Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)
1926-04-22 / 110. szám
4. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926 április 22, VASÁRNAPI 1UNKASZÜNET Bácsmegye főispánja megküldotte rendeletét a helyi hatóságoknak Bácsmegye főispáni hivatala most küldte meg a íioviszadí rendőrségnek a vasárnapi munkaszünet szabályozása tárgyában kiadott rendeletét. Eszerint a bácsmegyei íőispánság egész területén az összes ipari, gyáripari, kereskedelmi, közlekedési, bánya- és ehhez hasonló vállalatok és üzletek vasárnap egész napon zárva tartandók. Kivételesen nincs munkaszünet a pravoszláv karácsony és uj év előtti utolsó vasárnap, továbbá ott, ahol az országos vásárt vasárnap tartják, vásár vasárnapján. Ez a rendelkezés nem vonatkozik kávéházakra, vendéglőkre, szállodákra, cukrászdákra — ahol csak cukrász süteményeket és ehhez hasonló .cikkeket árulnak — , ,boza.‘ ‘-kereskedésekre, bor-, pálinka- és likörkimérésekre — amelyek kizárólag alkoholtartalmú italok elárusitásával foglalkoznak — fényképészeti műtermekre,- temetkezési, vállalatokra, hajó ki- és berakodó vállalatokra, amelyek egész nap nyitva tarthatják üzemüket és ott személyzetüket dolgoztathatják. Péküzletek, ha ott csak péksüteményeket árulnák, hentesek, mészárosok, tejkereskedések, fodrászok, virágkereskedések, dohányárudák — de csak ha kizárólag dohányjövedéki cikkeket árusítanak — élelmiszerkereskedések — amelyekben csak élelmiszerek: friss gyümölcs és friss főzelék kerül eladásra >— továbbá kereskedések, ahol friss húst, vágott marhát, friss halat, vadat, tojást, tejet, vajat, túrót, szalonnát, kolbászt és ehhez hasonló cikkeket, árusítanak, továbbá kizárólag ujságárusitással foglalkozó üzemek vasárnaponkint délig tarthatnak nyitva. Azok az üzemek, amelyek az említetteken kívül mást is árulnak, vasárnap nem tarthatják üzleteiket nyitva. Ez a rendelet vonatkozik a sátrakban és mozgó bódékban elhelyezett cikkekre is és ha ezek olyan cikkek eladásával foo^alko-nak, amelyeknek árusítása egész Egy kritikus albumából Irta: Baedeker Mi a történetírás? Egy sorozata a hamis ítéleteknek; egy párttrat tele önkényes állításokkal; egy meséskönyv tele borzalmas eseményekkel; egy vitairat csupa rabulisztikával; egy jegyzőkönyv, amely nincs 'hitelesítve; egy rémregény, amelyből hiányzik a költői igazságszolgáltatás. # Gondolkodó ember a történelemből jobban tanulhatja meg a jövőt, mint a múltat. Mert adatai a múltra vonatkozólag lehetnek tévesek, sőt hamisak, de a tanulság, amely belőlük a jövőre levonható, csalhatatlan. A mese egy garantirozatlan történet. ’A Történet egy garantált mese. ' # Nem baj, ha a történetiró egyszersmind költő. Azzal a munkája nem lesz kevésbbé igaz, de érdekesebb lesz. S az se baj, sőt szerencse, ha a regényíró egyszersmind történész — a müve ennek folytán nem lesz kevésbbé költői, de valószínűbb lesz. (Az előbbire példa Thierry, az utóbbira Konrad Ferdinand Meyer.) Nincs az az érdekfeszitő regény, amely olyan érdekes, mint a történet, ha az ember olvasni' tudja. # Tisza István haláláról mondotta' valaki: — Megölték, mert nem ismerték s mert nem értették. S ez nem az első kivégzés volt, amely ebből az okból történt. A forradalmak rendesen elteszik láb alól azokat, akikei nem értenek. S a történelem némely. nap meg van engedve, úgy ezek is vasárnap egész nap nyitva tarthatók, ellenkező esetben sátraikat vasárnap fel sem ámíthatják és mozgó bódéjukkal nem jöhetnek az uccára. Az eddig vasárnapokra kitűzött piacok ezentúl vasárnap nem tarthatók meg és az ekép elmaradt piacok időpontját a helyi hatóságok állapítják meg. A rendelet ellen vétők 50—3000 dinárig és egy hónapig terjedő elzárással büntethetők. Véreskezii rendőrök. jegyző volt, most négyen vannak alkalmazva és a jegyző legújabban titkárnőt is szerződtetett, még pedig a saját sógornőjét. Bácsnovoszeló német lakossága most a németpárti képviselői klubot kéri fel, hogy vezesse a község küldöttségét a belügyminiszterhez, akit arra kérnek, hogy vessen véget a tűrhetetlen helyzetnek. Bácsnovoszelón a rendőrök súlyosan bántalmaztak egy gazdit és egy újoncot A délbácskai Bácsnovoszeló községben a múlt héten két rendőr éjjel megtámadta Gutk Antal bácsnovoszelói újoncot és előbb puskatussa!, majd bajonetta! úgy összeverték és megsebesítették, hogy Guth azóta ágyban fekvő súlyos beteg. Guthnak az elmúlt napokban kellett volna Szomborba katonai szolgálatra bevonulnia, de a rendőrök úgy megverték, hogy képtelen volt eleget tenni katonai kötelezettségének, kezelőorvosa megállapította, hogy Guth állapota annyira súlyos, hogy hosszabb ideig tartó orvosi kézelésre van szüksége. Guth az orvosi bizonyitványt beküldötte a szombori katonai parancsnoksághoz, mely a saját hatáskörében is megindította a vizsgálatot a tényállás megállapítására. A rendőri brutalitás vasárnap este fél kilenc órakor megismétlődött. Negele Mátyás bácsnovoszelói tekintélyes gazdát két rendőr megtámadta és szuronyokkal fején súlyosan megsebesítette. Negele állitása szerint a két támadója: Morocsvacsics Brankó rendőrvezető és Berzenkovics Stipó községi rendőr. Negele a támadás óta súlyos betegen ágyban fekvő betég. Hozzátartozói a két rendőr ellen a noviszadi ügyészségen megtették a büntető feljelentést. A bácsnovoszelói hasonló panaszok nem uj keletűek. Amióta egy Hristics Petar nevű ember telepedett meg Bácsnovoszelón, aki egy községbeli korcsmárosné leányát vette el, felbomlott a község nyugalma. Az ő nyughatatlansága okozta, hogy az utóbbi néhányév alatt a község nyolc bíróidnak kedett a helyét elhagynia. De Hristics nem elégedett meg a községi bírák folytonos leváltásával, hanem agitációjának tudható be az is, hogy aránylag rövid idő alatt a községnek bár harmadik jegyzője van. A jelenlegi jegyző : Berzenkovics Petar ellen is sok panasz gyülemlett fel, úgy hogy a község békés német lakossága megbolygatott nyugalma érdekében már küldöttségileg is eljárt Alekszijevics Mitánál, a BBB. osztályfőnökéné1, aki a panaszok megvizsgálására utasítást adott a megyének, ahonnan Bojkics vármegyei főjegyző és Czoczek vármegyei számvevő ezévi január 11-én kiszállt Bácspelrovoszeíón és a helyszínen megvizsgálták a felmerült panaszokat. A bizottság ezalkalommal a községi könyveket is megvizsgálta és a tapasztaltakról terjedelmes jegyzőkönyvet vett fel. A bizottság egész sor tanút hallgatott ki, akik közül többen jegyzőkönyvbe mondták, hogy a jegyző a legnagyobb adófizetőket a községházáról kikergette és huszonöt botütéssel fenyegette meg őket. A község lakossága sérelmezi azt is, hogy a jegyző a községi képviselőtestület tudta és hozzájárulása nélkül 1925-ben 1600 százalékos és 1926-ban 1800 százalékos községi pótadót szedetett be és dacára a horribilis községi pótadónak, ugyancsak önkényüen 45.000 dináros kölcsönt vett fel a község részére, amely után a megengedettnél magasabb kamatot fizet. Amíg a háború végéig Bácsnovoszeló községben csak egy jegyző és egy al-A szuboticai munkásság megiiimepli május elsejét A munkásság nemzetközi ünnepét, május elsejét a szuboticai szervezett munkások is meg fogják ünnepelni. A szuboticai szakszervezeti tanács határozata értelmében ebben az évben is általános munkaszünet lesz május 1. napján. A szakszervezeti tanács ezenkívül elhatározta, hogy május elsején délelőtt gyűlést rendez, amelyet a: Munkás-Otthon udvarán fognál« megtartani. A gyűlésen beogradi és szubotilai szónokok fogják méltatni: aj ünnep jelentőségét. Elsült a puska A községi írnok halálos balesete Becskerekről jelentik: Halálos szerencsétlenség törte’nt kedden délután Szakula bánáti községben. A véletlenül elsült vadászfegyver megölte Kovocsics Dusán községi írnokot. Kovacsics Dusán Simon József postamesterrel ki akart kocsizni a község határába, hogy megnézze, milyen a vetés. Amikor fel akartak szállni a községháza előtt várakozó kocsira, Kovacsics véletlenül a kezében lévő vadászfegyverének a ravaszára lépett. A fegyver elsült és a golyó Kovacsics állán keresztül a szerencsétlen ember fejébe fúródott,' akinek szétroncsolta az agyvelejét és azonnali halálát okozta. forradalomról kénytelen följegyezni, hogy ha a mozgalom maga nem is. de egynémely akciója nemértésen vagy félreértésen alapult. * A gyermek a mesét úgy hallgatja és olvassa, mintha az dokumentumokkal és tanúvallomásokkal hitelesített történet tolna. Felnőtteknek nem ajánlhatom eléggé, hogy bizonyos históriai müveket (s főleg azokat, amelyeket pártemberek írtak) Olybá vegyenek és akképp olvassanak, mintha azok mesék lennének * Napoleon szerint: a véletlenség kormányozza a világot. Ha igazat mondott, akkor ő volt az emberiség, a világ és a világtörténet egyik legérdékesebb véletlene. S a legnagyobb s a legkorszakalkotóbb véletlen ijyformán Krisztusnak a születése volt. # Nem ttMom, hogy fogja majd a história és a későbbi nemzedékek szójárása enjjegetiii azt az időt, amely 1914 nyarán kezdődött és még nem ért véget. Nagy időiknek aligha fogják elkeresztelni s • szomorú napoknak se, mert ezek csak kevéssé jellemzők azokra az >>eredmények«-re, amelyeket ez időszaknak »köszönhetünk«. Inkább hiszem, hogy a borzalmak korszakának. Ez legalább jellemző lesz. * Az u. n. világtörténetben kisebb helyet fog elfoglalni az 1914-ben kezdődött és 1918-ban be nem fejezett világháború mint az ember privátéletében. Itt olyan változásokat idézett elő, amelyhez hasonlókon még nem ment'keresztül az emberiség. Uj erkölcs és uj erkölcstelenség támadt, uj irodalom, uj művészet, uj közönség és uj közgazdaság; uj nők termettek és uj férfiak, uj szenvedelmek és uj gyűlöletek, uj szerelmek és uj (közömbösségek, uj törvények és uj szokások, uj stílusok és uj mentalitások. Talán uj világ született meg. Nem tudjuk, mert az élő nemzedék sohase ismeri a maga kora jelentőségét, amelyet vagy leértékel vagy túlbecsül mindig. Csak bizonyos időbeli távolságból fogja majd megállapíthatni az uj történetiró, hogy a világ mennyire lett uj. — anélkül, hogy jobbá wjhodhatott volna. A történelem úgy tapos keresztül embereken és nemzedékeken, mint ahogy az egyes ember gázolja le, a legtöbbször tudattalanul és majdnem mindig akaratlanul, a hangyákat s a még ezeknél is kisebb élőlényeket. * Egyike a legjobb mondásoknak, amelyeket valaha leírtak, a Sieyés abbé híressé lett ítélete Napóleonról. Napoleon est un hőmmé qui n'a point de vices inul.les. Valóban, az első francia császár olyan ember volt, akinek nem voltak haszonnal nem járó bűnei. Ez a nagy férfiú tele veit oly hibákkal és szenvedelmekkel, amelyek mind hasznára voltak s az emelkedését szolgálták s így a bámulói szemében erényekké lettek. A Sieyés abbé kitűnő szeme és borotvaéles csfSér már a »hős« életében észrevette e kiváltságos halandó különös lelkét, sajátságosait kegyetlen s ezért fölötte . imponáló jellemét, nem normális de igen rendszeres mentalitását — Taine csak később, sok okmánynak és egykorit följegyzésnek a konzultálása után, jutott hasonló következtetésre. Tovább lehetne menni; ennek a hatalmas embernek talán nem volt egyetlen igazi jó tulajdonsága se. Ne hozzák föl a védelmére, hogy nígyon szerette a családját, .kiváltképpen az anyját meg a legfiatalabb és legszebb testvérhugát, a bájos Paulinát, mert a legnagyobb gonosztevő is szereti az anyját és kényezteti a kis húgát, ha. az kedves és csinos s a leglelketlenebb uzsorás és a legkönyörtelenebb árdrágító is szereti a családját, mert hiszen annak a kedvéért szedi a magas kamatokat és csavarja föl a portékája árát.. —- Tehát —T— a (hatalmas 'becsvágya, a hősiességén és bátorságán kívül —• nem igen voltak jó tulajdonságai. Ellenben rosszak voltak benne s olyanok és oly. mértékben, hogy mindegyik hasznára vált a bámulatos karrierjében, szédítő és páratlan föimagasztalódásában. De most nem Napóleonról akarok beszélni, akiről már éppen eleget Írtak, hanem, az emberről általában, akiről még ugyancsak keveset mondtak... (Hogyan, hát az a sok könyv az emberről kévé'»? Bizony, édeskevés, ha meggondoljuk, hogy az »egy« Napóleonról száz év óta 'többet hordtak össze, adatot, jellemzést és dicsőítést, mint az összembcriségröl ugyanezen idő alatt.) Más halandóknak is szerencséjük, ha olyan hibáik, szenvedelmeik és hajlamaik vannak, amelyek nem fölöslegesek és erényekként festenek s nincsenek megterhelve olyan erényekkel, amelyek a bed-, dogulásukat nehezítik s az érvényesülésük elé akadályokat gördítenek. S mindig gyaníts egy kicsit az olyan »beérkezett«, aki »sokra vitte« s karrierjé-nek a merész ívelésével jutott hattal-' más pozícióba — gyanús, mert Sieyés' abbé és a hozzája hasonló világostedü gondolkodók könnyen állíthatják róla, hogy nem a fölösleges erényeivel, hanem a célszerű és hasznos hibái által lett naggyá-
