Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)
1926-05-07 / 124. szám
NBPRÓL NBPRF) Az anyasziv Van egy óbreton sanzon, amely a hét sebből vérző anyasziv- legcsudálatosabb allegóriája- »Haliga csak baliga« — kezdődik a dal —- volt egyszer egy legény, akitől -anyjának szivét kérte a szerelmese. És a legény megölte az anyját, kivette a szivét és elindult vele az országúton. Útközben megbotlott a fiú, elesett és kezéből elgurult a szív. És miközben gurult a véres szív az ut porában, becéző aggodalommal igy j aj - dult-föl: »Nem ütötted meg magad, A költőt gyakran leutánozza az élet. Szlavónia egyik falujában fejszével támadt egy parasztlegény az édesanyjára. Az öregasszonyt haldokolva szál'ütöttük az oszijcki kórházba, ahol, amikor pár pillanatra magához tért. megkérdezték tőle a rendőrség emberei: — Ki támadta meg? Az öregasszony lehunyta a szemét a májusi nap sugaraiban és csak ennyit feleit elhaló hangon: — Azt nem mondom meg soha... Nincs csoda, nincs szimbólum, csak meztelen igazságok és igaz érzések vannak. Mert akár az ut. porában, akár a kórházi ágyon — egy perccel a halál élőit - - szólal is meg az anyasziv, minden retsszön, szennyen, embeíi gazságon túl, mégis csák az övé az a makulányi, jóság, amely árván és számüzötfcfr barangol' még a ‘földi térékén. Filmprimadonnák — részvénytársasági alapon Szuboticán ma lepedönyi plakátok jelentek meg az itccán, amelyek öklöinnyi betűkkel hirdették, hogy Zagrebliati Strozzi-l'ilm elmen egy részvénytársaság alakult, amely juiiius elején-' egy nagyszabású filmfelvételbe ■ kezd. . A filmen mindenki szerepelhet, aki száz- ] ölvén dinári küld be a rejtélyes alakulatnak. A kitűzött terminus letelte titán a je- ] Jeutkezők között sorsot húznak és az a liusz szerencsés ember, akiknek neveit mujd a direktor ur panainakalup\iból ' kihúzza egy bekötőit szemű szűz, a főszerepeket lógja eljátszani. i ilyen viccesen csinálják: a sorsra bízzák, hogy ki lesz a primadonna, ki a hösszerelmcs és ki a külső zaj. Illetve a drámai csomó, amely megoldásra vár, mert a százötven dinárjáért csak követelhet egy testhezálló szerepet a. kis Valentino. A rendező pedig , gondoskodni fog, hogy ja valaki le ne maradion a filmről. Mindenkire jut legalább két méter ötvcnceti, amit aztán,] ha majd »a felvételek befejeződtek« j elvibet magával emlékbe és lejátszhátia ‘ otthon a kis Urnemann mozijában. Hasznos tanácsadó vajdasági írók és villamoskalauzok számára! A ■ szerző, aki regényében, novellájában,' versében, színdarabjában (nem kívánt rész törlendő!) a mai életet óhajtja visszatükrözni, nem 'hagyhatja figyelmen kívül azokat a változásokat, amelyeket a megszanált korszellem idézett elő az emberek életében, jellemében és ízlésében. A villamoskalauznak, ép úgy a kisujjában kell hogy legyen. a modern lélektan, akár az írónak, aki a vajdasági olvasók érdeklődése alá akar mankókat rakni. Tehát kiki használja fel jó egészséggel alábbi eredeti észrevételeimet. « 4. oldal ______ CSALÁDI ÉLET Jóbarát (jön lelkendezve): hogy megnősültél! Gratulálok! Hallom. Ehelyett: Jóbarát (jön lelkendezve): Hallom, hogy elváltál! Gratulálok! KERESKEDELEM Kereskedő (elragadtatva a hoz): Öli, ez a tömeg! vásárlók-Ma: Kereskedő (csüggedten a hiíelczők* frteja iÖK ez a, cspdtgmeg.y-. k . it ■ BÁCSMEGYE1NAPIÖ 1926 május 7. JÓJZLÉS Képviselő: Kerülöm a korcsmát, ahol csak durvaságot hallok. Inkább a parlamentbe megyek... Variáció: Képviselő: Kerülöm a parlamentet, ahol csak durvaságot hallok. Inkább a korcsmába megyek... ELŐKELŐSÉG Herceg (kíséretével a Mágnás-kaszinóba vonul): Ez legalább egy zárkózott hely. Ehelyett: Herceg (kíséretével a Markéba vonul): Ez legalább egy zárkózott hely... ■■■■■—mamma, IRODALOM Kritilius: A darab üres. Fogadni merek, hogy meg fog bukni. A másik: Végignéztem égy esküvőt. Ehelyett: Kritikus: A darab üres. Fogadni merek- hogy sikere lesz. GYÁSZ Egy ur (a másikhoz)) ;• Mért vagy Olyan levert? .1 