Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-22 / 110. szám

4. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926 április 22, VASÁRNAPI 1UNKASZÜNET Bácsmegye főispánja megküldotte rendeletét a helyi hatóságoknak Bácsmegye főispáni hivatala most küldte meg a íioviszadí rendőrségnek a vasárnapi munkaszünet szabályozása tárgyában kiadott rendeletét. Eszerint a bácsmegyei íőispánság egész területén az összes ipari, gyáripari, kereskedelmi, közlekedési, bánya- és ehhez hasonló vállalatok és üzletek vasárnap egész napon zárva tartandók. Kivételesen nincs munkaszünet a pra­voszláv karácsony és uj év előtti utolsó vasárnap, továbbá ott, ahol az országos vásárt vasárnap tartják, vásár vasárnapján. Ez a rendelkezés nem vonatkozik kávéházakra, vendéglőkre, szállodákra, cukrászdákra — ahol csak cukrász sü­teményeket és ehhez hasonló .cikkeket árulnak — , ,boza.‘ ‘-kereskedésekre, bor-, pálinka- és likörkimérésekre — amelyek kizárólag alkoholtartalmú italok eláru­­sitásával foglalkoznak — fényképészeti műtermekre,- temetkezési, vállalatokra, hajó ki- és berakodó vállalatokra, ame­lyek egész nap nyitva tarthatják üzemü­ket és ott személyzetüket dolgoztathatják. Péküzletek, ha ott csak péksütemé­nyeket árulnák, hentesek, mészárosok, tejkereskedések, fodrászok, virágkeres­kedések, dohányárudák — de csak ha kizárólag dohányjövedéki cikkeket áru­sítanak — élelmiszerkereskedések — amelyekben csak élelmiszerek: friss gyümölcs és friss főzelék kerül eladásra >— továbbá kereskedések, ahol friss húst, vágott marhát, friss halat, vadat, tojást, tejet, vajat, túrót, szalonnát, kolbászt és ehhez hasonló cikkeket, árusítanak, továbbá kizárólag ujságárusitással fog­lalkozó üzemek vasárnaponkint délig tarthatnak nyitva. Azok az üzemek, amelyek az emlí­tetteken kívül mást is árulnak, vasárnap nem tarthatják üzleteiket nyitva. Ez a rendelet vonatkozik a sátrakban és mozgó bódékban elhelyezett cikkekre is és ha ezek olyan cikkek eladásával foo^alko-nak, amelyeknek árusítása egész Egy kritikus albumából Irta: Baedeker Mi a történetírás? Egy sorozata a hamis ítéleteknek; egy párttrat tele önkényes állításokkal; egy meséskönyv tele borzalmas esemé­nyekkel; egy vitairat csupa rabuliszti­­kával; egy jegyzőkönyv, amely nincs 'hitelesítve; egy rémregény, amelyből hiányzik a költői igazságszolgáltatás. # Gondolkodó ember a történelemből jobban tanulhatja meg a jövőt, mint a múltat. Mert adatai a múltra vonatko­zólag lehetnek tévesek, sőt hamisak, de a tanulság, amely belőlük a jövőre le­vonható, csalhatatlan. A mese egy garantirozatlan történet. ’A Történet egy garantált mese. ' # Nem baj, ha a történetiró egyszers­mind költő. Azzal a munkája nem lesz kevésbbé igaz, de érdekesebb lesz. S az se baj, sőt szerencse, ha a regényíró egyszersmind történész — a müve en­nek folytán nem lesz kevésbbé költői, de valószínűbb lesz. (Az előbbire példa Thierry, az utóbbira Konrad Ferdinand Meyer.) Nincs az az érdekfeszitő regény, amely olyan érdekes, mint a történet, ha az ember olvasni' tudja. # Tisza István haláláról mondotta' va­laki: — Megölték, mert nem ismerték s mert nem értették. S ez nem az első kivégzés volt, amely ebből az okból történt. A forradalmak rendesen elteszik láb alól azokat, aki­­kei nem értenek. S a történelem némely. nap meg van engedve, úgy ezek is vasárnap egész nap nyitva tarthatók, ellenkező esetben sátraikat vasárnap fel sem ámíthatják és mozgó bódéjukkal nem jöhetnek az uccára. Az eddig vasárnapokra kitűzött piacok ezentúl vasárnap nem tarthatók meg és az ekép elmaradt piacok időpontját a helyi hatóságok állapítják meg. A rendelet ellen vétők 50—3000 dinárig és egy hónapig terjedő elzárás­sal büntethetők. Véreskezii rendőrök. jegyző volt, most négyen vannak alkal­mazva és a jegyző legújabban titkárnőt is szerződtetett, még pedig a saját sógornőjét. Bácsnovoszeló német lakossága most a németpárti képviselői klubot kéri fel, hogy vezesse a község küldöttségét a belügyminiszterhez, akit arra kérnek, hogy vessen véget a tűrhetetlen hely­zetnek. Bácsnovoszelón a rendőrök súlyosan bántalmaztak egy gazdit és egy újoncot A délbácskai Bácsnovoszeló községben a múlt héten két rendőr éjjel megtá­madta Gutk Antal bácsnovoszelói újon­cot és előbb puskatussa!, majd bajonet­­ta! úgy összeverték és megsebesítették, hogy Guth azóta ágyban fekvő súlyos beteg. Guthnak az elmúlt napokban kellett volna Szomborba katonai szol­gálatra bevonulnia, de a rendőrök úgy megverték, hogy képtelen volt eleget tenni katonai kötelezettségének, kezelő­orvosa megállapította, hogy Guth álla­pota annyira súlyos, hogy hosszabb ideig tartó orvosi kézelésre van szük­sége. Guth az orvosi bizonyitványt be­­küldötte a szombori katonai parancs­noksághoz, mely a saját hatáskörében is megindította a vizsgálatot a tényállás megállapítására. A rendőri brutalitás vasárnap este fél kilenc órakor megismétlődött. Negele Mátyás bácsnovoszelói tekin­télyes gazdát két rendőr megtámadta és szuronyokkal fején súlyosan megse­besítette. Negele állitása szerint a két támadója: Morocsvacsics Brankó rendőr­vezető és Berzenkovics Stipó községi rendőr. Negele a támadás óta súlyos betegen ágyban fekvő betég. Hozzátar­tozói a két rendőr ellen a noviszadi ügyészségen megtették a büntető fel­jelentést. A bácsnovoszelói hasonló panaszok nem uj keletűek. Amióta egy Hristics Pe­­tar nevű ember telepedett meg Bács­novoszelón, aki egy községbeli korcs­­márosné leányát vette el, felbomlott a község nyugalma. Az ő nyughatatlan­­sága okozta, hogy az utóbbi néhányév alatt a község nyolc bíróidnak kedett a helyét elhagynia. De Hristics nem elégedett meg a községi bírák folytonos leváltásával, ha­nem agitációjának tudható be az is, hogy aránylag rövid idő alatt a köz­ségnek bár harmadik jegyzője van. A jelenlegi jegyző : Berzenkovics Pe­­tar ellen is sok panasz gyülemlett fel, úgy hogy a község békés német lakos­sága megbolygatott nyugalma érdeké­ben már küldöttségileg is eljárt Alek­­szijevics Mitánál, a BBB. osztályfőnöké­né1, aki a panaszok megvizsgálására utasítást adott a megyének, ahonnan Bojkics vármegyei főjegyző és Czoczek vármegyei számvevő ezévi január 11-én kiszállt Bácspelrovoszeíón és a helyszí­nen megvizsgálták a felmerült panaszo­kat. A bizottság ezalkalommal a községi könyveket is megvizsgálta és a tapasz­taltakról terjedelmes jegyzőkönyvet vett fel. A bizottság egész sor tanút hall­gatott ki, akik közül többen jegyző­könyvbe mondták, hogy a jegyző a leg­nagyobb adófizetőket a községházáról kikergette és huszonöt botütéssel fenye­gette meg őket. A község lakossága sérelmezi azt is, hogy a jegyző a községi képviselőtes­tület tudta és hozzájárulása nélkül 1925-ben 1600 százalékos és 1926-ban 1800 százalékos községi pótadót szede­tett be és dacára a horribilis községi pótadónak, ugyancsak önkényüen 45.000 dináros kölcsönt vett fel a község ré­szére, amely után a megengedettnél magasabb kamatot fizet. Amíg a háború végéig Bácsnovoszeló községben csak egy jegyző és egy al-A szuboticai munkásság megiiimepli május elsejét A munkásság nemzetközi ünnepét, május elsejét a szuboticai szerve­zett munkások is meg fogják ünne­pelni. A szuboticai szakszervezeti tanács határozata értelmében ebben az évben is általános munkaszünet lesz május 1. napján. A szakszervezeti tanács ezenkívül elhatározta, hogy május elsején dél­előtt gyűlést rendez, amelyet a: Munkás-Otthon udvarán fognál« megtartani. A gyűlésen beogradi és szubotilai szónokok fogják méltatni: aj ünnep jelentőségét. Elsült a puska A községi írnok halálos balesete Becskerekről jelentik: Halálos sze­rencsétlenség törte’nt kedden délután Szakula bánáti községben. A véletle­nül elsült vadászfegyver megölte Ko­­vocsics Dusán községi írnokot. Kovacsics Dusán Simon József postamesterrel ki akart kocsizni a község határába, hogy megnézze, mi­lyen a vetés. Amikor fel akartak szállni a községháza előtt várakozó kocsira, Kovacsics véletlenül a kezé­ben lévő vadászfegyverének a rava­szára lépett. A fegyver elsült és a golyó Kovacsics állán keresztül a szerencsétlen ember fejébe fúródott,' akinek szétroncsolta az agyvelejét és azonnali halálát okozta. forradalomról kénytelen följegyezni, hogy ha a mozgalom maga nem is. de egynémely akciója nemértésen vagy félreértésen alapult. * A gyermek a mesét úgy hallgatja és olvassa, mintha az dokumentumokkal és tanúvallomásokkal hitelesített történet tolna. Felnőtteknek nem ajánlhatom eléggé, hogy bizonyos históriai müve­ket (s főleg azokat, amelyeket pártem­berek írtak) Olybá vegyenek és akképp olvassanak, mintha azok mesék len­nének * Napoleon szerint: a véletlenség kor­mányozza a világot. Ha igazat mondott, akkor ő volt az emberiség, a világ és a világtörténet egyik legérdékesebb vé­letlene. S a legnagyobb s a legkorszak­alkotóbb véletlen ijyformán Krisztusnak a születése volt. # Nem ttMom, hogy fogja majd a his­tória és a későbbi nemzedékek szójá­rása enjjegetiii azt az időt, amely 1914 nyarán kezdődött és még nem ért vé­get. Nagy időiknek aligha fogják elke­resztelni s • szomorú napoknak se, mert ezek csak kevéssé jellemzők azokra az >>eredmények«-re, amelyeket ez idő­szaknak »köszönhetünk«. Inkább hi­szem, hogy a borzalmak korszakának. Ez legalább jellemző lesz. * Az u. n. világtörténetben kisebb he­lyet fog elfoglalni az 1914-ben kezdődött és 1918-ban be nem fejezett világháború mint az ember privátéletében. Itt olyan változásokat idézett elő, amelyhez ha­sonlókon még nem ment'keresztül az emberiség. Uj erkölcs és uj erkölcste­lenség támadt, uj irodalom, uj művé­szet, uj közönség és uj közgazdaság; uj nők termettek és uj férfiak, uj szen­vedelmek és uj gyűlöletek, uj szerel­mek és uj (közömbösségek, uj törvények és uj szokások, uj stílusok és uj menta­litások. Talán uj világ született meg. Nem tudjuk, mert az élő nemzedék so­hase ismeri a maga kora jelentőségét, amelyet vagy leértékel vagy túlbecsül mindig. Csak bizonyos időbeli távolság­ból fogja majd megállapíthatni az uj történetiró, hogy a világ mennyire lett uj. — anélkül, hogy jobbá wjhodhatott volna. A történelem úgy tapos keresztül em­bereken és nemzedékeken, mint ahogy az egyes ember gázolja le, a legtöbb­ször tudattalanul és majdnem mindig akaratlanul, a hangyákat s a még ezek­nél is kisebb élőlényeket. * Egyike a legjobb mondásoknak, ame­lyeket valaha leírtak, a Sieyés abbé hí­ressé lett ítélete Napóleonról. Napoleon est un hőmmé qui n'a point de vices inul.les. Valóban, az első francia csá­szár olyan ember volt, akinek nem vol­tak haszonnal nem járó bűnei. Ez a nagy férfiú tele veit oly hibákkal és szenvedelmekkel, amelyek mind hasz­nára voltak s az emelkedését szolgál­ták s így a bámulói szemében erényekké lettek. A Sieyés abbé kitűnő szeme és borotvaéles csfSér már a »hős« életében észrevette e kiváltságos halandó külö­nös lelkét, sajátságosait kegyetlen s ezért fölötte . imponáló jellemét, nem normális de igen rendszeres mentalitá­sát — Taine csak később, sok okmány­nak és egykorit följegyzésnek a konzul­tálása után, jutott hasonló következte­tésre. Tovább lehetne menni; ennek a hatalmas embernek talán nem volt egyetlen igazi jó tulajdonsága se. Ne hozzák föl a védelmére, hogy nígyon szerette a családját, .kiváltkép­pen az anyját meg a legfiatalabb és legszebb testvérhugát, a bájos Paulinát, mert a legnagyobb gonosztevő is sze­reti az anyját és kényezteti a kis húgát, ha. az kedves és csinos s a leglelketlenebb uzsorás és a legkönyörtelenebb árdrá­gító is szereti a családját, mert hiszen annak a kedvéért szedi a magas kama­tokat és csavarja föl a portékája árát.. —- Tehát —T— a (hatalmas 'becsvágya, a hősiességén és bátorságán kívül —• nem igen voltak jó tulajdonságai. Ellenben rosszak voltak benne s olyanok és oly. mértékben, hogy mindegyik hasznára vált a bámulatos karrierjében, szédítő és páratlan föimagasztalódásában. De most nem Napóleonról akarok beszélni, akiről már éppen eleget Írtak, hanem, az emberről általában, akiről még ugyancsak keveset mondtak... (Ho­gyan, hát az a sok könyv az emberről kévé'»? Bizony, édeskevés, ha meggon­doljuk, hogy az »egy« Napóleonról száz év óta 'többet hordtak össze, adatot, jellemzést és dicsőítést, mint az össz­­embcriségröl ugyanezen idő alatt.) Más halandóknak is szerencséjük, ha olyan hibáik, szenvedelmeik és hajlamaik van­nak, amelyek nem fölöslegesek és eré­nyekként festenek s nincsenek megter­helve olyan erényekkel, amelyek a bed-, dogulásukat nehezítik s az érvényesü­lésük elé akadályokat gördítenek. S mindig gyaníts egy kicsit az olyan »be­érkezett«, aki »sokra vitte« s karrierjé-­­nek a merész ívelésével jutott hattal-' más pozícióba — gyanús, mert Sieyés' abbé és a hozzája hasonló világostedü gondolkodók könnyen állíthatják róla, hogy nem a fölösleges erényeivel, hanem a célszerű és hasznos hibái által lett naggyá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom