Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)

1926-06-11 / 160. szám

4.oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1926 junius 11. Fefemelték a munkásbiztositási értékhatárt Napi negyvennyolc dinár után fizetik a legmagasabb táppénzeket Már régebb idő óta panaszkodtak a munkásbiztositó pénztár tagjai, hogy a jelenleg érvényben lévő biztosítási tör­vény igen alacsonyan állapította meg a biztosítási értékhatár maximumát, mi által mindazok, kik a törvény hatálya alá estek, bár napi keresetök a negy­ven dinárnál jóval több, azonos elbí­rálás alá kerültek azokkal, kiknek ke­resete a napi negyven dinárt nem ha­ladta meg. Ez a rendelkezés kétségte­lenül súlyos sérelem volt a negyven di­nár napi bérnél többet kereső szak­munkásokra, valamint a havidíjas tiszt­viselőkre, kik betegségük esetén a pénz­tártól járó pénzbeli segélyt csak a na­pi negyven dinárnak megfelelő fizetési osztály szerint kapták. A szociálpolitikai miniszter a napok­ban rendeletet adott ki, melyben a man­­káSbiztositásí értékhatárt felemeli napi negyvennyolc dinárra és az eddigi - ti­zenhét napibérosztály , helyett tizen­nyolc osztályt létesített. Ez utóbbiba fognak tartozni mindazok, akiknek ke­resete a napi negyvennyolc, a heti 288, a havi 1200, avagy az évi 14.400 dinárt eléri. A munkásbiztositási dijat is a fel­emelt napibérosztály alapján kell majd fizetni, viszont betegség esetén a tagok a napibérosztálynak megfelelő nagyobb táppénzre és egyéb pénzbeli segélyekre tarthatnak igényt. A rendelet julius 1-én lép életbe. Mindazok, kik julius 1-én betegállo­mányban vannak, e naptól kezdve már ,a magasabb pénzbeli segélyre tarthat­nak igényt annak ellenére, hogy e.. ma­gasabb dijat még nem is fizették. A szuboticai munkásbiztositási pénz­tár már minden intézkedést megtett a ‘rendelet foganatosítására, fír kié György íí pénztar jelenlegi helyettes igazgató­ja a következő felvilágosítást adta: A szuboticai munkásbiztositó pénz­tár a szociálpolitikai miniszter rende­letének a végrehajtására a kellő elő­munkálatokat megtette. Minden mun­káltatót felhívnak azoknak az alkalmazot­taiknak újbóli bejelentésére, akiknek na­pi bére a negyven dinárt meghaladja. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy, ha a munkás keresete a napi negyven dinárt elérte, a munkáltatók a bejelen­tőlapon a tényleges bérösszeg feltünte­tése nélkül egyszerűen csak mint a tizenhetedik bérosztályba felveendőt je­lezték. Miután azonban most uj bér­osztály létesült, a pénztárnak tudnia kell, hogy kik sorozandók az uj bér­osztályba. E miatt kell a munkáltatókat Budapestről jelentik: A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi választ­mánya szerdán este foglalkozott dr. Ács Jenő volt szuboticai ügyvéd fe­gyelmi ügyével, aki ellen Strassburger János volt szubo­ticai lakos azt a vádat emsite, hogy 1924 julius 8-ikán átadott az ügyvédnek harmincmillió értékben értékpapírt és kétmil­lió korona készpénzt, ami elve­szett Ács Jenő dr. kezén. Ács Jenő dr. annyira nem vette ko­molyan a fegyelmi ügyet és olyan erősen reménykedett abban, hogy védőjének előterjesztése tisztázni fogja a vád alól, hogy meg sem je­lent a fegyelmi bíróság szerda es'ti tárgyalásán. Strassburgcr János a fegyelmi bíróság előtt előadta, hogy Ács Je­nő dr. 1924 julius 8-án azzal az ürüggyel vett fel tőle harmincmillió értékű értékpapírt és kétmillió kész­pénzt, hogy arra mint bánatpénzre van szükség Budapest városnál, ahol Strassburger közmunkáért fo­lyamodott. Megígérte Ács, hogy három hónap múlva visszaadja az értékpapírokat és a pénzt. 1925 áp­rilis 23-án újabb ötmillió koronát kért az ügyvéd Strassburgertől és megígérte,. hogy erről az összegről szabályszerű váltót fog adni. Strass­­burger állítása szerint ez az összeg is eltűnt. Ugyanezév júniusában Ács dr. újabb egymilliót vett át Strass­burgertől azzal az Ígérettel, hogy amerikai útlevelet fog neki szerez­ni. Ebben az ügyben sem tett azon­ban semmit és ez a pénz is elve­szett. A tárgyalás során a fegyelmi bi­arra kötelezni, hogy a tizennyolca­dik bérosztályba tartozó munkásaikat újból jelentsék be. Erre a célra megfe­lelő bejelentő lapokat bocsát a munkás­­biztosító hivatal az érdekelt munkaadók rendelkezésére. róság kihallgatta Lendvai Andor dr. ügyvédet, Strassburger jogi kép­viselőjét is, aki elmondotta, hogy Ács Jenő dr. egy napon kétségbe­esve jött irodájába és könyörgött neki, hogy mentse meg. . Lendvai erre kijelentette, hogyha Ács akár részletekben is visszafizeti a Strass­burgertől felvett összegeket, úgy eláll a bűnvádi feljelentéstől. Ács adott is egy Írást, amelyben köte­lezte magát, hogy húszmilliót visz­­szifizet és váltót is adott, de azt sohasem fizette ki. Grünhut Ármin dr. kamarai ügyész vádbeszédében szigorú íté­letet kér, mert Ács Jenő dr. tény­kedése ellenkezik az ügyvédi etlii­­kával. A fegyelmi bíróság rövid ta­nácskozás után dr. Ács Jenőt eltiltotta az ügy­védi gyakorlattól és törölte az ügyvédek sorából. Ács Jenő dr. védőié felebbezést je-! lentett be a kuriához. Ács Jenő dr. karrierjének hirtelen | letörése általános megdöbbenést fog keltem Szuboticán is, ahol ügy­védi működése alatt mindenki a leg­puritánabb jellemű embernek ismer­te, aki úgy anyagi tekintetben, mint politikai meggyőződésére nézve is megközelíthetetlen volt. Ä volt sza­badkai ügyvéd már régebben nagy anyagi nehézségekkel küzdött Bu­dapesten. Ács Jenő dr. tudvalevő­leg egyik védője volt Károlyi Mi­hálynak vagyonelkobzási pőrében és erre a pörre olyan súlyt fekte­tett és a nagy pör annyi idejét vet­te el, hogy ezért ügyvédi irodáját elhanyagolta, sőt a pör jelentős készkiadásait is a magáéból fedez­te. Ezenkívül tőzsdei spekulációkba is keveredett Ács Jenő dr., bár az­előtt sohasem tőzsdézett és semmi­féle szerencsejátékban sem vett részt. Strassburger János, aki az­előtt is foglakozott pénzügyekkel és a volt szabadkai Központi Bank. bűnügyében vádlottként szerepelt, nyilvánvalóan tőzsdei ügyletek cél­jára adott pénzt az ügyvédnek, aki elvesztette a tőzsdén a rábízott összegeket. Hogy fizetési kötele­zettségeinek eleget tehessen Ács Jenő dr., nemrégen eladta nagyér­­tékü bélyeggyüiteményét is, azon­ban itt sem tudta vagyoni egyen­súlyát helyreállítani. Váltókat hamisított a kurzus-egyesület elnöknője Súlyos visszaéléseket követett el a magyar asszonyok nyíregyházai szö­vetségének