Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)

1926-06-19 / 168. szám

12 OLDAL mÁRA 1’/, PlHAft PoStarlna plaćena! NAPLÓ XXVII Szub«tica, 1926 SZOMBAT június 19. 163. szám Megjelenik r-' reggel, ünnep után és hétfőn délben Islefon: Kiadohivatel 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 350 din. Szerkesztőség: Zrrsj Jovin trg 3. szám (Minerva-palcta) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Fehér rózsa, piros rózsa Annyi szép magyar dalban meg­­énekelt fehér rózsa, piros rózsa, gyönyörű díszei a nyár kicsorduló termékenységének, de rossz napok járnak rátok is. Színetek ragyogó pompája, szirmaitok finom bárso­nya, illatotok nemes parfümje, a melytől valamikor visszaliőkölt a durva kéz, nem nyu.it immár immu­nitást nektek. A bizalmatlanság bak­tériumaitól, a vádaskodás mocsáHá­zától megfertőzött időkben rátok is lesújt az üldözés furkósbotja, mintha a gonoszság hirdetői volnátok, pedig csak a fenntartás nélküli örömöt, a pillanat lehetőségeit felsziircsölő nagyszerű hédonizmust jelképezitek. Rátok fogják, hogy a zöld levéllel együtt, amellyel csokorba kötnek benneteket, politizáltok, irredenta agitációt folytattok. Szegény meg­gyanúsított, elrágalmazott, indexre tett fehér rózsa, piros rózsa ... Szegény árva jugoszláviai magyar kultúra, amelynek műkedvelő elő­adásokban tapogatózó kísérleteit is meg lehet zavarni azon a címen, hogy a fehér rózsát és piros rózsát bekeretező leveleket chlorophyllel ru­házta fel a természet. A szombori műkedvelők előadásának egyik jele­netét virágesö tarkította. Kell-e for­­télyos szándékosságot látni abban, hogy a zsinórpadlásról záporozó vi­rágok között nagy számmal akadt fe­hér rózsa, piros rózsa és zöld levél? A rendőrhatóság jelenvolt képviselője hazafias kötelességének tartotta, hogy ebben az igen gyakran előfor­duló, semmiesetre sem megfontolás­ból eredő véletlenben nemzetellenes tendenciát fedezzen fel és jelentése alapján a felsőbb hatóságok a ma­gyar darab további előadásait betil­tották. Ha a rendőrség gondolt volna arra, hogy az ártatlan virágeső ilyen bo­nyodalmat idézhet elő és ilyen félre­magyarázásra adhat alkalmat, bizo­nyára megfelelő mértékben kevert volna sárga rózsát. La Rrance-ot és kéknefelejtset a történetesen össze­találkozott magyar nemzeti sziliek együttesébe. A palicsi kertész elővi­gyázatos volt. amikor virágot kértek tőle a szociálpolitikai miniszter asz­talának feldíszítésére. Kijelentette, hogy csak fehér és piros rózsája van és jóelőrc érdeklődött, vájjon nem lesz-e bántó, ha a csokrot zöld leve­lekkel vegyíti. De hát lehetséges-e minden szavunknál, minden aprólékos cselekedetünknél számbavenni a ki­fogásoknak azokat a véghetetlen va­riációit. amelyeknek ki vagyunk téve a legnyíltabb megnyilatkozásunkba is allegorikus célzásokat belemagyará­­zó kételkedés részéről? Sejthették-e a szombori iparos Dalárda derék di­lettánsai, hogy a hatásos színpadi trükknek szánt virágesőt.és a nyomár, ban felharsant tapsot nemzetiségi de­monstrációként fogják-felfogni a ha- j tóságok? . Műkedvelő szinielőadásokat ren-! dezni a hiányzó magyar színház pót- j lására: a magyar kisebbség olyan j elemi joga, amelyet egyetlenegy mi- j niszter sem vont kétségbe, sőt Radics j erre vonatkozó miniszteri nyilatkoza- j iában valóságos inspiráció szárnyalt, amikor a nemzetiségi szinielőadások népnevelő hatását méltatta. Ha a lo­kális hivatalos közegek ezt az elvet híven követnék, akkor egy színpadi virágesö színképének elemzéséből nem következhetne a már engedélye­zett szinielőadások betiltása. Nem tu­dunk meglepődni azon, hogy a fele­lőtlen sovinizmus minden gesztusun­kat szimbolikus pártütésnek értel­mezi. Bármennyire nem vagyunk is hibásak benne, el kell viselnünk ennek a helyzetnek kényelmetlenségeit, a melyek súlyát csak az a tudat eny­hítheti, hogy számíthatunk a felelős és hivatalos tényezők védelmére. Ép­pen ezért szomorú jelenség, hogy a szombori magyar műkedvelő elö-I adással szemben a hatósági kiküldött I is a nacionalista elfogultság türeímet- I lenségét tanúsította. Az a botrány, amely a becskereki ; magyar műkedvelők noviszadi ven­dégszereplésével kapcsolatban né­hány héttel ezelőtt lezajlott, a legck­­latánsabb példa arra, hogy mivé fa­julhat egy nemzetiségi szinielőadás jelentőségének szertelen megítélése. Egy nacionalista különítmény bombát akart vetni a szereplőkre és a véron­tást csak a rendőrség széleskörű elő­vigyázatossági intézkedései akadá­lyozhatták meg. A noviszadi rendör- 1 főkapitány presztízskérdést 1 csinált abból, hogy az engedélyezett magyar előadásokat mégis tartsák meg és az életükben veszélyeztetett műkedvelők programszerűen és zavartalanul játszhattak. Azt hisszük, az ilyen ha­tósági fellépés sokkal többet használ az állam tekintélyének, mint az a hi­vatalos skrupulózitás, amely a szín­padi virágesőből kibontakozó színek miatt a magyar műkedvelők további előadásait letiltja. Nem győzzük elég­gé hangsúlyozni, hogy ez az állam sokkal erősebb, nemzeti mivolta sok­kal szilárdabb, semmint méltó volna hozzá, hogy bárki is meg akarja vé­­(deni egy — virágesőtől. itiiiuri: hogy már a csütörtöki tanácsko­zásökon éles eilenté'tek merültek fel Be­nes és Niucsies között, mert Benes a Népszövetségben megszavazta a mene­kültek segélyezésére szolgáló bolgár kölcsönt. Niucsies szerint Heues ezzel közvetve elismerte a macedón népet. Ju­goszlávia. aggodalmaihoz ebben a tekin­tetben részben hozzájárult Románia is. Ezt az ellentétet később sent sikerült el­oszlatni. A jugoszláv és romn külügyminisz­ter között viszont az orosz kérdés­ben merültek fel nézeteltérések és Niucsies behatóan érdeklődött a ro­mán kormánynak Oroszország iránti politikájáról. Hogy ebben a kérdésben sikerült-e az ellentétek áthidalása, az egyelőre bizonytalan. A hivatalos kommüniké Péntek délután három órakor a kon­ferenciáról a következő hivatalos jelen­tést adták ki: A kisantant külügyminisztereinek junius 18-ikáu tartott konferenciáján pénteken befejezték a tárgyalásokat a ksantant államok és a szomszéd or­szágok közötti viszonyról. Különös ta­nulmányozás tárgyává tették a közép­­európai államok és a Balkán helyze­tét. Tárgyaltak mindazokról a kérdé.­­sekről, amelyek összefüggésben van­nak a Népszövetséggel és megállapí­tották azt a közös álláspontot, amelyet a három ország képviselői a Népszö­vetség szeptemberi - ülésszakon Géni­ben képviselni fognak. Ezekben a kér­désekben . teljes megegyezés jött létre a külügyminiszterek között. A kisan­tant külügyminiszterei közötti eszme­csere ismételten megmutatta az ilyen összejövetelek hasznút, mert ezeken mindazokat a fontos kérdéseket, ame­lyek a három országot érdeklik, bizal­mas cs inti.’! szellemben tárgyalhat­ják. Ezt: a bizalmat és intimitást sem­mi sem tudta?: megváltoztatni. Á kül­ügyminiszterek legközelebb szeptem­berben Genifeeu. azután pedig a jövő A kisantant külügyminiszterei élesen állást foglaltak Magyarország elei A három ország budapesti képviselői jegyzéket nyújtanak át a magyar kormánynak — Ellentétek a külügyminiszterek között a bolgár kölcsön miatt — A népszövetségi kérdésben megegyezés jött létre Nincsics nyilatkozata a kisantant-sajtó jelentőségéről Eledből jelentik: A kisantant külügy­miniszterei péntekén folytatták tanács­kozásukat. Nincsics, Benes és Mitiléanu péntek délelőtt fél tizenegykor ültek össze tanácskozásra és délután fél ket­tőig tárgyaltak. Péntek délután hivatalos kommünikét adtak ki, amely igyekszik eloszlatni a külügyminisz­terek közötti nézeteltérésről elter­jedt hireket tak el. A magyar kérdés a konferencia előtt A pénteki tanácskozáson állítólag számos ellentét merült fel a három külügyminiszter között. Elsősorban a magyar kérdésben támadt ellentét a tanácskozó miniszterek kö­zött. Mig a jugoszláv és csehszlovák kor­mányok mindent megtesznek, hogy (Magyarországgal a jó viszony hely­reálljon és igyekeznek elhárítani minden akadályt a közeledés utjá­­ból. addig a román külügyminiszter erélyesebb állásfoglalást sürget Ma­gyarországgal szemben és nem he­lyesli, hogy Benes a kisantant ne­vében hozzájárult, hogy Magyaror­szágon megszüntessék a népszövet­ségi ellenőrzést. Mitiléanu azzal indokolta ezt az ál­láspontját, hogy véleménye szerint Magyarország ngm tartja be a tria­noni békeszerződés rendelkezéseit és Magyarországon olyan organizá­ciók vannak, amelyek - ellentétben állatiak a. trianoni békeszerződés ren­delkezéseivel. Ezt az értesülést sok tekintetben megcá­folja Mitiléanu román külügyminiszter nyilatkozata, amely szerint a román külügyminiszter a jövőben támogatni fog minden olyan akciót, amelyet Jugoszlávia és Csehszlová­kia Magyarország ellett indítványoz­nak. I A romíiv külügyminiszternek ez a nyi­és-megállapítja, hogy a külügyminiszte­rek minden olyan kérdésben, amely a kisantantba tömörült államokat érdekli, megegyezésre .tiltottak és a három állam egymást kölcsönös jóakarattal támo­gatja. Péntek délben Bled község ebédet adott az újságíróknak. Az ebéden meg­jelent mind a három külügyminiszter, de politikai nyilatkozatok nem Itaugzot­latkozata arra enged következtetni, hogy a Magyarországra vonatkozó ha­tárokat a külügyminiszterek teljes egyetértéssel hozták és nem felel meg a valóságnak az a hir, mintha Jugoszlávia és Csehszlovákia Romániával szemben Magyarország mellett foglaltak volna állást. Szóbakerült a konferencián a ma­gyarországi frankhamisítást affér is és elterjedt iiirek szerint elhatározták, hogy a kisantant álla­mai budapesti képviseleteik utján til­takozást jelentenek be a magyar kormánynál és a Népszövetség fi­gyelmét is felhívják arra, hogy a pénzhamisitási ügy mennyire nem­zetközi jelentőségű. Ezzel kapcsolatban foglalkoztak azzal is. hogy a kisantant államok pénzét az utóbbi idöbeu többször hamisították. így szóbakerült a Dijon Viliében leleplezett dinárhamisitás és a Kolozvsárott nyilvá­nosságra került leiliamisitás ügye is. A j román külügyminiszter bejelentette, j hogy a nyomozás szerint I a leiliamisitás szálai Oroszországba i vezetnek. Pozitív határozatot ezekről a kérdések­­j Töl nem hoztak a külügyminiszterek. Ellentétek Jugoszlávia és Csehszlovákia között j A konferencia alkalmával Plédben j összegyűlt újságírók között az a hir ter- i

Next

/
Oldalképek
Tartalom