Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)
1926-06-26 / 175. szám
\ BACSMEGYEI NAPLÓ CIRKUSZ «B9 Schöberl A technika vívmánya, az ipari fejlődés, a többtermelés és gyárüzemek századában születtem: mindig rajongtam a modern, nagy gazdasági elv eszményeiért: minél kisebb erőpazarlással, minél nagyobb munkasiker! Az olyan találmányok, melyek ezt az eszményt valósítják meg, gyermekkorom óta izgatták képzeletemet. Ceruza, aminek a másik végén törlögumi van, hogy mindjárt ki lehessen törölni, amit az ember ir. Zsebkés, amit dugóhúzónak is lehet használni. Zsebóra, ami villanylámpának alkalmazható. Toros bot, ami esőben esernyő, eső után köpenyeg. És igy tovább. Hogyne vágytam volna, mióta az eszemet tudom, ennek a műfajnak legkimagaslóbb, legrégibb és méltán legnépszerűbb klasszikus példányának, a Schöberl-ágynak egy példányára! A csodálatosan egyszerű alapötlet, hogy »Nappal szék — éjjel ágy!« akkor is mintaképe lett volna szememben a praktikus gondolkodás módszerének, ha a műszaki tudomány soha nem tudja megvalósítani gyakorlatban a géniusz képzeletét. De tudjuk, hogy megvalósította és én gyerekkorom óta irigyen és vágyakozva álldogáltam a kirakatok előtt, ahol ilyen piros plüssel borított csodabutort mutogattak. Sajnos, hányatott életem, anyagi gondjaim közepeit sokáig nem juthattam odáig, hogy vegyek magamnak egy Schöberl-ágyat. Nagyon igazuk van azoknak, akik a szegénység legnagyobb hátrányát abban látják, hogy a szegény ember mindenhez sokkal drágábban jut, mint a gazdag, hogy a gazdaságosság íentjelzett nagy elvét (kis erővel nagy eredményt) soha nem tudja megvalósítani: s alapjában véve helyes az a paradoxon, hogy a szegény ember kénytelen fényűzőbben élni, mint a gazdag, mert nem jut hozzá ahhoz, ami egyszerű és olcsó és gazdaságos. Magam is hosszú éveken át aludtam olyan ágyban, ami nappal is csak ágy volt s igy teljesen hiába töltötte idejét az én költségemre — és ültem olyan széken, amelyik éjjel hasznavehetetlen széki minőségben henyélt és lopta a pénzemet. Végre rájöttem a megoldásra: Kolumbusz tojása az egész, ha megmondom, azt fogják felelni rá: ezt én is tudtam volna! Hát persze, tetszett volna megtenni akkor. Na, mit gondolnak? Hát megmondom: eladtam az ágyamat meg a székemet és vettem egy Schöberl-t az árából. Bevallom kicsit hevesebben dobogott a szivem, mikor a rejtelmes bútordarabot beguritották a szobámba. Ott állt, tömören és komolyan, a nagyan elfoglalt emberek szófukar szerénységével várva, hogy rendelkezzem vele. Megnéztem az órámat: délután öt óra volt, szóval nappal. Odaguritottam az íróasztalhoz, leültem rá és dolgozni kezdtem. öt perc 'múlva kellemetlen, kinos rosszérzés fogott el: izegni-mozogni kezdtem, sehogyse találtam a helyemet. Hátradőltem, nyújtózkodtam, nagyot ásítottam. A gyomrom émelygett, pislogtam, leragadtak a szemeim. Aztán nem tudom, mi történt: mikor magamhoz tértem, koromsötét volt, karom és fejem teh'etetlenül lógot le a karfáról. Megnéztem az órámat: tizenegy volt. Teringette, hiszen már éjszaka van — le kell feküdni. Büszkén és önérzettel elmosolyogtam magam: szétbontottam jó Schöberlemet, levetkőztem és lefeküdtem. öt perc múlva fel kellett ülnöm: egy csöppet se voltam álmos. Brómot vettem be és Veronáit. Hiába. Egész éjszakámat az ágy szélén ülve töltöttem, lelógatva a lábamat, tehetetlenül és ébren. De állapotom nem javult. Éjszakáim álmatlanságban teltek el, nappal nem tudtam dolgozni, folyton aludtam. Egy hét múlva visszavittem a Schöberl-széket, miután úgysem használhattam semmire. A kereskedő, akinek elmondtam betegségemet^ hitetlenkedve csóválta a fejét — aztán hirtelen a homlokára csapott. Odarohant a székhez, belenyúlt, kifordiotta. Bedugta a fejét, kerekeket csavart rajta, rángatta. Aztán kivörösödve egyenesedett fel és a vállamra ütött. — Uram, önnek kivételes peche van! Berlinből jelentik: Csütörtök délután hatalmas zivatar vonult el Berlin felett. A zivatart sürü villámcsapások kisérték. A rádióállomás helyén a villám éppen akkor sújtott le, amikor ott hét birodalmi őrségi katona dolgozott. Mind a hetet agyonsujtotta a villámcsapás. Jenában egy bányász lett a villámcsapás áldozata, Lipcsében egy munkást sújtott agyon a villám, két embert pedig megbénított. Zagrebben is áldozata van a villámcsapásnak Zagrebból jelentik: Péntek délben óriási zivatar dühöngött Zagrebben. Déli tizenkét óra után arról értesítették a rendőrséget, hogy a Kotorska-cesta közelében a Gradjanski sporttelepe melletti réten egy férfit és egy nőt találtak villámcsapástól sújtva. A rendőri bizottság a hatósági orvossal azonnal kiszállt a helyszínre és megállapította, hogy a férfi Sitskovics Iván huszonhárom éves horvát ó-katholikus, a nő pedig Hrsak Johanna munkásnő, aki súlyos égési Beogradból jelentik: A parlament pénteki ülését féltizenegykor nyitotta meg az elnök. Az első szónok Markovics Pára demokrata, aki a csütörtöki ülésen történtek miatt házszabályvitát provokált. Hasonló értelemben szólalt fel Agatonovics demokrata képviselő, majd Kokanovícs Cséda földmivespárti képviselő amiatt tiltakozott, hogy, a kerületében levő Drvár községben a csendőrök szuronnyal zavarták szét a földmivespárt gyűlését. Ezután áttértek a napirendre. A nepíuni-bizottság megválasztása A napirenden szerepelt első sorban a neptuni konvenciókat letárgyaló bizottság megválasztása. A bizottság tagjaiul a következőket választották meg: A radikális párt részéről: dr. Radomcs Jován, dr. Markovics Lázár, Jovanovics Petár, Csorbics Bora, Beszarabics Ninkó, Alekszics Jován, Kujuncsics Bora és Popovicki Pavle, a Radics-párt részéről: Baszaricsek Gyúró, Hadzsiman Dionisios, Rácsán Marko és Zagorac Jován, a demokrata párt részéről: Marinkovics Voja és Sumenkovics Ili ja, a független demokrata párt részéről: Qrizogono és Demetrovics Juraj, a földmivespárt részéről Jovanovics Jován, a szlovén-néppárt részéről: Skulj Iván, a független radikálisok részéről: Lalosevics Joca, a föderalista párt részéről: Trumbics Ante és a muzulmán párt részéről: Behmen. Kitör a vihar A bizottság megválasztása után rátértek a napirend második pontjára, a beogradi konvenciók tárgyalására. A vita első szónoka Nincsics külügyminiszter volt, akinek beszédét viharos, tiltakozással fogadta az ellenzék. Nincsics azzal kezdte beszédét, hogy a beogradi konvenciókban szem előtt tartották az állam érdekeit és épp ezért kínosan érinti az a körülmény, hogy a konvenció kérdését kivitték az uccára. Kérte a képviselőket, hogy a szakértő Mióta a Schöberl-gyár fennáll, ilyen eset még nem történt. Nem önben van a hiba, hanem a székben — ön egy hibás darabot kapott, amit valamelyik munkás elfuserált. Ez a Schöberl nappal ágy és éjjel szék — hagyja itt, majd eladjuk egy szállodai portásnak. sebeket szenvedett. A szerencsétlen aszszonyt, aki nyolc gyermek anyja, életveszélyes sérüléseivel kórházba szállították. Óriási orkán Felső-Olaszországban Milánóból jelentik: Piacsenza-tartományban csütörtökön hatalmas orkán dühöngött. A vihar egész házsorokról szakította le a tetőzetet, az utakat kiszakított fatörzsek torlaszolják el. Több város megközelihetetlen az orkán pusztítása miatt. Az árvíz elpusztított egy mexikói várost Newyorkból jelentik: Mexiko állam Leon városát gátszakadás folytán árvíz öntötte el. A fél város elpusztult az árvíz következtében. Még nem lehet megállapítani, hogy hány ember pusztult el, mert a katasztrófa olyan hirtelen jött, hogy nagyon sokan már nem tudtak megmenekülni. Az árvízkatasztrófának száznál több halottja van. referenst, Ribarzs Ottokár meghatalmazott minisztert hallgassák meg. Nincsics szavaira az ellenzék részéről óriási lárma támadt, úgyhogy Ribarzs Ottokár a nagy lárma miatt nem tudott hozzáfogni beszédéhez. Pribicsevies: Úgy látszik a miniszter ur elfelejtett beszélni. Nincsics: Mindazokért, amiket Ribarzs meghatalmazott miniszter ur elő fog adni, én vállalom a felelősséget. (Óriási lárma.) Idézem a házszabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a kormány tagjai bizonyos kérdések tárgyalásánál szakértő előadót állítsanak maguk helyett a parlamentben. Ribarzs Ottokár ezután ismertette a konvenciók történetét és tartalmát, majd Bites föderalista képviselő szólalt lel és kijelentette, hogy a konvenciók a'z olasz imperializmus eredményei és ezt a hivatalos olasz kormány nyilatkozatokban is elismerte. — A beogradi kormány — mondotta dr. Btics — azon dolgozik, hogy a mi horvát területünk átjusson Olaszországnak. Olaszország ezekkel a szerződésekkel lépésről-lépésre halad előre. A szerződés következtében az Adrián és Spütben az olaszok lesznek az urak. Szégyen és gyalázat, hogy Radicsék hozzájárultak ennek a szerződésnek a ratifikálásához. Itt szerb politikát folytatnak és nem horvátot. Sohasem fogadták volna el ezeket a konvenciókat, ha a horvát érdekeket akarták volna megvédeni. Nincsics: Mi rossz van ezekben a szerződésekben? Dr. Bucs: Rapallo, római szerződés és a többi szerződések, egyik katasztrófa a másik után. „Olaszország csak kis Szerbiát akar“ Bucs beszéde után Uzunovics miniszterelnök emelkedett szólásra és azzal kezdte beszédét, hogy nem érti az ellenzék támadásait, amelyekben nincs semmi logika. A miniszterelnök rövid beszéde után Hét embert agyonsujtott a villámcsapás Berlinben Pusztító zivatarok mindenfelé Julius közepéig dolgozik a parlament Uzunovics miniszterelnök nyilatkozata a kormány munkatervéről — Stanojevics Áca el akarja simítani a radikális párt belső ellentéteit 19/6. junius 26 Jovanovics Jovan földműves-párti képviselő szólalt fel. — A mi külügyi politikánkról — mondotta — nem tudunk sokat. Először is kifogásolom, hogy a kormány tagjai szakértőkkel adatják elő mondanivalójukat. A szerződés csupán arra jó, hogy az olasz expanziót segítse elő a Balkánon. Emlékezzünk a londoni szerződésre, arra az 1915. évbeli szerződésre, amelyben Olaszország kijelentette, hogy, ö csak egy kis Szerbiát kíván, nem pedig egy nagy S. H. S. királyságot. Olaszország a háborúban is kihasználta szövetségesei rossz helyzetét. Jovanovics képviselő beszédére Nincsics külügyminiszter megnyugtató kijelentéseket akart tenni, azonban ismét nagy lárma támadt, mire az elnök az ülést berekesztette és folytatását szombat délelőttre tűzte ki. ■ .......... .r-.n ------------A z eíkika apostola Vidovics bocsánatot kért a szarajevói gimnázium tanáraitól Szarajevóból jelentik: A szarajevói járásbíróság most tartotta meg a tárgyalást Vidovics, az országszerte ismert ethikai nevelőmozgalom megindítójának becsületsértési perében. Vidovics, aki megániskolát alapított Szarajevóban, de levelezés utján az egész országban oktatást ad, a szarajevói gimnázium egész tanári karával állt szemben. A tanári kar ugyanis azért jelentette fel Vidovicsot, mert egy régebbi ügyének tárgyalásán azt a kijelentés^ tette, hogy »ű gimnázium nős tanárai a feleség távollétében lakásukra vezetik a diákleányokat és akkor sok mindenféle történik.« A kollektiv vádat képviselő ügyvéd, valamint a tárgyaló járásbiró a tárgyaláson igyekeztek kiegyezést létrehozni, ami végül sikerült is. Vidovics sajnálkozását fejezte ki elhamarkodott nyilatkozata miatt és perköltségek címén kétezer dinárt fizetett, mire a feljelentők a vádat visszavonták s ezzel a béke Vidovics és a gimnáziumi tanárok közt egyelőre helyreállt. Megkezdődött a budapesti sakkverseny A jugoszláv versenyzőket nem engedték Magyarországra Budapestről jelentik: A Gellért-szálló nagytermében ma kezdődött meg a budapesti nemzetközi sakkverseny. A verseny iránt nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon nagy az érdeklődés. A versenyre a következő mesterek jelentették be részvételüket: Rubinstein- Berlin, Tartakower Páris, Yattes London, Réti és Grünfeld Bécs, Borovszky Páris, Prokes Prága, Mattisou Riga, Moiidbicselli Velence, Vukovics, Kosz tics és Kalabár Jugoszlávia, Bródy Kolozsvár, Colic Belgium, Takács Bécs, Havas és Vajda, Seiner és Nagy Budapest. A jugoszláv versenyzők nem érkeztek meg, mert a gyékényest határállomáson vizurnnehézségek miatt feltartóztatták őket. A verseny rendezősége a külügyminisztériumhoz fordult és arra hivatkoztak, hogy a verseny favorit ja Kosztics jugoszláv mester és kérték a minisztériumot, hogy lépjen közbe a gyékényest határrendőrségnél, hogy a jugoszláv versenyzők szabadon átutazhassanak. Remélik, hogy a távirati intézkedésnek meg is lesz az eredménye és szombaton délután, amikor a verseny megkezdődik, megérkeznek a jugoszláv kiküldöttek is. Ma megtörtént a versenyzők kisorsolása.