Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)

1926-05-09 / 129. szám

1026 mn tus 9t BACSMEGYEI NAPLÖ 3- oMal K isebbségi Élei A Bakaresti magyar iskolák kaivá* r Újáról számolnak bej erdélyi Iá­itok. A román fővárosban még 1925- P&í Süksi Imre lelkész parocliiát ás magyar iskolái alapított. Nádfedeles parochiának hívták és tz a szerény ógríilet közel száz éven keresztül szol­gálta a . bukaresti magyarság primitiv kulturális szükségleteit Templom volt és iskola; Szabadon működött. Nem bántotta senki. Dr. Bartók György, az erdélyi ref. egyházkerület nagynevű püspöke az 1904—1905-ik években or­szágos gyűjtés utján két hatalmas mo­­tífeiAi i:kol aépül etet dpiv.etett, aatöiy ma is a Bartók György nevét viseli és 1918. évig - a bukaresti magyar I.ultura szolgálatában állott és mint ilyen za­vartalanul működött Mikór 1918- ban ' a német megszálló csapatok kivo­nulták Bukarestből, az iskolaépületeket spint ellenséges * alattvalók tukjdonát »ár alá vették. Az egyházkerület akkor Okmányokkal igazolta, hogy az iskola­épületeket részint közadakozásból, ré­szint az egyházkerület közvagyonából vette és' építtette, a nzekéesztráló bl­­jjöttság 1922 szeptember 7-ési az épüle­teket feloldotta, — a birtokba való visszahelyezés azonban nem történt meg. Dacára annak, hogy az egyházke­rület azután is' számtalanszor igazolta a tulajdonjogát, annak ellenére, hogy a paktum tárgyalások idei én a liberális Kormány a, magyarság jpg^lt kétségte­­ierjü] elismeri — az iskolaépületeket még erre sem kapta vf'sza a'bukaresti ref. egyhásközség, Midőn a magyarság a liberális kormány Ígéretének a lik­vidálását várta, az ígéret betartása he­lyeit 1926 március 39-án, a liberális kormány távozása, előtt kapott egy lik­­vidádűs hctározaioiy amely titkosan Hé szült és oda tendált, hogy n»L' az uj kormány se válthassa be a liSeTSITrBíf Ígéretét Ugyanakkor a református egy bázkerület az ilieví törve;, yszókn^i feliolyamodással élt sőt a közigazga­tási bírósághoz is felebbozést adut be, amelyet azonban még nem tárgyalt le a bíróság. * Érdekes vita indult meg Nagyvá­radon a magyar párt jelöltjeiről. A vi­tában résztvesz Tarnóczi Lajos refor­mátus esperes, áld a magyar párt de­mokráciájáról íejteíte Ki véleményét. sKík legyenek a magyarság jelöltjei. Az egyik vitázó szerint a régi főpap, főis­pán, földbirtokod Rettenetes alkalmi .-és talmi megállapítás. tn pedig azt mondom, hogy ezek a legkevésbé. Va­lami borzasztó anachronisms volna azt kívánni, hogy az a magyar szegény em­ber, aki most a főpap, a főispán és föld­­birtokos földjéből kapta ki a maga par­celláját, magyar ü«y»éfc tekintse azt, hogv -a. földjét visszavegyék és; ismét a íőurak .birtokába juttasc^jc, Elismerem és tudom, hogy a földbirfokreiormot .szerencsétlenül hajtották végre, de azt még sem .lehet, a magyar zsellérek sé­relmének mondani. A törvénytelenségek azonban egyet ernes sérelmek. Az is­koláztatás, -a nemzeti, nyelvhasználat, a közlgazga+á;i, b'ráskodás terén .tapasz­tal* sérelmek egyetemes sérelmek. A régi rezsim urai a gombok és mos ma­gukhoz'akarják varrat kabátként'a né­pet. . Ilyenformán értette volna .az egyik végzetes tévedés. .Mert a b'harraegyei jelölt ur a demokratizálódást? Ez is városi, és földművelő .magyarság lehet, hogy megbocsátott régi urainak, de nem felejtett Nem felejtette el o) a-politikai elnvomá-h, a p árt a bs zol u tizmu s t, .a csendörazuronvt. a pártkassza romboló tizeiméit, az erkölcstelen le'eVvasaria­­sokaf. Es ebből a tartózkodót magatar­tásból. amelyben ma a magva tömegek a magvar párttal szemben viseltednek, csak a határozottan demokratikus gon­dolkodású vezetők mozditriátiák ki a U3k és akik áilaiídóan koni)ái).ytámoga­táshoz folyamodnak és akiket a mi­niszter azzal tud a - paktum elfogadásá­ra terrorizálni, hogyha pedig az urak le nem paktálnak, a magyar néphez fogok fordulni és kimutatom, hogy az urak miatt nem sikerült a magyarsággal való megegyezés.« A református esperes c.k­­ke széles körökben íjagy feltűnést kel­teti. I Ä A Lulher'kormisy bukása elkerülhetetlen A szocialisták ragaszkodnak a bra!ma!iaRsági indítvány beterjeszti síhez Bér'inbői jaléntik: Az a kísérlet, íme’y - a zás’gld+kéVcjés körű. kitört ellentétek elsimítását cé'ozta, meghiu sulinak tekinthet?. A szoCiáldemckra ták nem hajlandók elállni attól, hogy < a ;bizalmatlansági indítványt a Luther- I kormány ellen beterjesszék, minthogy i pedig a centrum, a d mohra iák és a i kommunisták a bizalmatlansági indít i vány mellett fognak szavazni, a Lu , ther-kormány napjai meg vannak számlábra. A helyzetet kompltká'ja, hogy a ba­jor kormány átiratot intézett a biro­dalmi kormányhoz és tiltakozott e birodalmi kormány centra'izációs tö­rekvései ellen, amelyek kulin lsen az alapok kezeléséül szóló, az adó- és a pénzügyi törvényekben jutnak »If }»zésre. Nem engedélyezik Bezdánban a magyar olvasókört faáökölás: a magyarok járhatnak a szerfe Ciiiaoaitiák is • Bezdán tízezer takeru nagy község Bácskában a Dana-pariján. Lakóina nyolcvan száza éka magyar, a t. bbi német éa bunycV.c, Szerb az odaheiye­­/ett néhány állami tisztviselőn kívül nem igen van Bezdánban. A be diaiaknak már évtizedek óta vo’t egy olvasókörük, Ac volt a neve: „Bezdáni Magyar O vasúkor“. Ide j".rl a fa'u intelligenciája: vallás és nemze­tiségi küícmbstg nélkül és itt találta meg szórakozását és kulturális szükség­leteinek kielégítését. Az olvasókörnek háza és rendes könyvtára volt. Va'anr eddig még érthetetlen magasabb állami érdekből a bezdáni’Magtár Olvasókört 1923-ban bezárták. As olvasókör veze­tősége instaaciázott, kérvényezett, be­mutatta az alapszabályok hiteles fordí­tását, amely szerint az egylet nem po i­­tizá', k illőmben is a hatóság és a be­­ügyminisztérutn felügyelete alatt ált... Mind nem használt. Most megérkezett a bezárt egylet volt vezetőségébe’ a s7ombori tőszóig abírőság 229611926. ss'mu végzése, amely arról ad hirt, hogy a cninisztólrmm nem vehette tudo­mása! azokat az a'apszabályokat, amely­nek alapján az egye sülét eddig műkö­dött. A főszolgabírói végzés nem közit ezt a miniszteri számot, amellyel a mi­niszter az a apszabá'yok j íváhagyását megtagadta, de köz i az indokolást. A végzés szószerint a következőket mondja: A niin’sztérium nem hagyja jóvá a Bezdáni Magyar O.vasókőr beterjesz­tett alapszabályait azon indokbó, mert Bezdánban van már egv Szerb ö vasókőr, ahova eljárhatnak és ta­gok« beléphetnek azok a magyarok is, akik a mi állsrapo gázaink és így a minisztérium véleménye szerint még evy o vasókőr te jesen felesleges. Arról nem is szó tjük, hogy a magyar olvasókör Bezd inban sokkal előbb meg volt mint a szerb, de azt szóvá keli tenni, hogy a min'szíériinsnak elő kel­­ene segíteni, nem pédig megakad ilyózni, hogy minél több olvasókör alaku’jon. At S. H. S. á lam alap'örvényként beiktatta törvényei közé a saiat-germaini békeszerződést, amely a kisebbségek számára azt a rnin'nsáhs jogot biztosítja, hogy ku'turális egyesületeket a’akithatnak és fenntarthatnak. Ha a bezdáni magya­rok olvasóköre ellen csakugyan adott ki a minisztérium olyan rendeletét, amir.öre a szomfeon főszo'gaöiróság 2296/1926. számú rendeletében utalás van, ez csak —■_ tévedésen alapulhat. Az osztrák kereskedelmi szerződés a nemzetgyűlés előtt Vujics Demeter támadása Petrovies péazOgyi államtitkár és Robicsek adólgázgaté ellen. — A nemzetgyűlés szombati ülése Beogradból ' ieffe'ntik: A nemzetgyűlés szombati üléséi déleíoa tiz órakor nyi­totta meg Trifkavics Marko elnök. A jegyzőkönyv felolvasása mán Perks Ninkq pénzügyminiszter válaszolt Skull szlovén néppárti képviselő interpellá­ciójára. Skull Interpellációjában panaszt eníelt.’hogy a Naroóna Banka nem nyújt elés: hitelt a kereskedőknek. A pénzügyminiszter válaszában védelmé­be vette a Nemzeti Bankot, SkulJ a vá­laszt nem' fogadta eh a nemzetgyűlés azonban tudomásul vette. Paries Ninko pénzügyminiszter ezután Vujics Demeter 'j'öldmüvespárd képvl­­■sélőaék a zagrebf tezeszfcartel vissza­élései ügyében beterjesztett juterpellá­­.cióíára választói'. Kijelentette, hogy nincs .tudomása .a szeszkartei létezésé­ről, hanem egy részvény társaság van Za­­srebban, ame'y azeszértókesitéssel fog­lalkozik. ,¥íz. a társasa:'; betartja az elő­írásokat és az áiiamo; nem károsította meg. Kijelentette t»ég a pénzügyminisz­ter, hogy az ügy íulajéc«iképpe»"a ke­reskedelmi és szociálpolitikai minisz­tériumok hatáskörébe tartozik. Volks Demeíur bizakodásának adott megvan, nagyon ejős és a hatóságok támogatását élvezi. Kijelentette Vujícs hogy timer olyan tisztviselőket, akik a kanéitól segélyt kapnak. Felkiáltások az eile,izéken: Kik azok? Vujícs: Petrov'cs pénzügyi államtit­kár, ő az ügyvédjük és Robicsek, a közvetlen adók igazgatója felügyelőbi­zottsági tag a cégnél.. (Nagy lárma.) Vujícs felszólította ezután a minisz­tert, hogy nézzen utána ezeknek az uraknak, mert már sikerült nekik né­hány gyárat tönkretenni. A szeszgyá­rakban nincs egy belföldi munkás sem. a könyvelést idegen nyeívep vezetik. Tizenöt, levelet helyez a Ház asztalár amelyekben kérik, hogy lépjen közbe a gyár túlkapásai ellen. A néptől 16—17 dinárt kérnek a denaturált szeszért, amelynek értéke mindössze 3 -4 dinár. Az interpelláció!« után frif kavics' Marko elnök k jelentette, hogy a’, napi­rend következő pontja a? osztrák keres­kedelmi szerződés ratifikálása. A vita bevezetéséül Nincsics külügy­miniszter felszólalását várták, a' kül­ügyminiszter azonban nem szólalt fel. hanem Krajacs kereskedelmi miniszter mondott rövid expozét. A Jsereskédelail TtÍüs?-« icientílte. rnagyarzágot. A' 'nép'tjén* hízik és nem izzást, hogy Paftes megmenti az ;álla­­bishxi- &á!#m «üÖf i tíz-! tnot $ fós*w*^t|$9$ó5, A msátsrül hogy Ausztriával kötöttük az első ke­reskedelmi szerződést, araelv . különö­sen tarifális tekintetben nagy jelentősé­gű. A kereskedelmi. viszony Ausztriá­val napról-riapra javul. Ez főleg azért fontos, mert Közép- és Észak-Európá­­ba Ausztrián keresztül vezet .az ut, vi­szont Ausztriának szükségé van arra, hogy árui Jugoszlávián keresztül jussa­nak el Keletre. Ennek következtében Ausztria az adriai tarifában harminc százalék kedvezményt kapott, ezt azon­ban Ausztria más utakon szolgáltatja vissza. A miniszter ezután ismertette a szerződés fontosabb tarifális rendelke­zéseit. Krajacs után Zsebet szlovén néppárti szólalt fel és általános részvétl|nség közepette kritizálta a szerződést. , Trifkovics Marko elnök délben ^ egy órakor zárta he az ülést és a legköze­lebbi ülést hétfőn délelőtt tiz órára tűzte ki. Adósságok elöl a halálba Felakasztotta magát egy szuboticai szabómester Szülő'icán, a Mrazova-ucca 12. szám alatti házban szombaton dé'e ott fel­­a,osztotta magát Podonyi Mihály negy­venkét <-ve3 szabómester és mire tettét észrevették már, halott volt. Podonyi Mihá'y már napokkal ezelőtt panaszkodom arról, hogy nagy adósságai vannak. Pénteken déle'ött, a házában dogozó kőművesek előtt kijeien'.eüe, hogv adósságai miatt meg akar vá'ni az éle tető'. Családja azonban nein vette komo’yan ezeket a kijelentéseket .és ép ezért, ami' or szombaton d lelőtt el­tűnt a laknsáb >1, nem is keresték. Azt hitték, ho'7 átment vaiarne'yik szom­­■szf'dhor. Délelőtt tizenegy óra tájban Podonyiné felment a padlásra, hogy sonkát hozzon le. Amikor kinyitotta a padlásajtót, rémülten vette észre, hogy fiírjeaz egyik tetőgerer.dán !óg. Lármát csapott és a lármára elősiető munkások levágták Pódonyit a kötélről, de már nem volt benne élet. Az öngyilkosságról értesítették a rend­őrséget, ahonnan Miatov Tósó űgye'etes rendőrkapitány kiszállt a helyszínre és jegyzőkönyvet vett fel a történtekről. Kims incidens Makszimovics belügyminiszter és Dragovics Milutiai közüli Beogradból jelentik: Makszimovics belügyminiszter és Dragovics Mi in tin, a radikális párt a’elnöke közt szombaton délelőtt kellemetlen incidens játszódott le. Dragovics néhány képviselő előtt nemrégiben a2t a kije'entést tette, nem ildomos, hogy Makszimovics be ügymi­­nisz/er támogatja Jovanovics Ljubát és mégis bent maradt a kormányban. A kije entést az egyik je'enlevö képvise'ö visszamondta a be'ügyminiszternek, aki szómba on ta’á.kozván Dragoviccsal, felelőssé re vonla. —■ Miért beszélsz o’yan intrikus mó­don ? — mondotta neki Makszimovics beli gvminiszter. — Én az igazat mondom, te pedV csak mesélsz — válaszolta ingerülten Dragovics. — I y csak te szoktál beszélni —­­intette le Dregovicsot a belügyminiszter. — Szép képviselő vagy te — repli­­kázott a volt alelnök — ne feledd azon­ban, hogy akadtak már o’yan szerb bel-; iigyminiszterek, akik választásokat ve­zettek és mégsem kaptak mandátumot. Makszimovics belügyminiszter sarkon fordult és olthagyta az indu’atos Dra­­güvic-ot. akinek magaiarlása politikai körökben megütközést keltett. Ti lifSPiTIT safancla meilstt 3 8 tagjobb .minöságbao Kirakatüvegei: ALBA tükörijyitmá! htevitád Željesnička uhea 53.

Next

/
Oldalképek
Tartalom