvci közeledett a lakása felé: valósággal félt az elhagyatott otthontól. Egyszer a kávéházban föltűnt előtte egy asszony, aki. néhány asszonyismeröséval rendesen a szomszédasztaínál ült és vele egyidőben indult hazafelé ugyanazon az útvonalon.. Megkezdődött a Rákosi-per főtárgyalása Az elnök megvonta a szót Rákositól, mert vallomás helyett agitációs beszédet tartott sen foglalkozott a magyarországi kommunizmus történletével és azzal, amit ő a tanácskormányban betöltött. Az elnök figyelmeztette Rákosit, hogy térjen közelebb a vád tárgyához, de Rákosi folytatta agitációs jellegű fejtegetéseit, mire az elnök leültette és a tárgyalást berekesztette. Budapestről jelentik: Hétfőn kezdődött meg a budapesti törvényszéken Rákosi Mátyás volt népbiztos és ötvennégy vádlottársa bünperének fötárgyalása. A hallgatóság nagy része a vádlottak hozzátartozóiból állott. Külfölddről dr. Kurt Rozimbcrg és Poll Sándor német birodalmi képviselők és Major István és Kreibich Károly csehszlovákiai kommunista képviselők érkeztek meg a főtárgyalásra. Barbusse, aki szintén végig akarja hallgatni a fötárgyalást, még nem jött meg Budapestre. Rákosin kívül fővádlottjai a pörnek Őri Károly, Gőgös Ignác, Hámán Káló és Weinberger Zoltán. Az ügyészi vádirat részletesen foglalkozik az 1919-i magyar kommunista forradalom történetével, különösen pedig Rákosi Mátyás szerepével. A vád szerint Rákosi Mátyás Braun Vilmos név alatt útlevelet szerzett a milánói magyar követségen és úgy jött vissza Budapestre, hogy a kommunista forradalom kitörését ismét előkészítse. Ebből a célból rüpiratokat terjesztett, titkos üléseket is tartott és három vörös zászlót is készíttetett a tervezet: felvonulásra. Az ügyészség az állami és társadalmi rend feliorgatúsára irányuló biincselekménynyel vádolja Rákosiékat. A vádlottak a vizsgálat során azzal védekeztek, hogy nem akartak felfordulást előidézni, csak azt akarták elérni, hogy a magyar munkásság a harmadik internacionáléhoz csatlakozzék. A tárgyalás1 megnyitása után az elnök felvette a vádlottak személyi adatait, megállapította, hogy ötvenkét tanú van beidézve, majd megkezdte Őri Károly kihallgatását. Őri Károly előadta, hogy összeköttetésben állott Bécsben egy bizottsággal, amelynek- tagjait nem akarja megne-Figyelni kezdte. Észrevette, hogy egy jccában laknak. Aztán kipuhatolta a akását, amely csak néhány házzal esett közelebb az övénél és megtudta, íogy jómódú özvegyasszony s az a ha:á'rozottság, amely egész megjelenésén neglátszott, nagyon megtetszett Vénednek. Észrevétlenül kisérgetni kezdte; iá az asszony bement a kapun, ő a szemközti járdára állt s megvárta, imig kigyul a villany az ablakában, áztán nagyot sóhajtva ment hazafelé. Szivében már uj vágy remegett. vezni. Ennek a bizottságnak utasítására jött Gőgössel és Hámán Katóval együtt Budapestre és mint hármas bizottság, sok mindent elhatároztak, amire már nem emlékezik. Elnök: Majd felfrissítem az emlékezetét! Őri: Ennek igazán örülök elnök ur. Elnök: Rendreutasitóm. Őri: Kénytelen vagyok ezt eltűrni. Elnök: Egynapi magánzárkára és böjtre Ítélem. Őri: Hatalmukban állok, megtehetik. Ezután elmondta Őri, hogy alkotmányos utón akartak érvényt szerezni a kommunista eszmének Magyarországon és megalakítani a magyar kommunista munkáspártot. Néhány embert Becsbe küldtek tanfolyamra, amely tanfolyamon Kun Béla, Landler Jenő és Alpári adtak elő. A szükséges pénzt a külföldi magyar kommunista emigránsok adták össze. Elnök: Adja elő részletesen a szervezkedés történetét. őri: A rendőrségen kényszeritettek a vallomásra, most azonban, amikor oszjálybiróság előtt állok ... Az elnök itt félbeszakítja a vádlottat és leülteti. Két szuronyos börtönőr vezette ezután Rákosi Mátyást a bírói emelvény elé. Rákosi előadta, hogy bejárta egész Európát, de nem hajlandó elmondani, hogy kikkel érintkezett, nehogy az illetőknek kellemetienséget okozzon. Ismertette az orosz kommunista szervezeteket, majd kijelentette, hogy a kommunista eszmét törvényes eszközökkel akarta propagálni Magyarországon. Tudta, hogy a burzsoázia az ő ténykedéseit törvénytelennek minősiti, de ez minden forradalmi párt sorsa. Részlete— És azóta, hm, sose gondolt arra még, hm? — próbálkozott az asszony határozottságától, szókimondásától egy kis bátorságra kapva Vöneki. — Még egyszer férjhezmenni? Isten ments! A férfiak mind pipogyák! — jelentette ki a határozott özvegy. Vöneki egy kissé elgondolkozott, körülnézett. Valami ötlet fogta meg. Komoly arcot miméit, szemét megvillantotta, aztán hirtelen -az asztalkára csapott, hogy a teáscsészék is megtáncoltak rajta. Veszedelmes vasúti tolvajokat fogott a topofai cseiidorség A tolvajbanda vesére pár évvel ezelőtt a csantavéri