Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)
1926-06-14 / 163. szám
"Al m ABA \'h DINAR Poštarina piáiénál XX¥iF, évfolyam Szuboíiea, 1926 HÉTFŐ június 14. 163. szám Megjelenik minden reggel» ünnep után és hétfőn délben lelefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Zuiaj Jovin trg 3. szám (Miner va-palota) Kiadóhivatal: Subatica,,Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) A szuboticai jovanovics-párt első gyűlése Sztankovics képviselő kijelentette, hogy nem kerül tető alá az egységes adótörvény — A Jovanovics-párt megindítja a szervezkedést a szuboticai kerületben — Mátics Szvetozár vasutigazgató lett a párt elnöke Jovanovics Ljuba legközelebb Szuboticára jönN Szuboticán vasárnap tartotta meg első nyilvános szervezőgyülését Jovanovics Ljuba híveinek radikális pártszervezete dr. Lalosevics Jóca szombori, Sztrilics Béla szentai és Sztankovics Szvetozár hovakanizsai nemzetgyűlési képviselő részvételével. A gyűlésen, amelyet nem hirdettek plakátokon előre, mintegy háromszázfőnyi hallgatóság jelent meg a Hungária-szálló pavillonjában. A radikálisokon kívül számos Radics-párti, demokrata, független demokrata és egyéb pártállást] ember is végighallgatta a gyűlésen elhangzott beszédeket. A szónokok mellett dr. Raíajlovics Milos ügyvéd, Mátics Szvetozár vasutigazgató, Manojlovics Dusán gyárigazgató, idr. Vukotics Mile ügyvéd és más szuboticai pártemberek foglaltak helyet. Dr. Milics Ivó egyetemi tanár nyitotta meg a gyűlést és üdvözölte a hallgatóságot. valamint a nemzetgyűlési képviselőket. Majd bejelentette, hogy a szombat esti pártért ekezleten lemondott ideiglenes elnökségéről és helyébe Mdtics Szvetozdrt választották meg a szuboticai pártszervezet elnökévé. Javasolta, hogy a gyűlésen is Mátics elnököljön, a gyűlés jegyzőjévé pedig Pukaski Líránké ügyvédjelöltet válasszák. Ennek megtörténte után Mátics Szvetozár átvette az elnöklést és rövid beszédet mondott, amelyben kitért az ellene folyó igazságtalan kampányra is, majd átadta a szót dr. Lalosevics Jóca képviselőnek Lalosevics Jőca a radikálispárt betegségéről Lalosevics Jóca dr. hivatkozott az ország sok megoldatlan problémájára, a jogállapot egyenlőtlenségeire, hogy az igazságszolgáltatás és az adórendszer tnég mindig másmilyen például a Vajdaságban, mint a többi országrészekben. Megállapítottá, hogy ezeket a kérdéseket a hatalmon levő radikálispártnak már rendeznie kellett volna, majd így folytatta beszédét: — A radikálispárt azonban mai összetételében nem alkalmas arra, hogy feladatát teljesítse. Ezért szükségesnek találtuk, hogy előbb a radikálispárt viszonyai tisztázódjanak. A radikálisvártnak nagy érdeme, hogy a múltban mindig a közérdek és nem egyesek személyi érdekeinek szolgálatában állt, ez különben a programjának egyik alapelve. Az utóbbi időben azonban' ezt az elvet feledésbe kezdik vetni és a radikálispártban a népakarat helyett önkény, terror, diktatúra lett úrrá. Egyesek t nép jólétéért folytatandó küzdelem helyett a személyes gazdagodásuk után loholnak. Amikor a part tisztességes tagjai felszólalnak ez ellen, kizárják őket a párt bői, amint Jovanovics Ljuba példája is mutatja. Az a párt, amely ennyire letér programja alapjáról és ilyen állapotok keletkezését engedi meg, nem maradhat sokáig életben. Látva a radikálispárt betegségét, sürgősen hozzá kell fogni a gyógyításhoz é ezért minden hü, igaz radikálisnak Jovanovics Ljuba mellé kell sorakozni. Foglalkozott ezután a szónok azoknak a radikális pártembereknek magatartásával, akik elégedetlenek, bírálják a párt. viszonyait, de mégsem lépnek fel nyíltan a bajok ellen. Ezek az ingatag férfiak bűnt követnek el aszal, hogy bennmaradnak a radikálispürtban — mondotta. Üdvözli azokat a szuboticai radikálisokat, akik .harcbaléptek. Sztrilics Béla magyarnyelvű beszéde Sztrilics Béla képviselő ezután magyarnyelvű beszédében a következőket mondotta: — Annakidején a mandátumot nem passzióból, szórakozásból vállaltam, hanem többszöri felkérésre és csak azért, mán becsülettel szolgáltam. Tízezer vágót, amelyet harmincéves múltam folyamán becsülettel szolgálatin. Tízezer vá.asztó bizalma folytán, akárhogy is beszélnek ellenem, bekerültem a parlamentbe és mondhatom, sok keserűséggel találkoztam. Barátaimmal együtt mindent elkövettünk a Vajdaság érdekében, de a pártban nem mindenki értett velünk egyet. Végül kiváltunk a Pasics féie radikálispártbói, mert láttuk a fejetlenséget és láttuk azt, hogy puszta eszköz voltunk a vezetők kezében, akik csak akkor fordultak a képviselőkhöz, ha szavazni kellett valamely javaslatról, amely talán éppen nem is a választói nak érdekeit szolgálta. Ezért csatlakoztunk Jovanovics Ljttbához, akinek tulajdonságai biztosítják azt, hogy bölcs vezetésével az országot olyan útra téríti, amelyen mindenki megelégedett lesz. Ezzel tulajdonképpen a radikálispárt eredeti programja mellett foglaltunk állást és a vidovdáni alkotmány keresztülviteléért, amely a demokráciát és a konszolidációi jelenti. Nem a hatalmat kívánjuk, hanem becsületes állami közigazgatást, korrupciómentes közéletet, igazságos adórendszert és helyes gazdasági politikát-Kevesen vagyunk: mindössze tizenkét ten, mint az apostolok, de küzdeni fogunk kitartással. Kérem mindannyiukat, hogy támogassák a vajdasági képviselő két ebben a küzdelemben Sztankovics Szvetozár az adóról, az agrárreformról és a községi önkormártuzatról Sztankovics Szvetozár volt a következő szónok, aki a következőképp kezdte beszédét:-- Egy nagy francia államíérfiu mondotta, hogy egy államot olyan erényekkel lehet megóvni, amilyenekkel megteremtették. Melyek azok az erények, a melyek a mi egyesült államunkat létrehozták? Nemzedékek többszázéves harca az osztrák járom és az orosz imperializmus alól való felszabadulásért. Arra törekedtek, hogy Európának ezen a részén erős szláv állam alakuljon, amely elvesse a török hódítóktól örökölt fertőzést és modern emberi közösséget alkosson. Az elmúlt nyolc év alatt azonban, nagyon kevés történt ebben az irányban. A radikálispürtban nagy az elégedetlenség, a terror és a korrupció miatt. Jogosan cselekedtünk mi, amikor kiváltunk a radikális klubból. Amig bétái voltunk, sokat harcoltunk a vajdasági adóterhek csökkentéséért s egyszer ultimátumot is intéztünk a kormányhoz, hogy ha követelésünket nein teljesitik, nem szavazzuk meg a pénzügyi törvényt. Azzal a fenyegetéssel válaszoltak, bogy ki fognak bennünket zárni. Tíz nappal ezelőtt végre Perics Ninkó a mostani pénzügyminiszter, aki tisztességes emeber, beterjesztette az. adójavaslatot és ezért köszönet illeti. Csakhogy úgy látom, hogy a radikális klubban nincs meg a hajlandóság az egységes adótörvény meghozatalára. mert már kezdenek ellene beszélni és különféle kifogásokat fölsorolni. Én a bizottságban kijelentettem, hogy megszavazom a kormány javaslatát, hadd legyen egyenlő adózás az egész országban és ha rossznak mutatkozik a törvény, akkor az egész ország felszólal majd ellene. Ez a megoldás is jobb lenne, mint az, hogy a Vajdaság egyedül fizet. Az agrárreform kérdéséről szólt ezután. Megállapította, hogy a földtulajdonjog: rendezetlensége miatt azok, akik földet kaptak, még mindig csak ideiglenes bérlőknek tekintik magukat s nem művelik meg a földet úgy, mintha a sajátjuk volna. Egy évvel ezelőtt törvénybeiktatták a fakultativ föld megváltását, de ennek sem a tulajdonos, sem az igénylő nem láthatta semmi hasznát. A községi önkormányzat kérdésére tért át ekkor a szónok. — A parlamentben — mondotta tegnap, amint a lapokban olvashatták, érdekes vita volt a községi választásokra vonatkozó javaslatunkról: A nap választottjai a városi és községi képviselőtestületben máskép beszélnek, mint a komeszár, aki a protekturt érzi a háta mögött. Most nincs önkormányzat. A közigazgatás rossz éa a kinevezett tisztviselői*, folytonos csefolytán évtizedekig kell viselni az óriási nyugdijterheket. A vajdasági képviselők nem lépnek fel egységesen a parlamentben, ezért sokat szenved a Vajdaság érdeke. Így vetették el tegnap is a községi választásokról szóló javaslat sürgősségét, amely mellett csak öt vajdasági képviselő szavazott. A Vajdaság századokon át szállította a szellemi kincseket az egész szerb nyelvterületre. Ma sehol sem látni vajdasági embert vezető állásban. Szükséges, hogy a Vajdaság képviselethez jusson az ország kormányzatában s hogy az állam összetartó erejét ne érié csorba. Mátics Szvetozár köszönetét mondott a gyűlés nevében a szónoknak, amiért Beogradban szúvátették a vajdasági állapotokat. A szuboticai közigazgatás Crnkovics Iván volt nemzetgyűlési képviselő, a szuboticai bunyevác radikális kaszinó volt elnöke, a városi közigazgatásról beszélt. Elmondta, hogy a kinevezett képviselőtestületben épugy bánnak azokkal, akik az igazságtalanságot kárhoztatják, ahogyan a radikális klub Jovanovics Lj libával. Engem is ki akartak hajítani az ablakon — mondotta. — Legutóbb megtörtént — mondotta — hogy egyik uj fötisztviselőnek évtizedes szolgálatot és nyugdíjjogosultságot ismertek el. Ideje volna, hogy a nép válassza a tisztviselőit, ne a beogradi telefon. A Lloyd tiltakozógyülése után Brankován Iván bankigazgató előadta a kiszélesített tanácsban a súlyos adósérclmeket, mire egy jelenlévő nemzetgyűlési képviselő közbekiáltotta, hogy nem igaz. Az építészeti bizottságban minden foglalkozás képviselve van, de egyetlen szakember sincs. Jovics Gyufa, a szuboticai radikális klub voll alelnöke szintén várospolitikai kérdéseket- tett szóvá. — A szuboticai városházáról — mondotta — e! akarják bocsájtani a legtisztességesebb és legszakavatottabb tisztviselőket. Nagynehezen sikerült ezeket megvédenünk. Mi nem vagyunk elűzött radikálisok, mint ahogy némelyek elneveztek bennünket, mi tisztogatni ajkarunk. Mi már huszonöt évvel ezelőtt is radikálisok voltunk, nem úgy, mint némely ellenfeleink, akik sokkal szélsőségesebb pártból kerültek a radikálispártba és most vezetőállásokra pályáznak a közigazgatásban. A gyűlés ezután Mátics Szvetozár javaslatára elhatározta, hogy megindítják a Jovanovics Ljuba-párt szervezkedését a szuboticai kerületben és legközelebb meghívják Jovanovics Ljubát, hogy Szuboticán nyilvános népgyülés keretében fejtse ki politikai felfogását. Végül üdvözlő táviratot intéztek Jovanovics Ljubához. A gyűlés délben ért véget.
