Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)

1926-05-07 / 124. szám

r* «*• 12 OLDAL * ARA 1% DIKÄJT *« PoStarina fla&raf’ ' ^ ' ' ras XXVIL évfolyam Szubotica, 1926 PÉNTEK máius 7. 124. szám fiienjeleaik toindcu reggel, tűstiep ntáa és hétfőn déibsa Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztésé«-: Aleksandrova cL 4 (Rossia Fonciire-paloU) Kiadóhivatal: Ssbotiea, Aleksandrova ol.l.fLelbach-paiatal MiSefics Szvetozár Az ország nagyjai összegyűltek Noviszádon, hogy a vajdasági szerb nép nemzeti öntudatának, politikai és kulturális életképes­ségének legmélyebb hatású fej­lesztőjéhez ülő diszes ünnepsé­gekkel rójják le a kegyelet tarto­zását Miletics Szvetozár iránt, születése századik évfordulója al­kalmából. Miletics Szvetozár több volt, mint politikus, vezére volt pépé nek, nyugalmat, kényelmet és egészséget áldozó apostola fajtá­jának. Az osztrák-magyar mon­archiába abroncsolt délszlávság jövőjéért harcolt a hitvallók he­roikus elszántságával, amely az egyéni érdeket az eszmék csil­lagzatától ragyogó távoli lehető­ségek parancsainak rendeli alá. Mint a magyar országgyűlés tagja, a százados tölgy büszke haj itha­­faílanségával állotta a naciona­lizmus rázúduló viharait, vala­hányszor a szerbség követelései harsantak fel az opporiunitás fra­zeológiájától nem futyolozett be? szédeibeh. Még a negyvennyol­cas szabadságharcban az osztrá­kok olda’án küzdött Kossuth el­len, azonban a Bach-rendszer ki­ábrándította a habsburgi népbol­­dogitásból és Deák Ferenc meg állapította róla, hogy bár tüzes szerb, de jó magyar hazafi lett. A haza bölcsének ez az elismer nyilatkozata nem tántorította, el Müetics Szvetozért programjától, amelyet a Bacsmegyei Naplóba: nemrófir közölt pontokba foglalva az 1869-iki válaszfeliraí kapcsán teijesztett elő. Marczali Henrik, a kiváló magyar történetíró ezt Írja róla: „Bár mértéktelen követeié-’ seivel gyakran megbotránkoztatta nyílt ülésben a hazafias érzüle­tet, erős demokrata meggyőződé­sei bizonyos rokonszenvet kel­tettek iránta a Ház szélső elemei közt". Sokkal nagyobbszabésu és szé­lesebb horizontú egyéniség volt Miletics Szvetozár, semhogy misz­­sziója teljesítését pusztán a poli­tikai térre korlátozta volna. Meg­alapította a Zastava című szerb napilapot, résztvett a szerb, nem­zeti egyházi kongresszuson mint az iritranzigens ellenzék vezére és fáradhatatlanul dolgozott a? Ömlodina szerb irodalmi egyesü let felvirágoztatásán. Hatalmas te vékenységének bebörtönöztetése vetett véget és ötévi fogság után kiszabadulva, annyira megtört az egészsége, hogy vissza kellett vonulnia a közszerepléstől. Ennek a gazdag pályafutásnak apoteózisa a noviszadi Miletícs­­ünnep. A délszláv állam repre­zentánsai, a délszláv kulturközös­­ség tagjai megkoszorúzzák a nagy uttörö,. a nagy mártír emlékét, nme!y mint kinyújtott ujj, a fej­lődés irányát mutatja. A centen­­nárium megölésének külsőségei azonban csak díszletek, amelyek az élet színpadán folyó cselek­ményt iüuz ókeltő módon bekere- , I tezik. A fő maga az akció: a/ ország politikai, gazdasági, társa- I dalmi és kulturális viszonyainak ; Miletics Szvetozár szelleméhez i méltó kialakítása. Erre meritse­­j nek ihletet a politikusok, amikor a délszláv Pantheon egyik leg­kiválóbb lakójának hódolatukat j bemutatják. Az ünnep csak szim­bólum, az igazi adója a hálának, amelyet a Miletics Szvetozárok kiérdemeltek: az elődök munká­jának folytatása az általuk hátra­hagyott nyomokon. A jugoszláviai magyarság a noviszadi országos ünnepen ki­fejeződő eszmét reménykedő öiömmel köszönti. Miletics Szve­tozár példája messzire e hallatszó szóval hirdeti, hogy nem az ül­döztetés töviskoronája, hanem a megbecsülés borostyánja illeti meg azt, aki fajtája érdekeiért akadályoktól meg nem rettenve síkra száll. A hivatalos magyar történetírásban szélső elemeknek nevezett magyar demokrácia ro­­konszenve áramlott a magyar parlamentben Miletics Szvetozár felé, amikor a soviniszta türel­metlenséggel keményen szembe­helyezkedett. Ez a szimpátia ké* sőbb konkrét formát öltött abban a politikai fegyverbarátsógban, amelyet Justh Gyula kötött Mile­­tics Szvetoz r vejével. A jugoszláviai magyarság őszinte együttérzéssel csatlakozik az or­szágos ünoephez és bizva-bizik benne, hogy a Miletics Szveto­zár működéséből kisugárzó ta­nulságok meg fogják termékenyí­teni a talajt, amelyből a magyar­ság kisebbségi jogai kalászba szökkenhetnek. Véres zavargások az angol városokban Londonban, Edinhurgban, Newcastleban a sztrájkolok összeütköztek a rendőrökkel — Kiszélesedett a sztrájk — Meghiúsultak a béketárgyalások Az orosz szakszervezetek is támogatják az angol munkásokat —7 Az amerikai bányászok szolidárisak a sztrájkólókkal Baldwin kitartásra buzdítja az angol polgárságot Londonból jelentik: bár a szakszer-] vezetek mérsékeltebb vezető: .