Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)

1926-06-23 / 172. szám

6. oldal. 8ÄC8MEGYEI NAPLÖ 1926. június 23 NRPRÖL NRPRR Kisértet (Maguk a szemtanuk — ágrólsza­­kadt, szegény emberok — mesélték el nekem ezt a történetet, mely nemrég valóban megesett egy kültelki, rozoga bérházban. Az anyag véleményem sze­rint annyira becses, annyira teljes em­beri mozzanatokkal, hogy egy részle­tesebb földolgozás céljára idejegyzem magamnak, mcgjelenetezve.) I. Mély éjszaka. A család fönn, a piszkos bérliáz eme­letén, az udvari folyóséra nyiló szoba­­konyhás lakásban alszik. üt lélegzet szűri át a szoba áporo­­dott levegőjét. Vézna asszony a vas­ágyon, mellette csecsemő. Egy kislány lábtól, keresztben. Két kisfiú a diván­­fiókban. A családfő, aki éjjeli munkás és haj­nalban jár haza, még niucs itthon. II. Amikor a szomszédos templom ha­rangórája érces nyelvével tizenkettőt üt, halk suhogás támad s a cseléd-lép­csőn fölsurran a kisértet. A kísértet olyan, mint minden kísér­tet. Tetőtől talpig lepedő hurkolja, mely arcát is eltakarja fehér csuklyaként. Nesztelenül lép. Lebernycge alatt vala­mi lámpa halvány-sárga köddel de­rengi körül alakját. III. Ez a kisértet egyenesen az emelet fo­lyosójára oson, megáll az ablak előtt és vár. Az anya, ki imént szoptatta meg csecsemőjét, fölkapja meggyötört fejét a csíkos párnáról. Azt hiszi, hogy ál­modik. De látja a lidérces valóságot. Keresz­tet hány magára. A kisértet fölemeli karját és int, némán. Aztán eltávozik. IV. Reggel az asszony elmondja az urá­nak, hogy mi történt. Az vállát vonogat­­ja, elmosolyodik, kineveti. Ugyan. Ma már nincsenek kísértetek. Másnap a kisértet megint ott az ab­laknál. Harmadnap megint. Minden ál­dott nap pont éjfélkor érkezik. Egyre tolakodóbb, egyre szemtelenebb. Már az ablaküveget is megkoccantja, már rázza a kilincset, már zörög is, már meg is fenyegeti hosszu-hosszu szellem­­karjával. Egyik kisfiú sikongva riad álmából, a másik csendesen sirdogál, a leányka le­térdel, imádkozik. ^ V. Csak egy a furcsa: ez a kisértet nem vézna, hanem kövér és alacsony. Meg az is, hogy vasárnap éjszaka, mikor az apa korábban fekszik, sohase jelentke­zik. A férj rossz tréfának véli az egészet, már az asszony is valami turpisságot sejt. Csakhogy a helyzet tűrhetetlen. A gyermekek nem alszanak, Te sem tudják hunyni a szemüket, egész éjjel a kísér­teiét lesik, halálos rettegéssel. Védekezni nem képesek ellene. Abla­kukon nincs függöny. Mit lehet tenni? A családfő a háziúrral évek óta pör­­patvarban van, bizonyos régi hátralékok miatt már többször föl is mondott. Most a lakó mégis elhatározza, hogy hozzáfordul és panaszt tesz. A háziúr kedélyes kispolgár, gömbö­lyű pocakkal és vörös harcsa-bajusszal. Hallgatja a panaszt, de ö nem veszi tré­fára, elkomorodik, rejtélyesen bólintgat. Vannak valóban kisértetek is, melyektől zörög a kémény, sir a fal, mozognak a téglák. Barátainak azt tanácsolja, hogy ke­ressenek más lakást, menjenek el innen lakni. Inkább a hátralékot is elengedi. VI. A'Tíkö egy éjszaka lesbe áll. •Amikorra kiséHet5yastag=mmuszában ablakuk elé csusszan, hátulról'átkarolja, fejéről lehúzza a lepedőt, kikapja kezé­ből a gyertya-lámpát és arcába világit. A lámpa sugarai egy gömbölyű po­cakra s egy vörös harcsa-bajuszra hul­lanak. Mindnyájan fölismerik a házi­urat. VII. Ez a icálcázás azonban vajmi keve­set ér, A gyermekek, hiába látták a jelenetet, hiába csititgatták őket, ezután is félnek. Valahányszor megpillantják az udvaron a kedélyes bácsit, riadva futnak édes­anyjuk szoknyájához. Így a napfényben még borzalmasabb. Ö az igazi kísértet. Kosztolányi Dezső Vilmos ex császár pezsgőzik a népszavazás örömére A doorni kastélyban nagy örömei kelt a fejedelmek kártalanítása Berlinből jelentik: A vasárnapi népszavazás eredménye a doorni kastélyban szokatlan jókedvet idé­zett elő. A hétfői luncbe-ön Vilmos excsdszár és meghitt környezete a szokástól eltérően pezsgőzött és ál­talában egyszerre a legbizakodóbbá vált a hangulat a »doorni remete« társaságában. Vilmos excsászár a népszavazás eredménye után arra számit, hogy a fejedelmek vagyonának kártalaní­tásáról szóló törvényjavaslat alap­ján a Hohenzotlern-család vissza­kaphatja vagyonának harmadrészét, sőt esetleg a felét is. A magyar ellenzék kivonult a nemzetgyűlésről Smith főbiztos érdemeinek méltatásánál A nemzetgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét fejezte ki a népszövetségi főbiztosnak Budapestről jelentik: A nemzet­gyűlés keddi ülésén Szcitovszky Bé­la elnök a napirend előtt nagyobb beszédben emlékezett meg Smith Jeremiás népszövetségi főbiztos ér­demeiről Magyarország gazdasági talpraállitása érdekében. Indítvá­nyozta, bogy a nemzetgyűlés nyil­vánítsa a távozó főbiztosnak kö­szönetét és háláját és az erről szóló jegyzőkönyvi kivonatot a nemzet­gyűlés elnöke adja át Smithnek. A nemzetgyűlés az elnöki indítványt elfogadta. Kenéz Béla egységespárti képvi­selő emelkedett ezután szólásra és nagyobb beszédben méltatta Smith főbiztos működését. A szociáldemo­kraták és a demokraták Kenéz be­szédének kezdetén kivonultak az ülésteremből, mert a pártközi meg­állapodás az volt, hogy az elnöki emmeidcióhoz a pártok nem fognak hozzászólni, miután azonban az egy­ségespárt részéről megszegték a megállapodást, az ellenzék kivonult az ülésről. A nemzetgyűlés ezután folytatta a nyugdijvalorizációs törvényjavas­lat tárgyalását. Nehézségekbe ütközik Briand kormányalakítása A kiszemelt politikusok közül senki sem akarja vállalni a pénzügyi tárcát — Caillaux kormányalakítása előtérben Párisböl jelentik: A kormány megalakulásának elhúzódása általá­nos idegességet keltett és a balol­dali sajtó gúnyos hangon ir Briand uj erőfeszítéséről, különösen arról, hogy Briand hétfőn este meglepetés­szerűen Doumer volt pénzügy­miniszternek ajánlotta fe! a pénzügyi tárcát. Briand a szerdára virradó éjsza­ka éjfélkor hosszabban nyilatkozott a sajtó képviselői előtt vállalkozá­sának nehézségeiről. Feltűnt ezalka­­lommal, hogy Briand már sokkal kevésbé volt optimista, mint az elő­ző napon. Szokatlanul élesen cáfolta meg Briand, hogy tárgyalt Cailleaux­­val, vagy hogy szándéka volt Cailleauxt megnyerni kormánya számára. Kedden délelőtt a külügyminisz­tériumban Briand hosszabb megbeszélést folytatott azokkal a politikusok­kal, akiket kiszemelt kormánya részére: Poincarévaí, Doumer volt pénzügyminiszterre! és Pain­­levéval. A A megbeszélésen nyomást igyeke­zett gyakorolni Poincarćra, hogy vállalja a pénzügyi tárcát. Poincaré azonban még mindig húzódozik és ezért Briand valószínűleg Painíevét vagy Doumert fogja felkérni, hogy vállalja a pénzügyi, tárait. Ha ezek a-wlttiinfsöfc öaf> landók a pénzügyi tárca válla­lására, nincs kizárva, hogy Bri­and egész vállalkozása meghiú­sul, ami újból nagyon • elodázná a kor­mányválság megoldását. Éjszaka érkezett jelentés szerint a válság délután ismét váratlan for­dulatot 1 vett. Egyes politikai pártok tiltakoz­tak Doumer pénzügyminiszter­sége ellen, ezért Briand kénytelen volt közölni Doumer-val, hogy közreműködésé­től kénytelen eltekinteni. Ezután természetesen uj tárgya­lások indultak, ezek azonban nem kecsegtettek sok reménnyel. A par­lament folyosóin már arról beszél­tek, hogy Briand kénytelen lesz visszaad­ni a mandátumot és Cailleauxra hárul a kormányalakítás nehéz munkája. Briand Poincaré jelenlétében hosz­­szabb nyilatkozatot tett és kijelen­tette, hogy nem hajlandó Kormányt alakíta­ni, amíg nem biztosította az erős kamarai többséget. A Paristól távol levő szocialista kép­viselőket szerdára Parisba rendel­ték, hogy ha esetleg Briand akciója meghiúsul, megtárgyalhassák to­vábbi magatartásukat. A kamara és a szenátus szerdán ülést tartottak, amelyek napirendjén kizárólag az üléseknek a válság megoldásáig való elnapolása szere-Kém vagy sikkasztó? Kémkedés címén fogtak el és sikkasztás miatt tartanak fogva egy szuboticai fiatalembert A szuboticai államrendőrség né­hány nappal ezelőtt letartóztatta Schreier Dezső szuboticai fiatal­embert, aki a háb'örirbefejezése óta Afagyarországou taríózkodotf.Schrei­­er magyar útlevéllel5 jött Szuboticá­­ra és amikor a rendőrségen az út­levél láttamozása végett jelentke­zett, őrizetbe vették, mert az a fel­jelentés érkezett ellene, hogy ma­gyar kém. Az államrendőrségen kihallgatták Sedréiért, aki tagadta, hogy kém­­szolgálatot teljesít Magyarország javára és a magával hozott iratok­kal bizonyította, hogy rendes fog­lalkozása van. A rendőrség, miután meggyőződött a vádak alaptalansá­gáról, Schreier' Dezsőt szabadlábra akarta helyezni. Időközben azonban újabb feljelentés érkezett, amely szerint Schreier 1919-ben Szuboti­­cán harminchétezer koronát sik­kasztott. Schreier annak idején Ma­gyarországba szökött és mintán azt hitte, hogy ügyét már elfelejtették, hazajött. Schreier Dezső tagadja, hogy bármiféle bűncselekményt követett el. A rendőrség a rendelkezésére ál­ló adatok alapján megindította az eljárást. Szakértekezlet a szabad ég alatt Gyorgyevics Pravoszláv főispán a Xrivaja-folyó szabályozásáért Évtizedek óta húzódó ügye Szu­­botica városnak a Krivaja folyó sza­bályozása. Már tizenöt évvel évvel ezelőtt mozgalom indult meg a se­kély medrü folyócska szabályozá­sára, de anyagi okokból a terv, ke­resztülvitele mindig elmaradt. Nemrégen egy száztagú küldött­ség kereste fel Gyorgyevics Dra­­goszláv szuboticai főispánt és dr. Bvetovics Mátyás helyettes polgár­­mestert és a Krivaja folyó szabá­lyozását kérte. A Krivaja ugyanis az idén okozta a legnagyobb káro­kat a gazdáknak, amennyiben Szu­­botica határában mintegy három­ezer hold, részben bevetett termő­földet, részben réteket öntött el, Gyorgyevics Dragoszláv főispán megígérte a küldöttségnek, hogy a kérést illetékes helyen támogatni fogja és keddre értekezletre hívta össze az érdekelteket. A gyűlést Ta­­vankut és Lyutovó állomások kö­zött a szabad ég alatt tartották meg Gyorgyevics Dragoszláv elnöklete alatt. A gyűlés után a főispán dr, Evetovics Mátyás helyettes polgár­­mesterrel és egy mérnöki bizott­sággal megtekintette az elöntött te­rületeket. A mérnöki bizottság a leg­közelebbi napokban jelentést tesz a városi tanácsnak. A főispán a bizottsággal a késő délutáni órákban tért haza. Gyor­gyevics főispán kijelentette, hogy a Krivaja szabályozásának kérdé­séről sürgősen jelentést tesz az il­letékes szakminisztériumnak és azon lesz, hogy a folyó szabályozásami­nél előbb megtörténjék, hogy az el­öntött területek felszabaduljanak,. ENGLESKI MAGAZIN 1 fiókja Beograd, Vuka Karađžića 18, Mértékosztály legfinomabb férfiruhákra Fehérnemű mérték után * ♦ Különlegesség: kász angol Misterek, rag- ? *iánok, eredeti „Burberys" esSkSpenyl i Sportruházati külb'nlegesságek 3310 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom