Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-08 / 96. szám

6. oldal BÄCSMEGYE! NAPLÓ 1926 április 8. lefözni a főtt étéitől tartózkodó régi bicsérdistát, hogy őmég orthodoxabb, még kevesebbet eszik és igy még több reménye van, hogy életét az emberi kor úgynevezett legvégső határán tűi is sikerül meghosszabbítania. Temerinben is megjelent az első bi* csérdista. A lemerini apostol foglalko­zásra nézve kereskedő, élelmiszereket árul, azonban saját példájával mutatja meg, hogy ennivaló nélkül is meglehet élni. Tíz nap óta nem eszik mást, mint naponta egy fél almát és egy kis csésze forralatlan tejet. Ennek dacára kitünően érzi magát és a íiz nap alatt tizenkét kilót lefogyott. Most csodájára járnak a temeriniek és irigyük azok, akik kíi­­lömböző koplaló kúrákkal eddig ered­ménytelenül kísérleteztek. A lemenni bicsérdista azonban nem elégszik meg azzal, hogy étrendjét ilyen radikálisan megszorította. Azzal igyekszik híveket szerezni a biciérdizmusnak, hogy aki hosszú életű akar lenni a földön, annak a Jöleibe kell magát ásnia. Bicsérdy Béla állitóiagos levelét mutogatja, amelyben a mester közli híveivel, hogy a bicsérdi kúra ezzel az uj figurával kibővült. A temerini bicsérdista , csak a melegebb idők beálltát várja, akkor beássa magát a földbe. Most még hideg van s a bicsérdista koplal, de megfázni nem akar. Á Basic! taningyár beszünteti üzemét Ötezer munkás marad kenyér nélkül Zagrebból jelentik: Az ország egyik legnagyobb iparvállalatát, a nasici tanin­­gyárat az a veszély fenyegeti, hogy meg kel! szüntetni üzemét, ami által ötezer munkás marad kenyér nélkül. A vállala­tot fenyegető veszélyt a jelenlegi súlyos gazdasági helyzet idézte elő. A munká­sokat nem képesek fizetni és a vállalat igazgatóságának az az akciója, hogy le­szállítja a munkabéreket, meghiúsult. A vállalat igazgatósága és a munká­sok között már napokkal ezelőtt meg­indultak a tárgyalások. A gyár tiz szá­zalékkal akarta csökkenteni a munka­béreket amit a munkások elvileg el is fogadtak, azonban követelték, hogy az átlagos napibért huszonkét dinárban állapítsák meg. A vállalat igazgatósága ebbe nem volt hajlandó belemenni, úgy hogy a tárgyalások félbe is szakadtak és igy a gyár beszünteti üzemét. Nem hétfejü sárkány, hanem mocsárgáz Naftaforrások nyomára vezetet* egy boszniai falu babonás riadalma Szarajevóból jelentik: A boszniai Gracsanica környékének lakossága közt az utóbbi időben nagy riadalmat keltett egy különös természeti tünemény. A város közelében elterülő mocsarak felől éjszakánként furcsa bömbölés hallat­szott, amit nem tudtak mire magyarázni, s a babonás nép közt csakhamar az a hir terjedt el, hogy hétfejü sárkány rej­tőzik az ingoványbán. A hatóságok eleinte nem sokat törőd­tek a mendemondával, de végül is, mikor a nép izgalma nőltön-nőtt, elha­tározták, hogy megvizsgálják a jelenség okát. Szakértők megállapították, hogy a különös zajt nem sárkány, sem más szörnyeteg, hanem egy mocsárgázfajta erupciója okozta. Az egész mocsárvidé­ken, ahol számos sósforrás is fakad, nagymennyiségű metángáz van, amely­ből nagyértékü gazolint lehet előállítani. Még nagyobb értéket tulajdonítanak ennek a leletnek azért, mert a közelben naftaforrásokat sejtenek. A szakkörök­ben emlékeznek arra, hogy ezen a kör­nyéken már 1896-ban az osztrák ható­ságok naftát termeltek ki, de a forrá­sokat később elhanyagolták. Most moz­galmat szándékoznak inditani, hogy a kormány tegye lehetővé a nafta felku­tatását áa kitermelését. Vesztegetési botrány a német birodalmi Hatvan tisztviselőt letartóztattak Berlinből jelentik: Nagyarányú megvesztegetési botrány foglalkoztatja a német hatóságokat és a kőzvéle­­ményt. A birodalmi vasutak hatvan tisztviselőjét megvesztegetés miatt letartóztatták. A nyomozás már ed­dig is megállapította, hogy a bot­rányba a keleti vasutigazgalóság több magasrangu tisztviselője is bele van keverve. A visszaéléseket úgy követték el, hogy pályaudvari építkezéseknél vesz­­legeiés ellenében hamis számlákat és bérlistákat fogadtak el a vállal­kozóktól és ezáltal tizennyolc-húsz­millió arajtymárkával károsították meg az állampénztárt. A botrány hire nagy izgalmat és óriási konsternációt kelt egész Né­metországban. Készül a béke Abd el Krímmel A franciák és spanyolok megegyeztek a béke feltételeiben Párisból jelentik: Briand és Pam­iévé hosszas tanácskozást folytat­tak a marokkói helyzetről és meg­állapodtak abban, hogy békét kötnek Abd el Krímmel. Madridi jelentés szerint Primo de Rivera kijelentette, hogy a francia és a spanyol kormány egyetért a riiekkel kötendő bé­ke feltételeiben. Abd el Krim megbízottja Tarridban várja a francia és a spanyol kor­mány békefeltéteieit, amelyeket leg­közelebb terjesztenek elő. A „Magyar Szibéria“ bíróság A budapesti törvényszék elrendelte az internálótáborokban történt atrocitások bizonyítását ítélet a muzslai monsirepörhen A három fővádlót tat ot-ot évi fegyházra ítélték Becskerekről jelentik: A becskereki törvényszéken dr. Buntes ívó törvény­­széki elnök büntető'.anácsa szerdán dél. előtt hirdette ki az ítéletet a muzslai fosztogatók bűnügyében. A monstre-pör vádlottjai, mint már megírtuk, 1919-ben rablóbandát alakí­tottak és rengeteg lopást és vasúti vagonfosztogatást, követtek el. A törvényszék Horvát Pált, Gombos Íláno5t és Gyömbér Jánosáét öt-öt évi egyházra, Gyömbér Gyulát négy évi fegyházra, Rácz Istvánt három és fél évi fegyházra, Tápai Istvánt két és fél évi fegyházra, Tápai Mihályt egy évi bör­tönre, Pósa Mihályt egy évi börtönre, Kureinci illést egy évi börtönre ítélte el. Vass Julcsit, Táboros Andrást hét­hét havi, Terhes Andrást öt havi, Csorba Mihályt tíz havi börtönre, Dohor Feren­cet öt havi, Zombori Józsefet nyolc havi fogházra Ítélte a biróság. A törvényszék ezenkívül több vád­lottat pénzbüntetésre ítélt és a har­mincnégy vádlott közül tizenhármat felmentett. Makszimovics államügyész a bünteté­sek súlyosbításáért felebbezett. A föl­mentő ítéletben az ügyész megnyu­godott. Az elítéltek felebbezést jelentet­tek be. Budapestről jelentik: A húsvéti ünne­pek előtt a büntető törvényszék Publik­­tanácsa két napon keresztül tárgyalta azt a nagyszabású bűnügyet, amelynek vádlottjai Andorba Dezső, Heiter Mi­hály és Székely Béla magántisztviselők. Andorka két társával együtt esztendő­kön keresztül internálva volt. Kiszaba­dulása után hatalmas kötetnyi kéziratot gyűjtött egybe és dolgozott fel társai­nak segítségével Magyar Szibéria cím­mel. A múlt év nyarán Andorkáék, miután Magyarországon kiadót az Írásra nem kaptak, Bécsbe akarták kicsempészni a kézirat-köteget. Sopronban azonban le­foglalták a kéziratot, a három fiatalem­ber ellen az ügyészség nemzetgyalázás büntette címén eljárást indított. Mind­hármukat letartóztatták. Andorka még ma is a Markó-uccai fogház lakója. Az első tárgyaláson Andorka védője, dr. Kiss Jenő, olyan hatalmas bizonyí­tási anyagot terjesztett a biróság elé a kézirat állításainak bizonyítására, hogy óráikon keresztül tartott a bizonyítás előterjesztése. A törvényszék szerdán hirdette ki végzését a bizonyítás kérdé­sében, amelyet politikai körökben is élénk érdeklődéssel vártak. A bíróság elrendelte a valódiság bizo­nyítását elsősorban arra, hogy a haj­máskéri és zalaegerszegi internáló tábo­rokba nem a törvény, de az erősebb, a több puskával rendelkező hatalom röhö­gő cinizmusa, sokszor bosszn küldte az internáltakat a közigazgatási hatóságok közreműködésével. Kimondotta a törvényszék továbbá végzésében, hogy maga a belügyminisz­ter jelentette ki, hogy igen sok esetben a köteles gondosság és szabályszerűség nélkül hozták meg határozataikat a ha­tóságok az internálások kérdéseiben, feltevésekre alapított indokokkal okol­ták meg azokat. A törvényszék beszerzi a vádlottak által említett és az internáló táborokban elkövetett atrocitásokra, visszaélésekre vonatkozó összes iratokat. Nem rendeli el azonban a bizonyítást és ecélból Ná­­dóssy Imre volt országos főkapitány és az utódállamok diplomáciai képviselői­nek kihallgatását arra vonatkozóan, hogy idegen állampolgárokat is inter­náltak, mert a törvényszék szerint ez a valóságnak megfelel, a bizonyítás tehát! felesleges. j Arra nézve, hogy az internálótáborok pokoli tanyák voltak, hogy Szibéria volt az interndlótábor, akol ütötték-ver­­ték, éheztetiék az internáltakat, akik kutyalmson éltek, a Szemétdombról sze­degettek fel maguknak táplálékot és ha panaszkodni mertek, kikötötték, durván bántalmazták őket, hogy az első időben csoportos pusztulás, később lassú sorva­dás volt a cél, hogy sokakat lelketlen, kegyetlen bánásmóddal az őrületbe ker­gettek, ezekre vonatkozóan is elrendeli a biróság az igazság kiderítését. Erre a törvényszék százakra menő tamrkat hallgat iki. Arra nézve, hogy az internáló tábo­rokban a kikötés fegyelmi büntetés volt, a biróság nem engedi meg a bizonyí­tási, mert a törvényszék a fegyelmi szabályzatból és a belügyminiszter sza­vaiból úgy látja, hogy ez az állítás meg­felel a valóságnak, a bizonyítás tehát nem szükséges. Ami azt a vádat illeti, hogy az inter­náló táborokban gyanútlanul séjálókat lelőttek, egy gyermekét filrösztő édes­anyát egy őr agyonlőtt, a szökést hasz­nálták fel ürügyül a gyilkosságokra — erre vonatkozóan is elrendeli a biróság a valóság bizonyítását és beszerzi az összes áldozatok haláleseteiről felvett iratokat. Elrendeli a törvényszék a bizonyítást arra is, hogy egy tiszthelyettes rugdos­ta és leköpte az internált hallđiđt, ame-­­lyet a barakkba dobtak. Arra vonatkozóan, hogy a női becsü­let az internáló táborok őreinek és tiszt­jeinek szabad prédája volt. hogy a nő­ket szerencsétlenekké tették, szemérem­­érzetüket megcsnfoltúk. többeken erő­szakot követtek el, a biróság elrendeli a tüzetes bizonyítást. Végül elrendelte a törvényszék a bi­zonyítást arra nézve is, hogy a sanyar­gatásokon nem segített a felülvizsgálat, mert a kiküldött bizottságokat félreve­zették, hogy az egész szemfényvesztés volt, mert megtörtént, hogy holtakat helyeztek szabadlábra, a valóban sza­­badonbocsdtottakat pár nap múlva újra visszacipelték a táborba, hogy az ilyen bizottsági látogatásoknál az eszem- Iszom, a vadászat és mindenféle más szórakozás volt a fontos. A törvényszék végzése úgy jogász-, mint politikai körökben nagy feltűnést keltett. Semmi sem lehetetlen Amundsen nyilatkozata a sarkvidék felkutatásáról Rómából jelentik: Roald Amundsen kapitány, a világhírű sarkutazó, akinek legújabb expedíciója most indul el az északi sark felkutatására, elutazása előtt a következő nyilatkozatot tette: Az| Amundsen-Ellsworth északsarki expedíciójának az lesz a főcélja, hogy valamelyes világosságot vessen az ed­dig ki nem kutatott, nagy misztikus jég­területekre. De nem ismerjük azt az egymillió négyszögmérföldnyi fehér fol­tot, amely a tenger közepén van. Erősen bízunk abban, hogy át fogunk repülni ezen a területen. A repülés alatt tekintetünk állandóan kutatni fogja ezt a vigasztalan területet. Hangsúlyoznom kell, hogy a mi ex­pedíciónk földrajzi expedíció lesz. Min­denekelőtt szárazföldre vadászunk s azt a darab földet akarjuk fölfedezni, amely oázisként terül el egyik sivatagban. S ha megjesipjük ezt a földet, akkor en­nek nagyobb értéke lesz, mint a föld­golyó bármelyik részének. A legizolál­­tabb földrészen emberi faj bázisa lesz ez a szárazföld. A Jeges-tengerben ugyanis lehet egy sziget — igen nagy sziget — amelyen a hőmérséklet lehetővé teszi az emberi életet. Ezt a szigetet nem érte el eddig az ember. Gondoljak csak el: hirtelen embereket pillantunk meg a léghajókról! Azt hi­szem, először meg kellene csipni a ka­runkat: ébren vagyunk-e s nem álmo­dunk? Mégis — nem lehetetlen. Semmi sem lehetetlen. Ha felkutatjuk a sark­vidékeket, nemsokára a földön nem lesz olyan terület, amely ismeretlen lennem Örülök, hogy nem később születtem, mert akkor már csak a Hold felkutatá­sa állott volna rendelkezésemre érde­mes feladatnak. E0SZEBB MO DELLKALAPOK S „VULKAN“ BRAJER és MÜLLERg NŐI KALAPOYÄRBAN 108779 SIS BOTIG A, halpiac!

Next

/
Oldalképek
Tartalom