Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)

1926-05-01 / 119. szám

1926 máius 1* BACSMEGYEI NAPLfi 3. oldal. ......... Kisebbségi Élei A felelcezeti rendbontók ellen erélyes lépésre szánta cl masát az erdélyi ma­gyar párt szatmári tagozata. A határo­zott fellépésre az adott okot, hogy a szatmári Olasz páter, a híres jezsuita as utóbbi időben lapjában és a szószék­ről példátlan uszítást folytatott a zsi­dók ellen. A szószékről többek közt ilyeneket prédikált a híveknek: — Leköpöm a zsidókat, mert plidö­­suti és gyalázatosait. , A szatmári tagozat ülésén Bakó Ig­nác tette szóvá a páter antiszemita te­vékenységét is kifejtette, hogy a ma­gyar zsidókat méltatlanul éri a bánta­­lom, mert Ók a hatalom ellenkező. irá­nya mcgfélemlitésü ellenére is kitar-; totcak magyarságuk mellett és a ma­gyar ügy gyilkosa az, akt az Olasz páteréhez hasonló működést fejt ki. Határozati javaslatot terjesztett be, melyben a magyar párt a legmélyeb­ben elítéli Olasz páter magatartását és­­felszólítja, hogy zsidó-ellenes prédiká­ciót hagyja abba. A javaslat melleit felszólalt Ilosvay Lajos 1 kanonok Is és bejelentette, hogy Olasz páter műkö­dése egyéni akció volt, amelyről a ■ püspökség is, ő Is a ikatiiolikus hívek panaszaiból szerzett tudomást, egyút­tal közölte, hogy Olasz pátert egyelőre eltiltották a nyilvános szerepléstől'és a szószéktől. A javaslatot az' ülés egy­hangúlag fogadta el. * Uj párt alakítását vette tervbe Koós Károly az erdélyi magyar kisiparosok vezére, ak! eddig a magyar párt veze­tője volt. Az uj párt neve: Magyar Kisiparosok Pártja lesz és csatlakoznak hozzá állítólag mindazok az elégedetlen magyar elemek, melyek főleg a képvi­selőjelöltek ellen emeltek kifogást. A magyar párt melyhez a dlsszidensek ultimátumot intéztek,- mindent elkövet, hogy a készülő akciót leszerelje és megakadályozza a pártszakadást. Koós az ujságiróknak kijelentette, hogy az ,uj párt osztályérdékek alapján fog megalakulni, az eseményeket a kisgaz­dák látószögéből figyeli és együttmű­ködést fog keresni a román kisgazdák­ul * Széketyaáoerhelven is mimszteriárás volt Buksaa kisebbségi miniszter lá­togatott e! a városba. A magyarság ünnepélyes keretek közt fogadta a mi­nisztert, aki az üdvözlések során meg­ígérte a felekezeti középiskolák képvi­selőinek, hogy az Angteelescu-íéle par­tikuláris iskolatörvényt parlamentáris utón fogja a felekezetek megelégedésére módosítani a kormány. * Groza román közmunkaügyi minisz­ter a napokban Déván járt és az ottani magyarság vezetőivel hosszas tanács­kozást folytatott. A tanácskozás során, amikor a magyarság sérelmeiről és az erdélyi közigazgatás anomáliáiról volt szó, a miniszter a következő jellemző történetet mesélte el: — Elmondom, mi történt velem ma ftt Déván. A törvényszék folyosóján ál­lottam többed magammal, mikor egy ismeretlen ur akként tört utat magá­nak, hogy két oldalról félrelökte az embereket Mikor velem is azt tette, ezea eljárását helytelenítettem és ud­variasságot ajánlottam figyelmébe. Ekkor az ismeretlen ur 3 -következő szavakkal ordított teám: — Ki vagy, bogy Így beszélsz egy vizsgálóbíróval? Azonnal gyere velem a