Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)
1926-06-10 / 159. szám
6. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1926. junius 9 Brutális gyermekkinzás az egyik szuboticai iskolában Kulundzsics tanító véresre vert egy kis leányt Ma, amikor azt hittük, hogy a régi idők tanbetyár-tipusa már teljesen kiveszett, hogy gyermekeink legalább megközelítőleg a modern pedagógia alapján részesülnek az iskola oktató és nevelő áldásaiban, megdöbbentően hat az a brutalitás, ami az egyik szuboticai iskolában szerdán délelőtt történt. Kovács Etelka tizenegy éves leányka, a Vöröskereszti-óvodában lévő iskola harmadik osztályának tanulója, sirva és vézna tagjait fájlalva panaszolja el a szerkesztőségben'azt, amiről orvosi látlelet is tanúskodik: Szerdán délelőtt földrajz volt az utolsó óra tárgya. Kulundzsics (Iván tanító ur nem lehetett nagyon jókedvében, amikor a geográfiát magyarázta. Kovács Etelka az óra vége felé .annyit telt, hogy bezárta a kalamáriisát. Ebben a pillanatban haladt,el a padja előtt a tanító ur. Szó nélkül kiragadta a kisleány kezéből a kalamárist és a :íöldhöz csapta. Az ártatlan kalamáris sorsán a nemkevésbé ártatlan leánykáinak még megszeppenni sem volt ideje, 'mert a következő pillanatban Kulundzsics taniíó ur már teljes erejéből suhogtatta nádpálcáját Etelka testén. Addig verte, amíg weg nem unta. Azután, talán, hogy a pálcát kímélje, tenyérre vette a kislány arcát és összevissza pofozta. — Nesze, menj haza, mondd meg anyádnak! — kiáltotta a felhcvült és vitézül verekedő tanító. Kovács Etelka haza is ment és balkarján áuzzadt kék, vörös foltokat, véraláfutásokat, jobbvállán a pálcasujtások vörös nyomait, arcún a tanító ur öt ujjlenyomatát vitte haza. Órákig nem tudott szóhoz jutni kínjában. Kovács Józsefné V. kör Sokolska-ucca 15. szám alatti lakos, ezek után szomorúan vitte megkínzott gyermekét dr. Munk Arthur orvoshoz, a hatóságokhoz, a szerkesztőségbe, igazságot keresni. Megkérdezni, ivajjon zsenge gyermekét azért neVelje-c, hogy a tettleges oktatás iskolamestere ronccsá dorgálja? Éhenhalt a koplalók szakközlönye Aki fegyvert fog, fegyver által vész sl. Aki másnak vermet ás, maga esik bele. És mondhatnánk szemet-szemért és fogat-fogért és hogy nincsen uj az 'öreg nap alatt és még egynéhány kivénhedt bölcs és tapasztalattal ékeskedő közmondást, ha nem kötelezne a »halottakról" jót, vagy semmit« elve. Ezért hajtsuk most meg az elismerés lobogóját egy elegáns és kegyeletes gesztussal a hagyma és retekevők szektájának hivatalos közlönye a -»Bicsérclyzmus« jobblétre szenderült szelleme előtt. A bicsérdy-gondolat egyetlen flachgépen, négy oldalon, nagy formátumban nyomott sajtóorgánuma kimúlt az árnyékvilágból. Elpatkolt és "elnémult a harcos nyomdatermék, amely féléven keresztül minden áldott és áldatlan héten elkeseredett közelharcot vívott legalább háromszáz, naponta megjelenő, rosszmájú .középeurópai kollégájával. A *•Bicsérdyzmus« saját meztelen gyümölcsevő testével parírozta ki huszonnégy lapszámon keresztül a gunyáradat pergőtüzét és meg kell adni, hogy hősiesen végezte el ezt a feladatát. Becsületesen és puritánul, akárcsak az ókori nagyok, akik állítólag szintén Bicsérdysták voltak. A bicsérdy-tábor hivatalos lapjának végtisztességén gyászkokárdát tűznek ki a gyümölcsfák, saláták és répaföldek. És szomorú szívvel esnek kétségbe a minden rendű és rangú humoristák. A kroki irók, akik ha minden kötél szakadt, ha már hült tetemmé rágták a kávéházi főpincér kölcsöntollát, úgy menekültek a »Bicsérdyzmus« egy-egy lapszámának védőszárnya alá, mint pusztai vándor a friss forráshoz. A bicsérdyek közlönye téma volt és örök, kifogyhatatlan tipp je, volt marktwaini arriváltnak és újdonsült volontörnek egyaránt. A Bicsérdyzmus meghalt és jaj nekünk. Ki fogja ezután ráncbaszedni a lapokat, ki fogja a nagy nyilvánosság ellenőrzése mellett felénk dörögni, hogy haszontalan és mihaszna »dögevők« vagyunk. És ki fogja ezután a bicsérdysta napiparancsokat világgá kürtölni és ki sanzsirozza ezentúl ebédlőnkbe azokat a gyönyörűséges étlapokat. Világ bicsérdystái gyászoljatok! Éhen halt a koplalók esvetícn szakközlönye, ‘ ~ m. a. Kifogták a a pancsevói kéjgyilkosság áldozatait A gyilkos megfojtotta áldozatait és a holttesteket dobta a Dunába Pancsevóról jelentik: A borzalmas kettős kéjgyilkosság szerencsétlen áldozatait Niklausz Erzsikét és Weidenhof Katicát kivetette a Duna. Az egyik meggyilkolt kisleány holttestét keddeu este, a másodikat szerdán reggel fogták ki a halászok a vízből. A két holttestet beszállították a hullaházba, ahová nemsokára a rendőrség elővezette a gyilkost is. Lackovics Zsárkö teljesen nyugodtan. szinte apatikusan viselkedtt áldozatainak holtteste előtt. Beismerte, hogy ö gyilkolta meg a két leányt. A tetemrehivás folyamán a gyilkos korábbi vallomásától eltérően azt mondotta, hogy nem élve lökte be áldozatait a Dunába, hanem mindkét lányon merényletet követett el, azután megfojtotta őket és a holttesteket sajátkeziifeg dobta bele a Dunába. A boncolás, amelyet szerdán déliben ejtettek meg, ezt az utóbbi vallomást igazolta. A szerencsétlen áldozatokat szerdán délután öt órakor temették el. A temetésen mintegy ötezer főnyi tömeg vett részt és a városban a meggyilkolt kisleányok hozzátartozói iránt általános nagy részvét nyilvánul meg. Válságos a Briand-kormány helyzete Botrányos jelenetek után a kamara leszavazta a képviselői fizetésről szóló javaslatot Párisból jelentik: A sajtó véleménye szerint i a Briand-kormány helyzete válságos, mert Perel pénzügyminiszter közeli bukása- elkerülhetetlenné teszi a Briandkormány lemondását. Briand miniszterelnök szerdán délben érkezett vissza Géniből Párisba. A pályaudvaron több minisztertársa várta, akikkel azonnal az Elyséebe ment, ahol Doumcrgue köztársasági elnök részvételével minisztertanácsot tartottak. A kamara kedd éjszakai ülésén, amelyen a képviselői fizetéseknek évi huszonnégyezer frankról negyvenkétezer frankra való emeléséről tárgyaltak, botrányos jelenetek játszódtak le. A hangulat éjfél tájban olyan izgatott volt, hogy az ülést fel kellett függeszteni. A kommunisták és nacionalisták közölt majdnem verekedésre került a sor és néhány higgadtabb képviselő csak nehezen tudta szétválasztani a képviselőket. Éjszaka fél kettőkor került a sor a szavazásra, amelynek eredményeképpen * a kamara elvetette a képviselőfizetések emeléséről szóló javaslatot. A frank árfolyamának állandó esése is nagy izgalomban tartja a francia közvéleményt. Hír szerint Volpi gróf volt olasz pénzügyminiszter a napokban Párisba érkezik, hogy előbb a francia, majd Brüsszelben a belga kormánnyal a frank és lira egyséfrontjának sürgős és haladéktalan megteremtéséről tanácskozzék. A pancsevói pénzügyigazgatóság sikkasztói a semmitőszék előtt A semmitőszék nem változtathatta meg a szerinte tulenyhe ítéletet, mert a főiigyészségnem jelentett be semmiségi panaszt ellenállhatatlan politikai kényszer hatása alatt állott és kérte, hogy a bíróság vegye figyelembe a vádlott büntetlen előéletét és azt, hogy kilenc gyermeke van. A íelebbviteli bíróság azonban helybenhagyta a pancsevói törvényszék ítéletét, amiben dr. Jóczics Milorád föállamügyész megnyugodott, mig a két elitéit feíebbczett. A semmitőszék elvetette az elitéltek semmiségi panaszait, de az Ítélet indokolásában kimondotta, hogy.a felebbviteli bíróság tulenyhe Ítéletet szabott ki, főleg Dragiesevics Lázárral szemben, aki nagyösszegü hivatalos pénzt sikkasztott. A semmitőszék kifogásolta a 92. cnyhitőszakasz ’ alkalmazását, de, mert a főügyész az ítéletben megnyugodott, a semmitőszéknek nem volt módjában az ítéletet megváltoztatni. Hol fürödjenek a lovak ? Miért nem csapolják le Kikindán a Bará-t? Kákindáról jelentik: Kikinda város közönségét már évek óta foglalkoztatja a város területén lévő mocsárnak, az úgynevezett Bara-nak a lecsapolása. A dísztelen és egészségtelen mocsár a város belső területén éktelenkedik. A kérdés most már annyira megérett, hogy a legptó-bbi városi közgyűlés napirendjére felvették a Bara. lecsapolásánaik ügyét is. Mindenki azt; hitte, hogy Kikinda néhány hónap múlva megszabadul a miazmaikat lehelő baciliusteleplöl. A közgyűlésen azonban váratlanul szólásra emelkedett a bizottság egyik derék földműves tagja s ilyen formán beszélt: — Tiltakozom az ellen, hogy a Barát lecsapolják. Mert éli is meg a többi gazda is ott fürösztetjük a lovakat. Ha nincs Bara, hol fürödjenek a lovak? Mondjuk-e, hogy ezek után az egész kérdést sürgősen levették a napirendről. A lovaknak fürödni kell. Az emberek egészségű nem olyan fontos... . Noviszadról jelentik: A noviszadi semmitöszék Dimsics Alekszander senímitőszéki alelnök elnökletével kedden tárgyalta a pancsevói pénzügyigazgatóság sikkasztóinak bűnügyét. Dragiesevics Lázár, a pancsevói kerületi pénzügyigazgatóság volt pénztárnoka 748.684.19 dinárt sikkasztott állami pénzekből, azonfelül többektől adófizetéseket fogadott el, azonban a felvett pénzeket nem fizette be az adópénztárba, hanem a saját céljaira fordította. Dragiesevics Lázár az elsikkasztott pénzeket Zsdn Száva pancsevói kereskedőnek adta kölcsön és a vád szerint Zsánnak tudnia'* kellett, hogy Dragiesevics Lázárnak, a szegény hivatalnoknak nem lehetett háromnegyed millió dinár kölcsönadni való pénze és igy tettestársa és orgazdája volt Dragicsevicsnek. A pancsevói államügyészség ezenkívül vádat emelt Risztics Vláda pancsevói kerületi pénzügyigazgató, Zslvanovics Nikola pénzügyigazgatósági ellenőr és Schwarzenberg Lajos pénzügyigazgatósági segédkönyvelő ellen, akiket az ügyészség köteles ellenőrzés elmulasztásával vádol. A pancsevói kerületi törvényszék több napig tartó tárgyalás után Dragiesevics Lázárt hivatali sikkasztásért két évi börtönre, három évi hivatalvesztésre és politikai jogainak elvesztésére ítélte. Zsán Szávát orgazdaság miatt másfél évi fegyházra és politikai jogainak három évre való felfüggesztésére Ítélte. A többi vádlottat a törvényszék felmentette és a két elitéltet szabadlábra helyezte. A noviszadi íelebbviteli bíróság 1925 november 7-töl 11-ig tartó íőtárgyalásán tárgyalta a nagyarányú sikkasztási ügyet. A íelebbviteli bíróságnál kihallgatott Risztics Vláda pénzügyigazgató előadta, hogy nem tudott a sikkasztásokról, ahányszor megvizsgálta a pénztárt, azt mindig rendben találta. Hasonlóan vallott Zsivanovics Nikola és Schwarzenberg Lajos is. Dragiesevics Lázár Zsán Szávával történt szembesítésekor Zsán szemébe mondotta, hogy Zsán tudott a hivatalos pénzek felhasználásáról és időnként öt-hatezer dinár jutalmakban részesítette. A többi vádlottról viszont azt állította, hogy semmiről sem tudtak. Zsán fentartotta vallomását, hogy Dragicsevicset gazdag embernek hitte, aki más kereskedőknek is adott kölcsönpénzeket és nem tudta, hogy azok állami pénzek/ Dragiesevics védője, dr. Aradszki Mita ügyvéd azt vitatta, hogy, védence Eltűnt az egész aktíva Csalárd bukás miatt letartóztatott kereskedő Régi igazság, hogy nem csak az kíván jót, aki püspökséget kíván, hanem az is jól imádkozik, aki tömeggondnokságot kivált. A csődnél ugyanis legjobban jár a tömeggondnok, aki addig szellőzteti, s addig leltározza a gondjaira bízott csődtömeget, amig — a hitelező nem kap egy párát sent. Rendszerint nem jár rosszul a csődbejutott közadós sem, aki még mielőtt elrendelik ellene a csődöt, gondoskodik magáról s rendszerint félretesz valamit a sovány napokra. Az újabban tömeggondnokságot nyert fiskálisok azonban panaszkodnak, hogy a püspökség mégis csak jobb dolog, mint a tömeggondnokság, mert mikor a tömeggondnok a csödelrendelő végzéssel megjelenik a közadósnál, óit nem talál tömeget, amelyet gondnokolni kellene. A kikindai kerületi törvényszék legutóbb csődöt nyitott Kóics Milán rőíöskercskedő ellen. A csőd nem Ígérkezett valami zsírosnak, tömeggondnoknak kisebbségi ügyvédet rendeltek ki dr. Gráltfii György személyében. A passzívák összege 110.000 dinár volt s mikor a tömeggondnok aktívákat is keresett, kiderült, hogy aktíva egyáltalában nincs. Az üzletben nem maradt áru, nem maradt berendezés, s nincs semmi künlevőség. Minthogy ilyenformán csődtömeg, a melyet gondnokolni lehetett volna, nem maradt, a tömeggondnok csalárd bukás cimén feljelentést tett Kóics ellen. A vádtanács úgy találta, hogy a feljelentés alapos s elrendelte Kóics letartóztatását
