Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-02 / 179. szám

''AL * ARA \'k DINAR PoStarina piaćenaT ffiegielenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben 1'eiefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3, szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota Szubotica, 1926 FENTEK Julius 2. 179. szám Memento! Európa elvénhedt testét olyan szörnyű elemi csapások sújtják, mintha a természet meg akarná ko­ronázni a rombolás müvét, amelyre a világháború felidézésével veteme­dett az emberi élbízottság. öltünk, pusztítottunk abban a.vak hitben, hogy a jobb jövő alapjait rakjuk le. Amint azonban elült a vérzivatar és hozzáfogtunk a ro­mok felépítéséhez, ránk döbbent az ijesztő felismerés.;hogy a romlás folyamata, amelyet mi indítottunk el, a tehetetlenség törvényénél fog­va tovább rohan végzetes pályáján. Mennyi akaratra, mennyi erőfeszí­tésre,. mennyi heroikus elszánásra lett volna szükség, ho.gy a styxi ára­dat elé gátat emelhessünk. Ehelyett a zugva-törve hömpölygő hullámo­kat csak dagasztottuk és a védőtöl­téseket lazítottuk. A tubcrkulotikus hajlamos azokra a szenvedélyekre, - amelyek betegsége kifejlődésének ütemét gyorsítják. Mi is mindnyá­jan. kis népek, nagy népek, győzők, legyőzőitek, az egész szenvedő vi­lág, átengedtük magunkat azoknak a kártevő indulatoknak, amelyek a normális viszonyok kialakulását aka­dályozzák. A békeszerződések rendelkezései­nek betartását az érdekelt hatalmak összetartása és fegyveres ereje ga­rantálja; de mi a biztositéka annak, hogy az emberiség kigyógyul az ön­magán ejtett sebekből? Amerre né­zünk, mindenünnen gond, nyomo­rúság és a bizonytalan holnap fe­nyegetően tátongó torka mered fe­lénk. Angliában szénválság, Fran­ciaországban pénzkrizis, Olaszor­szágban a legforróbb háborús idők­re emlékeztető drákói takarékossá­gi rendszabályok és végig az egész kontinensen az a reszkető aggoda­lom, hogy mire fog vezetni az álta­lános gazdasági leziillés. Az elvisel­­hetetlenségig csigázott adók, va­­gyonváltság, agrárreförm bénitja az ipart, kereskedelmet és mezőgazda­ságot: széthulló vagyonok, megsem­misülő jövedelmek, eljátszott mun­kaalkalmak iiszkei között botorká­lunk egy véghetetlen sivatagban és látóhatárunkat még csak csalóka dé­libábok sem derítik fel. Ám akármi történik, nem szakítunk előítélete­inkkel, ragaszkodunk kényszerkép­zeteinkhez és minden energiánkat nemzeti vetélkedésben, politikai har­cokban és diplomáciai csatározá­sokban éljük ki. A locarnói okmány­ban megörökített eszme úgy viszony­uk a valósághoz, mint a sápadt gon­dolat az élettől duzzadó tetthez, mint a bibliai tanítás a mindennapi gyakorlathoz. Az egyszeri gazda, amikor sző­lőjét a jég verte, maga is dorongot fogott és eszeveszettül páholta a tőkéket, mondván: Lássuk Uram Isten, mire megyünk ketten!« Ennek az anekdotának tragikus visszája valósul most meg abban az istenité­­leti időben, amely ránk szakad. El­tévelyedésünkben magunk zudiíunk jégesőt saját munkánk gyümölcsé­re és a természet csak segít nekünk a dulásban ciklonnal, földrengéssel és árvízzel. Lássuk, dőre ember, mire megyünk ketten! Megeredtek az ég csatornái és télen nyáron ont­ják a víztömegeket a folyókba, ame­lyek medrükből . kilépve, a kenyéf­­adó szántóföldeket holttengerré ba­­bonázzák. Ahová pedig nem jut el ez a lázadó elem, ott földrengés és borzalmas viharok alakjában ügyel­­ineztgtik az embert a titokzatos erők, hogy ne merészeljen verse­nyezni velük a pusztításban. Megereszkedett égy . csavar az Universum gépezetében, hogy az év­szakok ennyire kisiklottak smeik közül? Vágy a tiz egyiptomi csa­pás egyike ért utói minket, amiért az alkotás ihlete a rombolás lázává torzult bennünk? Emberek, akik az élet mindpn baj ellenére is olyan szép ajándékát élvezzük, fogódzunk egymásba, és a destrukció dühének belénkszorult maradékát fordítsuk a népek, fajok, osztályok és feleba­rátok közé ékelődő válaszfalak le­bontására. íme, megdördü! az ég, megindul a föld és a folyók össze­esküsznek ellenünk. Az elemek ha­ragjából érezzük ki végre azt a me­­mentót, hogy dobjuk el egymásra szegett fegyvereinket és bújjunk ösz­­sze a közös munka és az embersze­retet karámjába. Merényletet terveztek Párisban a spanyol király ellen A francia rendőrség letartóztatott két spanyol anarchistát Párisból jelentik: Csak most. a spanyol királynak Párisból váló el­utazása után került nyilvánosságra, hogy a párisi rendőrség a király ér­kezése előtti napokban letartóztatta Ascazo Franciscoi, aki 1923-ban meggyilkolta a saragossai püspököt, továbbá Cuetti Bonaventura anar­chistát, akik három másik anarchis­tával együtt a napokba:* érkeztek Parisba Brazíliából. Az anarchistáknak az volt a ter­vük, hogy Parisban merényle­tet követnek e! Alfonz spanyol király ellen. A két letartóztatott anarchista el fogatása alkalmával fegyvert fogott a francia detektivekre. Lakásukon három karabélyt találtak. Az anarchisták beismerték, hogy azért jöttek Parisba, hogy me­rényletet kövessenek el a ki­rály ellen. Három társukat még keresi a párisi rendőrség. Londoni jelentés szerint Alfonz király a királynővel és két leányá­val szerdán este Londonba érkeze!!. A spanyol királyi családot a Viktó­­r/ö-pályaudvaron az angol király­nő, továbbá a walesi és yorki her­cegek várták. A királyi vendégek a Buckhingham palotában szálltak meg. A londoni rendőrség nagyará­nyú biztonsági intézkedéseket tett. A Radics-párt magatartása kényszerűiéit« a kormányt a parlament hirtelen elnapolására A hordát parasztklub csak az adóegységesitési törvény megszavazása után hajlandó elfogadni a nentuni egyezményt A házelnökség ellenezte az elnapolást Beogradból jelentik: A parlament hir­telen elnapolása általános megbeszélés tárgya politikai körökben. Az elnapolás váratlanul érte a kor­mánypártokat is, miután azt a kor­mány a legutolsó pillanatban hatá­rozta el. A jelek arra mutatnak, hogy a parla­ment elnöksége a meglepgtésszerii elna­polást ellenezte és Trífkayics Márkó el­nök állítólag azért nem hirdette ki az el­napolást személyesen, hanem rábízta azt dr. Szaboticsra. Az elnapolás okára- nézve sok verzió van forgalomban. Leginkább azt emlege­tik, hogy a Radics-pái tnak a ueptuni konven­ciókkal szemben való magatartása vezetett az elnapolásra. Eszerint Radicsék azt követelték volna, hogy előbb tárgyalja le a parlament az adóegységesitésről szóló és a dalmáciai agrárviszonyokat szabályozó törvényja­vaslatokat. mert ellenkező esetben a neptuni konvenciókat nem szavazzák meg. Miután ezek a törvényjavaslatok még nem érték meg a parlamenti plená­ris tárgyalásra, a kormány az elnapolás eszközéhez folyamodott. Más verzió szerint, amely azonban nem látszik valószínűnek, Pasics és a hozzá közelálló politi­kusok is ellenzik a neptuni konven­ciók megszavazását, Radicsék mindenesetre máris igyekeznek kihasználni a rájuk -'-vonatkozó verziót arra, hogy a riepitini konvenciók meg­szavazásának elhalasztását saját sike­rüknek tüntessék fel. Ezzel akarják ugyanis a becgrađ' konvenciók megszavazása által meggyöngült pozíciójukat megjaví­tani a dalmát és horvát partvidéken. Az elnapolás ellenére a parlamenti élet nem balt ki teljesen. A parlamenti bizott­ságok továbbra is működnek és munká­juk az egész nyári szünet alatt folyni fog. Különösen áll ez a Pasics Ráda ügyeit vizsgáló parlamenti bizottságra, amely azzal alakult meg, hogy még a Ház feloszlatása esetén is dolgoznia kell. Csütörtökön a pénzügyi, a parlamenti adminisztratív bizottság és a korrupciós ügyeket vizsgáló bizottság dolgozott. Péntekre összehívták a törvényhozó bi­zottságot, amely meg fogja kezdeni a központi igazgatásról szóló törvény tár­gyalását és az adóegységesitési törvényt tárgyaló bizottságot, amely folytatni fogja a javaslat részletes vitáját. Az ellenzéki pártok tagjai még nem széledtek szét a parlament elnapolása után, részben azért, mert elsején vették fel napidijaikat, részben, mert a klubok még nem határoztak arról, hogy a nyári szünet alatt milyeu módon folytatják az agitációt. Különösen fontos a szerbiai és délszerbiai agitáció, mert ezeken a terü­leteken a nyár folyamán tartják meg, a községi választásokat. A demokrata klub ülése A demokrata klub csütörtökön délelőtt tartott ülésén a szerbiai és délszerbiai községi választásokkal foglalkozott és elhatározta, hogy azokon a helyeken, ahol a párt nem állított önálló listát, a demokraták nem vesznek részt a válasz­tásokon. vagy csak olyan pártokkal kooperálnak, amelyek éles ellenzéki ál­láspontot képviselnek. A Pribicsevics-párt kommünikéj • A független. demokrata klub csütörtö­kön tartott ülésén a parlament váratlan elnapolása által előállott helyzettel fog­lalkozott. A klub a következő kommüni­két adta ki: — A parlament együtt volt és együtt voltak a képviselők is megfelelő szám­ban ahhoz, hogy a halaszthatatlanul sür­gős javaslatokat letárgyalják. Ezzel szemben akkor, amikor a bizottságok napirendjén szerepel az adótörvény, a mikor a kormány megígérte a községi törvény azonnali beterjesztését, amikor az egyik kormánypárt vezére egy nép­­gyülésen kijelentette, hogy a parlament még ezen a héten megszavazza a dalmá­ciai agrártörvényt, amikor a , nép súlyos gazdasági válság mellett elemi csapások, jég és árvíz súlya alatt nyög, ugyanak­kor a kormány és a kormánytöbbség minden látható ok nélkül félbeszakítja munkáját és hazaküldi a parlamentet. A jelenlegi rendszer eg.vesztendős mérlege csak passzívát mutat és ez a váratlan elnapolás megerősíti a függet­len demokrata klubnak azt a vélemé­nyét, hogy a »megegyezés« kormánya csak munkátlanságot jelent. A parla­ment elnapolásában a független denio­­.krata pártot csak az az egy tény elégíti ki, hogy ezzel halasztást szenved a nép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom