Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)
1926-05-09 / 129. szám
24 OLDAL > ARA 3 DINAR Postartaa pla&ttat BACSMECYEI NAPLÓ XXVlt évfolyam Szubotica, 1926-VASÁRNAP május 9. 129. Sz&in (Lej-jelenik minden reggel, öocep atán és hétfőn dóiban , _ _ Szerkesztőség: Zm ®L Jovin !rg 3. szám (J.ineivo-pz'ota) lelefoB: Kiadóhivatal 8-58 Szerkesztőség 5—10. 8-52 Előfizetési ár nej^edévre 1»0 dia. Kiadóhivatal: Subotlca,Aleksandrova uU.(Lelba:h nbat „Emlékezzünk rigiekről“ „Engedj/ k meg, ÍJroim, hogy a h iza érdekében való közös munka ban önökhöz csathiko:h issünk, önöket híven és becsületesen támogathassuk a hatalmas épüet felállításában, meíyen a népek alkotmánya j szabna/ága fog nyugodni, melyet', minden alkalommal es minden, a j légmostoh :bb körülmények közölt is j közösen akarunk oltalmazni Ezeket a szavakat mondotta horvát nypiven a magyar k- pvise őház 1868. évi november 23-Üti ülésén Vakattovics Antal a horvát szlavon képviselők nevébe«, akik a magyar horvát kiegyezés után először jelentek meg a magyar törvényhozásban. # Engedjék meg, uraim, nekünk Is, hogy a haza érd kiben való körös munkában támogathassa1 önöket, hogy csatlakozhassunk önökhöz s hogy ködösen oltalmazhassuk a haza érdekeit, az alkotmányos szabadságot. fís engedjék meg, uraim, hogy a magunk történelmének egyoldalú, szükkörü és elfogult tanulmány' - zása helyett vizsgálhassuk az önök történelmét is, ami a mi történelmünk lett. Nemrégen ezen a helyen adtunk hangot a gondolatnak: nem mond igazat az a gyáva vigaszta'ás ho ry munkánk azért mrd dő, fáradozásunk azért céltalan, mert nincsenek pé d >k, amik ut«n mehetnénk, ni csenek tapasztalataink, nincsenel? tradícióink — mi vagyunk az első évío'yama a kisebbségi harcnak. E*zel áltattuk magunkat, ezzel borítottunk tépést a m> ddöség gyógy it hgt at! annak hitt sebére. Holott ezen a főidő' már nagyszerű és szívós kiset b ségj tűzdelem folyt, az elfogultság dzsunge jér, a türelmetlenség tüskés, csalános bozótját tiszta hittel, lángoló lelkesedéssel és bátor gondolatokkal átvágták már eKttunk, feltörték már a kisebbségi küzd lemben elődeink az utat e'őttünk, nekünk csak járn< kell megtanulni a kijelölt irányban, a feltört utón. Emlékezzünk régiekről — mondjunk vasárnaponkint magyar és szerb testvéreinknek, magyar testvéreinknek, hogy tanuljunk, szerb testvere!nknek, hogy ne felejtsenek. Emlékezzünk régiekről — mondjunk a régi magyar ének kezdi sorával, emlékezzünk arró a hősi küzdelemről, melyet Mile tics Szvetozár folytatott kü cD- társaival együtt népének békéjéért, szabadságáért, nyelvének, I ku’íurájának jogaiért. De ne legyünk igazságtalanok: emlékezzünk és emlékeztessünk azokra a magyar államférfiakra is, ekik tökéletes igasságszeretettel, be- • látó emberiességgel s szenvedő- * jyektől ment bölcsességgel igye-1 keztek a nemzet ségi kérdést a jog és igazság szellemében megoldani Nincs panaszunk, amit Miit t cs Szvetozár nem fogalmazott már meg, nem lehet kívánságunk, amire ő ne tálé t volna szavakat, nincs sérelmünk, amit nem panaszolt fe! s ni eV igazságunk, ami mellett döntő súlyú érvedet írem szólaltatott meg. A régi Magyarország szerb nemzetériek nemzetiségi küzdelmét ha nem ismerjük, kisebbségi harcunkhoz nem is kezdhetünk hozzá. „Történik — mondotta Miletics Szvetozár — hogy emberek és nemzetek ugyanazon eszmének más értelmet adnak, midőn saj' t zászlóikra Írják fe! s mást, midőn azt az ellenfelük zászlójára alják iölirva". De ha az ő zászlói kát vesszük kezünkbe s az ő ’színéinek harcosaivá szegődünk ? B léne szegülhetnek-e a maguk igazságainak, megt^gadhatják-e a maguk küzdelmét s széttörheti <*e azokat a zászló tat, mely nekik hazát és uralmat adott? Mi semmi mást nem akarunk, csuk „engedje : meg uraim, hogy a haza érdekében való közös munkában Önökhöz csatlakozhassunk s Ö löket híven és becsületesen támogathassuk". * * Milyen gyönyörű, milyen eredményes, milyen összeterelő munka volna, ha a jugoszláviai magyarság is rendezne egy • Miletics Szve ozár-ünnepet s he az e lanyhult küzdelemben elzsibbadt lelkeket Miletics Szvetozár hitével, lelkesedésével és igazságaival ráznák fel és sarkalnák uj munkára, uj kötelességteljesitésre. Jovanovics Ljubát újból megválasztották az interparlamentáris bizottság elnökévé A Radics-párt a radikális-párt hivatalos jelöltje ellen szavazott Beogradból jelentik: Az interparlamentáris bizottság szombaton délelőtt ülést tartott, melyen politikai körök nagy meglepetésére a lemondott Jovanovics Ljubát választották tnesi útból a bizottság elnökévé. A parlament épületeben a bizottság ülése előtt a -kormány tagjai konferenciát tartottak. A konferencián a radikális-párti miniszterek a bizottság elnökéül Jankovics Velizár volt közlekedésügyi minisztert jelölték, a Radics-nárti miniszterek azonban a jelölést nem fogadták el. A radikálisok látván a Radics-párti miniszterek makacs ' ellenállását, Markovics Lázárt, majd Kojics Dragutint ajánlották, .d» Radies« ezeL jelölése ellen is t. koztak. A konferencia végül is úgy végzöuo. hogy a Radics-párt! miniszterek hallgatólagosan beleegyeztek Jankovics Velizár jelölésébe. Az interparlamentáris bizottság ülésén, mely tíz órakor kezdődött, a miniszteri konferencia határozata alapján Popovics Ljuba azt ajánlotta, iiogv Jankovics Velizárt válaszszák közfelkiáltással elnöknek. Az ellenzék és a Radics-párt névszerinti szavazást kért, amit elfogadott a bizottság. A névszerinti szavazás során a Radics-párt és az ellenzék, a Prlbicsevics-párti tagok kivételévé!, Jpvanovics Ljubára adtak le szavazatukat, akinek 14 szavazatával szemben a radikálisok jelöltjére, Jankovics Ve- MzútrtTc-sak 12 szavazat esett Jovanovics Ljuba megválasztása nagy feltűnést keltett politikai körökben. A Radics-párt részéről kijelentették, hogy a választás egyáltalán nem érinti a kormányzó pártok viszonyát, inert az interparlamentáris bizottság tisztán reprezentációs testület, melynek a belpolitikában semmi szerepe nincs. A radikális-párt szintén nem tulajdonit fontosságot • Jovanovics Ljuba megválasztásának és nem csinál belőle kabinelkérdést. Elmérgesedett az angol általános sztrájk A katonaság szigorú parancsot kapott a tüntetések elfojtására A szakszervezetek újabb munkáskategóriákat vonnak be a sztrájkba Hétmillió fontot fizetett ki a kormány szükségmunkákra Londonból Jelentik: Az általános sztrájkban nem történt semmi fordulat. A bákekisérletek zátonyra Jutottak, miután a kormány addig nem hajlandó semmi kötelezd Ígéretet tenni, míg a szakszervezeti szövetség a sztrájkot le nem fújja. A szakszervezetek viszont semmi áron nem akarnak abba belemenni, hogy az általános sztrájkot leszereljék, míg a kormány.nem ad nekik garanciákat arra, . hogy a bányászok követeléseit a bányatulajdonosok teljesitik. A két szembenálló, fél makacssága folytán a szombati napon a helyzet még Jobban kiélésedéit A sztrájkba lassan belesodródnak azok az iparágak Is, melyek eddig passzív szemlélői voltak az eseményeknek. A legutóbb a villamossági mtmkáspk szüntették be a Kuszát Losftypbaa, A főváros három nagy kórházában kialudt a villany, úgy hogy az orvosok nem . tudták az operációkat elvégezni és a Röntgen-vizsgálatok is elmaradtak. A villamossztrájk azzal a veszéllyel fenyeget, hogy az államhivatalok is sötétségbe borulnak és a munkát a hivatalokban is be kell "majd szüntetni. A kormány Írországban; szombaton kihirdette az ostromállapotot. Az ir kormány mindent megtett az ország szénellátásának biztosítására. A szakszervezetek hivatalos lapja, a Br tish Worker szombati napon a szokottnál kisebb terjedelemben jelent; meg, mert mint . a. lap. bejelenti, a kormány nem adott papirt az előállításhoz. Készenlétbe helyezték a helyőrségeket hogy komoly zavargásokra van kilá-Lonđonban . szombaton a katonai parancsnokság a külvárosokba rendelte a. helyőrség csapatait és kiadta a, parancsot, hogy semmiféle csoportosulást nem szabad tűrni és a veszedelem első jelére a rendőrség segítségére kell sietni. A kormány hivatalos lapja bejelenti, hogy Baldwin elérkezettnek látja az időt, hogy a rendőrség támogatására mozgósítsa a fegyveres haderőt. Minttás, a kormány parancsot adott a katonaságnak, hogy szükség esetén fegyverét használja. A kormány hadüzenetére a szakszervezeti tanács azzal válaszolt, hogy: felhívást boesájtott ki, melyben figyelmezeíi a még' dolgozó munkásokat, hogy * készüljenek föl arra, hogy a legközelebb őket is bevonják a sztrájk-
