Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)

1926-05-08 / 125. szám

4. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ CIRKUSZ , A köszönőlevél (ketten beszélnek: 1. a művésznő, aki félév óta alaposan le van égve, : amióta a filmgyártás pang, mert nincs : angazsmánja, bár ez még nem lenne baj, de a barátját is becsukták, 2. az ügynök.) Az ügynök: Azt hiszem, hamar meg fogjuk egymást érteni. iVlaga okos nő­nek látszik... A művésznő: Maga meg egy cuki ember, Direkt élvezet lesz, hogy milyen simán fogunk megállapodásra jutni... Az ügynök: Megjegyzem, kétszáz márkánál többet nem Ígérhetek. Itt ve­szek meg, lm csak egy píeninggel is... A művésznő: Háromszáz. A nagyné­nim életére esküszöm, hogy ezren alul nem tehetem. Az ügynök: Kétszázötven. A művésznő: Rendben van. Úgyis rosszba vagyunk a nagynénimmel. Az ügynök: Engem meg tegnap ol­tottak be veszettség elicit, mert meg­harapott egy dakszli. Most immunis vagyok. A művésznő: Elég olcsón írom alá azt a köszönőlevelet. Ha nem lennék momentán megszorulva, akkor semmi pénzért se tennék ilyesmit. Adja ide! (Elveszi az ügynöktől és olvassa.) »Tisztelt gyógyszerész ur! Engedje meg. hogy legháíásabb köszönetemet fejezzem ki önnek a Victoria gyógy- Szappan rendkívül Hatásáért. Amig ezt a páratlan szert 'meg nem ismertem, tele voltam szeplükkel. amelyek mint­egy varázsütésre eltűntek- amikor az ön csodaszappanával bedörzsöltem őket.. Örökre lekötelezett hive, (Felháborod­va.) Meg van maga őrülve? Az ügynök: Nem. A művésznő: Azt hiszi, hogy aláírom ezt a szcnnyfogalmazványt? Azt hiszi, írásban adom magamról, hogy tele voltam szcplőkkel? Azt hiszi, hogy bele hagyok gázolni á becsületembe nyo­morult hároniszázötven márkáért? Az ügynök: Pardon. kétszázötven. Többet nein lehet. Itt kapjak kétoldali gyomorfekélyt, ha csak egy pfenniggel is... pott érte? Egy semmit. Nevetséges nyolcvanhárom márka huszonhét pfen­niget. Nem is tudom, hogy miért aján­lottam fel magának első szóra száz­ötven márkát? A művésznő: Kétszázötvenet. Az ügynök: Pláne. (Gondolkozik.) Azt hiszem beleszerettem magába. »A he­ring, mint aszfaltbetyár« ciniii filmnél, valóságos hercegnőktől. Elvégre kap­hatnak köszönőlevelet sokkal jutányo­­sabban. Olvassam fel azt az írásművet, amelyben Olga Raszkolnyikovna őfen­sége rebeg örök hálát az Antlpol-ért? Nyissa ki a fiilét! (Olvas.) »Tisztelt gyógyszerész ur! Már-inár öngyilkos akartam lenni, amikor az ön csodatevő szere kezembe került és megmentett.' Nem csuda, hogy a halálba akartam menekülni, hiszen több, mint tizenegy évig egyetlen éjszaka sem tudtam aludni, nem hagytak a poloskák. Moszkvai palotánkban hemzsegtek ezek a rovarok, egyszer férjemmel együtt két óra lioszat vadásztunk rájuk a fa­lon és negyvenezer darabot ütöttünk) agyon. De legalább ezerszer ennyi ma­radt élve. Hiába menekültünk előlük külföldre, velünk jöttek podgyászaink­­ban, a testünkön. Az egész kontinensen ismertek már bennünket és jobb szál­lodába be sem engedtek. Egyszer aztán I Beograclból jelentik: A beogradi rendőrség néhányszor szabadlábra­­helyezte és újból letartóztatta Szkia­­desz Spiridon korfui bankárt, akit a görög hatóságok csalás és sikkasz­tás vádja miatt köröztek. Közben ki­derült, hogy Szkiadesznek is része van Pangalosz görög miniszterelnök fiának Tripcsics Reíta dalmát uri­­leánnyal való szerelmi regényében, amelyről nemrég sokat irt a vilá&­­A görög kormány kiadatási kérel­méről annakidején az igazságügy-Nikolajevics Nikolaj nagyherceg had­seregfőparancsnok figyelmünkbe aján­lotta az Antipol-t, amelyet — mint mon­dotta — ő is kiváló sikerrel alkalma­zott saját éiősdijei ellen. Megvettük a szert és azóta más ember vagyok. Férjem is más ember lenne, de őt köz­ben agyonütötték a kommunisták, mert amikor revolverrel megfenyegették, akkor sem volt hajlandó oda adni ne­kik azt az üveg Antipol-t, amit min­dig magánál hordott. Még egyszer leg­melegebb köszönetemet fejezem ki ön­nek, hive Olga Pavlovna.« (Lobogtatja a levelet.) Hogy tetszik? A művésznő: Óriási. Az ügynök: És tudja, hogy mit ka­pott érte? Nevetni fog két bélyeget. Két tíz Pfenniges bélyeget. Nem látom be, hogy maga ezeután miért ne vall­hatna be cgypár szeplőt kétszázötven­ért? A művésznő: Nem mondom, ha há­romszázötven lenne... Az ügynök: Kétszáznyolcvan, de csak azért, mert tegnap úgyis beoltottak kétoldali gyomorfekély ellen. (Töltőtol­lat ad a kezébe.) A művésznő: Minthogy a kereszt­anyám már úgyis meghalt, hát isten neki. (Aláírja a s^eplöket.) s. Í£* minisztérium által kiküldött szakbi­zottság megállapította, hogy hiányos és szabálytalan. Az igazságügymi­nisztérium ezért diplomáciai utón megkeresést intézett a görög kor­mányhoz, hogy a szokásos egyhó­napi határidőn belül kellő vádanyag­gal támassza alá követelését. Ez a határidő most lejárt, anélkül, hogy a görög kormány eleget tett volna ennek a kérésnek és a beogradi rendőrség Szkiadesz Spiridont pén­teken szabadonbocsájtotta. A szerelmesek bankárját ismét szabadlábrahelyez A görög kormány nem kérte szabályszerűen Szkiadesz Spiridlon kiadatását A művésznő: Nincs az a pénz, amiért ■ aláírjam. A keresztanyám életére es­küszöm ... • Az ügynök: Pola Negri is aláírta. A művésznő: Ezt a íörmedvényt? Az ügynök: Sokkal súlyosabbat. Véletlenül itt van nálam. (Felolvassa.) »Tisztelt gyógyszerész ur! Nem találok elég forró szavakat hálám ecsetelésére, amidőn mélységes meginduttságga! ki akarom fejezni önnek köszönetemet azért, hogy fáradságot nem kiméivé felfedezte a Iiecontrutussin hashajtó­­szert, amely bár kellemes és enyhe, de mégis biztos hatású és gyermekeknek is melegen ajánlható, étkezés előtt fél evőkanállal. Régebben állandó emész­tési zavarokban szenvedtem és ennek 'következtében egész testemet mitesze­­rek lepték el. Nem túlozok, ha azt állí­tom, hogy a gennyes kelések és egyéb rosszindulatú daganatok valóságos nép­­gyűlést rendeztek az arcomon és tizen­nyolc éves koromig olyan rücskös vol­tam, hogy az állatkerti akváriúmban mutogattak, mint óriás tengeri uborkát. Egyszer véletlenül megpróbálkoztam az ön szerével és azóta nem hiányzik asztalomról. Egyesíti magában a rici­nus. a Hunyadi-féle keserüviz és a nurgó összes előnyeit, amellett az ize jobb, mint a legfinomabb narancs-mar­­meládé. Ma máé azt se tudom, hogy mi az a vimmerli, nincs egyetlen pattaná­som sem és ezt önnek köszönhetem. Soha az életben cl nem fogom felejteni, amit értem tett, mikor a Rccontratus­­sin-t íorgalombahozta. Örök hálával Pola Negri.^ (Leteszi a levelet.) Na, jiiit szól ehhez? A művésznő: Szédítő. ÓI ügyfl&k És Jüdin*. Mw. mltjca-A drága pénz A bankok még mindig visszatartják pénzfeleslegeiket Múlt év szeptemberében, eg-sz rövid ideig, a pénzpiacon szokatlan bőség mutatkozott. Már akkor meg lehetett állapítani, hogy ez a jelenség egészség­telen és abnormális, mert a pénzpiacon a nagy pénzbőséggel járó kínálat nyoma sem volt látható. Akkortájt egy milliárd dinár hevert felhasználatlanul és a kamatláb, még a nagybankoknál is, változatlanul 18 szá­zalékon állott. Megállapítást nyert, hogy ennek az egy milliárd dinárnak nagy része a Nemzeti Banknál kamatozás nélkül, mint letét volt elhelyezve. A nagybankok továbbra is felesleges mó­don 5—6 százalékot fizettek azoknak a külföldieknek, akik élelmiszerbevásár­lásaik és exportjuk részére dinárokat halmoztak fe1, amelyeket arra az esetre, ha a dinár 10—12 svájci frankra menne fel, esetleges spekulációikra is felhasz­nálták volna. Szakemberek ebben az időben azt kívánták, hogy a hitelkamatlábat szál­lítsák le, mert a pénzpiac leütve van fölösleges pénzzel. Végeredményben azonban be kellett érni annak megálla­pításával, hogy bár bankszerüleg pénz­bőség van, de gazdasági téren még mindig érezhető volt a nyomasztó pénz­hiány, a mi a magas hitelkamatban ütött kifejezésre. Az elmúlt év vége felé kisebb meg­szorítások voltak észlelhetők, de ezt az ívvégi nagyobbarányu esedékessé­fekkel indokolták. A pénzhiány ez év ;lső három hónapjában is éreztette a tatását. Novembertől áprilisig a kamat- i láb emelkedett, úgy hogy a Nemzeti Bank kénytelen volt megállapítani, hogy még nagyobb vidéki bankok is 30%, sőt ennél is nagyobb kamatot szednek. Erre a Nemzeti Bank megfenyegette ezeket a bankokat, hogy ha junius elsejéig a helyzetnek megfelelöleg le nem szállít­ják a kamatlábat, visszavonja hat szá­zalékos pénzeit. Április közepén fordulat állott be. A pénzpiac barátságosabb lett, noha pénz olcsóbbodása még mindig nem felelt meg a való helyzetiek. A bankok a betétek után fizetett kamatokat arányba hozták a való helyzettel. A legtöbb nagybank nia legfeljebb évi hét százalék kamatot fizet. Egyik legnagyobb bankunk, amely még röviddel ezelőtt nagy betéti ka­matokat fizetett és immobüizáltsága fo'ytán Londonban hite eket hajszolt most közhírré tette, hogy május elsejé' tői kezdve a betéti és folyószámla ka­matokat 1—1 százalékkal leszállította Ez azt bizonyítja, hogy a bankok be tétállománya növekedett. De azt is bi­zonyítja, hogy a magántőke a pénzét a bankbetéteknél előnyösebben nem tudja értékesíteni és 7 százalékkal a bankoknál kamatoztatja. A pénzbőséget jellemzi, hogy nagy tőkéket fektettek állampapírokba, főleg hadikárpótlási kötvényekbe. Utóbbiak árfolyama emelkedőben van és addig fog emelkedni, míg kamatozása el nem éri a hét százalékot, ami ak!<or követ­kezik be, ha az árfolyam a 400 dinárt Egyes bankok pénzfeleslegeik kihelye­zése érdekében más lehetőségeket ke­resnek. Egy zagrebi nagybank 5—6 százalékos zálogleve'ek kibocsájtásának tervével foglalkozik. Ez pedig azt jelenti, hogy hosszú lejáratra akarnak tőkét ki­helyezni. Ä kereskedelem és ipar azonban jo­gosan követeli, hogy a hitelkamatok a viszonyokhoz alkalmazkodjanak. A ban­kok tartózkodásukat azzal indokolják, hogy mostanában nincsenek hite térdem ö emberek és semmi sem biztos. Pedig nagy üzletek bőven adódnak, a kereslet is nagyobb lenne és a bankoknak a le­számítolási üzletekből ép annyi hasznuk lenne, mint ha most a leszámítolási kamatlábat a mai viszonyokhoz alkal­maznák. A bankok olcsóbb kamatláb mellett kihitelezéseiket is biztosabbak nak láthatnák. 1926 május 8. ÄS1 a sztrájkk a nasici taningyárban Tizenötezer munkás sztrájkol A nasici taningyárak és alkalmazottjai között két héttel ezelőtt — mint isme­retes — su'yos bérharc kezdődött. A tárgyalások nem vezettek eredményre, mire a munkások, mintegy tizenötezer szakmunkás és tisztviselő sztrájkba lé­pett és még ma is sztrájkban áll. A nasici taningyárak ugyanis hivat­kozással a dinár árfolyamára fokozatosan csökkentették a béreket és legutóbb elhatározták, hogy az összes gyári al­kalmazottak fizetéseit március elsejével visszamenőleg tizenöt százalékkal csök­kentik. A munkások visszautasították a fizetésredukciót a tisztviselők pedig memorandumot intéztek a vezérigazgató­sághoz, de az igazgatóság a beadványt elutasította. Május 3-án a .gyárak már hajlandók voltak bizonyos engedményeket adni a munkásoknak, a munkások azonban nem fogadták el a tizenkét százalékkal csökkentett fizetést sem. A munkások nem hajlandók régi fizetésükből engedni és a szrájk valószínűleg sokáig fog tar­tani. Újból abbahagyták a novisadi tőzsdepalota építését A vakolási és asztalosmunkára még nem írtak ki pályázatot Noviszadról jelentik: A noviszadi postapalotát már régen át kellett volna adni hivatásának. A múlt év tavaszán megkezdett épít­kezést szeptemberben be kellett volna fejezni, de az építésügyi minisztérium csak az uj postaépület felépítésére irt ki pályázatot és igy az eddigi főposta épületre húzott második emelet építését csak hónapok múltán lehetett elkez­deni, amikor az elkésetten kürt pályá­zat lejárt. Amikor azután már az uj postapalota és a régi épület második emelete is! készen állott, kiderült, hogy a tetőre is külön kell pályázatot kiírni és a, tetőmunka csak hónapok múlva volt kiadható. A nyers építkezéssel maholnap el- • készül a vállalkozás és szintúgy befe­jezik a tető építését is, de az építkezést most abba hagyják és a vakolási mun­kálatokra csak ezután fogják kiirni a pályázatot, a padozat, ajtók, ablakok elkészítése pedig további három havi munkát igényel. A legjobb esetben te­hát késő ősszel készülhet el az uj pos­tapalota. Pedig az építkezés befejezé­sét türelmetlenül várja a noviszadi kö­zönség, mert a posta jelenlegi szűk épületében a helyzet már tűrhetetlen és az automata telefonközpont felszere­lésére sem kerülhet sor az uj épület fel­építése -előtt. Jelenleg néhány tetőmünkást kivéve, egyelőre minden kőművesmunka szü­nete-*

Next

/
Oldalképek
Tartalom