-mindent» elkövetnek, hogy a kormány és a mun­kások közt békét közvetítsenek, az általános sztrájk teljes erőt el to­vább íolyik, sőt a csütörtöki napon jelentékenyen kiszélesedett. A kormány presztízskérdést csinál a sztrájk beszüntetésének- követeléséből, a munkások viszont arra az álláspont­ra helyezkednek, hogy a kormány vagy teljesíti a bányá­szok kívánságát; vagy tovább állják a harcot a győzelemig. A szakszervezeti szövetség csütörtök reggel megjelenő hivatalos lapja, a British Worker bejelenti, hogy az autótaxl-soffőrök szintén beszün­tették a munkát és megáll a posta és távírda forgalom is. A munkások körében a hangulat igen harcias. A szakszervezetek biztos győ­zelmet remélnek, miután az általános sztrájkalap öt-hat hétig nem merül ki és ezenkívül külföldi segítésre is szá­mítanak. A szakszervezeti ifitcrnacio­­nálé az április 15-ild brüsszeli hatá­rozat értelmében rendelkezésére áll az angol munkásoknak és az orosz szakszervezetek teljes er­kölcsi és anyagi támogatása is biz­tosítva vau részükre, ami nagy előnyt jelent a sztraikolók-Macdonald közvetít a kormány és a sztrájkolok között A tegnap esti tanácskozásokon, me­lyen résztvett Thomas, Smith, Cook, a bányászszövetség titkára és Macdonald, hir szerint a munkáspárti elnöknek sikerült olyan formulát találni, mely módot ad a megegyezésre. késő este szakszervezeti küldöttség ment el hozzá, hogy a Daily Mail nyom­dájában történt események fölött előtte sajnálkozását fejezze ki, Baldwin a kül­döttséget nem fogadta. Connori képvi­selő kijelentette, hogy ki kell adni a jelszót: Az alsóházban különben Baldwin még mindig a régi álláspontot hangoz­tatta. Kifejtette, hogy két vitás kérdés­ről van szó: az egyik a bányászsztrájk, melyről tárgyalások folytak, a másik az általános sztrájk. Az utóbbi, a mi­niszterelnök szerint, akadálya a meg­egyezésnek, miután a kormány az - ál­lamhatalom elleni akciót láthat benne. Ha. a munkásoknak fontos a megegye­zés — mondotta be kell bizonyita­­niok a jószándékot és el kell állmok az általános sztrájktól. Thomas azt mondotta, hogy vissza a harctérről és be a tanács­kozó terembe. A Reuter-iroda legújabb jelentése szerint a helyzet változatlan és azok .a remé.nyek, melyeket a tegnapi tanács­kozásokhoz fűztek, nem teljesedtek be. Cook, a bányászszövetség főtitkára kijelentette, hogy a békéről elter­jedt hirek alaptalanok, a sztrájkügyben semmi közeledés nem jött létre ' a munkások és a kormány között. Newcastle város tanácsa felhívást in­tézett a kormányhoz azzal a kéréssel, a sztrájkért a kormányt terheli a felelősség, mert Baldwin miniszterelnök, amikéi hogy tegyo meg az első lépést a béké­iéire- mint erősebb fél és jelentse ki, hogy hajlandó az álla­mi 'szubvenciók meghosszabbításával a szénbányaiparon segíteni. Elfajult a sztrájk Több városban zavargások folytak le. Cardifíben, Newcastleban és Carlisle bányavárosban a munkások tüntetése­ket rendeztek. A carlislei sztrájkolok felvonulását a rendőrség meg akarta' akadályozni, a tömeg azonban ellenállt és meg­támadta a rendőröket. A tüntetők közül a rendőrség ötvenet letartóztatott, akik statáriális bíróság elé kerülitek. Noítinhamban szintén zavargások voltak. A sztrájkolok körülzárták az összes gyárakat és megakadályozták a szűk-' ségmunka elvégzését. A -rendőrség a’ nagy tömeggel szemben tehetetlennek' bizonyult, úgy hogy katonaságot vezényeltek ki, mely a a rendet helyreállította. Londonban a munkások több helyen is tüntettek a kormány ellen. Church környékén tízezer munkás vonult föl, akik abcugolták Baldwint és a szembejövő autóbuszok és villa­moskocsik ablakait kövekkel bever­ték. A rendőrség egy nagyobb készültsége nagynehezen szétszórta’ a tüntetőket és hat munkást letartóztatott. A sebesül- • tek száma eléri a kétszázat. Edinhurgban ezrekre menő tömeg összeütközött a rendőrökkel, akiket kővel dobáltak meg. A. sztráj­kolok felszedték az ucca burkolatát ós beverték a villamosok és autóbuszok ablakait. A város belsejében több üzletet ki­fosztottak. A rendőrök közül ■kármán súlyos sebe*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom