Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)
1926-06-18 / 167. szám
Poštarina plaćem! 12 OLDAL * ÁRA 1'/, DINÁR Rip-QMrn llrfT'r ,3 XXVII. Szubotica, 1926 PÉNTEK j unitss 18. 167. szám Megjelenik v: Telefon: Kia'ii .ccp után és hétfőn déiben 58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 159 dia. Szerkesztőség: Zmaj jovin trg 3. szám (Minerva-palotí) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) ameszme es áh önkormányzat Radics Istvánnak a Doni legutóbbi számában megjelent cikke világosságot dérit azoknak a kijelentéseknek homályára, amelyeket a miniszterelnök a parlament ülésén tett a nemzetiségi jogokról a vajdasági községi választások kérdésével kapcsolatban. A miniszterelnök tudvalévőén azt mondotta, hogy bármenynyire teljesiti is az állam a békeszerződések által rákényszeritett kötelezettségeit a nemzetiségek iránt, mégsem szabad megfeledkezni az államegység szempontjáról, amikor megadják az önkormányzatot i Vajdaságnak. Azt a veszélyt azonban, amellyel az államegységét a vajdasági községek autonómiájának hiánytalan megvalósítása fenyegethetné, nem konkretizálta a kormány elnöke. Radics cikke ismerteti annak a Pasics-kormány idején tartott minisztertanácsnak történetét, amelyen a vajdasági önkormányzat ügye vija tárgya volt és ezzel az Uzunovics Nikola miniszterelnök által célzásokba burkolt aggodalmat nyíltan kifejezésre juttatja. Rámutat Radics arra, hogy a horvát parasztpárt a megegyezés első kormányának megalakulása óta állandóan sürgette a községi önkormányzatokról szóló törvény kiterjesztését az egész országra. Pasics a múlt év decemberében — irta Radics — a minisztertanács ülésén, ahol ez a kérdés szóba került, a VaL daságra vonatkozó követelést azzal az érvvel hárította el, hogy az önkormányzat révén a Vajdaság némely községében magyar, vagy német volna az elöljáróság, vagy a polgármester. Ez volna tehát az a nyomatékos argumentum, amely a vajdasági községi választások kiírása körül a legmesszebbmenő óvatosságot parancsolná. Ez volna tehát az a baj, amelynek elkerülését tűzi ki céljául az államegységet féltő providenciális kormányzati gondoskodás. De vájjon valóban csorbulna-e az állam presztízse és nemzeti jellege, ha azokban a községekben, ahol a magyarok, vagy németek vannak többségben, magyarok vagy németek dominálnának a képviselőtestületben és elöljáróságban? itt van például Románia, ahol már országszerte lezajlottak a községi választások. Támadt-e rés a román állam tekintélyén abból, hogy Marosvásárhelyen Bernáds7, György dr„ a magyar párt egyik vezére lett a polgármester? Vagy pillantsunk vissza a régi Magyarország nernzetLséglakta vidékeinek önkormányzatára. Szabadkán évtizedeken át bunyevác volt a polgármester és a város fejlődésének irányát mindig, a bunyevác többség akarata szabta meg. Újvidéken szerb volt a polgármester és a tab nács több tagja, Versecen szerb volt a főispán és főkapitány, német a polgármester és a törvényhatósági közgyűléseken szabadon használhatták a nemzetiségi nyelveket a bizottsági tagok. Származott-e ebből a legcsekélyebb kár is a magyar áilameszm'ére? A Vajdaság községi önkormányzatának bevezetése kétségtelenül azzal a következménnyel jár, hogy a magyar községekben magyar többsége lesz a képviselőtestületnek. Nem is lehet ez másképp' Horgoson, Topolán és Maliidjoson. A községi autonómia fogalmának lényege az, hogy a község ügyeit azok intézik, akiket a lakosság többségének bizalma erre a célra megválaszt. Igenis legyen magyar annak a falunak birája és elöljárósága, ahol a lakosság' túlnyomó része magyar. Ez az állapot nemcsak hogy nem okozna karcolást az állameszme drágakövén, hanem azt még fényesebbre csiszolná. Nem az államegység szilárdságában, tizenegy millió szláv nagy történelmi próbát kiállott államalkotó erejében kételkedik-c az, aki azt állítja, hogy egy milliónyi nemzetiségnek számaránya szerint való érvényesülése a községi önkormányzatokban nemzeti szempontból nem kívánatos? A vajdasági politikai népgyiilésekeu az ország valamennyi politikai pártjának szónokai valóságos versenyt fejtenek ki a magyarság loyalitásának és állampolgári megbízhatóságának elismerésében. Ezeket a dicséreteket a magyarság, ha választási captatio benevolentiae-mk tekinti is, nem tudja annyira lebecsülni, hogy a maga vitathatatlan államhüsége szükségszerű visszhangjául is ne értékelje. Lehetetlen, hogy ha konkrét okot szolgáltattunk volna a bizalmatlanságra, azt a parlamentben vagy meetingeken a nacionalizmus elhallgatná. Már pedig semmiféle ilyen kézzelfogható panasz ellenünk nem hangzik el. Ideje volna már, hogy a magyarság tiszta szándékait, kifogástalan magatartását és az ország fejlődésének előmozdítására kínálkozó munkaképességét ne csak szóbelileg, hanem cselekedetekkel is honorálják. Az, hogy a Vajdaság önkormányzatot kapjon, gazdasági, szociális és közigazgatási szükségesség. Ennek a szükségességnek tagadása és a belőle folyó követelmények restringálása nem állhat az állameszme érdekében, mert ezt csak erősíti, ha minden országrész minden polgára hozzájut azokhoz a jogokhoz, amcj lyek az alkotmány és törvények ér‘ telmében megilletik. A kisálltául konferencia első napján Bulgária népszövetségi köleseméről tárgyaltak Benes bizonytalan helyzete miatt megrövidül a konferencia időtartama Nincs megegyezés arról, -^ogy Jugoszlávia, vagy Románia képviselje-e a kisantantot a Népszövetség Tanácsában Bledből jelentik: Csütörtökön megkezdődött a kisantant külügyminisztereinek konferenciája. Nincsics külügyminiszter már szerdán este megérkezett Bledbe Emandi beogradi román követ és Okenszki lengyel követ kíséretében, aki megfigyelőként lesz jelen a konferencia színhelyén. Seba csehszlovák követ elutazott Benes elé. Benes csehszlovák külügyminiszter és Mitileanu román külügyminiszter reggel kilenc órakor érkeztek meg különvonattal. A román miniszter kíséretében Csolakantics bukaresti jugoszláv követ, Cantacuzéna, a román külügyminisztérium kabinetfőnöke és Árion sajtófőnök voltak. A pályaudvaron Nesics Ljliba prágai jugoszláv követ a feleségével és Vukcsevics kabinetfőnök fogadták a csehszlovák és a román külügyminisztert, A vendégek a Toplice-szállóban szálltak meg külön lakosztályokban. Benes négyki ős csukát fogott a feledi tóban Eélóra múlva a három külügyminiszter a tóparton sétát tett és ekkor az újságíróknak tudomására jutott. hogy a konferencia megnyitását tiz óráról tizenegy órára halasztották el. A sajtó képviselői számára a külügyminiszterek semmiféle nyilatkozatot nem voltak hajlandók tenni. A lómenti séta alkalmával Benes, aki szenvedélyes halász, arra kérte Nincsicset, tegye lehetővé számára, hogy egy kis halászást folytasson. Rövid idő múlva halász szer számokat hoztak Benesnek, aki lélóra leteltével négy kilogrammos csukát fogott. Bledben igen élénk az élet, a fürdő fel van lobogózva, igen sok idegen van, az európai nagy lapok képviselői, diplomaták és megfigyelők. Bizonytalan a konferencia kimenetele Délelőtt tizenegy órakor kezdődött az első tanácskozás, amely délután egy óráig tartott. Az ülésről nein adtak ki hivatalos jelentést. A külföldi diplomaták köréből szerzett értesülés szerint a konferencia sorsa igen bizonytálán, amit két főokra vezetnek vissza. Elsősorban befolyásolja a konferencia menetét Benes súlyos helyzete. A csehszlovák nemzeti szocialista párt — mint ismeretes — nem hagyta jóvá az uj agrárvámtörvényt, a melyet az uj tisztviselőkormány terjesztett a parlament elé és különösen a párt radikális szárnya azt hangoztatja, hogy Benesnek, aki a nemzeti szocialistapárt tagja, ki kell lépnie a kormányból. Emiatt Benesnek minél előbb vissza kell utaznia Prágába és ezért a konferenciát vasárnap helyett valószinüleg pénteken, de legkésőbb szombaton be kell fejezni. Benes már intézkedett is, hogy szombaton reggel elutazhasson Blédből. A konferencia időtartamának megrövidülése következtében a kisantant sajtó képviselőinek konferenciáját is csütörtökön tartják meg vasárnap helyett. A második ok, amely nehézségeket Támaszt, az, hogy a tanácskozások uj résztvevője Mitileanu román külügyminiszter teljesen idegen két külügymiinsztertársa előtt. Az SHS királyság a bolgár kölcsön elten A konferencia programjáról kitudódott, hogy elősorban a bolgár kölcsön ügye kerül tárgyalás alá. Bulgária a Népszövetségtől két és fél millió iont sterling kölcsönt kapott a menekültek segélyezésére. Az S. M. S. királyságnak azonban az a véleménye, hogy Bulgáriát nem illeti meg ilyen kölcsön, mert az ország területén nem tartózkodnak politikai menekültek és azok a repatriáltak, akik Macedóniából átköltöztek Bulgáriába, nem tekinthetők menekülteknek. Magyarországról úgy látszik a konferencia nem tárgyal, mert a kisantant-államok képviselve voltak a genfi konferencián, amikor Magyarország pénzügyi ellenőrzéséről volt szó és már akkor alkalmuk volt megtárgyalni ezt a kérdést. A Balkán-paktum terve nem kerül szóba a konferencián A csütörtök délelőtti ülésen Benes csehszlovák külügyminiszter beszámolt a Népszövetség legutóbbi ülésszakának eredményeiről és a konferencia ezzel kapcsolatban foglalkozott a bolgár menekültek részére folyósítandó népszövetségi kölcsön, valamint a magyar szanálás kérdésével. Mitileanu román külügyminiszter ezután bejelentette, hogy Románia a kisantant-áliamokkal szemben tovább folytatja a liberális kormány politikáját. A német-orosz szerződés, valamint a Balkán-paktum nem kerül szóba a konferencián. Benes még nem döntött arról, hogy lemond-e a külügy miniszterségéről Benes környezetéből a csehszlovák külügyminiszter helyzetét a következőképpen magyarázzák: Nem felel meg a valóságnak az a verzió, amelyet egy milánói !_ap közöl, amely szerint Benes kész volna lemondani képviselői mandátumáról is, hogy miniszter maradhasson. Benes megérkezése után azonnal visszaküldte