templomot is kirabolta Topoláról jelentik: Veszedelmes íolvajbandát tett ártalmatlanná a íopolai csendőrség. A Halmai-féle vendéglőben vasárnap este gyanús társaságra -ettek figyelmesek a szolgálatot teljesítő esendőtök. A, társaság, melynek három tagja volt, a vendéglő asztalán, két feltűnően elegáns bőröndöt nyitogatott. A csendőrök igazolásra szólították fel a fiatalembereket, akik rendes okmányokkal igazolták is magukat, arra nézve azonban, hogy az elegáns bőröndökhöz hogyan jutottak, nem tudtak kellő magyarázatot adni. A csendőrségen aztán — ahova a gyanús társaságot bekísérték — kiderült minden: megállapították, hogy a három fiatalember, György József, Blahó Antal és Csepregi János veszedelmes tolvajok, akiit a Szubotica—beogradi gyorsvonaton lopták a bőröndöket. Az egyikben harmincezer dinár értékű holmi volt — selyemáru — a kisebbikben Leopold Senor bécsi cég kötlevelei. A tolvajbanda vezére, György József nemrég szabadult ki a sziubótieai ügyészség fogházából, ahol két évi bőr-' tönbüntetését ülte le. Pár évvel ezelőtt, ő rabolta ki a csantáviri templomot, a honnan értékes egyházi szereket vitt el. A csendőrség a tolvaj fiatalembereket átadta a szuboticai ügyészségnek. — Ki az ördög az? — kiáltotta haragosan az ajtó felé, mert ilyen szokatlan időben csakugyan senkit se várt. Az ajtó lassan kinyílt. A küszöbön egy asszony alakja tűnt fel különböző dobozok, csomagok között. A felesége volt. Vöneki meghökkent egy pillanatra. — Hát téged mi szél hozott ide? —i kérdezte kisvártatva. A felesége azonban -nem ilyen fogadtatásra számított és szinte megder-i medt a férje hangjára. Néhány nap múlva, egy esős esten, amint az özvegyet íöltünés nélkül követte, az asszony a síkos, nedves járdán elcsúszott és majdnem hanyattesett. Vöneki odaugrott és elkapta. Megismerkedtek és az asszony másnapra teára invitálta meg lovagját. Vöneki alig aludt valamicskét azon a éjszakán és másnap izgatottan ment az özvegy lakására. Ám ott társaságot talált, ami egy kissé lehütötte. Mégis módot lelt arra, hogy egyedül beszélhessen vele és akkor tiz perc alatt kitálalta az asszony előtt minden baját, meggyónta egész életét. Az özvegy kacagott ezen a vallomáson. . — Ne vegye rossz néven — mondta — én szókimondó vagyok. Meg kell vallanom, hogy maga egy kissé... egy kissé... pipogya! Vöneki megiiokként. — Hogy érti ezt? __Hogy? Ráncba kellett volna szednie az asszonyt! Ilahaha! Csodálkozik, hogy asszony-létemre ilyet hall tőlem, mi? De nekem csak ?.z energia imponál. »—A kedves férje... ?. megboldogult — formázott Vöneki — az is d — Az volt csak igazán energikus’! Óh, tőle igen sokat tanultam! — De ha olyan férfira akadna — mondta olyan tragikus hangon, hogy krákognia kellett közben — aki halálosan szereti magát? Aki hónapok óta követi, mint az árnyék? Aki mindent megkockáztatna magáért? ... Akkor? Az asszony eleinte meghökkentett nézett rá, azután lesütötte a szemét a férfi szenvedélyes tekintete előtt. — Akkor — mondta halkan — akkor is meggyőződnék előbb arról, hogy csakugyan olyan energikus-e, mint amilyennek látszik? Vöneki ekkor felugrott és hevesen megcsókolta az asszony kezét. — Meg fog győződni róla! — mondta izgatottan. Az özvegynek megcsillant a szeme és a bucsuzásnál meleg hangon mondta: — A viszontlátásra mielőbb! Rövid idő múlva Vöneki annyira beleélte magát uj szerepébe, hogy meg sem értette korábbi énjét. Daunnénak, az özvegynél,-, is igen tetszett ez a változás és mivel Vöneki az energikus liang mellett is, amelyet magára szokott, szerette az asszonyt és udvarias maradt, barátságuk rgyre meghittebbé vált. Egy este aztán, amikor éppen átöltözött. mert megint a szép özvegyhez készült, kopogás zavarta meg. — ... látni akartam, hogy mi van veled ... olyan régen nem írtál.. azelőtt meg egyre az elhagyatottságodról beszéltél és könyörögtél, hogy jöjjek... jöjjek vissza — dadogta az asszony. — Á, az régei: volt! Azt már kinőttem, fiacskám!... Sokáig gondolkoztál a dolgon... — De mi történt veled? ... Rád sem ismerek! — remegett a felesége. — Azt elhiszem! — felelte büszkén Vöneki. — Megváltoztam! Energikus lettem!... Amig pipogya voltam, úgy bántál velem, ahogy akartál!... Node nem baj. Most csak pihend ki magad. De nekem el kell mennem... Aztán majd holnap beszélgetünk. Majd meglátjuk, hogy mit csinálunk — és azzal a kalapja után nyúlt. — Elmész? -- csuklóit föl az asszony hangja. — El, el, fiam, hiszen mondtam már. Azért csak pihend ki magad, ez ne zsenirozon ... No, pá! Azzal elment. S bár egy kicsit sajnálta a feleségét a lépcsőn megelégedetten diinnyögte: — Hála Istennek, hogy visszajött, mert már egészen belekozmásodtam a másikba... Most már kipróbálom rajta is az energiámat1