Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)

1926-06-13 / 162. szám

2. oldal. BACSMEGYEINAPOJ 1926 juníus 13. rátok megvalósítása tekintetében óva­tosságot parancsolnak. Felkiáltások a baloldalon: Pártérde­kek! Uzunovics: Vizsgálat tárgyává kell tenni, bogy a javasfat, úgy, ahogy be­terjesztették, technikailag kercsžtiilvi­­hető-e. Felkiáltások a baloldalon: Ezt majd a bizottság fogja eldönteni. Uzunovics: Nem olyan egyszerű dolog a szerbiai törvényt kiterjeszteni Bosz­niára, Hercegovinára és a Vajdaságra.' Jovanovics Ljuba: Csak Boszniára és Hercegovinára. Uzunovics: Ha ez olyan egyszerű vol­na, akkor egy kétszakaszos sürgős tör­vényjavaslattal el lehetne intézni és ezt az előbbi kormányok már rég megtették volna. Ne felejtsük el, hogy Boszniában nincsenek szervezett községek. Közbekiáltások: Miért nincsenek? Nyolc esztendő már elmúlt. Uzunovics: Ezért anyagi és technikai természetű nehézségek vannak. Nem olyan egyszerű dolog a szerbiai törvény kiterjesztése Boszniára és Hercegovi­nára. A vajdasági választásokra vonatkozó­lag a miniszterelnök felolvassa a tör­vényjavaslat szövegét, majd igy foly­tatja : — Erről az ügyről a parlament már tárgyalt. Mi az oka annak, hogy a tör­vényhozó bizottság határozatát nem tet­ték közzé a hivatalos lapban? Közbekiáltások: Mert a kormány nem akarta. Uzunovics: Milyen kormány, melyik mi­niszter és mikor, ezt most ne feszeges­sék önök. Azt hiszem, most közzé tenni ezt a törvényt, technikailag keresztiilvihetetlen, po­litikailag pedig igen kényes problé­ma. Amikor politikai okokat említek, állam­politikai okokra gondolok, nem pedig olyanokra, amilyeneket a közbeszólók céloznak. , Ez az állam mindazokat a kötele­zettségeket, amelyeket a kisebbsé gek tekintetében rákényszeritettek lojálisán teljesítette és fogja is tel jesiteni, azonban belső tőrvénylio zásunkban szem előtt kell tartani mindazokat az érdekeket, amelye­ket az államegység szempontja szab meg. Mi mindig eszerint fogunk eljárni és ezért nem fogadhatom el a sürgősségi indítványt. Jovanovics Ljuba a Vajdaság ioyalitásáról Jovanovics Ljuba visszautasítja a mi­niszterelnök szavait, amennyiben azok rávonatkoztak. Uzunovics: Nem önre. Jovanovics Ljuba: Akkor a dolognak ezzel a részével pém is foglalkozom. Bn a magam részéről mindent megtettem, hogy amit most javaslat alakjában elő­terjesztettem, létre is jöjjön.A boszniai és hervegovinai önkormányzatokra néz­ve eltérő a véleményem a miniszterel­nökétől, aki — úgy látszik — nem tud­ja, bogy Boszniában egész sor szerve­zett község van. Majd rátér Jovanovics Ljuba a Vaj­daság önkormányzatának kérdésére. — Jól tudom — mondja — bogy mi­lyen kifogásokra utal a miniszterelnök. Az a javaslat, amelyet a törvényhozó bizottság magáévá tett, csak a községi választások kérdését rendezi, hogy a középkori kuriális rendszert demokrati­kus választási rendszer váltsa fel, egyéb ként azonban minden maradjon meg úgy. ahogy a magyar uralom alatt fennállott, a mikor a hatóságoknak minden ga­ranciájuk megvolt az államellencs törekvések ellen. Ha ez nem volna elég, itt van az ál­lamvédelmi törvény. Ezzel szemben boldog vagyok, hogy megállapítha­tom. hogy a felszabadulás óta mind­máig a Vajdaság egyetlen községé­ben sem volt olyan mozgalom, a mely jogot adna nekünk arra. hogy a Vajdaság népeinek lojalitásában kételkedjünk. Azt hiszem mindnyájunknak kötelessé­günk az általam beterjesztett javaslatot elfogadni A belügyminiszter ankétot hiv egybe a vajdasági önkormányzat letárgyalására \ Makszinlovics Bozso belügyminiszter kijelenti, hogy a maga részéről szüksé­gesnek tartja, hogy néhány szót hoz­záfűzzön a miniszterelnök kijelentései­hez. — A kormány nagyon jól ismeri an­nak a kérdésnek anyagát, amelyre Jo­vanovics Ljuba rámutatott. Ezek a kér­dések nagyon komolyak és nem lehet azokat részletmunkával elintézni. Komoly stúdiumokat kel! folytatni és részletesen nieg kell vitatni a kérdést, hogy az elintézés ne hoz­zon olyan eredményt, amilyet ma­gunk sem akarunk. — Ami engem, mint belügyminisztert illet, megállapíthatom, hogy a kormány ennek a problémának megoldásában nagy nehézségeket lát. Ezt a kérdést én már . a ; költségvetési vitában is említettem és miniszteriális bizottságok dolgoznak a kérdés tanul­mányozásán. Ankétet fogunk összehívni, amelyen a főispánok és a jogi szakértők megtehetik praktikus javaslataikat és ha a definitiv javaslat elkészül, a parlament majd megteheti észre­vételeit. _ Nem lehet a kérdésben par óra alatt határozni és nem lehet ^ ezt a kérdést két paragrafsusal elintézni, olyan komoly probléma et hogy a tárgyalása néhány hetet fog igénybe venni. .-^hben.-a kérdésben mindent meg kell fontolni és azt kell tenni amit kg fontosabb érdekeink kívánnak. Nem mondták ki a sürgősséget Jovanovics Ljuba harmadszor is felszólalt. Azt kérdezi a kormánytól, hogy ha már a szerb községi törvényt kiterjesztették Dtlszerbiárj, miéit nem terjesztették ki a Vajdasági a K hogy meg lehetett volna tartani a vajdasági községi választásokat. Az elnök ezután szavazásra tette lel a javaslat sürgősségének kérdését. A többség a sürgősségi indítványt el­vetette. Paszarics Joszip lett a parlament második elnöke Ezután áttértek a parlament második álelnökének megválasztására. Az el­it nzék a szavazás előtt kivonult az ülésteremből. A többség Paszarics Jo­szip horvát parasztpárti képviselőt, volt közoktatásügyi államtitkárt vá­lasztotta meg. Félkettőkor ért véget az ülés. Trif­­kovics elnök kihirdette a következő illés napirendjét, amelyen az önkormányzati törvény tanulmányozására kiküldendő bizottság megválasztásáa és a Versail­les'! békeszerződés egyes szakaszainak megváltoztatására vonatkozó javaslat vitája szerepel. Szimonovics miniszter Szuboticán A radikáfis-párt vacsorát rendezett a miniszter tiszteletére Szombaton este a hét órai beogradi személyvonattal Szuboticára érkezett dr. Simonovics Milán szociálpolitikai miniszter. A miniszterrel együtt Szuboti­cára érkeztek Prokics Zsivojin szociál­politikai miniszter-helyettes, Sztojano­­vies Vláda miniszteri osztályfőnök és dr. Radonics Jován képviselő. A minisztert a vasútállomáson ezer főnyi tömeg és a városi tanács, élén a főispánnal, vár­ta. A minisztert a vasútállomáson, dr. Evetovics Mátyás helyettes-polgármes­ter üdvözölte a bunyevác radikálisok és a város nevében. A vendégek ezután a radikális klub helyiségébe mentek, ahol Simonovics Milán miniszter megköszön­te a szives fogadtatást. Juries Márkó képviselő rövid üdvözlő beszéde után a miniszter Gyorgyevics Dragoszláv fő­ispánnal és a radikális párt több vezető tagjával kirándult Palicsra. Este kilenc órakor a Szegedi-uti Pro­­hászka-vendéglőben pártvacsora volt, a melyen több felköszöntő hangzott el. Si­monovics miniszter vasárnap délelőtt a szociálpolitikaügyi minisztérium szuboti­­cai intézményeit tekinti meg. Délután a városháza kistermében küldöttségeket fogad és hétfőn reggel visszautazik Beo­­gradba. A noviszadiak A múlt évben állami egyenes adóban közel harmincmillió folyt be Noviszadon A jövedelmi- és vagyonadó kirovás 1924. év végéig elkészült és ezidősze­­rint két bizottság dolgozik az 1925. és 1926. évi jövedelmíadó előírásán. Egyik Noviszad város, a másik a noviszadi járási adóelőírásokat végzi. Tőkekamat és járulékadót ezideig nem irt elő a. pénzügyigazgatóság, de ezek­nek előkészítő munkálatai is folyamat­ban vannak. A rokkantadé, a katonai il­leték, a kamarai-, a rendkívüli- és a kórházi pótlékok előírása szoros ösz­­szefiiggésbeu van a felsorolt föadóne­­mek kirovásával. 1925-ben a panasz- és felszámolóbizott­ságok megkezdték működésüket. Utób­bi a háború kitörése óta egyszer sem ült össze és 1925-ben nemcsak az utóbbi három évben, de az előző években be­nyújtott felszólamlásokat is letárgyalta, 4000 felszólamlást intéztek el. 1925 végén a pénzügyigazgatóság be­ható vizsgálatot tartott a városi adóhi­vatalban és a tapasztalatokról terjedel­mes. jegyzőkönjrvet készített, egyben elrendelte, hogy az észlelt kifogások sürgősen megszüntetendők. 1925 folyamán a hátralékos adófize­tőkkel szemben végrehajtást vezettek. A pénzügyigazgatóság minden esetben ügyelt arra, hogy az adóalanyok a vég­rehajtások folytán főnkre ne menjenek, de viszont az állam se veszítse el adó­­követelését. 1925-ben Noviszadon közvetlen adók­ból befolyt: Jövedelmi- és vagyonadóból 10.6.88.723 dinár, hadinyereségadóból 580.660 di­nár, háború előttről. íentnaradt közvet­len adókból 5.001.912 dinár, rokkantadó­ból 1.094,885 dinár, kamarai pótlékból 320.166 dinár, rendkívüli pótlékból 1.966.243 dinár, forgalmi adóból 8.729.169 dinár. Összesen 28.SS1.75S dinár. A forgalmi adótétélben benfoglaitatik a járási forgalmiadóbevétel is. Chamberlain tiltakozó jegyzéket - küldött Moszkvába az angol bányászok oroszországi támogatása ellen Anglia jegyzéket küldött a szovjetkormánynak A jegyzék éles hangon visszautasítja az angol belügyekbe való beavatkozást \jOVISAQ*, KR. PETRA 26rTEL AI». m anyagok! Csillárok, Tungsram az izzólámpák Zr Londonból jelentik: Az angol kor­mány jegyzékét szombaton nyújtot­ták át Moszkvában. A jegyzék, a melyet Chamberlain irt alá éles hangon tiltakozik az ellen, hogy a szovjetkonnány anya­gilag támogassa az angol bá­nyászokat és ezzel beavatkoz­zon Anglia belügyeibe. A Daily Mail szerint a jegyzék nem ultimátum jellegű, de a legha tározottabban hangsúlyozza, hogy ha a szovjetkormány nem szünteti be a pénzküldeményeket, el lehet készülve Anglia mosta­ninál erősebb tiltakozására. A Daily Telegraph annak a véle­ményének ad kifejezést, hogy az an­gol kormány el van tökélve, hogy a diplomáciai viszonyt megsza­kítja Oroszországgal és felbont­ja a kereskedelmi szerződést, ha a szovjetkormány a jegyzékre kielégítő választ nem ad. A Reuter ügynökség szerint az általános sztrájk óta háromszázhetvenezer font ster­ling érkezett Oroszországból az angol bányászszakszervezét cí­mére. Az alsóház a jövő héten foglalko zik az orosz pénzküldemények ügyével. A kormányhoz több inter­pellációt nyújtottak be. Anglia kiutasítja a szovjet-megbízottakat Parisból jelentik: Anglia és Orosz­ország közt kiélesedett ellentétek élénken foglalkoztatják a francia poli­tikai köröket. Az Echo -de Paris dzt írja, hogy Anglia a legerősebb rendszabá­lyokhoz nyúl az esetben, hogy­ha Oroszország kitart álláspont­ja mellett. A lap. szerint Moszkva el lehet ké­szülve, hogy Anglia felbontja a dip­­lomáoiai viszonyt és kiutasítja an­gol területről a szovjet képviselőit. A szovjetkormány el­utasító választ ad Prágából jelentik: A csehszlovák politikai körök azon a véleményen vannak, hogy Anglia jegyzékére a szovjetkonnány elutasító választ ad, melyben kifejti, hogy a pénzbeli támogatást nem a kormány, hanem az orosz szak­­szervezetek küldik Angliába, ami ellen viszont semmi rendsza­bályt a szovjet nem alkalmazhat, mert ez a munkások régóta tiszte­letben tartott nemzetközi szolidari­tása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom