Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)
1926-05-14 / 134. szám
1926 május 14. BÄCSME6YEI NAPLÖ 9. oldal KÖZGAZDASÁG Mi okozta *■ mezőgazdaság tavalyi nagy válságát ? A noviszadi tőzsde évi jelentése A noviszadi termény- és árutőzsde — amint már jelentettük — május harmirtcadikán tartja ezidei éves köz^rvülésétv amely alkalomból . a 'tőzsdetanács az elmúlt évről szóló terjedelmes jelentését terjeszti a Közgyűlés elé. A noviszadi tőzsdén kívülálló gazdasági köröket is közelről érdeklő jelentésről a következőkben tájékoztatott bennnünket dr. Pctrovics Brankó, a tőzsde főtitkára: A noviszadi tőzsde éves jelentése nemcsak a tőzsde múlt évi eseményeivel foglalkozik, de kiterjeszkedik az elmúlt esztendő minden közgazdasági jelenségére és visszapillant az 1935. évi közgazdasági helyzetre is. A noviszadi tőzsdetanács abban meggyőződésben volt, hogy a már 1923 óta tartó és hatását erősen éreztető gazdasági válság 1925-hen enyhülni fog, de ebben a hitében csalatkozott. Amíg I92á-ban és 1924-ben csak kereskedelmi és ipari válságról volt szó, 1925 második telében az országunkban legfontosabb gazdasági ágban: a mezőgazdaságban oly nagymérvű válság állott be, hogy ennek súlyos hatását nemcsak* a mezőgazdaság, de az export is megsínylette. A mezőgazdasági válságot és a mezőgazdasággal összefüggő gabonakereskedelem krízisét és tájékozatlanságát főleg két körülmény idézte elő: elsősorban a római nemzetközi mezőgazdasági megfigyelő állomásnak az a jelentése, hogy Oroszország 1925. évi termése elérté a békebeli hozadékot és Oroszország ennek folytán terményfeleslegeivel el akarja árasztani egész Európát és teszi ezt az európai áraknál olcsóbb árakon. Ugyancsak a római megfigyelőállomás azt is jelentette, hogy az európai fogyasztó államok az eddigieknél sokkal nagyobb területeket vetettek be és így behozatalra nem lesz olyan nagy szükség. Ez volt a második oka az európai mezőgazdaság félrevezetésének. Kitűnt azonban, hogy az oroszországi békebeli színvonalon álló mamuttermés TŐI szóló hírek éppoly valótlanok, mint a fogyasztó államok feltűnőbb túltermelése. Ezeket a híreket az orosz szovjetkormány cservonecekkei jól megfizetett ügynökei és sajtója ' utján kürtölte világgá, hogy az európai termények árát lenyomja és az így leszorított ára kon piacra kerülő terményeket a maga szükséglete számára összevásárolhassa. A helyzet felismerése azonban már későn történt és igy a jugoszláv mezőgazdaságon sem lehetett már seg'eni, mert amikor gazdáink annak tudatára ébredtek, hogy a legnagyobbstilü blöf áldozatai lettek, terményeik nagy részét már olcsó árakon elkótyavetyélték. Az orosz trükk azonban nemcsak a mezőgazdaságot sodorta nehezen helyrehozható válságba, de a gabonakereskedelmet is megrázkódtatta, ami a tömeges bukásokban jutott kifejezésre. A helyzetet végül a dinár erős ártolyamemelkedése is súlyosbította, mert a dinár belső vásárlóereje nem állott arányban valutánk külföldi árfolyamaival. Mindezeknél fogva az 1925. esztendő ag általános válság éve volt. Közgazdasági köreink látva a válságot, más módon akartak segíteni és igy többek közt követelték a közlekedési eszközök tarifáinak leszállítását és a súlyos adóterhek enyhítését. Mindezekből a követelésekből azonban mindezidáig egy sem valósult meg. Érthető, hogy mindezek a körülmények döntő hatással voltak kereskedelmünkre, ami annál nagyobb gondot akozott közgazdasági köreinknek, mert a helyzet javulását nagyrészt khávező kivitelünktől remélték. A felsorolt bén1** körülmények dacá' ra Jugoszlávia kivitele 1925-ben elég kedvező volt. Jugoszlávia 1925-ben 5.904.500.000 dinár értékű terményt vitt ki. A legnagyobb exportcikk ez évben 's a tengeri volt, amelyből 101.127 vagon 2.055.661.520 dinár értékben került kivitelre. Búzából 16.995 vagont 501.464.624 dinár értékben, a többi gabonanemüből 3575 vagont 80.974.076 dinár értékben vjttünk ki. Feltűnő, hogy a többi exportcikkhez viszonyítva lisztben igái kicsi exportunk volt. Egészben 3775 vagon 198.078.806 dinár értékben került külföldre. Ha tekintetbe vesszük, hogy Jugoszláviának olyan kiterjedésű malomipara van, amely a hazai termés nyolcvan százalékát képes feldolgozni, érthetetlen, hogy miért nem használjuk ki malomiparunk egész kapacitását, annál is inkább, mert ez nemzetgazdasági szempontból nagy hasznot -jelentene állatnunknak, netr. is szólva azokról az előnyökről, amelyek szociális szempontokból jönnének tekintetbe. Az 1925. év kiviteli kereskedelmünk számára uj orientációt jelentett, amely exportkereskcdelmiink figyelmét nagy mértékben felkeltette. Mezőgazdasági terményeink számára megnyílt: fímila és kivitelünk fele Brailán át került a világpiacra. Ami. a noviszadi tőzsde forgalmát illeti. 1925-ben mindennek dacára 15.400 vagonnal nagyobb forgalma volt, mint az előző évben. A forgalom nagyságát tekintve, nálunk is a tengeri állt első helyen. 77.097 vagon tengerit kötöttek, búzában 4852 vagont, lisztben 1321. vagont, míg a többi terményben 229 vagont és 91 kilót. Tőzsdénk múlt évi összforgalma 23.500 vagon és 41 kiló volt. A tőzsdetanács működése nem szorítkozott kizárólag a tőzsdeügyekre, hanem kiterjedt mindazokra a közgazdasági mozgalmakra, amelyek a közgazdasági helyzet megjavítását célozták. és gyorsvonatok bármely osztályán. Ezen engedmények élvezéséhez szükséges igazolványokat e hó végén for rajomba hozzák. A kiállítás tartama alatt különféle sport- és más ünnepélyek esznek. A kiállításra szóló jelentkezés íatárideje e hó 31-ike. A jugoszláv—magyar tárgyalások. A jugoszláv—magyar kereskedelmi tárgyalásokat csütörtökön folytatták és befejezték a kereskedelmi szerződés ál talános részének harmadik olvasását. A legtöbb pontra nézve teljes a megegyezés, csupán egyes pontokra vonatkozólag éltek fenntartással a delegátusok. A magyar lapo kszerint a magyar gazdasági körök fürgetik ama konvenció #láírását, amelyek a két ország közti függő pénzügyi viszonyokat szabályozzák. A Bdcsm.egyei Napló beogradi munka társa illetékes helyen azt a felvilágosítást nyerte, hogy a konvenciók megkötése alkalmával magyar részről több olyan kívánság merült fel, amelyeket Jugoszlávia tcljesithetctlencknck tekintett-. — Árlejtés. Becskerekről jelentik: Tomasevác község elöljárósága május 21-én reggel kilenc órakor nyilvános szóbeli árlejtést tart egy ártézi kút fúrására. Aki az árlejtésen részt vesz, tartozik kétezer dinár bánatpénzt előzetesen letétbe helyezni. Az árlejtés közelebbi feltételei a tomaseváci községi jegyző szobájában megtudhatók. A voivodinai iparkiállitás. A noviszadi kiállítás rendezési munkálatai előrehaladott stádiumban vannak, a kiállítók rlzáma naponta emelkedik. Mindenfelől azok a kiállítók, akik az 1923-as első kiállításon resztvettek, most is törekednek a helyüket elfoglalni, amiből arra lehet következtetni, hogy a kiállítás mégis csak tekintélyes előnyt biztosit iparosainknak. Sok olyan iparos is óhajt kiállítani, akik a múltkori kiállításon nem tudtak vagy nem akartak résztvenni, úgyhogy a kiállítás nagyobb szabásúnak ígérkezik, mint az 1923-as volt Az ipar- és kereskedelmi minisztérium a kiállításra szubvenciót is nyújtott az iparosok iskolájának, hogy a kiállítás rendezéséből kifolyó kiadásokat abból fedezze. A közlekedésügyi minisztérium a kiállítóknak azt a kedvezményt nyújtotta, hogy áruikat ingyen szállíthatják vissza, a látogatók pedig ötvenszázalékos kedvezményt kaptak az összes személy-A PURIFIKATOR MÚLTJA Bradvarovics Mihajlo nyilatkozata Kaptuk a következő nyilatkozatot: Lapjuk május 13-iki számában a fenti cím alatt megjelent cikk személyem ellen néhány támadást tartalmaz. A cikk tendenciával íródott, de a névtelen levélíró csak azokat a dolgokat közölte, amelyekkel engem kompromittálni szándékozott, hogy ily módon lehetetlenné tegye, hogy tovább is publikáljam a szuboticai vasutigazgatósag egyes referenseinek különféle piszkos ügyeit. Az anonim Írónak és barátainak tudomására adom, hogy nem lesz sikerük, de az bizonyos, hogy közülük sokan a legközelebbi jövőben találkozni fognak a börtönnel. Az anonim író átlátszó célzattal bírálja az én hazafisúgom. Nem tudom, mit akart ezzel. Rész tvettem minden háborúban az 1912. évtől 1919-ig. Dicséretben részesültem a mi hadügyminisztéríumunk részéről és a francia kormány vitézsági HadikerćSTt-te 1 tüntetett ki. Tagja vagyok néhány kulturális és nacionális szervezetnek, ahol vezetőségi tisztséget töltök be. Érintett többek között valamilyen törvényszéki ügyet is. bár abban nincs döntés, azaz nincs olyan döntés, amilyent politikai ellenségeim akartak. Ez Is bizonyos személyek müve, akikről a közvélemény régen megalkotta Ítéletét. Nem tudok róla, hogy kitől kaptam ruhát, cipőt és »pertlrt«, ahogyan anonim írójuk mondja. Nem jutottam odáig, hogy engem mindenféle alakok ruházzanak fel. Noha szegény vagyok, sohaso jutott eszembe, hogy — mint valaki (mondjuk: mint az anonimus) — vagonárusításból. zsarolásokból, vesztegetésből gazdagodjam meg, hogy vadászterületet béreljek ötezer dinárért Somsicsevó mellett, hogy bőröket és fiákereket vásároljak, hogy kereskedjek, hogy metresszeket tartsak ki, stb., stb. és az sem, hogy' megrágalmazzak magyarokat és utána pénzért úgy tegyek, mintha védeném őket (ahogy az anonimus és kompániája csinálják). Sohasem dicsekedtem, hogy Miletics Krszta közlekedésügyi miniszter Tokonom, vagy komám, de az igaz, hogy Mileticcsei együtt voltam a szalonikii fronton, ugyanazon a parancsnokságon és hogy jó ismerősök és pártbeli barátok vagyunk. A becskereki cukorgyárba való automobilutazásról szóló mese teljesen ki van forgatva. Sohasem voltam a cukorgyárban, nem is ismerek ott senkit és annál kevésbé kaptam cukrot (cukrot a korrupciósok kaptak és kapnak), de igaz, hogy azzal az automobillal Gavanszki ur utazott, azután egy hónap múlva feljelentést tett, amelyben nem említette, hogy ő is autózott. Amikor ez később kitudódott és a vizsgálóközeg vádat emelt Gavanszki ellen hamis feljelentésért, a vizsgálat felső rendelet folytán azonnal megszűnt. Mint a beogradi »Balkán« munkatársa, én az igazat írtam meg és aki sértve, vagy rágalmazva érezte magát, annak a bírósághoz kellett volna fordulnia. Végül kijelentem, bogy ezeket a sorokat nem azért Írom, hogy válaszoljak az anonim írónak, hanem a közvéleményre való tekintettel, amely nem ismeri a dolgokat. Köszönetét mondva az előzékenységért, maradok tisztelettel Szubcrtica, 1926 május 13. Bradvarovics Mihajlo Rádió-műsor Szombaton, május 15-ikén (A város melletti szám a hullámhosszt jelenti) Becs (531—582.5): D. u. 4.15: Koncert. 8.15: Népszerű hangverseny, utána zene. Milánó (320): D. u. 4.30: Jazz-band. 9: Koncert. Barcelona (325): Este 7: Trió Rádió. 10. Quintett. 10.50: Dalok. 11.20: Quintett. Brünn (521): Este 7: Zenekari hangverseny. 9: Tánc-zene. London (365) — Daventry (1600): D. u. -5: Hangverseny. 10.45: Koncert. Prága (368): D. u. 4.30: Koncert. 8: Vidám-est. Róma (425): D. u. 5.40: Jazz-band. 8.40: Koncert. 10.30: Tánc-zene. München (845): D. u. 4: Koncert 8.10: Komikus opareeiőadás. 9.20: Katonazene. 10.45: Tánc-zene. Budapest (560): D. e. 9.30, 12 és d. u. 3: Hírek. 5: Kamarazene. 6: ElöadáA 6.30: Sacki-ciőadás. 7: Operaelőadás. 10: Cigányzene. Berlin (505—571—1300): D. u. 5.30: Koncert. 7.30: Operaelőadás. 10.30: Tánc-zene. KINTORNA • B« Kohn megy az uccán és egy ur a tolongásban rálép a lábára. — Marha — mondja Kohn dühösen — s rögtön hozzáteszi: — Ne fáradjon a felelettel, mert én süket vagyok Két vigéc utazik együtt a vonaton és természetesen unatkoznak. Becskerek tájékán egyszerre csak meglátnak a robogó vonat mentén egy hatalmas báránycsordát. — 20, 30, 100, 500, 870, 1250, számol az egyik. — Mi az? — kérdi a másik elbámulva — hogy tudja maga ezt ilyen gyorsan összeszámolni? — Hát ez is valami? Egyszerűen megszámolom . a lábakat s elosztom őket néggyel. * \ Krausz ur végigdül a plüsdiványon a kaszinóban és igy szól a kártyapartnerjéhez: . ' — Te Béla este nyolckor okvetlenül felkelts ám! Miért kérdi csodálkozva a kibic. — Mert akkor haza kell mennem c|K* oilíaists« lS|OVISAD\ Csillárok, “ KR,PEIRA26rTÜ**Tungsram , izzólámpák |T 1 ■ 'il 1 , |[A[|. a raktáron lévő francia és más gyártmányú UZietem atneiyezem mindé* elfogadható áron kiárusítom-Miska Pančić Subotica, Húspiac
