Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-01 / 178. szám
2. oldal BÁCSMEGYEI NARLÖ 1926. julius 1. hogy a rendőrségnek jól jött a támadók provokációja, hogy a gyűlést feloszlathassa. Neudorf er és Tiszai képviselő a horvát parasztklubnak jelentést fognak tenni a bajmoki rendőrség és csendőr ség hallatlan magatartásáról és a horvát parasztklub a leghatározottabban követelni fogja a belügyminisztertől, hogy vonja felelősségre azokat, akik a bajmoki eseményekért felelősséggel tartoznak és hogy a jövőben a horvát parasztpárt számára garantálja a törvényes gyülekezési jogot a Vajdaságban is — közli a Dom cikke. A Jovanovics-párfc interpellációja az árvíz ügyében A Jovanovics-párt képviselői interpellációt intéztek a kormányhoz, a legsürgősebb intézkedéseket kérve az árvizveszedelem elhárítására, Követelik a Duna medrének kikotrását, a szabályozási munkák elvégzését és a gátak megerősítését. Az interpellációt Lalosevics Jócó, Sztrilics Béla, Sztankovics Szvetozár és dr. Hadia Gyura Írták alá. Megint ej adó! Cimtáblaadőt akar a városi tanács kiróni a szuboticai cégekre Ötventöl-harmincezer dinárig terjedne a legújabb adó Szubotica vá!*os tanácsa a szerdai tanácsülésen állította össze a Julius 2-ikára összehívott rendkívüli közgyűlés tárgysorozatát. Mint a Bácsmegyei Napló már jelentette, a tanács a pótadó leszállításával kapcsolatban újabb adónemeket létesített, amelyekről már elkészültek a városi szabályrendeletek és a juliusmásodikán megtartandó rendkívüli városi közgyűlés elé fogják terjeszteni. A kártya-, autó-, kerékpár-, villa-, villanyáram-, zene-, uccatisztitási-, kávéháziéi utlevéladón kívül a városi tanács címtábla adót is létesített. A pénzintézetek, bankok, részvénytársaságok, biztosítótársaságok, amelyek egy millió dinár alaptőkével rendelkeznek, évi 1500, egymilliótól öt millióig terjedő alaptőke után évi 3000 dinár, öítiz millióig 5000 dinár, tiz millión felül fél ezrelék cimtáblaadót fizetnének, az adó «összege azonban nem haladhatná meg a harmincezer dinárt. A pénzintézetek szuboticai fiókjai a központjuk betétei után fizetnék a cimtáblaadót. Nagykereskedések, amelyek en detail is árusítanak, azonkívül ékszerészek, pénzváltó intézetek, gyógyszerészek tekintet nélkül arra, hogy a város melyik részében van üzletük, évi 1500 dinárt fizetnének cégtáblaadóban. Gyárak, gyári lerakatok, amelyek nem részvénytársaságok, 300—3000 dinárig, csemege és cukrászüzletek 500—1500 dinárig, pékek, hentesek 150—400 dinárig, iparosok 30— 300 dinárig, fűszeresek, droguisták és más üzletek 200—500 dinárig terjedő cimtábla-adót fizetnének. Privát szanatóriumok, fürdők kétezer, technikai vállalatok, mérnökök, orvosok, fogászok, fogorvosok, ügyvédek, szállítók, ügynökök, közvetítők és ehhez hasonló foglalkozású egyének ötszáz-kétezer, végül kofák és uccai cukorárusok százötven dinár cimtáblaadót tartoznának fizetni. A töhbnyelven megirt cimtáblák után kétszeres adó volna fizetendő. A különböző szláv nyelven megirt cimtáblákat csak egyszeresen adóztatnák meg, csak a magyar és német nyelvű íeiirások után kellene külön adót fizetni. Az adó magasságát a városi tanács fogja megállapítani. A cimtáblaadót minden év március 15-éig egész évre előre kellene lefizetni. A városi közgyűlésen a kilenc különböző adónemről szóló szabályrendeleten kívül még más fontos ügyeket is fognak tárgyalni. így a városi tanács a városi takarékpénztár alapszabályain szándékozik bizonyos módosításokat eszközölni. Ezenkívül a rendőrségen cipész, szabó és szíjgyártó üzemeket akarnak létesíteni. Ugyancsak a rendkívüli közgyűlésen dől cl a városi kávéház bérletének ügye is. A napirenden szerepel ezenkívül Mamuzsics György volt rendőrkapitánynak, Vujkovics Cvijin István volt adótisztnek nyugdíj rántí kérvénye is, akiket, mint ismeretes, a múlt évi képviselőválasztások előtt bocsájtottak el a város szolgálatából. Ezenkívül Csóvics Márkó irodatiszt, Bulyovcics Szilveszter rendőrbiztos, Malagurszki György végrehajtó és Vukics Ferenc volt városi főjegyző nyugdíj iránti kérvényét fogják tárgyalni. Az uj szabályrendeletek miatt, amelyek újabb adók lavináját zúdítanák a város lakosságára, a város rendkívüli közgyűlése rendkívül izgalmasnak ígérkezik. Hir szerint a kereskedők tiltakozni fognak az uj adók bevezetése és kirovása ellen. Az uj adók rendkívül súlyos terhekkel sújtják a város lakosságát, amely az utóbbi években amugyis gazdasági válságba sodródott az eddig kivetett és . antiszociálisán behajtott adók foly- I tán. Mussolini spórol Drákói takarékossági törvényt fogadott el az olasz minisztertanács Rómábóll jelentik: Az olasz kormány minisztertanácsot tartott, amelyen takarékossági törvényjavaslatot fogadtak el. A törvényjavaslat szerint julius 1-től 1927 junius 30-ig Olaszország területén tilos minden fényüzési épület építése. Az építkezések kizárólag munkás lakásokra szorítkozhatnak, vagy pedig gazdasági épületekre. Julius 1-től tilos vendéglők és éjjeli miiatók nyitása, november 1-től nem szabad tiszta benzint használni; julius 1-töi pedig a munkaadóknak joguk van a munkaidőt egy órával meghosszabbítani. Az uj törvény kötelezné azonban a munkaadókat, hogy állami bizottságok ellenőrzése mellett gondoskodnak kell a munkások olcsó é$ jó minőségű áruvail való ellátásáról. A törvényjavaslat szerint további intézkedésig a napilapok hat oldal terjedelemben jelenhetnek meg. A lapok formájának megváltoztatása is tilos. A törvényjavaslat nagy feltűnést keltett. Az olasz kormány hangoztatja, hogy az uj törvényjavaslat intézkedései semmiesetre sem tévesztendők össze a háborús rendszabályokkal. A törvényjavaslat a kormány szerint kizárólag Olaszország gazdasági helyzetének mielőbbi gyors konszolidálására irányul. Gazdag aranyaratás a boszniai hegyek közt Talált pénzen nincs áldás Mo-sztárból jelentik: A mosztári hegyek között Zrnics Ivó tiz éves kanászgyerek a napokban játék közben egy méter mélyre ásott le. A kisfiú az árokban egy nagy aranypénzt talált. Rögtön hazaszaladt és elmesélte szüleinek az esetet. A Zrnics-család néhány szomszéd kíséretében ásóval, kapával felkerekedett és elmentek arra a helyre, ahol a kis kanászgyermek a pénzt találta. Nyomban megkezdték az aranykeresést. Rövid idő múlva egy zsáknyira való aranypénzt és egy métermázsa súlyú ezüstpénzt ástak ki. A pénzt még valószínűleg a török időkben rejtette oda valaki. A szerencsés kutatók ezután egymásközt a legpontosabban felosztották a talált kincset és hazatértek. Néhány nap múlva azonban a csendőrség tudomást szerzett a szerencsés leletről. A mosztári hatóságok az ügyről jelentést tettek a szarajevói főispáni hivatalnak és a szarajevói országos múzeum igazgatójának, ahonnan bizottság fog kiszállni a helyszínére. A helyszínen valószínűleg ásatásokat fognak eszközölni. A kincskeresők, akik néhány napon át boldogan őrizték a talált«, aranyat és ezüstöt, szívesen kiegyeznének már abban, hogy a talált kincs egy részét visszakapják. A hatóságok azonban ehelyett eljárást indítottak ellenük, amiért a leletröü nem tettek jelentést. Egy kritikus albumából Irta: Bfi- dnker , Egy nem minden pedagógiai érzék hijján való úriember mondta egyszer: — A jónevelésü gyermeknek nem keli s a neveletlennek hiábavaló a nevelő. Minek egyáltalában nevelő? # A nevelésnek a bölcsőnél kell kezdődni, s az önnevelésnek csak a halálos ágyon szabad végződni. *• Mentül kevesebbet nevelni a gyermeket, sokszor a legjobb pedagógiai módszernek bizonyul. * Csak jónevelésü embert lehet nevelni. Tulajdonképpen csak továbbnevelni lehet. * Sokkal fontosabb, hogy a tanítót szeressék, mint hogy az sokat tudjon. M,ert lilába tanit lelkiismeretesen és jól, ha a tanítványok nem éreznek iránta rokonszenvet. S ha még oly keveset tud, sokat fognak tőle tanulni azok, akik szeretik. % Társaságban, ahol de rebus omnibus et quibusdam aliis csevegnek, jóformán senki se törekszik arra, hogy tanuljon valamit, hanem a legtöbben azon vannak, hogy túladjanak a maguk kicsi tudományán, s igy elszalasztják a jobb alkalmat, hogy tanuljanak és megragadják a legkedvezőtlenebbet, hogy oktassanak. * Tanitásközben a tanitó mindég tanul, néha a tanuló is. A jónevelés első és főszabálya: keveset nevelni a gyermeket és békét hagyni neki. * Ha jónevelésü gyermekeket akarunk, akkor előbb nevelőket kell nevelni. Vigyázni kell, hogy a növendéket agyon ne neveljük. Időt kell engednünk neki, hogy önmaga is dolgozhasson a szellemi és erkölcsi fejlődésén s a saját értelme és ösztöne szerint egészíthesse ki a nevelő munkáját. A gyermekből, akit reggeltől estig dirigálnak, vagy papirosember lesz vagy pedig szenteskedő jezsuita. Aki ért a neveléshez, nem foglalkozik állandóan a neveltjével # Legjobb nevelője a gyermeknek — hogyha okos ember — az apja, a felnőttnek pedig — ha okos ember — sajátmaga. Csak gondolkodó és fegyelmezett agyú embernek szabad autodidaktának lenni. A nem okos autodidaktákból azok a furcsa figurák, akik csalhatatlanok módjára hirdetik a banalitásaikat és saját találmányaik és felfödözéseikként tálalják föl azokat az igazságokat, amelyeket mások a középiskolában tanultak. # Az nem a legértéktelenebb tudás, amit az ember sajátmagától tanul. Az autodidakta többet és egyúttal kevesebbet tud mint más. Mert mást tud. # Otthon több szeretettel, idegenben több szakértéssel nevelik a gyermeket. Legjobb nevelés azé a nevelőintézeté, ahol szeretetet is talál a gyermek, vagy azoké a szülőké, a kik értenek is a neveléshez. Az előbbi eset nem éppen gyakori, az utóbbi szerfölött ritka. Ha csak azok az anyák szülnének gyermeket, akiknek megvan a kvalifikációjuk ahhoz, hogy nevelni is tudják őket, nagyon hamar elnéptelenedne a világ. # A tanítónál fontosabb a szeretet mint a tudás, s a gyermeknél fontosabb a szeretet mint a szorgalom. Vannak született tanítók. Ezek bármily pályára lépnek, mindig tanítani fognak. Mások meg hiába végzik el a szemináriumot, oklevelet is kapnak, esetleg dicsérő elismeréssel, s még se igazi tanítók. * Amit szeretünk tanulni, azt me'g is tudjuk tanulni. * Fiatalkorban többet tanulunk mint amennyit elfelejtünk; öregkorban nem tudunk annyit tanulni amennyit elfelejtünk. # A gyermeket jobb valami helytelenségről lebeszélni mint attól eltiltani. A jó példák mindig elrettentőén hatnak — néha a rosszak is. * A koedukáció mindenesetre jelentős lépés a természetes életmód és életvitel felé, s ha általánossá válik, az új nemzedék talán nem lesz jobb nevelésű, de valószínűleg egészségesebb lesz. S ez is figyelemreméltó pedagógiai eredmény. * Kellemesen tanitani: a legnagyobb művészet. Azért kevés müvésztanitó van. . -* Könnyebb valamit megtanulni, mint valamiről leszokni.
