Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)

1926-06-19 / 168. szám

1926 június 19. Kisebbségi Élet «3« Szele Bélának, a Brassói Lapok szer­kesztőjének mandátuma körül még min­dig dúl az elkeseredett sajtóháboru. A bukaresti ellenzéki lapok napról-napra közölnek adatokat arra nézve, hogy Szele Béla a háború alatt hírhedt ro­­rnán-ialó volt. A leleplező cikkek igen kellemetleuiill érintik a magyar, pártot, mely nem szeretné, ha a szenátusban fe­lelősségre vonnák azért, amit Szele el­követett. Az utóbbi napokban több oldal­ról, indul akció, hogy a képviselőt rábír­ják. hogy önként mondjon le mandátu­máról és! igy elejét vegye az esetleges meghurcoltatásnak. Az Adeverul szerint a brassói prefektuson kívül Majláth j Gusztáv erdélyi katolikus püspök is azon ■' fárad, bogy a kényes kérdés megoldást j nyerjen. Majláth püspök Brassóban föl­kereste Szele Bélát és felkérte, hogy a magyarság érdekében mondjon le man­dátumáról, de minthogy látogatása ered­ménytelen maradt, a következő táviratot intézte a magyar párt központjához: »A magyar katolikussás érdekében, melynek pásztora vagyok, felkérem önöket, győz- j zik meg Szele Bélát, hogy nem oppor-1 tunus a parlamentbe való belépése«. Ha- j sen ló távirattal fordult a magyar párt- j hoz a brassói katolikus! gimnázium tanári i kara is. * Hajbakaptak a bukaresti lapok a ki­sebbségi kérdésben. A Viitorul azt irja, hogy a nemzeti párt most lamentál ami­ért a kisebbségek nem szavaztak vele, noha előbb »az erdélyi szolidaritás szel­lemére« hivatkozva fegyvertársul akarta felhasználni a kisebbségeket a rég! ki­rályságbeli románság ellen. »A nemzeti párt — irja a Viitorul — most meg fog­ja érteni, hogy Erdély szolidaritása fö­lött áll a román szolidaritás és hozzá fog járulni remélhetőleg ennek a szoli­daritásnak megszilárdításához. A nem­zeti párti Patria »Lamentáiások?« címen vezércikket ir a támadásról és hangsú­lyozza, hogy nyolc éven keresztül ál- Irmdóan az összes! románok szolidaritá­sáért küzdött és ellenezte azt, hogy az erdélyi románság pártokra szakadjon, cppen hogyr elég súlyos erő maradhas­son a kisebbségekkel szemben; vinzont a régi politikai pártok által inaugurált korrupt szellemmel szemben igenis hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a kisebbségek segítsék a nemzeti pártot az álllam alkotmányos alapjainak meg­erősítésében. * A kisebbségi egyházak szenátusi kép­viseletének ügyében döntöttek Bukarest­ben. A kormány álláspontja az, hogy a református egyház részéről Makkai Sán­dor erdélyi püspök lesz a szenátus tag­ja, a luteránus egyház részéről Teutsch szebeni püspök, a zsidók és‘ muzulmá­nok szenátusi tagságának betöltését pe­dig az illetékes egyházak kijelölései alapján ejtik meg. A római katolikus egyház részéről szintén egy szenátor lesjz és a kijelölésre nézve a római Va­tikán dönt, olyan formában, hogy a Szentszéktől kérnek véleményt. A ki­­rájyhágómelléki reformátusok püspöke, Sulyok István bár idősebb, mint Makkai Sándor dr., de megerősítése még meg sem történt, egyházkerülete pedig jóval kisebb az erdélyinél. A zsidók és mu­zulmánok szenátorjelölő kongresszust tartanak. * Kolozsvártnegye prefektusa, Calutin a kolozsvári ellenzékben nyilatkozatot tett közzé, melyben dicsérőles emlékezik meg a magyarságnak a választások ideje alatt tanúsított magatartásáról: — Nem szólva a választások orszá­gos eredményéről, mert ezek úgyis köz­tudomásúak — mondotta — a kolozsme­­gyei eredmények minden tekintetben ki­elégítők. A magyarság a választások al­kalmával derekasan viselte magát és a BÄCSMEGYEI napló kormánnyal kötött választási paktumot becsületesen állta. A kolozsmegyei ma­gyarság is fegyelmezetten viselkedett, öntudatosan lépett a választási urnák elé és) az országos magyar párt utasí­tásait egy magasabb párífegyelem szemmel tartása mellett betartotta és valóban értékes szolgálatot tett az Ava­rescu-kormánynak. Itt kiemelendőnek tartom, hogy Kolozsvár városnak főként intelligens választópolgársága úgy a fe­gyelem, mint a politikai öntudat sjzem­­pontjából minden várakozást felülmúló politikai iskolázottsággal viselkedett és a párt utasításaihoz szigorúan ragasz­kodott. Portugáliának minden héten megvan a maga forradalma Comez da Costa tábornok beüzent Lisszabonba a hatalomért s kihirdette az ostromállapotot Lisszabonból jelentik: Alig néhány hete zajlott le Portugáliában a leg­utóbbi katonai lázadás és csütörtö­kön Comez da Costa tábornok had­ügyminiszter újabb államcsínyt követett el. A tábornok csapatai csütörtök dél­után bevonultak a fővárosba, meg­szállták a középületeket és da Cos­ta felszólította régi fegyvertársát, Cavecaáos tábornokot, hogy lépjen haladéktalanul vissza és adja át a hatalmat. Cavecados azonnal mi­nisztertanácsot hivott egybe és a kormány elhatározta, hogy újabb vérontás elkerülése végett átadja a hatalmat da Costa tá­bornoknak. Da Costa tábornok kihirdette az ostromállapotot egész Portugália te­rületére. A miniszterelnöki állást da Costa tábornok tölti be, Gordez tábornok a pénzügyminiszter és Camarra őr­nagy a belügyminiszter. A három miniszter mint triumvirátus vezeti az ország ügyeit,-a. többi tárcákat egyelőre alállamtitkárok vezetik. Da Costa tábornok a hadsereghez proklamációt intézett, amelyben azt állítja, hogy Cavecados a legutóbbi lázadás­sal a monarchiát akarta vissza­állítani és neki a csapatok segítségével si­került megmenteni a köztársaságot. Abd el Krím száműzetésben A franciák megszállták a spanyol fennhatóság alatt álló Sesuant Fezből jelentik: Abd el Krímet a fran­ciák egyelőre Fezben egy kilenc szo­bás villában internálták. A fejedelmi be­rendezésű villát hatalmas park veszi körül, ügy a villát, mint a parkot a fran­cia katonaság erősen őrzi és a rifvezér kiszolgálását is francia katonák látják el. A villában Abd el Krímen kivül csak bátyja, volt magántitkára, két felesége és három gyermeke tartózkodik, többi feleségét és gyermekeit a város belse­jében helyezték el. Abd el Krim napon­ta reggel öt órakor kel fel, délelőtt nagy sétát tesz a parkban, a délutánt , pedig nagyrészt kártyázással tölti. A riívezé­­ren már nyoma sincs az első napok le­vertségének. Madridi jelentés szerint a francia csa­patok megszállták Sesuant, amely ed­dig Spanyolország lenhatósága alá tar­tozott. Valószinti, hogy az iigy kom­plikációkat fog előidézni Franciaország és Spanyolország között és ezért kíván­csian várják a fejleményeket. Eredménytelenül végződtek Briand kormányalakítási tárgyalásai Nem sikerült létrehozni sem a nemzeti egység kormányát, sem a nagy koncentrációt — Briand visszaadta megbízását Herriot lesz az uj dezignált miniszterelnök Parisból jelentik: Briand kor­mányalakítási tárgyalásai negativ eredménnyel végződtek. A csütörtök esti tanácskozások során kiderült, hogy lehetetlen összehozni a nemzeti egység kormányát. Még Briand tüneményes államférfim képességei sem tudtak olyan megol­dást találni, amellyel a szociáldemo­krata Leon Blumot és a jobboldali Louis Marint egy kabinetben egye­síthette volna. A szocialisták a csü­törtök esti tárgyalások folyamán nyíltan megmondották Briandnak, hogy nem kívánnak résztvenni a nemzeti egység kormányában, de ha azt látnák, hogyakormány pénzügyi programja alkalmas a válság meg­oldására, úgy a kormányt, feltétle­nül támogatnák. Az első meghiúsult kísérlet után Briand pénteken hozzáfogott másik tervének egyengetéséhez s kísérletet tett arra, hogy a széles koncentrá­ciói megteremtse. Ez a kísérlet is meghiúsult azonban. A széleskörű koncentráció lét­rehozását a radikálispárt hiúsí­totta meg. Azon fordult meg minden, hogy Briand hogy tud megegyezni Her­­rioí-val és Poincarévaf. Briand már csütörtök este hosszabb megbeszé­lést folytatott Herriot volt miniszter­­elnökkel, aki azonban húzódozott at­tól, hogy a koncentrációs kormány­ban résztvegyen, Briand hosszas ka­­pacitálására azonban nem adott vég­leges elutasító választ, hanem azt péntekre ígérte. Pénteken délelőtt a radikális párt parlamenti frakciója ülést tartott, amely után Herriot felkereste Briand mi­niszterelnököt és közölte vele, hogy nem lép be a kormányba. Herriot visszautasító válasza foly­tán Briand kijelentette, hogy nem vállalja a kormány alakítását és nézete szerint Herriot a legal­kalmasabb politikus a válság megoldására. A. kamara folyosóin sok találga­tásra adott okot, hogy a kartel bal­oldali pártjai miért hiúsították meg a nagy koncentrációt. A sok kombi­náció közül a legnagyobb valószínű­sége annak a magyarázatnak van, 3. oldaL hogy a szocialisták és radikálisok nagy veszedelemnek tartják ugyan a pénzügyi válságot, de még nagyobb veszedelemnek tartaná, ha jobboldali elemek bevonásával parlamenten felüli kormány jönne létre, mert ez az első lépés lenne a diktatúra feló. A szocialisták különösen attól a tervtől idegenkedtek, hogy a kon­centrációs Briand-kormány hat hó­napra teljes felhatalmazást kapjon és ez volt a tulajdonképpeni oka an­nak, hogy meghiúsították a széles­körű koncentráció létrehozását. Különös zászló-affér Olaszország beográdi követsége és a Jadranszka Bank között Beogradból jelentik: Szokatlan diplomáciai incidens hívta ki a dal­­máciai és beográdi közvélemény fel­háborodását. Splitben nemrég az ott élő olaszok megünnepeltek valami­lyen olasz nemzeti ünnepet és ebből az alkalomból az olasz konzulátus azzal a követeléssel fordult a spliti Jadranszka Banka igazgatóságához, hogy a bank palotájára tűzzék ki az olasz lobogót. A bank spliti igazgatósága nem volt hajlandó teljesíteni ezt a nem udvarias kérés formájában előter­jesztett kívánságot, mire most az a példátlan fordulat állt be, hogy a beográdi olasz követség magyará­zatot kér a Jadranszka Banka köz­ponti igazgatóságától, hogy miért nem tűzték ki az olasz lobogót a spliti bankpalotára. A beográdi sajtó elkeseredéssel ir az olaszok eljárásáról, amelyről megállapítja, hogy minden prece­dens nélkül álló jogtalan beavatko­zás egy szuverén állam polgárainak magánéletébe. Fegyelmi indul három szuboticai rendőrtiszt­­viseiő ellen Jogtalanul illetékeket szedtek a kett^sbirtokosoktól A szuboticai rendőrségen pénteken fejezte be a vizsgálatot dr. Momiro­­vies Vélj kő főkapitányhelyettes, a bűnügyi osztály vezetője Knluncsics Márkó, Prodánovics Glisa és Szalko­­vics Rasid rendőrségi kiadóhivatali tisztviselők ügyében, akik^p kettősbir­tokosoktól jogtalanul illetékeket szed­tek. A feljelentést Szalkovics Rasid Ír­nok adta be Knluncsics Márkó, a ki­­adóhivatal főnöke és Prodánovics Glisa napidijas ellen, akikkel a jog­talanul beszedett összeg felosztása körül nézeteltérése támadt. A vizsgálatot az ügyben dr. Aío­­mirovics Veljkó főkapitányhelyettes és Turanov Lázár rendőrkapitány, a politikai osztály vezetője folytatták le. Mind a három tisztviselő beis­merte, hogy a kettősbirtokos-igazoi­­ványok kiállítása alkalmával 25—50 dináros illetékeket szedtek be és azt maguk között felosztották. Azzal vé­dekeznek, hogy ezt az illetéket még néhoi Karakásevics Gábor volt fő­kapitány engedélyezte azért, mert a tisztviselők ezt a munkát hivatalos időn túl a délutáni órákban intézték el. Mivel megállapítást nyert, hogy Karakásevics Gábor ilyen rendeletet írásban nem adott ki, dr. Momiro­­vics Veljkó főkapitányhelyettes mind a három tisztviselőt feljelentette a fegyelmi bizottságnál és az ügy ira­tait megküldte dr. Evetovics Mátyás helyettes polgármesternek. Az ira­tokból kitűnik, hogy a feljelentett tisztviselők mintegy két-háromezer dinárral károsították ma«r a kettős­­birtokosokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom