Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)
1926-05-14 / 134. szám
12 OLDAL » ARA 17, Dlf'AR Poštarlna plaíena? 134. szám v fc-X&S Szubotíca, 1925 FENTEK maiin 14 eljelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben r _ Szerkesztőség*. Zmaj Jovin irg 3. szám (illinerva-palota) Telefor: Kiadéhivatal 8—58 Szerkesztősé? 5—10, 8-52 Előfizetési ár negyedévre 150 db. Kiadóhivatal: Snbotíca,Aleksandrova nl.l.fL3lbash paU;il A bezdáni olvas© AMg egy héttel ezelőtt adtunk arról hirt, hogy a belügyminiszter nem engedélyezte a bezdáni m«gyar olvasókör alapszabályait azzal az indokolással, hogy a.bezdáni magyarok olvashatnak a szerb csitaonicában is. Most jött a hir, hogy a román kormány még a leu romlása előtt harmincezer lei államsegélyt utalt ki az Erdélyi Magyar Ircüulmi Társaság támogatására. Állítsuk egyatás mellé a két tényt. Harmincezer lei nem nagy ősz" szeg. Nem lesz gazdag az, ak' kapja s nem lesz szegény az, aki adja. Harmincezer lei alig elegendő arra, hogy egyetlen magyar könyv megjelenését megkönynyitse. És mégis milyen sokat jelent, ha a román kormány adja az erdélyi magy tr irodalmi társaságnak. Türelmet és elfogulatlanságot, buzdítást és bátorítást jelent : kulturprogramot ad. Nem akarunk ildomtalanok lénni s a szerb demokrácia trad - dóinak letéteményesei elé a bukaresti péld a nem akarjuk utánzásra érdemes mintaként adljiíir tani. Bezdan nem a világ közepe, nem közepe még c ak a jugosz'áviai msgyars'g s/ük világának sem, a be d ini olvasókör dolga bizonyára nem áll am ügy. Nem függ tőié a kormány helyzete, a dinár kurzusa, a nemzeti megegyezés sorsa. Az ország politikusai közül sokar. bizonyára azt sem tudiák, hogy az országnak van B- d n községe is, S bizonyára senkisem tudja, hogy a bezdá i olvasókörnek mi yen kérése volt az ál amhatalomhoz. Apnái tisz-j t bban, annál - hamisithatatlanabbu! nyilatkozik az ilyen kis dől- j gokban is az dllamraison. Nem akarunk alkotmányra, tör-1 vényre, nemzetközi szerződésekre’ hivatkozni. Megtanultuk már, hogy a törvény végrehajtói „nemzeti munkájú ban" sokszor nem engedik magukat a törvény rendel kezeseivel zavartatni. Nem is kérünk most poliükai demokráciát, csak: kuHwd’nokráctál. Legyen szabad magyarul olvasni azoknak, akik nem tudnak más nyelven o! vnsni. A betű előtt — legyen mindenki egyenlő. A bezdáni olvasó sorsáért — minima non curat praetor — nen tehetjük felelőssé az ország sorsának intézőit. De az ország sorsának intézni felelőssé teheti i azokat, akik az ilyen intézkedéseket tanácsolj«’, javasolják, akik az ilyen intézkedéseket kieszközlik. Senki se tagadhatja immár, hogy a magyarság feníart“s nélkü i őszinteséggel, a békülékenvség szellemében keresi és kívánja i »zok támogató se ptsé'ét, akiknek ■ 'ezére bizta az ország .'többsége s a korona bi alma az állom ügyeinek közvetlen intézését. A ilyen kis dolgok nagy tanulságaival — mint amilyen a bezdáni j npgyer olvasókör működésének ! megtagadásához fűződik — sza- I bod-e az előrendelt közegeknek diszkreditálni a kormányzat szel emél s a kormányzók kijelentéseinek súlyát. A Vajdaság inkább lelkes és jöszándéku, mint hivatásos írói meg akarták alakítani a Vájd'sági Magyar írók Társaságát El is készítették az alapszabályokat, föl is terjesztették a kormányhoz j jóváhagyás végett. A kormány 1 azonban nem erősített* meg n? ! alapszabá’yokaf. Az Erdélyi Mi jgyar Irodalmi Társas g pfdig — I harmincezer lei államsegé yt kapott. Akkor azt hittük, nem szabad ’■agyarul irni. Most őzt kell hin>ünk, nem szabad magyarul ol vésni sem? Miért en *edi meg a ormány, miért engedik meg a körmónyznp rtok, miért engedi meg a kormányzópártok vajda- I sávi exponensei, hogy a gyorsan I általánosító rosszhiszeműség ázó j akaratukkal, az ő helyeslésükkel j vesse össze a be’d ni eset ta- 1 nulsngai*. Miért tü-ik me", hogy a kormány programnak s a kormányzópórt ok gondolkodásmódjának és érzésvilágának megnyi!atko7ását lássa a felületes Ítélkezés a bezdáni példában. A. '->ezdánj magyarok érdeke a Vajdaság békéjének, a vajdaságiak békéjének érdeke is s ehhez al hőkéhez politikai érdek, sőt politikusok érdeke is fiződik. Ne csukják hát he a bezdáni olvasókört, ne csukják be a közeledő béke előtt — az ajtót. A bezdáni olvasó ne csak olyan a/vasó legven, amin meg nem hullrratott kéréseinket, orvosoiat!«n sérelmeinket tudjuk elírnádkozt i. Pilsudszky csapatai véres harcok után csütörtök hajnalban bevonultak Varsóba A harcoknak több száz halottja van — A kormány beadta lemondását — A forradalmárok megszállták a középületeket forradalmárok Varsóból jelentik: Pilsudsky marsai csapatai kétórás kemény ütközet után csütörtökön hajnalban bevonultak Varsóba. A korniányhü csapatok a város utcáin ibarrikádokat emeltek és szembeszálltak a felkelőkkel, akik csak véres utcai harcok árán tudták a hivatalos épületeket elfoglalni. A forradalmárok először a belügyminisztériumot, aztán a miniszterelnökségi épületet szállták meg. A barrikátí-harc főleg a belügyminisztérium előtt követelt sok jA áldozatot, ahol több száz halottat hagytak vissza a kormány- j csapatok. Reggel nyolc órakor Pilsudsky csapatai a város összes középületeit megszállották. A kormány beadta lemondását és több miniszter elhagyta Varsói. Pilsudsky marsai a bevonulás után nyomban érintkezésbe lépett a köztársaság elnökével, akit felszólított, hogy uj kormányt nevezzen ki. proklamációt boesájtotíak ki. melyben bejelentik az államcsínyt és nyugalomra intik a lakosságot. A forradalmárok győzelme egyelőre még nem teljes, mert az ország déli városaiban a fegyveres erei I kitart Vitosék mellett. Varsóban jrendkívül nagy a pánik; a jobboldali j pártok vezetői közül sokan elmenekültek, miután attól tartanak, hogy I Pilsudsky marsai börtönbe veti ‘ őket. Az angol bányamunkások a szakszervezeti főtanács ellen Ä bányászok árulássá! vádolják a szakszervezeti vezetőket — A kormány megszüntette a kivéleies intézkedésekéi Megindult a munka Angliában Londonból jelentik: A szakszervezeti főtanács utasítását a legtöbb városban már végrehajtották. Londonban csütörtökön megindult a forgalom a földalatti és a helyi vasutakon. A fővonalakon egyelőre még állnak a vonatok, de a Vasiftigazgatóság hirdetménye szerint a pénteki napon a vonatok már rendesen közlekednek. A vidéki városokban csupán kisebb munkáskategőriák álltak munkába, a munkások zöme még nem teljesítette a főtanács utasításait. Azokban ,a városokban, ahol a radikális vezéreknek van befolyásuk, a munkások nem akarták a sztrájkot abbahagyni és azt hangoztatják, hogy a főtanács minden komolv garancia nélkül kapitulált. A munkásoknak ezt a hangulatát a bányászok vezetői. igyekeznek kihasználni a szakszervezetek mérsékeltebb vezetői ellen. A bányászok szakszervezete csütörtökön éles hangú nyilatkozatot adott ki, melyben azzal vádolja a főtanácsot, hogy elárulta a. munkásságot. A szakszervezetek vezetői attól tartanak, hoev a bányászok makacssága újból kritikus helyzetet teremt. A kormány megszüntette a statáriumot A kormány megszüntette az öszszes rendkívüli intézkedéseket, amelyeket a sztrájk1 alkalmából életbeléptetett, kivéve azokat, amelyek az ország szénszükségletének ellátását biztosítják. A király manifesztuma A királv manifesztumot intézett Anglia népéhez az általános sztrájk befejezése alkalmából, amely a következőképpen hangzik: — Az angol nép olyan időszak végére ért-ma, amely minden jó hazafit súlyos aggodalommal tölt el. Az általános sztrájk befejezésével igen fontos, hogy az egész angol nép összefogjon, hogy a sztrájk által okozott bajok jóvátehetők legyenek. A ránkváró feladatot csak úgy oldjuk meg, ha az ország minden jöérzésii polgára kiveszi. a részét a munkából. Komoly munkával ez a törekvés, ha nehezen is, de sikerülni fog. Felejtsük el azokat a keserűségeket, _ amelyeket az utolsó napok valamennyiünkből kiváltottak és gondoljunk elégtétellel arra, hogy a megpróbáltatás óráiban is úgyszólván az egész ország népe fegyelmezettségének adta kitűnő jelet. Működjünk össze valamennyien, hogy megteremtsük a békét
