Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)

1926-06-27 / 176. szám

1926 junius 27. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Kisdárdánála Duna áttörte a gátat Két községet elöntött az ár A béliéi erdőség tizenhétezer holdja viz alá került — A további emelkedés katasztrófával fenyeget A Dráva elöntötte Őszi fék-ah óv áro s t , Szomborból jelentik: A Duna ára­dása a szombati napon már, mint előrelátható volt. több helyen nagy­arányú pusztítást okozott. Apatinnál 714 centiméter a vízállás. Almásnál 702 centiméter. A butimi főszolga­bírói hivatal uj épülete, amely más­félmillió dinárba került,-teljesen víz­ben áll. Az apatiu—szontai vicinális vo­nalat, a szombori postahivatalhoz érkezett jelentés szerint, a Duna to­vábbi kétcentiméteres emelkedése esetén az elöntés veszélye fenyegeti és a vasúti forgalmat be kel! majd szüntetni. A monostori erdő közelé­ben négy nap óta táborozó cserké­szek életveszélybe kerültek, mert az erdő elöntése miatt a vaddisznók ki­menekültek és így a cserkészek is kénytelenek menekülni. Szombat délben Kisdárdánál a vizár nyolc méter szélességben áttörte a gátat és elöntötte Poz­­dravlje és Tvrgyavica községe­ket. délután' megtagadták a szolgá­latot. A készülő lázadást íz idejében megérkezett csendörség elfojtotta és kényszeritette a munkásokat a munkára. Menekül a helyei erdő vadállománya Az árterületeken ezrevel mene­külnek a szarvasok, rókák és egyéb vadak, amelyeket az árvíz már ki­űzött a bélyei erdőből. Az árvíz a vadállományban eddig is tekintélyes kárt okozott. Ausztriában újból áradnak a folyók Bécsből jelentik: Az országos esőzések következtében a Duna mellékfolyói újból megáradtak. A Morva Alsó-Ausztriábaa lassan apad. feljebb vízállása emelkedik. ' A Duna vízállása Bécsben néhány! centimétert emelkedett. Az uiabbi kulminációt hétfőre várják. Budapesten apad a Duna Budapestről jelentik: A Duna áraa dása Budapesten 638 vízállással szombat hajnalban kulminált. Reg­gel hétkor a viz magassága egy centiméterrel csökkent. Az apadás csak lassú, mert a Duna felső vidé­kéről uj áradási hullám indul. Mohácsnál a vízállás 653. A kul­minációt julius 3-ikára várják. A vi­déket egyelőre nem fenyegeti ve­szély, de-azért a hatóságok minden intézkedést megtettek és a gátak erősítése folyik. A Tisza vízállása! lassan emelkedik, a helyzet azonban nem fenyegető. Megszavazták a beogradi konvenciókat Trambics kétórás beszéde a külügyi kormányzat ellen — Nincsics szerini Trumbics elsiette a rapailói szerződést — Grizogono az olaszok daimáciat fegyverkezéséről Az elnök töröltette a gyorsírói jegyzetekből az olaszellenes kitételeket ■ Oszijeknél a Dráva szintén ki­áradt és elöntötte az Alsóvárost. Nyolcszáz hold szántóföld, valamint csaknem hétezer holdnyi legelő viz alá került. A beljei erdőben tízenhétezer hold terület van viz alatt, szarvascsordák, az erdő vadjai falkaszámra menekülnek. A helyzet nagymértékben hasonlít az 1924. évi árvízkatasztrófa körül­ményeihez. Ha az árhiiTfáni, amely­nek érkezését elsejére várják, nyolc napnál tovább tart és nem ül el, ak­kor a szakértők kijelentése sze­rint a katasztrófa kikerülhetetlen. Ellenkező esetben kellő éberséggel és elővigyázattál még minden ment­hető, mert az előkészületek megtör­téntek. Ha azonban Passauból újabb emlekedést jelentenek, a hely­zet teljesen reménytelen. A Margita szigetnél, amely Ma­gyarországgal közös árterület, a viz nagy mértékben szivárgott, a tölté­sen, a szombati nap folyamán azon­ban sikerült rendbehozni a töltést és megakadályozni a viz szivárgását. Az esetben, ha Margitánál át­szakad a gát, hatvanötezer hold kerül viz alá. A Duna jobbpartján Krausz Gyula mérnök a bélyei uradalom huszon­nyolcezer hold földjét védi, Kelő Mór mérnök negyvenezer holat véd Dárdánál, Lyolye András mérnök a baranyai községi töltéseket, a bal­parton Bezdánnál Cindler Kálmán Zdrajkovics Dusán, az apatini árnien­­tesitő társaság vezetőjévl harminc­ezer holdat, Rnyer Ferenc mérnök tizenkilencezer holdat, Pallosi Jenő mérnök pedig ötvenezer holdat véd. Lázadás a gátakon Gombosnál már szombaton reggel kritikus volt a helyzet és még a délelőtti órákban viz alá került a hires gombosi hatászcsárla. Ezen a helyen kétezer ember ős hétszáz kocsi dolgozik állandóan. A munkálatokat rendkívül megne­hezíti a nagy esőzés. Állandóan zu­hog az eső és emiatt a munkások, bár óráról órára emelkedett a ve­szély, Bcogradból jelentik: A nemzetgyűlés szombati ülését délelőtt féltizenegykor nyitotta meg Szubotics alelnök. A napi­rend elölt Agatoitovics demokrata szó­lalt fel és pártja nevében kérte a fegy­verviselési törvény megváltoztatását és sürgős letárgyalását. Szubotics alelnök kijelentette, hogy érintkezésbe lép a tör­vényt tárgyaló bizottság elnökével és felhívja, hogy a javaslatot minél előbb terjesszék a parlament elé. Trumbics a beográdi konvenciókról Rátért ezután a nemzetgyűlés a beo­­radl konvenciók folytatólagos tárgyalá­sára. Trumbics Ante, a horvát föderalis­­ta-párt elnöke volt az első szónok és két órás beszédben foglalt állást a konven­ciók ellen. Részletesen foglalkozott a ju­­goszáv-olasz viszonnyal, különösen az­zal a helyzettel, amiben a kormány vau Mussolinival szembep. Kijelentette, hogy a jugoszláv külpolitika Olaszországgal szemben sem volt elég határozott és meggondolt. Állaudóau engednünk kel­lett szomszédainknak,— mondotta — ho­lott azok nem voltak elég loyálisak irán­tunk. Nincsics — úgy látszik — nem is­meri a konvenciókat, különben módot talált volna, hogy a nemzetgyűlést tá­jékoztassa a kormány intencióiról. Kifo­gásolta Trumbics, hogy Nincsics nem informálta a nemzetgyűlést a blédi kon­ferencián folytatott megbeszéléseiről. — Jugoszláviának — folytatta beszé­dét Trumbics — szüksége van a keres­kedelmi kapcsolatok kiépítésére, de nem szabad olyan óriási áldozatokat hozni, amilyeneket a beogradi konvenciók je­lentenek. Végül rámutatott Trumbics arra, hogy az olasz sajtó nem foglalkozik a jugo­szláv ügyekkel a megértés szellemében és megállapította, hogy a beogradi kon­venciók Olaszország titkos vágyai sze­rint jöttek létre. Nincsics válasza Nincsics nyombán válaszolt Trumbics­­nak, kétségbevonta tárgyilagosságát és érvelése alaposságát és visszautasította azt az állítását, mintha a kormány nem képviselné az ország érdekeit. (Nagy taps a kormány-pártokon.) Trumbics viszontválaszában a rapailói szerződéssel foglalkozott és utalt arra, hogy ő annak megkötése akalmával sok­­kai jobban szent előtt tartotta .az ország! érdekeit. Nincsics újabb felszólalásában a ra-! pallói szerződés megkötését elsietett do­lognak mondotta. Délután egy órakor az elnök az ülést berekesztette és folytatását délután öt órára űzte ki. A délutáni ülés A parlament délután folytatta és be­fejezte a beogradi konvenciók tárgya­lását. Grizogono független demokrata két órás beszédben támadta a külügyi kor­mányzatot a beogradi konvenciók miatt. Hosszasan beszélt az olasz politikáról, amely Dalmácia gazdasági meghódítá­sára irányul. A dalniát gyáripar — mon­dotta Grizogono — máris olasz kézben van. A spliti cementgyár olaszoké és az ottani cementet mint olasz gyárt­mányt adják el, hogy a maguk silányabb minőségű cementjének renoméját emel­jék. Tüzetesen ismertette Grizogono a le­telepedési kérdést, melyet a konzulá­­ris konvenció szabályoz. Az olaszok a konvenciókban szerzett jogaik révén nagy földterületeket vásárolnak Dal­máciában. Ugyanakkor amikor nagy ki­vitelünk van munkaerőben, a konvenció az viasz munkásoknak előjogokat bizto­sit nálunk. Grizogono ezután szakaszról­­szakaszra méltatta a konvenciókat és igyekezett azok káros hatását kimutatni. Beszédét az egész ellenzék nagy tetszés­sel fogadta. Nincsics védőbeszéde a konvenciók mellett Több szónok nem jelentkezett, mire Nincsics külügyminiszter emelkedett szó­lásra és válaszolt a vitában elhangzot­takra. Több mint egy órás beszédét a jobboldol több Ízben szakította meg élénk tetszésnyilvánításokkal. Nincsics hangsúlyozta, hogy nem hal­lott a vitában semmi komoly érvet a konvenciók ellen. A legtöbb kifogást a konzuiáris konvenció ellen emelik és különösen a letelepedésre vonatkozó sza­kaszokat bírálják élesen. A legíöbb ide­je, hogy erről a kérdésről őszintén be­széljünk, miután országszerte tiltakozó gyűléseket tartottak a konvenciók ellen. A tény az, hogy e letelepedési konvenció az eddigi helyzetet nem rontja, söt el­lenkezőleg javítja. A versaillesi szerző­dés kötelezi az SHS királyságot mind­azoknak a nemzetközi szerződéseknek a betartására, amelyeket a régi szerb ki­rályság külföldi államokkal kötött. Ezek közt a szerződések közt van a régi szerb­olasz konzuiáris konvenció, amely jogot! biztosit az olasz munkásoknak , Szerbia területén való letelepedésre. Unnék u kon­venciónak érvénye tehát most az egész SHS királyságra kiterjed. Abban az eset­ben, ha ezt u mostani konvenciót nem kötötték volna meg, a régi konzuiáris konvenciót fel kellett volna mondani és awíuk érvénye csuk a felmondástól szá­­mitotj öt év múlva szűnt volna meg. Ez is mutatja, mennyire indokolatlanok a konvenciók ellen intézett támadások. Végül Nincsics erélyesen visszautasí­totta dr. Bites horvát födcralista képvi­selő ■‘"támadását Olaszország és a régi Szerbia ellen. Nincsics beszéde után Angyelinovics a demokraták, Smodelj a szlovéu nép­párt nevében olvasott fel deklarációt, majd az elnök elrendelte a szavazást. A nemzetgyűlés 122 szóval 29 ellenében előbb általánosságban, azután részletei­ben is megszavazta a beogradi konven­ciókat. Szubotics alelnök az ülés berekesztése előtt visszatért. dr. Bucs pénteki beszé­dére, megbélyegezte Bucs eljárását és hangsúlyozta az olaszok érdemeit. A tegnapi ülésen nem állott az elnöknek egyéb eszköz rendelkezésére, mint a rendreutasítás, ezt azonban nem tartja elegendőnek és ezért elrendelte, hogy dr. Bucs bes/időnek Olaszországra vonat­kozó kitételeit töröljék a gyorsírói jegy­zetekből. Az elnök ezuttáu berekesztette az ülést és a legközelebbi ülést szerdára tűzte ki. A szerdai ülés napirendjén a beogradi egyetemi törvénynek a zagrebi egyetemre való kiterjesztése szerepel. A pénzügyi bizottság ülése A parlamenti bizottságok közül csak a pénzügyi bizottság ülésezett szomba­ton rövid ideig. Az ülésen véglegesen elfogadták a postaügyi minisztérium automobil szabályrendeletét. l’oglal­­koztak még a közlekedésügyi minisz­térium javaslatával is, amelyben tiseii­­hatmiiíiő dinár hitelt kér különböző-ki­kötő munkálatok céljára. A bizottság úgy határozott, hogy felszólítja a köz­lekedésügyi minisztert, terjesszen kö­zelebbi adatokat a bizottság elé. . Ezen­kívül a panasz és kérelmi bizottság néhány javaslata felett döntöttek. minis «isi anyagokl %? Csillárok, Tungsram • -•a \ v. Uioiáropák ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom