Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-13 / 190. szám
XXVIL évfolyam Ssubotlca, 1926 KEDD juiius 13 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8-58 Szerkesrtőség 5-10, 8-52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. 190. szám Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Mit szabad tennünk? Ezt a kérdést vetette fel Bethlen György gróf, az erdélyi magyar párt elnöke a román kamarában, nem azért, hogy feleletet kapjon rá, hanem azért, hogy a kisebbségi.élet egy fájó sebét tárja fel. — Szidtak bennünket — mondotta az erdélyi magyarság vezére — amikor passzivitásban voltunk, szidtak, amikor önállóan küzdöttünk és szidnak, amikor választási megállapodásban vagyunk egy párttal. A legjobban pedig talán akkor szidtak volna bennünket, ha a velünk azonos érdekekkel biró többi kisebbséggel léptünk volna egyezményre. Valóban azt kérdem, mit szabad tennünk, mert már végigsoroltam minden lehetőséget és habár nem akartunk soha egyetlenegy pártnak ellenségei lenni, mégis mindig a vádlottak padjára ültetnek bennünket. Az erdélyi magyar nép politikai helyzetéről festett kép ráillik minden ország nemzeti kisebbségeire. Mit szabad hát tennie egy nemzetiségnek, ha akármire határozza is el magát a politikai küzdelmek során, bizonyos oldalról mindig a megbízhatatlanság, az illojalitás, az irredentizmus vádját vágják a fejéhez? Ha az ellenzékkel tart, a kormányhatalmat bősziti maga ellen, ha a kormányt támogatja, az ellenzék“ ostromtüzébe kerül, végül ha a többi kisebbségi párttal tömörül blokkba, a faji többséghez tartozó valamennyi pártot felháborítja. A békeszerződések szövegéből, az alkotmány tételeiből és a törvények rendelkezéseiből pontosan megállapítható, hogy a nemzeti kisebbségeket milyen jogok illetik meg. A tényleg állapot megmutatja, hogy ezekből az eszmeileg fennálló jogokból hol mennyit sikerült átvenni a. gyakorlati életbe. Ki tudná azonban kiszámítani, hogy az el nem vitatott, formulák útvesztőjében el nem kallódott jogokat milyen mértékig használhatják ki a kisebbségek a nacionalista gyanúsítások, inszinuációk és vádaskodások veszélyének felidézése nélkül? Bethlen György gróf hangsúlyozta kamarai beszédében, hogy az erdélyi magyarság nem hajlandó niebelungeni hűséggel elvérezni egyetlen párt kizárólagos érdekeiért sem és azt az utat választja, amely legális nemzetiségi törekvései szempontjából a legcélravezetőbbnek látszik ... A liberálisokkal kötött paktum végrehajtása erőmutatvány volt annak demonstrálására, hogy mekkora támaszt jelent a kormányzópártnak az erdélyi magyarság politikai segítsége. Ez az Ízelítő bírta rá Avarescut arra, hogy a magyarokkal szövetkezve vegye fel a választási harcot a liberálisok, a nemzeti párt és a parasztpárt ellen. Az eredmény az erdélyi magyarságra nézve huszonhárom mandátum és — a vádak özöne a kormány ellenfelei részéről. Hiába, abba bele kell nyugodniok a kisebbségeknek, hogy vagy jobb- vagy baloldalról, de nemzeti gyülölséget szító agitációt zúdítanak rájuk, ha a belpolitikai mozgalmakba aktive belekapcsolódnak. Mindenesetre azonban jobb huszonhárom mandátum és az ellenzék attakja, mint egy mandátum sem és az egész faji többség osztatlan bizalmatlanságának nyomása. Bajos felelni arra a kérdésre, hogy mit szabad tenni azoknak a robbanóanyagoknak ártalmatlanná tételére, amelyekkel a kisebbségi közszabadságok mellett szóló objektiv érveket aláaknázzák. Legfeljebb arról lehet szó, hogy mit lehet tenni a jobb belátás felülkerekedése érdekében. A kisebbségi kérdés, mint Radics mondotta, politikum és a politikum természetében rejlik, hogy az igazságokat a maga képére torzítja el. A magyar kisebbség Romániában épp úgy. mint nálunk, híven teljesiti kötelességeit hazája iránt és értékes tényezője az államélet fejlődésének. Ezt minden párt különkülön elismeri, de vajmi könnyen megváltoztatja véleményét, ha a magyarság pártpolitikai állásfoglalása nem felel meg várakozásának. Csak türelemmel, az akadályoktól vissza nem riadó és a kényelmetlenségeket vállaló céltudatos munkával lehet ezt a mentalitást lassanként legyőzni, amely az erdélyi magyarság számára lehetővé tette, hogy huszonhárom képviselője szálljon síkra az ország gyűlésében az igazság diadaláért. Radics István nem hajlandó visszalépni a horvát parasztpárt vezetésétől A kormányválság nem jutott közelebb a megoldáshoz — Nikies erdőügyi miniszter Eledbe utazott Beogradból jelentik: A hétfői nap folyamán nem merült fel semmi olyan mozzanat, ami a politikai válságot közelebb hozná a megoldáshoz. Radics Pavle visszaérkezett ugyan Zagrebból. de Uzunovics miniszterelnökkel nem találkozott még és igy bizonytalan, hogy missziója, 1amelyért Zagrebba utazott, eredménnyel járt-e. Arra nézve, hogy mi volt Radics Pavle küldetése, a leg. különbözőbb verziók vannak forgalomban. Egyesek tudni vélik, hogy Radics Pavle az Uzunoviccsal szombaton folytatott tanácskozás alkalmával vállalkozott arra, hogy Radics Istvánt az aktív politikai élettől való ideiglenes visszalépésre rábírja. Radics István azonban hétfőn elutazott Baskara, hogy ott népgyülést tartson, ami annak a jele, hogy nem áll szándékában a visszavonulás. Erre az egész kérdésre a legközelebbi napokban fognak világosságot deríteni. A Ni/cics-iigy bonyodalmai A horvát parasztpárton belül, a jelek szerint, súlyos válság állott be Nikics kizárása miatt. Nikics még nem alakította meg uj csoportját és Radicsék minden energiájukat arra összpontosítják, hogy Nikics táborának szaporodását megakadályozzák. A legfontosabb e tekintetben dr. Superina postaügyi miniszter állásfoglalása, akit Radicsék szeretnének mindenáron visszatartani a pártban. Superina, aki ma érkezett vissza Prágából, ebben a kérdésben még nem nyilatkozott a nyilvánosság számára. Délelőtt felkereste Moszkva-szállóbeli lakásán Radics Pavle és a látogatás célja, hir szerint, az volt, hogy Superinát a pártban való maradásra bírja rá. Superina, mint egyesek tudni vélik, nem adott végleges választ, hanem kijelentette, hogy előbb tanácskozni kíván Nikiccsel. Dr. Preca, a boszniai horvátok vezére, akinek az állásfoglalására Radicsék szintén nagy súlyt helyeznek, kijelentette, hogy bár nem helyesli Nikics kizárását, nem fog kilépni a Radics-pártból. Egyes hírek szerint azonban a Radics-párt boszniai szervezetei egymás után hoznak olyan határozatot, melyben elítélik Nikics kizárását. Egyébként Nikics kormánybanmaradásának kérdése előreláthatólag nem fog súlyosabb komplikációt előidézni, mert Radicsék ebben való-Nagyszámu katonaságot A kormány most elsősorban az árvizveszedelem kérdésével foglalkozik. miután a veszedelem naprólnapra növekszik. A beérkezett jelentések szomorú képét nyújtják az árvízvédelmi munkálatoknak és a kormány minden erővel azon van, hogy a tovább. Katasztrófákat elhárítsa. A délután folyamán Uzunovics miniszterelnök ismét hosszasan tanácskozott Makszimovics Bózsó belügyminiszterrel és Pucelj Iván földmivelésügyi miniszterrel az árvízvédelmi intézkedésekről. Este tiz órakor Pucelj az árterületekre utazott, Lázics Zsikának a közbiztonsági osztály főnökének kíséretében. Pucelj elutazása előtt kijelentette az újságíróknak, hogy a helyzet kritikus és különösen az okoz nehézséget, hogy a töltések körül elfogyott Á demokraták titkos paktumszinüleg engedni fognak. Másrészről azonban olyan módon akarnak majd kellemetlenkedni Nikicsnek, hogy interpellációkat fognak benyújtani ellene a parlamentben. Nikics természetesen védekezni fog és a védekezésből esetleg támadásba is megy át. küldtek az árterületekre a szárazföld és igy a védelmi munkálatokhoz nem all kellő anyag rendelkezésre. A lakosság pedig, amely hetck"'óta folytatja a harcot az elemek ellen, egyrészt kimerült, másrészt nem hajlandó* tovább a saját érdekeit feláldozni a köz érdekéért és szeretné a saját termését biztonságba helyezni. Ez vezette a kormányt arra, hogy nagyobb arányban vegye igénybe a hadsereg segítségét. Tizenkét mérnökkari tiszt vezetése alatt az ország minden részéből odairányitott csapatok fogják az árvizsujtotta lakosságot támogatni a védelmi munkálatokban. Ez az energikus beavatkozás — mondotta Pucelj — remélhetőleg meg fogja akadályozni a további katasztrófákat. 1 tárgyalásai a kommunistákkal A szociáldemokrata párt főbizottsága hétfőn kommünikét küldött be a beogradi lapokhoz, amelyben ismerteti a párt álláspontját a községi választások ügyében és védekezik a kommunistáknak ama vádja ellen, hogy a párt nem járult hozzá az egységes munkáspárti lista felállításához. A kommüniké érdekes leleplezést tartalmaz, a kommunisták és a demokraták titkos tárgyalásairól. Eszerint a kommunisták felajánlották a demokratáknak az együttes listát és a demokraták ezt azzal a feltétellel fogadták el, hogy a listán kommunistát nem jelölnek, de győzelem esetén tizenöt fontos állást biztosítanak nekik a városi közigazgatásban. A demokratáknak az is feltételük volt, hogy ehhez a szociáldemokraták is járuljanak hozzá. A szociáldemokraták azonban ezt visszautasi- j tották azzal a megokolásal, hogy nem mehetnek együtt sem a demo-1 kratákka), akik a munkásmozgalmat a radikálisokkal együtt letörték, sem a kommunistákkal, akiktől nagy elvi ellentétek választják el őket. Ezután vetették fel a kommunisták az együttes munkáslista eszméjét a szocialitták nem fogadták el. Radics Pavle és Makszimovics tanácskozása Radics Pavle hétfőn délután hoszszasan tanácskozott Makszimovics Bózsó belügyminiszterrel. A tanácskozáson a horvátországi közigazgatási kérdéseket vitatták meg. Tri/unovics Misa és Superina miniszterek meglátogatták Pasics volt miniszterelnököt Superina postaügyí miniszter és T riiunovics Misa közoktatásügyi miniszter hétfőn reggel visszaérkeztek Prágából, ahol résztvettek a mindenszláv szokolkongresszuson. A két miniszter hazautazása előtt látogatást tett Karlsbadban Pasics volt miniszterelnöknél.