másik: Végignéztem egy temetést. Variálva: Egy un (a másikhoz): Mért vagy olyan levert? (-.) A szlavóniai rablóvilág Uj Csaruga bünpór Osijeken — Egymás ellen vallanak a szlavóniai haramiák Oszijekről jelentik: (Julin Joca rablóvezér és társai bűnügyében napok óta folyik a íőtárgyalás Oszijeken. A tárgyalás iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg, mert a rablóbanda bűncselekményei szoros összefüggésben vannak a kivégzett Csaruga Jővén bandájának rémtettcivel. A vádlottak általában beismerésben vannak, csak a súlyosabb . beszámítás alá eső bűncselekményektől igyekeznek magukat tisztára mosni. Egyik a másikra hárítja a súlyosabb delik trilliókat, ami gyakran heves szóváltást idéz elő a vádlottak között. Szerdán Gulin Ivánt hallgatta ki a bíróság. Gulin hasonlóan többi társaihoz — csak a kisebb bűncselekményekben való részvétét ismerte be. Tagadta, hogy 1924 szeptemberében a csepiui. vásárról hazatérő három földműves kirablásában részes, de a szembesítés alkalmával a többi vádlott közöttük Gulin Joca rablóvezér is a szemébe mondták, hogy ennél a rablásnál is jelen volt. Gulin ezután beismerte, hogy 1924 decemberében társaival együtt Kariovációi nem messze az országúton Sta nisavljevics Bara parasztleányt megtámadta „és húsz dukátból álló ..nyakláncát elrabolta, de az elrabolt Júliátokat később maga adta vissza a megtámadott leánynak. Az elnök kijelentette, hogy a vizsgálat adatai szerint a rablás elkövetése után a parasztok üldözőbe vették a rablókat, akik menekülés közben szórták el a rabolt dukátokat. Gulin kihallgatása után a vádlottak kihallgatását befejezték és ezután . ötvenhat tanú kihallgatása következik.. Rz analfabéták uizsgáznak Okuláré államköltségen öyufa a költő Budapest, május hó. Újpesten van egy hatalmas épülettömb, mely kivilágított ablakaival biztatóan sugárzik a pestkörnyéki éjszakába. Hivatalos neve: -Egyetemi Szociálpolitikai Intézet.« Egyetemi hallgatók dolgoznak ebben az intézetben, szeretethöl, teljesen ingyen. Ma itt vizsgáznak az analfabéták. A teremben padok, mint az elemi iskolában, tábla, kréta, szivacs. Fönn az elnöki asztalon egy cserép- muskátli, az igazgató urnák, ki 'hetenként háromszor oktatja őket a betűvetés rejtelmeire s. egy óra helyett rendesen hármat adott. A tanfolyam novemberben kezdődött, most ezzel az ünnepi vizsgával ér véget, mely után a hallgatók bizonyítványt kapnak. Bevonul a bizottság. élén az igazgatóval és egyetemi tanársegéddel, a*' vizsgázók felállnak. Minden jelölt a legszebb, legtisztább ruháját öltötte fel. Sápadt arcukon valami rózsaszínű köd. Meghatottság, izgalom, lámpaláz, a kisdiákok szurkolása, hogy megállják-e majd a sarat. Mindnyájan felnőttek, többnyire munkások, munkúslányok. cselédek. F.s(erfte munka után, kifáradva jártak el ide tanulni. A növendékek közt van egy ötvenhat éves asszony, olyan ninesetlen, hogy államköitségeu kapott okulárét és egy hatvannyolc éves néniké is, ki a tágult -tüdejével, elhasznált szivével lihegve csoszog fel a lépcsőn, de nem akar meghalni addig, míg nem látja a fényt: a betiit. Békésraegyéböl egy módos parasztgazda titokban ráudult fel a tanfolyamra, mert falujában szégyellő a tudatlanságát. Addig szállodában lakott, szó* ros inkognitóban. Egyébként a tanév alatt akadt egy mulatságos családi perpatvar is. Egyik jj^vendík .-negyvenéves- naßszamosriö Egy hatvannyolc éves nöuenőék Ír, ri, ír, rí . . , — beiratkozott a tanfolyamra, de az ura, ki szintéu analfabéta volt. eleinte veszekedett vele, nem akarta elengedni az órákra, attól félt, hogy ezáltal öszszeornlik hitvestársi boldogságuk. Aztán mikor megtudta, hogy az irás-oivusás nem hűtlenség és a törvény előtt sem bontó akadály s hallotta, hogy otthon az asszony milyen szépen olvas. maga is beiratkozott. A vizsga egyszerű. Az igazgató négy vonalat húz a táblára, olyat, amilyen a gyorsirási irkában látható. Ebbe a kalitkába kell be-' írni a jelölteknek a betűket, először is a nevüket, azt a titokzatos két szót, mely őket magukat jelöli. Bözsike nógrádmegyei. Fehér blúz, vadonatúj szürke szoknya, sárga cipő., — Mi a foglalkozása? — Szolgáló — mondja egyszerűen. Nem cseléd és nem háztartási alkalmazott. < — Hány éves? — Tizennyolc. — Mért nem tanult meg eddig trmolvasni? — Az én papám tizenkét évig betegeskedett. Ruhám se volt, az iskola is messze volt. Hát — és csak néz maga elé. P. Józsefné negyvenhárom éves toroutáimegyei születésű, az ura tütü egy bankban. Pápaszemet hord. Ezt vallja: — Tetszik tudni, azért akartam megtanulni, hogy kissé tapasztaltabb legyek. A szentes írásokat szeretem, a bibliát, a katekizmust,' jobban, mint a regényeket. Most mindig azokat bújom. De a múltkor az uram levelet is irt. Jaj, de örültem, mikor el tudtam olvasni — szeme felcsillan a papaszeme mögött. Z. Gyula, koóspataki huszonegy éves gyári nagszáraos, mindig pironkodott, mikor' a gyárban az clőlegpérö cédulára nem tüdta leírni a nevét. Ezért végezte cl a tanfolyamok Már nyolc éves korában tetőt, csefepezett. Különben gyönyörűen ..rajzol. Rajzai, melyeket még. analfabéta-korában készített, az asztalon hevertek. Alig ismerte még a betűket, mikor az alábbi verset irta: SZERETET . :.A lelkem mélyéből imádom s a szivem belsejéből fakad o kérdés: csak arra óvlak, hogy szeress, csupáncsak engem szeress, mindig engem szeress. Mikor a nap nyugovóra tér, a lelkem ég és lobban s én a szeretet füzétől álmélkodva olvasom, hogy, á jövőben boldogságunkat is fölépítem.« Fontos,' hogy a tulajdon kezével irta. Most még csak a. gyorsírást szeretné megtanulni. Zsóíika, ld Lengyelországban született s jutagyári mtmkásláuy, már egy egész regényt is elolvasott. Cimc: »Amerika leánya... Acélkék selyemblúz van rajta, mely jól illik halvány arcához. Betűzve olvasnak, mint a kisdedek; Jó pa-ri-pa mcl-lctt szé-pen jár a csi-kó. A másik teremben ianoncfiuk sakkoznak. egy szíjgyártó ittas szaval, amott egy szigorló orvos hegedülni' tanít egy gombkötő inast, aki még nem iá ismeri' a kótát. Lent az irodában statisztikát iiézek, mely mindenről számot ad, arrőt is^ hogy mit esznek ebédre, vacsorára, hány ruhájuk, cipőjük van, hányán alszanak egy szobában, hányszor fürdőnek havonta, hányszor mosdanak derékig, mit olvasnak a már vizsgázott növendékek s hogy jutnak cl milyen lassan Kurz Mahlertől és Beniczkynétöl. Jókai-vg és Dickens-ig. Egy-munkás nyolc oldalas levelét is; megmutatják: Pekingbői if. az intézet-' nek. Az orosz fogságból került , a kínai fővárosba s máig sem tudott hazajönni. Amint hazafelé villamosozom, még egyre hallom a vizsgázók megindító; silabízálását, mely valami furcsa-furcsa imádsághoz hasonlít: Rizs, rozs, zsir. Ir, ri, ir, ri... Kosztolányi Dezső Mozsárágyu a korcsmában A szent György-napi ágyúzás sebesiiltjei Potiszkiszvetiuikoláról jelentik: A potiszkiszvctíiiikolat görögkeleti hívek, évszázados hagyományokhoz! híven ünnepelték meg csütörtökön Szt. -György napját- Már a kora hajnali órákban eldördültek a görögkeleti templom előtt', a mozsarak, majd megkezdődött az; egyházi szertartás, amit a számtalan' szláva megünneplése követett. A jámbor mozsárágyuknak többnyire nincs már ilyenkor szerepük, Mijatov. j Szetozár kovácsmesternek azonban, amikor a házi szentet ünneplő családokat járt {elköszöntem, egynéhány köszöntő után virágos hangulatban estébe jutottak a mozsarak. A kováesmes-' etr elment a templom elé, kiemelt a; földből egy mozsarat és elvitte magával a korcsmába — mulatni. Szinültig megtöltötte puskaporral a mozsárágyut, azután széles jókedvében elsütötte, hadd hirdesse széles e világon, hogy mulat1 a szvetintkolai kovács. Az ágyú hatalmasat durrant és a kővetkező pillanatban a vendégek arca', keze, ruhája tele lett sizikrázó p.uskapbrrai. Mijatov Szvetozárnak jobb kezcfejét leszakította a puskapor, a mellette álló vendégnek fél arcát roncsolta össze és többeket könnyebben meggebesiteiU - •> ^
