Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)

1926-06-23 / 172. szám

OACSMEGYEr NAPLÓ 1926 junius 23. Az adai malom vámszedői A le nem szállítóit burát is ki­­fizettették a malommal Kedden tárgyalta a szubqticai tör­vényszéken Puvlovics István törvény­széki elnök bimíetötanácsa a magánok­­irathainlsftás bűntettével vádolt Kőszegi Pál és az ezen bűntettben való bünsc­­gédlet vádjával terhelt Decs Gábor adai lakosok bűnügyét. A vád szerint Kősze­gi, aki könyvelő voit Székely Bertalan adai gőzmalmában, összebeszélt Does Gábor gazdával, hogy af búzát iog szál­lítani a malomba és az átvételnél Kősze­gi nagyobb mennyiségről állítja ki az átvételi elismervényt, . mint amennyi a tényleg leszállítóit . mennyiség, az ily módon szerzett pénzösszeg egy részét Does kapta meg, a másik részét Kőszegi magának tartotta. A két vádlott ezt a manipulációt egy éviiéi tovább folytatta, mig a nialomtulajdonos rajtakapta őket. Az elsőrendű vádlott vizsgálati fogság­ban van, a másodrendű szabadlábon je­lent meg a tárgyaláson. A közvádaí Vasziljevics Ljuba dr., az ügyészség vezetője képviselte, a védel­met Petrovics Márkó dr. és Miiudino­­vics Szlobodán dr. látták el. Az elsőrendű vádlott az elnök kérdé­sére kijelenti, hogy bűnösnek érzi magát. Atajd elmondja, hogy 1920-ban lépett be 'a SzcÁr/y-inalomba, mint könyvelő. A másodrendű vádlottat a malomban is­merte meg, ahova az többször száiiltott búzát. Beismeri, hogy ajánlatot tett neki, hogy az átvételi elismervényt na­gyobb mennyiségre fogja kiállítani. Az egész differencia kitehet 30—40 méter­­mázsái, aminek pénzbeli értéke hozzá­vetőleg 24.000 dinár. Ennyivel károsítot­ta meg Székelyt. A pénzből hétezer di­nárt kapott a másodrendű vádlott. Ezután Does Gábor vádlottat hallgatta ki a bíróság. Kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Ö neki azt mondotta Kőszegi, hogy nem lesz semmi baj. Egy Jutalomban van mindig buzafölösleg és abból pótolni fogják a hiányt. Neki azt Ígérte, hogy megkapja a napidi­ját a fáradságáért. Ilyen napidijat négy Ízben kapott 500 dinárjával, össze­sen 2000 dinárt. Miután a másodrendű vádlott állhata­tosan tagadja, hogy neki része lenne a •v ! bűnös manipulációban, az elnök elrendeli a két vádlott szembesítését. Kőszegi a szemébe mondja vádlott­­társának, hogy közös megbeszélés alap­ján követték e! a bűncselekményt és hogy hétezer dinárt kapott a pénzből. A tanuk közűi elsőnek Székely Berta­lan adai malomtulajdonost hallgatta ki a bíróság. Elmondja, hogy az elsőrendű vádlottban feltétlen megbízott. Amikor feltűnt nelji az egyre nagyobb és na­gyobb hiány, nem gyanakodott Kőszegi­re, hanem egy másik alkalmazottjára. Titokban meghízott valakit, hogy figyel­riilcli törvényszék kedden kezdette meg a délbácskai komimmistaper fötárgyalá­­sát. A tárgyalást Gomirác Yojiszláv ta­nácselnök vezeti, /zavazóbirák: Gbra­­tlovics Dusán és dr. Novak Tomiszláv törvényszéki bírák. A jegyzői teendő­ket Rajescvies D'rágisa törvényszéki jegyző végzi, a közvádat dr. Antonie­­vies Dusán áilamügyész, a védelmet dr. Arssenicvics és dr. Mdtics Milán ügyvé­dek látják cl. A törvényszéki terein teljesen meg­telt érdeklődőkkel, íökép munkások és munkásasszonyok láthatók a hallgatóság soraiban. A vádlottak padján a múlt évi feb­ruár elseje óta vizsgálati fogságban le­vő Crvcncsics Nikola, a Continental biztosítótársaság fiókjának volt igaz­gatója, a szabadlábon védekező Sipos Iván kocsifényező és Böszörményi Va­­sza munkás ülnek, mig a negyedik vád­lott, Kovacsevics Márkó munkás szökés­ben van. Harminchárom tanú, köztük több rendőrkapitány, van beidézve. Gomirác elnök felolvassa a vádiratot, amely azzal vádolja Czrvencsics Nikolát és társait, hogy Dél-Bácskára ki­terjedő kommunista propagandát csinál­tak, megszervezték a vajdasági függet­len munkáspártot, amelynek Crvcncsics ! egész dologra. A hiányt 182 méterniá-I zsára becsüli. A bizonyítási eljárás véget ért és a perbeszédek után a bíróság Ítélethoza­talra vonult vissza. ítéletre azonban nem került a sor, mert a bíróság úgy találta, hogy a másodrendű vádlott cselekménye a vádiratban foglaltaknál súlyosabban mi­nősítendő. A védelem élt azzal a tör­vényadta jogával, hogy a tárgyalás el- i napolását kívánhatja. A bíróság el is ! rendelte a tárgyalás elhalasztását s a szabadlábon levő másodrendű vádlott eilen elrendelte a vizsgálati fogságot, amit azonnal foganatosítottak is. volt a főtitkára és ez a szervezet Mosz­kvából kapott röpiratokkal árasztotta el az egész Déi-Bácskát, ahol kommunista sejteket létesített, gyűjtött a Lenin-alap­­ra és a Balkán-államok kommunista fö­derációjára törekedett A vádirat Crven­­csicset még azzal is vádolja, hogy a beogradi vörös segélyalaptól a kommn­­nistaüzclmek miatt letartóztatott Buacs Dusán részére küldött 5000 dinárt nem juttatta rendeltetési helyére, hanem sa­ját céljaira használta fel. Crvcncsicsct hallgatja ki a biróság első­nek. A hozzáintézett kérdésekre óvato­san, meggondolt lassúsággal és alig hallható válaszokat ad. Kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek, a vádirat kü­lönben is egyetlen konkrétumot sem tar­talmaz. Sohasem volt tagja a kommu­nista pártnak és lapokban olvasta, hogy ez a párt megszűnt. Nem volt tagja a független munkáspártnak sem. Az elnök eléje tartja a független mun­káspártnak nevére szóló tagsági köny­vecskéjét, amelyet a házkutatás alkal­mával találtak nála. — Igaz — feleli — hogy beiratkoz­tam, de a beiratkozási díjon kívül más tagsági dijat nem is fizettem. A függet­len munkáspártnak belügyininiszterileg jóváhagyott alapszabályai voltak és joggal hihettem, hogy ott tagnak lenni nem bűn. A munkásság helyzetének le­gális utón való megjavítására töreked­tünk és nem követtünk cl erőszakosságot. Az elnök mintegy húsz levelet olvas fél, amelyeknek írói jelentést tettek az agitáció haladásáról és eredményéről. A levelekből kitűnt, hogy a független mun­káspárt az orosz szovjettal összekötte­tésben volt. Crvencsics kijelenti, hogy nem ismeri ezeket a leveleket. Felolvasásra kerül a beogradi »Vörös segitsćg« felhívása, melyben a vajdasági szervezeteket felkutatják, hogy indítsa­nak az alapjuk javára gyűjtést. Crven­csics erre előadja, hogy a »Vörös segit­­ség«-nek csak az a célja, hogy az ártat­lanul bebörtönzött munkások kenyér nélkül maradt családtagjairól gondos­kodjanak. Majd felolvassa az elnök Cryencsics­­nek sajátkeztileg irt értekezését Lenin­ről. Crvcncsics kijelenti, hogy ezt saját használatára irta. Gomirác elnök délután két órakor a tárgyalást megszakítja és annak folyta­tását délután fél ötre tűzi ki. A délutáni tárgyaláson Gomirác elnök felolvasta a kommunista központi bizott- I ság egyik levelét, amelyben a vajdasági I titkárságnak szemrehányást tesz azért, j mert a parlamenti választások alkalmá-i í val a biróság formai hibák miatt visz­­sz.autasitotta a kommunista jelöltlistát. A levél Crvencsics Nikolát ajánlja uj főtitkárnak. Az elnök ekkor Crvcncsics­­hez fordul: — Azt állította, hogy akkor már nem volt tagja a pártnak. Hogyan lehetsé­ges, hogy mégis főtitkárnak ajánlották? — Nem tudom — feleli Crvencsics. Felolvassa ezután az elnök Crvcncsics sajátkczüleg irt jelentését, amelyben arról értesíti a központi bizottságot, hogy Starkot letartóztatták és az ügyészség fogházában kínozzák. Hosz­­szasan leírja a kínzások módját és azt állítja, hogy a biróság, a vádtanács tag­jai,- a vizsgálóbiró, a törvényszéki elnök, valamennyien a radikális rezsim szolga* latában állanak. — Honnan tudta, hogy kínozták Star­­kot? — kérdi az elnök. — A látogatóktól hallottam — feleli a vádlott, majd kijelenti, hogy a biróság tagjaira és az ügyészségre vonatkozó kitételeket hirtelen fcllobbanásábau és felháborodásában irta, de azóta meg­győződött arról, hogy ezek igaztalanok. A tárgyalást ezután félbeszakították és folytatását szerda reggelre tüztékki. jc a búza-átvételeket és igy jöttek rá az Megkezdték a főtárgyalást a délbácskai kommunista-perben Tagad az elsőrendű vádlott Noviszadról jelentik: A noviszadi ke-Népvándorlás Ir'a: Kuszkö Eta 1. A szomszéd telekről egy reggel nagy, sötét rajokban elindultak a han­gyák. Szörnyű és tragikus menekülés voit ez. Emlékezet óta ott éltek békés, bölcs és derűs munkálkodásban, de megérkezett az ember, aki házat épít, feltúrta a földet és hontalanná tett egy hatalmas népet. A hangyák elindultak uj hazát keresni 2 Nagy, fekete kigyóvonalban lepték be a járdát és az utat. Órákon át néztem őket. Lassankint sikerüli megfeledkez­nem a környezet méreteiről, házak, ko­csik. emberek, lovak eltörpültek és már csak a hangyákat láttam, gomolygó futásukat, nyüzsgő tömegüket. Már benne éltem a , hangyák tragédiájában. Mi a nagy? Es mi a 'kicsiny? Mindegy volt. Kikapcsolódva a világból. lian­­gyaszemmei nézve a dolgot, itt kata­klizma történt. Végtelen áradatban menekültek katonák, férfiak, nők. gye* rakok. munkások feldúlt birodalmukból, az aggódás sötét rajai tolultak előre, egyik fi másik hátán, a rémület kor­bácsa alatt. Nagy és kicsiny? Nem tu­dón«. De mtnvi szenvedés és iájdaiom irántion alattam, c köveken, hogy vad indulatával engem is elragadott. K han­gya kicsiny leMt. De o íéiclem rmo­dén lényben egyaránt nagy és örökké­való. j 3. Egy kisfiú el akarta taposni őket. Nyakonteremtettem. Szégyenteljesnek és megalázónak tartottam, hogy az ember orvul megtámadjon u-gy mene­külő. heroikus népet. 4. Előőrseik megérkeztek az első fal­hoz, annak a háznak a falához, amely­ben én lakom. Ugylátszik, alkalmasnak találták a terepet, mert jelt adtaik hát­rafelé. Most egyszerre növekedett az iram. A hangyák azonnal hozzáláttak a honfoglaláshoz. Fekete függönyként másztak fel a falon, hogy birtokukba vegyék a házat, a házat, amelyben én lakom. Minden tiszteletem a menekülő, heroikus népeké, de a dolog kezdett nem tetszeni nekem. ‘ 5. Másnap a hangyák felérkeztek a ne­gyedik emeletre, elárasztották erké­lyemet és megjelentek a küszöbömön. A járőr már be is hatolt a szobámba és óvatos, lassú haladással közeledett Íróasztalom felé. Bosszttsan csettiritet­­tciii és már cl is akartam taposni őket. De hirtelen eszembe jutott a kisfiú, akit nyakonvágtam. Elrösteltem ma­gam. Az elv. legyen elv. Egy menekülő társadalom hazát keres és én ebben nem akadályozhatom meg őket. Er­kölcsi alapon állok', tisztelem az élet minden formáját. Különben is egy ilyen hősies erőfeszítés, egy ilyen nagy dol­gozó nemzet, egy hazájából elüldözött alo előtt nekem, aki a szabadság és munka jogát hirdetem, le kell emelnem a -kalapomat. Gycrmekjm.toir.. óta isko­lákban, könyveiében, mesékben mindig ti hangyát állították elém mintaképül. Most itt van a diadalmas, dolgozó, magasrendü, nemes fajta. Isten hozott benneteket az uj hazában! 6. Büszkén jártam egy napig. Éreztem, hogy szépen és igazságosan cseleked­tem. Meghódoltam a nagy elvnek, amit a hangya képvisel, ük pedig boldogan és felszabadulva rendezkedtek. Hal­latlan lendülettel fogtak neki az uj élet megszervezéséhez. Gyönyörű látvány volt az a szüntelen, lázas tevékenység, amelyet padlómon végeztek. Munkások százai indultak cl minden irányban, cél­tudatosan, határozottan, mindegyik tudta a kötelességét és habozás nélkül teljesítette. Felemelő, magasztos érzés volt nézni őket, intenzív gazdálkodásu­kat, tökéletes állami berendezésüket, munkájuk csodálatos ökonómiáját. És mélységes hála ébredt bennem a Te­remtés iránt, amely az életnek ekeit a vonalán is ilyen fenségeset alkotott. Boldog voltam, hogy egy ilyen nagy, heroikus nép társaságában élhetek. 7.' Egy reggel még papucsban voltam, úgy gyönyörködtem bennük. Egy han­gyákról irt nagy tanulmány körvonalai bontakoztak ki bennem, amikor Hirte­len fájdalmasan felkáltottam. Egy liangya megcsípte a lábamat. Ingerül­tem néztem magam köré: — Hát ez micsoda? Szerte a padlón győzelmesen nyü­zsögtek ők, c nagyszerű fajta képvi­selői, nekem azonban hólyag keletke­zett a lábamon. Veszettíül viszketett. És most egyszerre megfeledkeztem minden elvről. Az ideális állam beren­dezkedése sem érdekelt túlságosan. Viszont mélységesen felháborodtam azon, hogy engem tulajdon otthonom-, bau, amelyet a magam békéjére, ké-' nyelmére és jólétére teremtettem, bán­talmazni merészelnek. Még egy pil­lanat és már dühbe is gurultam. — Mari! — ordítottam a szoba­lánynak — hozza be azonnal a por­­szivógépet. 8. Nyugodtan, hidegen és céltudatosan dolgoztam, önvédelemről volt . szó. A hangyákra fordítottam a porszivó­­gép tölcsérét. A motor dolgozni kez­dett s a gép mohón itta magába a hangyák ezreit. Hatalmas, halálos » lég­örvényt csapott és pillanatok alatt nyelt el egy nagy és heroikus népet, amely a vihar sebességével tűnt el örökre a gyilkos torok mélyén. Egyet­lenegyei hagytam meg .'közölök " ‘hír­mondónak. Rohant szegény * visszafelé, mint a marathon! futó és jelentette a többieknek; álljatok meg, testvéreim! Ez nem jó .haza! Itt viharok dúlnak, amelyeknek forgószele elnyeli népün­ket! A következő törzs már másfelé vo­nult. Éti lihegve és győzelmesen álltam meg a nagy munka után. Kjssé szé-. gyéltem magam. Legyilkoltam egy el­vet, elpusztítottam egy népet, a han­gyák nagyszerű nemzetségét, amelynek éppen Úgy joga van až élethez, mint nekem. De tehetek róla, hogy; csíp­tek?../.

Next

/
Oldalképek
Tartalom