Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)

1926-05-27 / 146. szám

12 OLDAL * ÁRA Vf, DINÁR Poštarma plačcna? XXVII. évfolyam Ssubotica, 1926 CSÜTÖRTÖK május 27. szám Megjelenik minden reggeli ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Zrasj Jovin trg 3. szóm (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova uhlJLslbaeh-oata;*) Államhüség Sorsunk nagyságos intézői, a hatalom gépezetének masinisztái, a jövő útjainak kikarózó mérnö­kei ugyan gondoltak-e már arra, melyik az az érzéskomplexum, amelyik az államhüséget, loyali­­tást, az önkéntes engedelmesség belső kényszerűségét teremti meg, az állami organizmusnak melyik az a szerve, amelyiknek belső szekréció-ja utján az állampolgári hűség hormon-jai kiválasztódnak. egyfelől ez érzés, mely feltárul, mely kiformálódik s tetté, csele­kedetté, áldozatkészséggé szilár­dul s másfelől az a tényleges és jogi helyzet, mely a passzív ér­zésből aktiv cselekvést, az oda­adás öntudatlansógából, az aka­rat és cselekvés tudatosságát és szándékát hivjá életre. Aki egy­felől állampolgársági hűséget kö­vetel, másrészt minden szavával és minden cselekedetével elta­­szitja az állami közösségtől azo­kat, akiktől hűséget követel, nz sokkal inkább bomlasztja, lazítja, destrualja, mint erősíti az államot. Vállalatokat lehet hatalmi szó­val nacionalizáíni, de az állam uacionalizálását csak a — nacio­nalizmus eszközei nélkül lehet elérni. Civilizált kulturprogram, okos gazdasági politika, az egyen­lőség és íeherbiróképesség törvé­nyeinek alávetett pénzügyi köz­­igazgatás — ezek legfőbb ténye­zői az állampolgári hűségnek. Az alattvalót polgárrá, a honost ál­lampolgárrá csak a joggal való felruházás teszi. A jogtalanság mezítelenjeiből áll elő o plebs, a joggal felruházott a cívis. S az állam biztonságát, a jogrend ál­landóságát, a külső és belső bé­két nem a jogtalanság csőcseléke védi és őrzi meg, hanem a pol­gárok ereje és akarata. Aki cső­cseléket akar, az békétlenséget is akar. Csak az állampolgár le­ltet á!lamhü. Nézzük a szlovenszkói s nézzük az erdélyi magyarság tanulságo­kat adó példáit. Csehszlovákiában már nemcsak választójoghoz, de parlamenti képviselethez is jutott a magyarság. A szlovenszkói ma­gyarság az állami élet tényezőinek tarthatják és érezhetik magukat, a községi .életben résztvehetnek, szavazataikkal pedig a labilis bel­politika irányára közvetlen hatást is gyakorolhatnak. Erdélyben van­nak már magyar polgármesterek s vannak magyar többségű köz­ségi elöljáróságok és városi sze­nátusok. Erdélyben a magyarság­gal választási kartelbe lépett« kor­mány s szolgabirák és csendőrök a magyarok gyűléseinek zavartalan­ságán — nem pedig a szervezett rendbontók testi épsége s mun­kájuk eredményessége felett őr­ködnek. A parlamenti képviselet elnyerésével, a választói joggya­korlásával, u közigazgatásban való tényleges és hatékony részvétel­lel a szlovenszkói és erdélyi ma­gyarok — az államhatalom része­seivé válnak, a kormányzati esz­közök birtokosai sorába lépnek s magukat valóban százszázalékos állampolgároknak érezhetik. Sem Szlovenszkóban, sem Erdélyben nem elégednek meg a hatalom urai azzal, hogy a fegyverek ere­jével s a tényleges állapot mara­­dandóságának tekintélyével kény­szerítsék ki az engedelmességet. Az engedelmességnek nemcsak tényeit, az engedelmességnek ér­zését is akarják. S erre valóban nincs gyorsab­ban ható és biztosabban célhoz segítő eszköz, mint: jogokban való részesítés. Ha Pribicsevics s a pribicsevicsi gondolatnak : a jugo­szláv nmssolinizmus-nnk képviselői a független demokraták pártján kívül is — fájdalom, Pribicse­vics nemzetiségi politikájának sok­kal több támogatója van, mint ahány hive van Pribicsevicsnel; — minden mondatukat, amivel a nemzetiségi kérdésben vallott ál­láspontjukat kifejtik, azzal kezdik és azzal végzik, hogy: államhü­­ség, vájjon gondolnak-e arra, hogy az államhüséget nemcsak kö­vetelni kell, de meg is kell terem­teni tudni. Az államhüség sem áll elő a szuziermékenyulés uiján. Az államhüséghez is két szülő kell, Négy évi fegyházra Ítélték Windischgrátzet és Nádossyt Gerő két évet, Rába másfél évet, Haits és Kurtz egy-egy évet kapott A Térképészeti Intézet alkalmazottait hat-hat hónapi fogházra ítélték Baross Gábort és Szörtseyt felmentették — A bíróság az ítélet indo­kolásában megáliapitotta, hogy a vádlottak hazafias célból követték el a frankhamisítást — Az indokolás szerint a kormány nem tudott az akcióról Nádossy és Windischgrätz kivételével szabadlábra helyezték az elítélteket Budapestről jelenük: A frank­­hamisítási por nagy drámájának utolsó felvonása szerdán délután zajlott le. Délután hat órára volt kitűzve az ítélethirdetés, de már öt órakor megkezdődött a felvo­nulás a büntetőtörvényszék épü­lete felé. Az utolsó napok ellan­kadt érdeklődése után szerdán hihetetlen roham indult meg belépő­jegyekért. Politikusok, diplomaták, a társadalmi élet előkelőségei és a vádlottak hozzátartozói kértek jegyet. Azonban legnagyobb ré­szük nem kaphatott belépőjegyet és ezek a törvényszék folyosó­ján, valaminta törvényszék Markó­­uccai kapuja előtt sorakoztak föl és lesték izgatottan a zsúfolt tár­gyalóteremből kiszivárgó híreket. A rendőrség, amely szerdán a szokottnál, is nagyobb készültség­gel vonult föl, látva az óriási ér­deklődést, elzárta a Markó-uccá­­nak a Vilmos császár-ut felé ve­zető kijáratát és szigorúan igazol­tatta a törvényszék épületébe be­lépőket. A nagy főtárgyalási terem már félhatkor túlzsúfolt. A hallgató­ság soraiban rengeteg a nő, köz­tük a vádlottak hozzátartozói. Szokott helyén most is ott ü! egyszeiü kék kosztümben Win­­dischgrätz Lajos hercegné. Egé­szen közel hozzá egy idősebb nő: Haits tábornok felesége. Kurtz ezredes és Gerö őrnagy hil­­vese a többi vádlott hozzátarto­zóival együtt ugyancsak szivszo­­rongva várja a bíróság bevonu­lásét. A vádlottak hangulata kqrnoly. Ma nincs terefere, a vádlottak magukba mélyedve ülnek a vád­lottak padján és számolják a perceket a bíróság bevonulásáig. A politikai világot Zsiivny Tibor, a nemzetgyűlés aleinöke, Kara f'láih Jenő háznagy, Rubinéic Ist­ván, a frankbizoítség előadója, Az i Tűrhetetlen a forróság a túl­zsúfolt tárgyalóteremben, amikor végre háromnegyed hétkor Töreky Géza elnök vezetésével bevonul­nak a bíróság tagjai. Pillanatok alatt talpon van az egész terem és a közönség a vádlottakkal együtt állva hallgatja végig, amint Töreky elnök enunciálja : — A magyar állam nevében a budapesti büntető törvényszék Win­­dischgräiz Lajos herceg és társai bűnügyében a következő ítéletet hozta. E bevezető szavak után a bíró­ság tagjai, valamint a hallgatóság padsoraiban levő érdeklődők leül­nek, csak a vádlottak maradnak állva és néma csendben vissza­fojtott lélegzettel figyeli minden­ki, amint Töreky elnök csendes, nyugodt hangon olvassa az Ítélet súlyos mondatait: , A törvényszék bűnösnek mondja ki Nddossy Imrét és Windischgrätz Lajos herceget, mint tettestársakat pénzhamisítás bűntettében, Nddossy Imrét tizenegy rendbeli közokirat­­hamisítás bűntettében, mint felbujtót. Windischgrätz Lajos herceget, két­­rendbejj. közokirajhamisitás bűntddé. Nagy Emil volt igazságügymi­niszter és mások képviselik és megjelent oz ítélethirdetésnélBurta Richérd, a kormányzó kabinet­irodájának főnöke is. A páho­lyokban a diplomáciai kar tagjai, közvetlenül a vádlottak mögött pedig a kúria, Ítélőtábla és tör­vényszék magasrangu bírái. ben, mint bűnsegédet. Haits Lajost és Kurtz Sándort pénzhamisítás bűntettében, mint bűnsegédeket, Gerő Lászlót, Spannring Lászlói, Porrag Feren­cet, Scharf Nándort, Kiss Lajos Kornélt, Virág Ágoston Árpádot ésVelősi Bélát pénzhamisítás vét­ségében, mint tetteseket, Andor Endrét és Schweiz Tibori hamis pénz forgaiombahOzásának bűn­tettében, mint tettestársakat és mindkettőjüket közokirathamisitás vétségében, Winkler Istvánt ha­mis pénz forgalotnbahozaíalának és közokirat hamisításnak vétségé­ben, mint bünsgédet, OlchVáry Jenőt és Varga Bélát közokirat­hamisitás vétségében, ezenkívül Olchváryt bűnpártolás vétségé­ben, mint bűnsegédeket, Manko­­vics Bélát és Kovács Gáspárt ha­mis pénz csalárd használalának bűntettében és végül Rába De­zsőt pénzhamisítás bűntettében, mint bűnsegédet és három rend­beli közokirathamisitás bűntetté­ben, mint bűnsegédet. A törvényszék ezért Nddossy Imrét qs Windischgrätz. LaJos herxespt. néux. évi fagvluirm

Next

/
Oldalképek
Tartalom