Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)
1926-05-30 / 149. szám
2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÖ Meghalt Vázsonyi Vilmos A volt magyar igazságiigymmisztert Eadenben hirtelen érte a halál — Szivszélhiidés Site meg — Hadtestét Budapestre szállítják és hétfőn temetik az Oktogonról — „A frankügy áldozata vagyok“ — mondotta néhány nappal ezelőí* Vázsonyi A magyar nemzetgyűlés alelnöke kegyeletsérlően parentálta el Vázsonyit Budapestről jelentik: SgbnisJat reggel nyolc órakor az á megdöbbentő liir érkezett Budapestre, hogy Vázsonyi Vilmos , dr. volt igazságügyminiszter, nemzetgyűlési képviselő, a demokratapárt vezére a badend Guttenbrunn - szanatóriumban szivszéihiidés következtében váratlanul meghalt. A gyászhir percek alatt terjedt el Budapesten, általános megdöbbenést és osztatlan részvétet keltett. A magyar politikai , élet legérdekesebb egyénisége szállott sírba Vázsonyi Vilmossal. A terézvárosi zsidó ügyvéd karrierje •— ez a tipikusan magyar karrier — akkor vett először lendületet, amikor a magyar demokrácia szellemileg alaposan fölvétezve, nagyszerű elitcsapattal rohamozni kezdte a magyar feudalizmus fellegvárait. A harc élén Budapest, az évek alatt metropolissá nőtt nyugtalan város állott, mely elsőnek vette át a liberalizmus klasszikus frazeológiáját és tévedéseit. Vázsonyi együtt Bárczy Istvánnal a magyar főváros, erőit sorakoztatta föl azok ellen, akik a reakció magyar eredményeit védelme'zték a vármegyével és a retrograd választójoggal. Terézváros kispolgárai a zsidó ügyvédet hamarosan beküldték az országgyűlésbe, hogy a magyar politika legelső fórumán is kezdje meg a harcot a demokratikus Magyarországért. A parlamentben mondotta el azokat a hires, szellemes, fulminant okos beszédeket, melyek karrierjét megalapozták és később besegítették a bársonyszékbe. A magyar munkásságnál: akkor még nem voltak parlamenti képviselői; Vázsonyi vállalta értük is a küzdelmet, melynek egyetlen jelszava volt az általános választótok. Nagy és remek harcai voltak Tisza Istvánnal. A neve fogalom lett; kabarék zengték dicsőségéti Budapest szivére vette; kispolgár, diáki munkás, egyformán szőtte »a magyar demokrácia Orál-lovagja« feje köré. Az első eredményt, amit a nagy harc hozott, már csak későn érte meg Magyarország, a háború alatt, amikor Tisza .vúiszalépettt és az Eszterházy-kormány vette kezébee az ország dolgát. Vázsonyibói miniszter lett ~ az első zsidó miniszter magyarországon. Ettől kezdve Vázsonyi lassan, de biztosan tette meg az utat visszafelé: az általános titkos választójog elsikkadt a kezén és a népszerűsége alaposan szétfoszlott. A munkásság és a demokrácia radikális hívei csalódtak benne — ámbár a terézvárosi ügyvéd most is hü maradt önmagához, csupán a szavakkal játszott még brilliánsabban és vakmerőbben. Mikor a háború végén a népszenvedéiy kopogott az ajtókon, a demokrácia Grál-lovagjából már szenvedélyes rencScsináló leit, aki a íegféktelenebb módon harcolt volt fegy\értársa, Károlyi Mihály ellen. Vázsonyi Vilmosból! az októberi forradaom emigráns csinált. Terézváros hires követe elhagyta Magyarországot, miközben fölvette a legitimizmus hitvallását. Külföldről a kommun után azonnal nem tért vissza: a kurzus első véres hónapjait Svájcból és Ausztriából figyelte. Csak később utazott vissza