einöknöje Budapestről jelentik: A budapesti rendőrségre már Íretek óta érkez­tek följelentések, hogy a nyíregyházai magyar asszo­nyok nemzeti szövetségének el­nöke Csiky Istvánité egy mil­liárd koronával megkárosította a szövetséget. A rendőrség titokban megindította a nyomozást, melyről azonban ér­tesült Csiky Istvánná és a nyomozás elöl súlyos idegbaj címén a budapesti Szent János­­kórházba vétette föl magát. A nyíregyházai rendőrség részé­ről a kórházban csütörtökön kihall­gatták az előkelő urinőt, aki bevallotta, hogy súlyos vissza­éléseket követett el. A szövetség budapesti központjá­nak nevében garancialevelet és vál­tókat hamisított, melyek alapján a nyíregyházai kereskedőktől hitelbe árukat vásárolt. Az árukat eladta a nyíregyhá­zai közkórháznak, a pénzt föl­vette, de a kereskedőket nem fizette ki. A rendőrség Csikynét őrizetbe vette és hivatalból elrendelte elme­állapotának megvizsgálását. Ács Jenő dr.-t eltiltották az ügyvédi gyakorlattól A volt szuboticai ügyvédet Strassburger János volt szuboticai raalomfulajdonos több millió elsikkasztásával vádolja Frakkos Hamlet A sok- ffczzászólás után, amivel pro és kontra, Európa színházi esztéti­kusai körültáncolták az egyszerű és ikinos, bár be nem vallott“ végered­ményt — hogy a középkori dráma modern köntösbe váló színpadi búir­­kolása csúfosan megbukott, meg­bukott még akkor is, ha ezt a kö­zönség. se akarja elismerni, meg­bukott tapsorkán közepette is és magasztaló kritikák' és igazoló elmé­letek asszisztenciája mellett — megbukott.és kimúlt, mielőtt tulaj­doniképpen megszületett volna: e nyilvánvaló végeredményhez való hozzászólások számát hadd szaporít­suk néhány egyszerű, józan szóval. Egyébként, ha az esztétikai koncert nem szólalt volna meg, hogy felszínre kavarja megint azt a rettentő fogalom­zavart, ami lassankint Bábelt csinálna Európából akkor is, ha győzedelmes­kedne az egységes világnyelv — ma­gával a produkcióval könnyen lehetne" végezni. Eürópaszerte rosszul mennek a színházak és rosszul megy maga a dráma — kiment a divatból, vagy ml, talán a mozi most sarjadzó uj mű­fajai szívják el életerejét —- mindegj', az nyilvánvaló, hogy valódi uj dráma nem készül, a régit meg nem lehet már Rá­húzni életünkre, szűk is, meg bő is, ki­lóg alóla keziink-lábunk. Cirkusz azon­ban ikell, cirkusz mindig kell — csinál­junk hát cirkuszt belőle, , kutyakomé-. diát, izgalmas akrobata-mutatványt: ha nem kell már a tegnapi leveshus, ne­vezzük el Chateaubriand — á la — Reinhardt-nak az (jtlapon -és találjuk fel idei zöldborsóval, mint különleges­séget, hors döuvre-t, ínyenceknek való primőrt. Ha nem mennek be Hamletét — nézni, rendesen, okosan, kipróbáitan játszva — talán bemennek; ha most rosz­­iszu! játszom, fejetetejére állitva, be­mennek a hecc kedvéért, a hecc kedvé­ért, a dernier cn kedvéért. Eddig rendben is volna a dolog és senki nem irigyelné a mulatságot, se közönségtől, se színészektől, még az igazgatóságtól se. Dühbejönni csak ak­kor kezd a józaneszji ember, mikor azt látja, hogy akad művész és dramaturg, aki-ehhez a gyerekes, legjobb esetben kedves csacsisághoz nem. átall utólag komoly elméletet csinálni, fejtegetve, hogy szinpadmüvészeti szempontból a dolog igenis lehetséges és hogy a Drá­ma tulajdonképpen független a kortól, mert örökéletü és így" tovább. Egyszó­val — úgy lehet játszani, ahogy aka­rom. Dehát akkor miért játszom éppen modern ruhában? A mértantanárom azt mondta nekem egy felelésnél: rajzoljon egy kört, húzón hozzá egy érintőt — akárhol. Mikor megcsináltam, dühösen rámíörmedt: »Én magának azt mond­tam, hogy akárhol húzhat egy érintőt — miért húzott éppen ott?« Hamlet örök­életű, bármilyen ruhában játsszák — az istenért, miért kell hát éppen .frakkban játszani? , Válaszul rendesen a középkori mű­vészetei hozakadnak elő a művészettör­ténetemben járatos, de történelmi gon­dolkodásban járatlan esztétikusok. Hogy a Cinquecento krisztusai közép­kori ruhákban járnak és a misztériu­mokat is egykorit köntösben játszották — mégis milyen tiszta művészet mindez! Tipikus példája a , végignemgondolt, felületes okoskodásnak. Hiszen korunk­ra éppen az jellemző, /korunknak éppen az a legkorszerűbb vonása, fejlettebb stádiuma régibb korokkal szemben ép­pen abban van, hogy fokozottabban és •természetesebb valóságban tárja fel, állítja elénk, rekonstruálja a múltat; a fejlődés egyre finomabb és alkalmasabb eszközéivel egyre mélyebben és mé­lyebbre ás a múlt kövületei közé — in­nen van, hogy az egyiptomi kultúráról ma sokkal többet tudunk, mint például a korban hozzájuk közelebbálló rómaiak tudtak. Konzervativizmushak képzelni a jelmezes Hamletet és modernnek a frak­­kosat éppen olyan csacsiság ezek sze­rint, mintha modernnek nevezném a 'tournure-t, 'szemben a tavaly divatba jött Tut-An-Khamon kosztümökkel, ami­ket Parisban hordtak a királysír fel­fedezése alkalmából. A kulturhistóriá­­tiak 'eddig talán legforradalmasabb, leg­modernebb kora, az úgynevezett rene­szánsz, úgy indult meg, hogy vissza­idézte, művészi rekonstrukcióban, egy elmúlt világ, a görög géniusz, forma* nyelvét — hiszen Lionardo és Michel­angelo fitáni forradalma, uj világot, elővarázsoló megmozdulása éppen az volt, hogy természetes valóságot csi­nált múltból és jelenből, megjelenitette a múltat azzal, hogy egészben alkotta újra. A modern színpadi művészet, az uj színpadi művészet, a forradalmi szín­padi művészet, a korszerű, ezt a kort jellemző színpadi művészet akkor kez­dődött, mikor történelmi, vagy törté­nelmi korban alkotott színdarabokat tökéletes technikával rekonstruált tör­ténelmi jelmezben kezdtek játszani — körülbelül a múlt század közepén. Ab­ban az időben a frakk már régen meg­volt — az újítás, a modernség, a felfe­dezés ott kezdődött, hogy Hamlet le­vetette a frakkot és középkori jelmez­ben jelent meg: — lévén a jó színpadi jelmez sokkal újabb keletű, eredetibb színpadi ötlet, mint a frakk. A jelmezes Hamlettel, ezzel az uj ta­lálmánnyal szemben a frakkos Hamletet­­tehát, minden német nagyképüsségen túl, bátran odasorozhatjuk egy másik mo­dern műfaj, a karrikatura és travesztia • keretei közé — ilyen is v.olf már, gon dőljünk csak Halévy népszerű Szé; Helénájára, ahol Menelaus gummitalpu ' saruban telefonál. Viccnek nem rossz — de komolyan vgnni, elméletet csinálni hozzá: nevetséges! V*v>

Next

/
Oldalképek
Tartalom