Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)
1926-05-10 / 130. szám
4 oldal * Ara r/2 dinar Peitariss piaiéi«? PA Éb? W § - ä m Wi i XX¥I‘. évfolyam Szubotica, 1926 HEFFÖ mains 10. szám Legjeleaik míndee réggé!, -icne« uítáa és hétfő» déi&sss lelefor; Kiadófcjvaísi^ASjt-- Seer^eszioség 5—10, 8—S2 Előfizetési ár negyedévre 150 dia, •A'« Szerkesztősig: Zmaj Jcvia irg 3. szád (iiiijieiva-palöía) Kiadóhivatal: Sabctíea, Alaksaudrov j ul.í. (LslbasU-;i! s? ti »avidovics Ljuba a szuboticai demokraták nagygyűlésén Á demokratapári vezére kormánybnkást és választásokat jósol Demokrata politikusok a korrupcióról, a gazdasági helyzetről és a Vajda:ág bajairól A magyarokkal is szo’idaríiást akarunk teremteni — mondotta Davidovics A szuboticai városháza előtti téren vesurnap reggel már ki ere óra e ott összegyü'ekeztek a demokrata párt hívei, hogy részivé »yenek a n^pgyü'csen és meg hallgass»!; D v.dovic■> Lju a beszédéi. MiiUUogy azonban az idő e^nre fordu l, a gy ülés résztvevői a Lil a-mozi udvari p*tVillonjába vonultak, aho fél tsz órakor vette kezdetét a j yülés. A hal Itatósát.’ zsúfolásig betöltő te a pavillont és so ars kiszoru tak az udvarra es az uccara is.^ Udicki S vetozár, a szuboticai demokrata párt elnöke üdvözölte Davidovicsot és a megjelent képviselőket, maid Grál M lan, a szu boticai kerület nemzetgyülesi képviselője röv d bevezető beszédet mondott. Ezután D tvidovics Ljube emelkedett, szólásba, akit hatalmas éljenzéssel és tapss ti fogadtak. Davidovics több mint egy ra hosszat tartó beszédében a kővetkezőket mondotta : Davidovics Ljuba a kormány újabb válságáról —- A po itikai helyzet annyira ingatag és határozatlan, hogy nem volna meglepetés, ha a távíró most azt a Ivrt hozná Beogr dhól, h 'gy a kormány megbukott. U u novesnak rövid időn belül ez m r a harmadik kormánya s a eddigi kormányai alighogy megszülettek, már meghaltak, li.-ylátszik, ezzel a kormányával is így iesz. — A két kormánypárt nem úgy viselkedik egymással szembér, mint barátok és szövetségesek. Rodics lapja, a Dont cseppet sem dicséri Pasicsot, már nem irja, hogy ,imádkozni fogunk Pastes hosszú életeert", de a radikális — A válság egyik főoka az is, hogy Pastes ellene van minden olyan — akár rt d kálís — kormánynak is, amelynek élén n m ö áll. Paslcs csak addig igyekszik megóvni a radikális klub egységét, araig napirenden vannak azok az Interpellációk, amelyek Pasics fiát súlyosan érintik. — Az ellenzék, valamint a radikális p;rt egy része és azt hi szem, a Radics-párt is azt követeik, hogy az ankétbizottság vizsgálja meg a Paslcs Reda elleni panamavádakat,. egy másik an'-élbizottság,pedig a többi korrupciós. ügyeket Pastes ezzel szemben azt akarja, hogy egy an-Samourrava is támadja Radicsot. Az 1 kormány, ame!y i yen két pártra támaszkodik, minden pillanatban megbukhat!!;. A kormányzópártcon belül is nagy káosz uralkodik Nicies nem fogja elfelejteni, hogy Radics őt zsebmetszőne! nevezte, de RadiGs is eszében tattj«, hogy Ni ics és Superina s válságos pi latiéiban,cserbenhagy ták. A radikáü < pártban p'dig három csoport van: P s;cs, liui nov'cs és Jovanovics Ljuba csoportja. j )venov'Cs Ljuba körül keli összegyűlni mindazoknak e radikálisoknak, akik a törvénytisztelet és a tisztességes emberek uralmát akarják. Pastes, a korasáay és a radikális-párt 1918. évtől a nmi napig felmerült ös zes korrupej s ügyek kivizsgálására. Mi az első javaslat me'lett vagyun , de nem fu unk r másik elől sem, még ha mindjárt a mi barátainkat is érintené, mert a demokrácia üldöz mindenkit, aki a törvények eilen cselekszik. Ha a korrupciós interpellációk elmúlnak. Pasics újra elkezdi a tisztogatási, mint Jovanovics Ljuba esetében, Egymásután e! fogja távolítani a radikális pártból Makszlmovicsot, Nincsleset, Uzinsov icsot — Pasićs munkatársainak száma egyre fogy, Jovanov'cs hívei egyre többen lesrnek és csak a? kétbízottságot küldjenek ki az országnak válik hasznára. A demokrata párt csak szabad választásokba« fog résztvemii meny vezeti, mint a legutóbbit, ha azt látjuk, hogy nem akarják tiszteletben tartani a népakaratot, ss demokralanárt megfontolás lárgvává fogja tenni, hogy egyáltalán résztvegven-e a választásofcoan. B s'éde további részében Ra dics Ltván e len tett néhány meg-A nemzeti kisebbségekről jegyzést D v'd- vies Lfubs. Rádiós István ellen — Ms a nagy ígéretek korét Ijük. Vannak pártok, amelyek ■okát Ígérnek, de semmit sem adnak. Mi ezt nem tesszük. A demokrácia nem d »megógia. Nem mondjuk, hogy nem keli adót fitétni, nem kell kotonáskodni. Az igazi demokrácia eiiléli a kétszínűséget és nem tesz úgy, mint egyes p \r ok, amelyek máskép beszélnek az ellenzéken és máslup cselekszenek a kormányon. Nem tesz my. mint azok, akik szabadságról beszélnek és megszavazzák a sajtószabadság elleni törvényt, szcciál s igazságról beszélnék és megszavazzák a mostani korcs rokkantiörvényt, a parasztok javát emlegetik és tíz hónt pi kormányzás alatt egyetlen törvényt sem hoznak a peresztok javára. — A demokrata párt az életet a polgárok egyenlőségének nagy elvére alapítja. Nem tesz különbséget vall s és nemzetiség szerint. Az egyenjogúságon ót akarj-" elérni az általános szolidaritást mert csak ezen az utón lehet az országban jólétet teremteni. A jugoszláv deuiokraíapárt ezt a szolidaritási a magyarokkal és németekkel is meg akarja teremteni, mert ők is a mi barátaink. miután ebbe az államba optáltak és teljesjogu álfampoh polgárokká kell Eenniük. — Szavunkat ed uk, hogy fisz telni fogjuk s békes^erz’d■■seket, aminthogy tiszteletben tartjuk az ország minden törvényét. Megegyezés és demokrácia A radikális egyezést bírálta ezután Davidovics, amelyr l meg iliapiíotta, hogy nem békés, hanem erőszakos megegyezés. Kijelentette, ho y Rád cs a Devidovics-korménnyal és a demokrata párttal szemben nem volt lojális, most pedig olyan megegyezési poétikát csinált, nmely semmi jót se hozott a népnek. Ezután így folytatta beszédét: — A bu'iyevácok körül harc foyik, hogy szerbek-e, vagy horvátci Ha Pasics ezt fogja látni, hogy a tervei nem sikerülnek, azon fo igyekezni, hogy kiírják a választásokat. Választások lesznek, ha nem vitatkoznak, a bunyevdcok a kenyérről beszélnek. A gazdasági ínség elviselhetetlenné válik. Nincs elég iskola, kórház és akadnak emberek, akik ilyen körülményei; közölt a Pantheon felel itásán örik a fejüket, amely milliókba fog kerülni. A nincstelenekké! nem törőd lek és a dobrovoljácoktól is elveszik már a földet. Pasics, aki Korfu szigetén amellett volt, hogy minden harcos kapjon földet, megfeledkezett az Ígéretről, de az agrárminiszter neki százötven hektárnyi földet adott. s , — A Vajdaság valamikor, gazdag volt s ma nehéz napokat él. A földmives olcsón adja el e termését és drágán keli beszereznie szükséglett cikkeit. Míg Rád Cs-párti^ meg- vannak nagyúri fiuk, okik milliókat keresnek és nem fizetnek jövedelmi adót, addig a kiskereskedők és iparosak kénytelenek eb dni utolsó holmijukat, hogy «dót fizethessenek. A? a bizonyos fiatalember csak egy kijáráson többet keresett, mint amennyi az egész Macsvának az adója. Csak a derrokréci-i adhatja az országiak a jogállam jellegét és rendezheti a súlyos gazdasági és pénzügyi viszonyokét. Harcba te-hát a demokráciáért! — fejezte be Davidovics beszédét. a bunyevdcok. Amíg ezek a névrő Szerb és magyar szónoklatok ma, vagy holnap, de nemsokára. Alikor azoüqn szabid választásoknak kell lenni, ho y az igazi népakarat jusson k fejesésre. Ha az uj választásokat olyan kor-Kamanudi Koszía volt pénz ügyminiszter beszélt ezután az ország pénzügyi helyzetéről, majd Selyerov Szlavkó délbánáti képviselő a Vajdaság problémáit fejtegette. Sürgette a községi vá iaszíusokaí és az adőegységesiíést. Pleszkovics Lukács magyar beszéd tt intézett a gyűléshez. Kijelentette, hogy azért lépett ki nyugalmából a politikai porondra, mert látta, hogy a magyarság keserű perceket él ét és nem várhatott tovább arra, hegy a magyar vezetők küzdeíembelép* lenek. A.ért állt D vidovics mellé, mert benne tálja a Kossu h-féie száll d ágeszme megtes'esüleséf, a Jus h Gyula és Mükics Simon jelleméi látja benne. Ezu'ón még Kujundzsics délszerbiai, Angyelinovics dalméciai, Jojics montenegrói képviselő be-