Budapestre, akkor, amikor a reakció már teljesen a nyeregbe . került. A magyar, históriának ez a fejezete — akarva nem•akaíva — újból a demokrácia első tűzvonalába (rendelte Vázsonyií. Évekig állt az élén annak a sziszifuszi harcnak, mely a kurzust igyekezett likvidálni, Harcos egyénisége és szónoki klasszisa újból fényt kapott egy időre. A legitimizmus, amivel frigyre lépett, neki köszönheti, hogy szimpátiákat hódított, hogy erőt gyűjtsön. Az utolsó nagy szerepét a frankhamisítás körüli politikai harcban játszotta el: ö volt, aki a legbátrabban állta azt a magyar felfogást, hogy pénzhamisítással nem lehet sem boldogulni, sem — boldogítani. Vázsonyi Vilmos életrajzi adatai a ikövetkezőkben foglalhatók össze: 1868 március 2-ikán született Sümegen. A jogot Budapesten végezte. Mint egyetemi hallgató az ifjúság vezére volt az 1884. évi véderőmozgalomban. Ekkor olyan szónoki sikerei voltak, Iiogy Rákosi Jenő »W tiszteld Vilmos« cimcn (ez volt Vázsonyi családi neve eredetileg) vezércikket irt róla a Pesti Hírlap-ban. Csakhamar vezércikkírója lett Vázsonyi több budapesti lapnak és élénk tevékenységt fejtett ki a jogi szakirodalomban is. 1894-ben beválasztották a budapesti törvényhatóságba és a közgyűlésnek egészen a forradalomig egyik vezető tagja volt. Nevéhez fűződik Budapest hatalmas fellendülése, amelynek elismeréséül 1917-ben Budapest díszpolgárává választották. Mint ügyvéd föképen büntetőügyekkel foglalkozott és különösen politikai perekben voltak hires, sikerei, igy a Polónyi—Lengyel sajtópöröen és Lukács László pőrében, amelyben védőbeszédével megbuktatta Lukács Lászlót. Először 1901-ben választották meg a budapesti Terézvárosban képviselővé. Hamarosan megszervezte a demokratapártot. A koalíciós kormánnyal a választójogi kérdés miatt ellentétbe került. A háború kitörése után alig vett részt a parlamenti vitákban, csak 1917- ben kezdett újból szerepelni, amikor a katonák választójogáról volt szó. Tisza István gróf lemondása után' gróf Eszi'crházy Móric kormányában igazságügy miniszter lett, az ezt követő Wekerte-kormányban választójogi, majd újra igazságügyminiszter volt. Ebben a minőségben erős kézzé! igyekezett a bolsevizmus már mutatkozó első erőfeszítéseit letörni., Mint miniszter ellenezte a bresztlitovszki béke megkötését, mert az volt az álláspontja, hogy a bolsevikiekkel nem szabad szóba állni. Lemondása után a király valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki és Vázsonyi volt az egyetlen zsidó, aki egy személyben miniszter és valóságos belső titkos tanácsos volt, nemcsak Magyarországon, hanem a volt monarchiában. Az októberi forradalom kitörése után külföldre ment, ahol egész a bolsevizmus bukásáig tartózkodott és gróf Bethlen István hívására tért vissza Magyarországra. Újjászervezte a dernokrata-pártot, amely »nemzeti demokrata polgári párt« nevet vette fel és tagja vol mindkét nemzetgyűlésnek, ahol a demokratikus ellenzék egyik legjelentősebb vezére volt. Legutóbb a franküggyel kapcsolatban volt fontos szerepe, ő szerkesztette meg a frankbizottság, kisebbségi véleményét, amely kiváló jogászi munka volt. A franküggyel kapcsolatos magatartása miaft fajvédő részről merényletet kíséreltek meg ellene és váratlan haldiát ezekkel a legutóbbi izgalmakkal magyarázzák. Utolsó napjai és halála Vázsonyi Vilmos