Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)
1926-05-16 / 136. szám
BACSMEGYEI NAPI n 19?6 máins 16. rászhoz, hogy kurtára nyír ássák hajukat, sőt, a királyné 1$ engedelmeskedett a-divat „hóbortjának, valamint Montesp? urhölgy is, a szépség akkori' királynéja. •' Scviyni egyik tevéiében, elmond egy adomát is, mely akár ,ma is időszerű: — Maransüé (ki Sevigné leveleiben a komikus vénség jelképeként; szerepel) pár nappal ezelőtt La Fayettené szalonjában így szólt: >Már nekem is le kei! nyiratni a hajamat«: yrre La Fayettené ezt jegyezte meg: ''Jaj, az, isién szerelmére, ne. tegye: a rö\id haj csak a fia-, tál asszouyoíínak ál) jói• * Fejik zeneszónál. V ájjon alkalmazható-e a' zene az iparban? Ezt a kérdést most mindgyak rabban fölvetik. Egy an-, go! orvos Robertson a Muslica Ó'Öggi cimii olasz zenei folyóiratban erről cikkezik, azt áll.tván, hogy ,a különböző ipartelepeken, gyári műhelyekben nevezetes eredményeket érték el amennyilen zeneszónál a munkások sokkal gyorsabban tudnak dolgosuk mint anélkül i Ez az . előny nyilvápvalóiag a ritmusnak az emberi mozgásra gyakorolt hatásából származik s nem, a zene művészi értékéből. Megfigyelései tehát az élettannal és lélektannal függnek össze, nem a művészéttel. De utóbb több wiegfgyélést tartottak, melyek arra vallanak, hogy a zene nemcsak az emberekre, hanem az állatokra is serkentőleg hat Ha a régi ingek iuvolásióval, vagy dupla, oboaszóval bjztatgácták lovaikat,,' ma a zenét, sikerre! alkajmazzjíh. a tehenek feiésénél. A tejképződésben két különböző mozzanatot különböztetünk meg: az elsőben, a- tej zöme fokozatosan képződik, 10 és 12 óra alatt, a másodikban, ellenben Mr-, telenül, 10 perc alatt. Mindössze tehát az a probléma, hogy ezt a második mozzanatot kell fejleszteni, kihasználni. • Ebből a ©éjből — legalább az angol, orvos most az állítja --- a zenéi alkalmazták. mely nem jelentéktelen módon fokozza a tejképződést. Öt tehene1 választottak ki. melyei , épp ugv tápláltak.. mint az istálló többi teheneit. Ezeket 22 napig külön istállóba zárták és folyton muzsikáltak nekik. Az eredmény az tett, bogy a hetedik naptól a t‘zenötödikig, mikor zeneszónál fejték, őket fi 5%-kai több tejet adtak, mint a többi tehenek. Edison e’sö és n ’ofsá találmány a, Edison már nyolcvan esztendős, de csupa élet, az arca' pirospozsgás, karjai izmosak. Minden csapást és viszprtta&sá- j got keményen áll. Pusztán egyet nem tudott megszokni: az intervjut. De az amer.kai feltalálónak számot ! kell vetni az ottani újságíró makacssá-1 gávai, agyafúrtságával is. Múltkoriban egyik újságírónak sikerült öt sarokba-szorítani. Ezt kérdezte -tőle: — Mi volt az ön első találmánya?- Edison váltig szabódon, de végül még s csak kőiéinek kellett állnia. Ezt mondta: —, Hát jó, bevallom. Gyerek-ifjú vol- J tam még akkor, újságodat árultam az i uccán. Megtudtam, hogy egy bankárt kiraboltak. Elmentem hozzá és igy szóltam: »Föltaláltam olyap szerkezetet, mely a kasszaiurókat azonnal megbénítja és az ön rabjaivá teszi«- »Helyes _ válaszolt a bankár — mit- kíván a találmányáért?« »A leány? kezét«. »Rendben van«. — hagyta helyben a bankár. _ Erre munkához láttam: két nap múl-! ya leendő-apósom reggel még az ágyában volt. . Tetszik látni? — szóltam hozzá — ön tegnap este ki akarta nyitni .páncélszekrényét, de megjárta, oly erős V !tamossággal töltötte meg bogv elvesztette az öntudatát és nem is tért magához reggelig. Hát ez a találmányom«. A körüláilók álmélkodva lesték Edison szavait. Az újságíró' ezt , kérdezte; töte: !-x: £% .megkapta $ kácya kezét? — Meg — fejelt Edison —• de nem vettem -el. — És mi az öu utolsó találmánya — kérdezte az újságíró, ki ki akarta kerekiteui cikkét? — Az utolsó? Ez a kis' történet, melyet most találtam ki s most meséltem el Önnek. Erre a jelenlevők elkacagták magukat : t .p. Andto'e France ma sói. Anatole France- so8 eszteinjón át Madame Anhand de Coll lódét szálónjáijak dísze, büszkesége volt. Az előkelő urhölgy a hires drámaírónak,'' Gv.sione.de Cafllavet-nek édes-1 anyja. ' j Ezzel az irodalmi szalonna) évekig! * "csengett Anbernon szalónja, de végül'] vereséget szenvedeti Anatole France később már nem is járt oda. Aubern-onné kedélyes, jólelkü hölgy volt, de kissé furcsa, bogaras. Egyik házi bálján furcsa jelmezben jelent meg, az ifjabb Dumas dcsőségét jelképezte: haján tejekül a hires drámaíró szobrát viselte, széles szoknyájáról ped g pántlikák libegtek. melyeken arany betűkkel a mester, különböző regényeinek és drámáinak. cime ragyogott. Az ünnepelt ifjabb Dumas megdöbbent barátainak körében állóit, a haragtól és szégyentől vörösen nézte, végig az Ízléstelen jelenetet s igy dohogott: — Igazán türtőztetnem kell magamat, hogy v kutyakomédia ki ne hozzon a sodrómból. Emlékezzünk régiekről! Mit kiv nlak 1848 tavaszán az újvidéki és karlócai szerbek ? A Srpsfö Lt'topiS? 185t. évi 83. kötete il3. sí. 9. lapjain lartalmázza a következő adatokat: 11 . Az újvidéki szerbek kívánságaikat. Ib48 március 27-ikén j következőkben foglalták össze: »Most,! miijőii: minden nép olyan Jogokat kap, melyekkel korábban solia nem rendelkezett,' eljött az ideje annak, hogy a hu és: vitéz szerb nép is kifejezze kívánságait. ’ Köztudomású, hogy a szerbeket .a .testvér-magyarok és királyaik hívták be s ama kötelezettség ellenében, hogy . a házát védjék, földet és kiváltságokat adtak nekik. K kiváltságokban az .egymás után következő királyok szabad i allásgyakorlatot,. \ aidának.jnetröpoütának és • püspököknek szabad választását, sajáté magisztrátusuk alatt szabad önkormányzatot, egyház! és .iskolai ügye.k elintézésére nemzeti kongresszusok * ártható sár, udvari kancelláriát Ígértek nekik. A szerbek hűséggel és vitézül teljesítették katonai koetezeítségitkét, de az adott Ígéretek nagy része,'teljesítetlen maradt. 'Most, amikor mások olyan jogokat kapnak, melyek őket sohasem illették meg. a szerbek a következőkben csupán a' nekik soszór. meg gérr, sokszor kiérdemelt. jógáikat' kérik: . 1. Elismerik' a magyar nemzet és magyar nyelv elsőbbségét, de kívánják ás követtUk, hogy az ö nemzeti voltuk is elismertessék S valamennyi egyházi és világ ügyeikben nyelvük szabad használatát- törvény biztosítsa. 2. Ismerjek el vallásuk szabadságát s minden 'más keresztény • vallással való egyenlőségét V adják meg nekik azt a jogot hogy nemzeti kongresszusaikon szabadon határozhassanak iskolai, vallási, .alapítványi' ejs vagyoni ügyekben. . 3. Egy éren túl egyetlen püspöksé se maradhasson betöltetlenül. 4. Törvény biztosítsa a zárdák szabadságát; a -zárdáktól elkobzott vagyonokat adják :vissza, a vagyonkezelés szabályait a nemzeti 'kongresszus állapíthassa meg. ’ 5. A konzisztóriumokbán s a ieiebbvitel' hatóságoknál világiak is működjenek közr,e. 6. Az unióval ne zaklassanak bennünket ;■ az ' elvett templomokat adják viszsza. 7. Minden évben felsőbb engedély nélkül ülhessen össze a nemzeti kongresszus. 8. A nemzeti kongresszus összeállítását mi állapíthassuk meg. 9. A nemzeti kongresszus szabadon válassza a metropolitan püspököket. :skolaigazgatókaf. szabadon kezelje és ellenőrizze az j^kMaafapokat és. alapítványokat. ; •10. Tanácskozásai nyilvánosak legyenek. ügyrendje maga állapíthassa meg. 11. A métropolltá és püspökök tagjai legyenek a magyar főrendiháznak, i ,13. k% ország több hivatalaiban, elkal■mazzanak szerbeket is. 13. A Küsiadsí ás tiszaikerületnek önálló képviseiőküldési joga- legyen az országgyűlésre. 14. A nemzeti kongresszus hatáskörébe utalják a határőrvidékek egyházi és iskolai ügyeit. 15. A határőrök csak háború idején tegyenek katonai fegyelem alatt, tisztjeiket, azonban maguk választhassák. 16. Az áttérésekre és vegyes házasságokra az 1844. III. t.-c. intézkedései alkalmaztassanak. Ha ezeket a követeléseket teljesítik, fogadjuk, hogy szívvel és lélekkel, utolsó csepp vérünkkel és híven fogjuk megvédeni szeretett hazánkat és királyunkat«. . ... \ karlócai szerbek gyűlésé 1848 április 14-ikén a következőkben foglalta össze a követeié eket: »A nemzetek szabadságtörekvései felhívnak minket szerbeket is, hogy nyíltan kifejezzük kívánságainkat A magtárok a kor szellemének megfelelő alkotmányt kc.ptak. Minket egyrészről a horvátok, másrész: 5i a magyarok ösztökélnek, hogy csatlakozzunk hozzájuk. Nekünk niest keil határoznunk, hogy kihez akarunk csatlakozni. Meg kel! védenünk egyházunkat, szerb nevünket és nyelvünket s igy a hárómegy kirayságboz, a horvátokhoz csatlakozunk. Minthogy' azonban az uralkodöházhóz hűek akarunk'maradni, a következőket kérjük császárunk és királyunk igazságától: »Adassák a horvátoknak a kiváltságuknak megfelelő alkotmány. Mondassák ki a. nemzet függetlensége, a népképviselet. elve valósuljon meg az országgyűlésen rang és valláskülönbség nélkül, legyen sajtó-, vallásiam és szóiássz: badság, minden cvben legy en országgyűlés s az országgyűlésnek felelős független minisztériuma, vrlósuljon meg a törvény előtti egyenlőség, a közteherviselés legyen önálló nemzeiőrségüilk, a hervát-szerb nyelv legyen a hivatalos nyelvünk. Legyen szabad a katonaság köréből vajdát választanunk,. A Vajdasághoz tartoznék: Szerémség, Bánság a kikindai kerülettel, Bácska a becsei és sajkáskérüfettel, Baranya, Si- Ijanov'ts vajda kerülete. A szerbeket szerbeknek nevezzék, vallásuk ue »görögkeleti« legyen, hanem: or hódosa Orientalin re’igis. Vajdánk, akit a honi országgyűlés választ, igazhitű szerb katona lehessen. A bán horvát vagy szerb legyen, a horvát Országgyűlés válaszsza, melynek az elnöke lesz. A horvát ko mány tagjainak s a közhivátalnokokriak fele horvát, fele szerb legyen. Minden évben összeülő nemzeti kongreszszu', döntsön egyházi és iskolai ügyekben. A kongresszus válassza az iskolai elő’járóinkat s megállapíthassa saját ügyrendjét- A zárdáinknak adják vissza vagyonát. Papjainkat a magyar nyelv ismeretére ne kötelezzék. Legyen szerb papneveldénk, taMtókőpqzdénjí, akadémiánk, irodalmi társaságunk, 15. oldal. TAMÁS ISTVÁN: ! MOST hétre lár az óra, a gyársziréna már kiadtot leikéi lányok jönnek dalolva a torony alatt, az ugribaktató accák összefogózva sugdolóznah a naplemente árnyékéban és az Este, a vén kasztrriő, , unottan beült a trónusába, 1 BOLDOGSÁG csendes órái esetés a boldogságot nem lehet elemeire bontani, de kevés a szó, de szegény a szó, ha sz vünkben csordultig a csudáiét beszédesebb szótlan haldokolni, a tavaszi esténél nincs hatalmasabb prédikáció, a gázlámpa: piros pipacs a kontyán, a kanális fehér fátylat borii a nyakára, fák, mezők, tüdők és kisdedek viszik az uszályát és az igaz szeretők mini az ölébe ülnek, BOLONDOK és rügyek nagyságos fejedelme, hát eljöttünk ismét a szekeredet rolni, tücsök zenekarral és kiváló költőiddel, u nagyhaju füttyős szelekkel 0. áprih's poézise nem költőknek való és nem-.is a madaraknak, , oly ízléstelenség dicsőítene ót, áldozni neki bárányok vérével és virággal kószvruziii a, virágok gavallérját, aki az árva szamárkórót is elborítj* ékszerrel és részeg illatokkal. BOLDOG, aki ráér megszámolni a kutakat, gyámolitani a forrásokat és vitázni szájai szélka kasok kát, de az égrenézőnek megfájdul a szeme, szive és ilyenkor a lélek 'szántónkért a régi fogadkozásokat, amelyeket a gyermek tett hősi pózzal, a viaskodást az ör ássál és az utazást Ikarus szárnyán fel a fiolái szigetekre, ahol még nem járt senki földi fickó. HOL a bot, amellyel vándoroltam? az ajtó mindig nyitva áll és a koffer ásítva nyújtózik. a sarokban, mesebeli repülöládám, hol hordár vi‘te, hol kézben vittem és de sokszor vitt kísértésbe magányos országutakon ha jókedvemben sírva , fakadtam. Most érik beimem a szomorúság, m nt aratásra a bnza és a bő könnyszüretben fáj minder* öröm, ó, de mit ér a sirás, ka úgyis megvigasztálódunk? MÁR kiakasziotta lámpását az égi bakter, felhők és villámok igazgatóla és az ebek hangosait siratják az erdőt, ilyenkor lesz jó az ember, ilyenkor lesz gy'lkos az ember, ilyenkor lesz földönfutó és ilyenkor üstökösre, vagy halálra gondolni nagyon nevetséges. Csak vándorlók a roppant égi baldachin alatt én is, elszabadult farkasok portyáznak a tejuton és nékem ma oly mindegy, hogy eső szakad-e a1 nyakamba, vagy a csillagok.