vizsgálóbírói hivatalba, hogy ellened eljárjak! — Eh erre bementem az elnöki Iro­dába. De az ismeretlen biró oda is utá­nam rohant és nagy lárma között ra­gaszkodott ahhoz, hogy vele jegyző­könyv felvétele céljából irodájába men­jek, Csak ífcé&őísÍ! cédíssa lel aíáöa 5d* létemet és igy sikerült ogy esetleges letartóztatástól menekülnöm. Ezek en­gem még jobban meggyőztek arról, hogy a polgárság milyen zaklatásoknak van kitéve mindennapi életében’ és ez­ért lesz gondom reá, hogy ilyen tiszt­viselőktől az országot megtisztítsam. Kerenszlcyvel beszélgetést fofv tatotí egy francia újságíró, akinek az orosz emigráció egyik vezetője igen érdekes nyilatkozatót tett a kisebbségi kérdés­ről — Mi általában önnek a véleménye a középeurópaí és az utódállamok nem­zeti kisebbségi politikájáról? — kérdez­te az újságíró. — Erre a kérdésre precízen nem vá­laszolhatok. így speciálisan nem isnqe­­rem a dolgokat, mint demokratikus po­litikusnak azonban ezt a kérdést illető­leg az a felfogásom, hogy a nemzeti kisebbségi kérdés demokratikus alapon való megoldása a komoly európai kon­szolidációnak egyik alapkövét képezi. Locarno, Genf, a lefegyverézésl konfe­rencia, mindaddig nem lehet a béke biz­tosítéka, amíg uegyvenmllliónyi néptö­­tnegnek a legelementárisabb emberi jo­gokért kell küzdenie. — Még egy kér­dést, mit tart ön az orosz emigráció le­gitimista csoportjainak megmozdulásá­ról? — Mit? — teljesen komolytalan, mert minden olyan törekvés, amely kí­vülről akarja a diktatúrát megdönteni, hiábavaló eröpazarlás. Ezenkívül pedig ezek a csoportok nem támaszkodnak nagy tömegekre, tehát minden meg­mozdulásuk a gyerekesség jegyét hold­ja magán. Friedrichet kihallgatták a fraisktigyben Nem halasztják el a májusi 7-ikére kitűzött főtárgy alásf: Budapestről jelentik: Friedrich Istváffl pénteken délelőtt vallomást tett a rend­­őrs-gen a szoko'bamisitási ügyben. A rendőrségről Friedrich a parlamentbe' ment és hosszas; n tárgyak Rakovszky Istvánná’, Sigray Antal gróffal és őr­­gróf Pa/avicini Györggyé1. Ezekkel az eseményekkel kapcso atban az a hir 'erjedt el a Ház folyosóján, hogy a frankbamisitási ügynek május 7-ikérc ki­tűzött főtárgyaiasái ell a'asztják, mert a több irányban kiegészített nyomozd u;abb eredményei szükségessé teszik uj vádirat készítését. Illetékes lie yen kijelentették a Bács­megyei Nap'ó budapesti munkatársa előtt, hogy a főtárgya'ás elhalasztásáról szó sincs. Sok kombinációra adott al­­ka'mat az a h'r, hogy illetékes he’yen Teleki Pál gróf v d alá helyezésének gondolatával foglalkoznak. Ezt a hirt Iszmtén megcáfolták és megállapítják, Ihogy a franc a bank megbízottai is be­leegyeztek abba, hogy Te'eki Pál ellen az ügyészség nem emeli vádat, mert ha a fötárgyak.son o'yan momentumok mc­­rri'nénck fe', amelyek szűk égesse te­tszik a vádemelést, azt a tárgyalás fo­­/yamán is módjában van az ügyészség­­‘ nck megtenni. Albánia felhagy az olasz orientációval Achmed Zogu francia1 támogatást keres Beogradbol jelentik: Az Albániával fo­lyó kereskedelmi tárgyalások kedvező mederben haladnak. Előreláthatólag már a legközelebbi ülésen véglegeznl fogják a kereskedelmi egyezmény tarifális