utolsó napjairól és haláláról a következő badeni jelentések számolnak be: A badeni Guttenbrunn-szanatórium, a melyben Vázsonyi meghalt, ódon épület egy hatalmas park közepében. Az első emelet négyes számú szobájában fehér lepellel takarva fekszik ágyán Vázsonyi. A lepelen virágok, amelyeket az ápoló apácák hoztak búcsúzóul. Vázsonyi szobája tágas erkélyes szoba, amely a parkra néz és a folyosóra nincs is ajtaja, hanem csak a szomszédos szobába vezet egy ajtó. Ebben a szobában állandóan egy-egy jóbarátja, vagy bizalmas hive lakott Vüzsonyinak, akik egymást váltva vigyáztak Vázsonyi Vilmosra és kisérték ei minden útjára. Pénteken este tiz órakor érkezett Badenbe Vázsonyi meglátogatására Budapestről régi barátja, dr. Csergő Hugó, aki újságokat és leveleket hozott Vázsonyinak. Éjfél utánig kedélyesen elbeszélgetlek Vázsonyi szobájában és ekkor Vázsonyi pihenni tért. A továbbiakat dr. Csergő Hugó a következőkben mondja el: — Péntek este még jókedvű és beszé des volt Vázsonyi. Az utóbbi napokban általában jól érezte magát és péntek délelőtt egy autósétán volt az erdőben, ahol virágokat szedett. Este jóizüen megvacsorázott, elszívta szivarját, majd kilenc óra tájban visszavonult szobájába. £n tiz órakor érkeztem meg és szobájában kerestem fel. Már ágyban feküdt, de nagyon vidám volt és kedélyesen beszélgetett el velem, egészen éjfélig. Reggel a szobája mellett lakó Bálint Benő budapesti részvénytársasági igazgató köhécselni hallotta Vázsonyit, azonban nem akarta zavarni, annál is inkább, mert gyakrabban voltak kisebb köhögési rohamai és ezért Bálint anélkül, hogy benyitott volna hozzá, lement a fürdőbe. Negyednyolckor ápolónője bevitte reggelijét és megdöbbenéssel látta, hogy Vázsonyi mereven fekszik keresztben az ágyon. A teste még meleg volt. A szanatórium orvosai mesterséges légzéssel próbálkoztak, azonban már késő volt, mert már beállt a halál. Az orvosok a halál okozójául szivbémlást állapítottak meg. Fájdalom nélkül halt meg valószínűleg álmában. Én telefonon azonnal értesítettem családját és barátait, vala-mint a badeni zsidó hitközséget és szentegyletet. A szanatóriumban azonnal megjelent a badeni zsidó hitközség elnöke és a szentegylet vezetői, majd a délelőtt folyamán a badeni zsidó hitközség épületének dísztermében ravatalozták fel Vázsonyit és onnan szállítják tetemét a vasútra. A délelőtt folyamán Becsből több küldöttség érkezett Badenbe, hogy leróják kegyeletüket Vázsonyi ravatala előtt. Vázsonyi Viimos dr. április elején ment szanatóriumba, hogy szivneurozis és gyomorbántalmát kezeltesse. Halálsejtelem távol volt tőle, derűsen gondolt a jövőre és gyógykezeltetése óta többször hangoztatta, hogy állapota javult és két hét múlva hazamegy Budapestre. Családjához és barátaihoz intézett utolsó leveleiből kicsendül, hogy csalódott és rájött arra, hogy a közért nem szabad mindent feláldozni. Badeni kezelőorvosainak gyakran mondotta a következőket: — Én a frankügy, a politika áldozata vagyok. Előkészületek a temetésre Az első hirt Vázsonyi haláláról Bródy Ern.ö dr. kapta, aki értesítette a gyászhírről Vázsonyi feleségét és fiát. Vázsonyiék Bulyovszky-uccai lakását már a kora délelőtti órákban ellepték a tisztelők . és barátok, hozzátartozók és a demokrata párt vezetői. Vázsonyi özvegye emberfeletti erővel viseli el a súlyos csapást, nem engedi meg, hogy barátai írják; meg a gyászjelentést, mert — mint elmondja — ; kölcsönösen megígérték egymásnak, hogy aki tovább életben marad, az írja meg sajátkezüleg a másik gyászjelentését. — Mindenkit szeretett — mondja zokogva Vázsonyinó — csak a becsteleneket vetette meg. A politika áldozata lett. Fél tizenkettőkor megjelent Vázsonyiék lakásán Ripka Ferenc budapesti főpolgármester, Sipőcz Jenő polgármester, Folkusházy Lajos és Buzáth János alpolgármesterek s kifejezték az özvegynek Budapest város részvétét és közölték, hogy Budapest díszsírhelyet bocsát rendelkezésre Vázsonyi eltemetésére. Vázsonyiné és Vázsonyi Vilmos egyetlen fia, dr. Vázsonyi János Bródy Ernő és Fábián Béla kíséretében délben Badenbe utaztak, hogy magukkal hozzák Budapestre Vázsonyi holttestét. A temetés időpontját csak a holttest megérkezése után fogják megállapítani. Á demokrata párt Erzsébet-köruti helyiségében fogják Vázsonyit felravataiozni és az impozáns temetés minden valószínűség szerint hétfőn délután lesz az Oktogonról. Vázsonyi emléke a magyar nemzetgyűlésen A parlamentre kitűzték a gyászlobogót és Vázsonyi halálának híre pártkülönbség nélkül nagy megdöbbenést keltett a politikusok és képviselők bözött. A nemzetgyűlés szombati ülésén a napirend letárgyalása után Zsitvay Tibor aleinök parentálta el Vázsonyit a következő szavakkal: — Annak elismerésében, hogy Vázsonyi kiváló tehetség volt, nincs a ház tagjai közt véleményeltérés. Senki sincs, aki ne adózott volna tisztelettel puritán jellemének és önös szándékokat nem ismerő küzdelmeinek, amelyekkel a közéleti harcba egész szivét belevitte. A történelmi Magyarország gondolatának és hivatásának nemzetfentartó jelentősége tekintetében vallott felfogása benn a parlamentben s ezen kívül sokban eltérhetett a nemzet nagy többségének meggyőződésétől, mindezeket az ellentéteket azonbaii már életében is expiálta. A baloldalon ülő képviselők fejcsóválva és halk megjegyzésekkel kisérve hallgatják a nemzetgyűlés alelnökének különös kegyeletét, aki igy folytatja beszédét: — Már életében is expiálta azzal, hogy a bolsevizmus felforgató törekvéseivel a legélesebben helyezkedett szembe. Közpályájának zenitjére az igazságügyminiszteri székbe széleskörű jogászi tudásával kihívott tekintélye emelte olyan társadalmi rétegből, amely az ő' személyével jutott először közéletünknek ilyen magas polcon érvényesülésre. Javasolja ezután, hogy a nemzetgyűlés jegyzőkönyvben örökítse meg Vázsonyi Vilmos emlékét, fejezze ki részvétét Vázsonyi családjának és helyezzen koszorút ravatalára, amit a Ház egyhangúlag elfogad. Majd felhatalmazzák az elnökséget, hogy Vázsonyi hegére a sorrendben utána következő báró Szterényi Józsefet hivják a' nemzetgyűlésbe, akit annak idején ugyancsak demokrata programmal választottak meg. A képviselők, akik állva hallgatták végig az elnök enunciációját, annak befejezése után bírálják az elnöki nekrológ hangját és Pakots József izgalomtól remegő hangon kiáltja: — Még utoljára is belerúgnak! A politikai elfogultság meg az elnöki enun-. ciációban is benne van! Nagy Vince még megtoldja Pakots közbeszólását a következőkkel: — Példátlan halottgyaiázás! A nemzetgyűlés ezután az interpellációk tárgyalására tért át. 1Q26. május 30. ISMÉT MINDENÜTT KAPHATÓ Képviselet és lerakat: Böhm Armin nqv-isad