ré­szének szövegét Is. Az albán delegáció körében nagy nyugtalansággal fogadják a hazulról érkezett híreket, amelyek ar­ról szólnak, bogy az olaszok újabb tért hódítanak az albán közgazdasági élet­ben. Nem tartják kizártnak,- hogy az olaszok túlzott 'igényei miatt Achmed Zoga bég, az albán köztársaság elnöke, aki egyúttal Albánia miniszterelnöke is, kénytelen lesz az utóbbi időben tanúsí­tott oiassbarát politikájával felhagyni 'és francia orientációt keresni. Ennek oka különösen az, hogy Musso­lini fivére legutóbbi beszédében hangsú­lyozta, hogy az' olaszoknak az albán petróleummezők kihasználásában élén­­kebb részt kell venniök. Minthogy az olasz petróleumtársaságok az angol Shteü-konceru érdekeltségébe tartoznak. Anglia támogatására Olaszországgal szemben Albánia nem számíthat, igy ináé lehetőség nem marad számára, mint Franciaországhoz folyamodni. Az albániai helyzetet élénk érdeklő­déssel kísérik a jugoszláv politikai kö­rök, különösen a szerb politikusok, akik között nagy csalódást keltett Achmed Zogu olasz politikája, annál is inkább, mert az albán elnök száműzetése idején teljes mértékben élvezte a jugoszláv ál­lam vendégszeretetét. A francia kormány diplomáciai lépésre készül Berlinben Németország az orosz szerződéssel visszatért Bismarck politikájához Párisból jelentik: Mértékadó poli­tikai körök nagyon kedvezőtlenül fogadják a berlini szerződést. Né­metország — hangoztatják Páriá­ban — azáltal, hogy külön szövet­séget kötött Oroszországgal, tulaj­donkénen kettős játékot játszik, a melynek éle elsősorban Gerti ellen irányul. A szerződésnek különösen égy pontja ad vitára okot Ez pedig Németországnak Oroszországgá! szemben vállalt semlegesség: köte­lezettsége. Erről a pontról általános a vélemény, hogy ellentétben áll á szövetségi egyezmény szellemével, mert lehetetlenné tesz minden dip­lomáciai vitát oly esetben, amikor a szovjet rosszhiszeműen megindít egy konfliktust, amelyről aztán azt fogja hirdetni hogy elleste in­dították. A Aífife-nek aa a véleménye, hogy Némaiorstig epzel a lépésé­vel nyíltan visszatért a bismarcki gondolathoz, amely az európai po­litikát a különféle szövetségcsopor­­íok egyensúlyára alapította. Ezzel 'azonban — írja a Matin — a Nép­iszövetség halálra is van ítélve, mert ft locamói egyezménynek és Genf •egész erőfeszítésének az a célja, hogy a régi európai egyensúlyt, a mely a nyers erőn és a fegyvereken nyugodott, egv uj rendszerrel vált­sa fel, döntöbirósági egyezmények, biztonsági paktumok alapján, az ál­talános lefegyverzés végső cél­jával. A fíotnme Libre biztos forrásból arról értesül, hogy a francia kor­mány meg fogja keresni az angol kormányt és középeurópai szövet­ségeseit, hogy Németországtól írás­ban kérjen választ bizonyos száma határozott kérdésre -3 berlini szerző­dést meiden, Noviszad ex-Iexfcen Futball a város költségvetésiével A noviszádi városi szabályrendelet szerint a város a költségvetést m indes év szeptember havi közgyűléséig tar* főzik elkészíteni, hogy a beíügyatlizúsa» ternek két hónap idő álljon rendelke­zésre, azt áttanulmányozni, kormány­­hatósági jóváhagyással ellátni, vagy azon vá’Ioztaíásokat eszközölni. Noviszád városa költségvetésével <yak december 30-iki közgyűlésén készült .el és azóta négy teljes hónap telt el, anÖ- kü1, hogy a belügyminiszter a költse» vetést jóváhagyta volna. NovisziJ városa eszerint törvényesen jővíhagyott kőltségyetés nélkül van és igy négy hónap óta a városháza» ex-lex állapot állt be. A belügyminiszíeriuna a uoviszádi városi kö tségvetést a legu:óbbj tizza­­kettedekről szóló törvény rende kezes.» szerint áttette a pénzügyminiszterhez, mert mindazok a községi és város­­költségvetések, ahol a DÖiadódij txieg­­ha’adja a 300a/o-ot vagy uj közvetett városi adók kivetését tarta’mazza, a belügyminiszteren kívül a pénzügymi­niszter jóváhagyását is igénylik. I yen­képen a noviszzdi költségvetés is, amely uj fényüzesi adók kivetését far almazza,; szintén megjrta a pénzügyminiszteriu-i moí, illetve a noviszádi pénzügy igazga­tóságot is. A tartományi pénzügyigazgatóság a kö’tségvetés számos tételét kifogásolta; és állást foglalt néhány fény űzési adó­nem ellen is, mert azoknak magassága veszéyezteti a lakosság állami adózó­­képességét. A kö.tségvetés pár nap előtt vissza­került a pénzügyminisztériumba és onnan a be’ügyminisztériumhoz teszik át. Dr. Mi ovanovics Milován polgármes­ter csütörtökön a belügyminisztérium­ban megsürgette a költségvetés elinté­zését. V Felmentették mert rágalmazott Orvos és ügyvéd bec'ületsértési pars a szombori törvényszéken Szomfcorbő! jelentik: A szombori tör­vényszék büntet őtanác a csütörtökön délelőtt tárgyalta Racics Szima dr. szom­bori orvosnak Bugarszki Nenád dr. szombori ügyvéd ellen indilott sajtó­perét. A vsd szerint Bugarszki Nenád dr. a Somborski G.'asnik cimü hetilap­ban a múlt év nyarán, araikor a ratfi­­kais p;'rt helyi szén e -etében be!so, harcok folytak, „Mi Ć3 ök“ címmel cik­ket irt, amelyben Racics Szimát hazug­­nik nevezte. A csütörtöki tárgya'áson Bugarskí Nenád dr. vUtalta a cikk szerzőségét, de jogi képviselője utján kifogást jelen­tett be a törvényszék tanácsa ellen, mert — mint mondotta — a tanácsnak tagjai az előkészítő eljárás során is, funkciót végeztek. Ezért kérte, hogy uj tanácsot delegáljanak ügyének főtárgya­­lására. A törvényszék az elfogultsági kifogást elvetette és megkezdte az ügy érdemleges tárgyalásai, amelynek során a feleket kibékülésre szó.itotta fel. Ra­cics Szima megfelelő elégtétel ellené­ben haj andónak mutatkozott kibékülni a vád otta', aki kijelentette, hogy ő a „hazug“ kifejezéseket nem általában, hanem csak bizonyos konkrét állítások­kal kapcsolatban használta Racics Szí­ni ára vonatkozólag. Miután a felek ki­­békitése nem sikerült, a törvényszék e’őit megkezdődtek a perbeszédek, amelyek elhangzása után a- bíróság határozathozatalra vonu't vissza. A tör­vényszék hosszas tanácskozás után Bu­garszki Nenád dr.-t je mentette' a sajtó utján elkövetet becsületsértés vádja alól és kimondta, hogy mivel Bugarszki Nö* nád dr. csak bizonyos konkrét esetekre hasms'ta a sértő kifejezéseket, ezérí ezek rágalmazásnak misősiiendők, a rí­­gaimazási pór azonban csak a sértett uiafA felieleatáiérc folytatható le. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom