Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)
1926-04-04 / 93. szám
2fí. rtlđaL RÄCSMEGYEI NAPLÖ 0RU051 DOLGOK 3FÜR; Dr (DUNK RRTRUR' Neuraszténia A hétköziupi siathßn már másszékrulSt hogy V emberek mindenféle sze szélyre, komisz’sáKra rámondják, hogy idegesség és minden második élőlényre rámondják, "fagy' ideges- Ha a dúsgazdag ember alamizsna nélkül, káromkodva'rugia }:i a.koldust, azt mondják rá; milyen, Ideges . . . fia a fjz&tédtéptelensé'z clot* állő kereskedő álmatlan, uyustálán ráfogják, hogy ideges, ' Ugyanezt mondják az izgatott férjre, aid a fele-, ségét Hiítíéásesen fogja, a nagyságos, asszonyra, aid goroiíibáskodik a frajleinnal, vagy a szakácsnővel: a szakácsnőre, aki a nagyságára kiabál; idegesnek mondják az adóbivatalnokot, a telefonos kisasszonyt, a kávéházi türelmetlen vendégei, a Érákéiért mindenkit aki ezen a bolond világon még él. Ma már. mindenki ideges. Még a doktorok is és közülök a legidegesebb az. — idegspecialista orvos, Es mert divatos az ideges: lég.- tie csodálkozzunk azon se, ha •a társaságbeli hölgy a szezon végén -ídegkimpriüíséc'- elmén megy- valamilyen . méregdrága fürdőhelyre. A valódi idegessé névé: neuraszténia és ezt élesen mez kell különböztetni a laikusok altul »megállapított« álidegességtől. A neuraszténia szülőktől örökölhető. igen gyakran előforduló idegbántalom. fi bajnál a családi térbeliség mindenkor 'kimutatható és úgy látszik'’az anya idegessége jelent nagyobb -veszélyt az utódra, de előfordul az is, hogy az apa kisfptu neuraszténiája hatványozott mértékben jeleuik meg az utódban. Megjelenését már n korai gyermekévekben látjuk. Idegbajokra hajlamos, terhelt gyermekeknél leginkább az iskola váltja ki a szunnyadó neuraszténiát. A kis gimnazista gyermek különcködő, nem olyan mint a többi, rendkívül szorgalmas,. tehetséges, de nem -aiz, idkolai tantárgyak érdeklik, hanem elvont, titokzatos, tiltott, misztikus dolgok. A koraérett gyermek szellemileg tulerőlteti magát, az iskolában nem tud figyelni, a tanár magyarázatait nem hallja, fantáziája másutt csapong. Fejfájásokról panaszkodik. Rövidesen embergyülölő lesz, elzárkózik barátaitól, lesütött szemekkel tár-kel. íélszegen válaszol a hozzáintézett kérdésekre, dadogni kezd, hol elpirul, hol meg sáppadt lesz és a szigorú fenyítékek után még makacsabbul elzárkózik mindenki elől. Gyermekkori neuraszténiánál látjuk az arc, a végtagok, a fej rángaiódzásaii. Elképzelhető ezek után. hogy az ilyen gyermek, törékeny. idegrendszerére milyen; üizuttus később az érettségi vizsga és a vizsga előtti »drukk«. A bajt csak fokozza a meg néni értő szülők és tanárok »üldözései Ez az tüdözé*. meg nem értés búskomorságba, öngyilkosságba kergethetik a serdülő ifjút A felnőttek lappangó neuraszténiájának kiváltása csaknem mindig külső behatásra történik. Leggyakrabban előforduló ilyen kiváltó ok. lelki megrázkódtatás a családban előforduló váratlan haláleset, vona'tszerepcsétlenség, vagyoni romlás. Előfordul az.isi hogy az egész család »ideges«, neuraszténiás és egyik a -másikat tartja »bolondnak«, mint aki mindennek az oka. Ilyenkor persze napirenden vannak a veszekedések: azon vitatkoznak, hogv ki a legidegesebb. A neuraszténiás ember, ha - csak teheti, minden csekélységgel orvoshoz szálad. A , korzón is kikéri orvosa véleményét Az orvosi rendelőbe egy csomó cédulával lön. mert az ilyen beteg panaszait pontosan, feljegyzi, hogy valahogy-ül ne felejtse. Minden bemondott panasz után halljuk a túlzó jelzőkét: őrülten, fái a fejem, irtózatos nyomási érzek a mellemben, úgy iái a gerincén». majdnem ketté törik, .rettenetesen fájnak 3y. arctanaim, tarthatatlan szívdobogást érzek és igy tovább pokolj, eh/iseibeicjten kinokró! beszél, amit »mis - ember -bizonyára* el se bírna«. Es mindezen kínok mellett az arcvonások nyugodtak, a 'fájdalmaknak látható uyo mdi nincsenek. Ha az ilyen ezer ouuaszszál telj beteg kétségbeesésében öngyilkosságot fcővai el, a boncolás alkalmával az összes belső szarvéit egészségesnek találiák a boncoló orvosok. A tieoraáztásiás earia.ev tehát (Jele»an ymaesfai. szenvedéssel, sncnzáoiólskalđe a PiCiSZokkoz MdrtyZlk ás qlac: a szervj elváltozás, megbetegedés. A bajt tehát a képzelő tehetség zavarai és a fokozott ingerlékenység jellemzik- Az ilyen neuraszténiás beteg a mellében érzett fájdalmakat gyógyíthatatlan tüdővésznek érzi; a fej ebe u érzett nyomásra az a gondolata támad, hogy ez a megörüiés kezdete és‘. ha a has jobb oldalában érzi a fájdalmakat, sebészhez rohan és erőnek erejével ki operáltat ja a vakbelét. Ezek az u. n. hipochondriás tünetek, amik- néha az öngyilkosságba is kergethetik a beteget A ueurasztétiiások alaptermészetéhez tartozik az ingerlékenység és’a- falérzékenység. Ezekből a tulajdonságokból nagy adag jut ki művészeknek. Íróknak, festőrnüvéözekaek. színészeknek és uiságlrólüiak. akik közül sokan éppen ezen beteges ’ ingerlékenységüknek köszönhetik hirtelen felfelé törő karrierjüket. Ilyenkor, aziután ember legyen az. aki az igazi' talentumot, zseniáíitást szigorúan el tudja különíteni a beteges érzékeuykedéstől. A neurasztéEiás beteg . külsőleg teljesen egészségednek látszik és bizony a társaséletet élő- neuraszténiásrql seukise gondolná, hogy micsoda fonák gondolatok bántják. A fess huszártisztet . -körülrajongják a nők. mialatt ő a legnagyobb »drukkban« vau, kényszerképzet kínozza, hogy;otthon elfelejtett cipőt húzni és most mezítláb kell táncolnia. A lábára nézni nem. mer, fél. hogy akkor minden kiderül. Önagysíágát zsúrra! kísérik kazla és a a kísérők csák .nem is sejtik, hogy a bájos, piros-pozsgás »egészséges« aszszonykát halálos félelem fogja el, valahányszor téren kell keresztül mennie. Jendrassikixlz le egyik betegének esetét. aki éveken keresztül abban áz aggodalomban élt. hogy egy sas elragadja és emiatt nem mert az uccára kimenni. A másik beteg égő gyufát, vagy cigarettát dobott, .ki a robogó vasúti kocsiból és hónapokig lelkiismeret furdalások gyötrik, hogy micsoda tűzvészt okozott a vasútvonal mellett. A kényszerképzeteket csaknem mindig félelemérzet követi. Látunk ideges betegeket, akik rettegnek a fertőző bajoktól és folyton »dezinficiálják« magukat és a lakásukat Az egyik beteg csak akkor tud elaludni, ha előzőleg átkutatja a hálószoba minden zegét-zugát. Jiosy nincs-e rabló elrejtőzve, a másik meg ha ágyba fekszik. úgy, érzi, hogy ez az utolsó éiszakája. Tapasztalás szerint a házasságon belül a puha. erélytelen, udvarias férj oldala mellett könnyen fejlődik ki az asszony neurnsztéu'áia és megfordítva: jólelkii. gyengéd feleség »becézgetése« édeskés modora csak szaporítja a neuraszténiára h?íjló férj panaszait. A neuraszténiás ember hajlik mindenféle szenvedélyre a morfinizmustól, alkoholizmustól kezdve egészen a nikotinizmusig. de csodálatosképpen éppen az ö soraiból kerülnek ki az ellenkező végleten állók is; a bicsérdisták. a növényevők. az uj .vallási szekták aiapitói, a bibliás emberek és az antialkoholisták is. Álmatlanságról panaszkodik az igazi neuraszténiás elég gyakran és persze maljdnem minden esetben az alvás jelentőségének túlbecsülése az »álmatlanság« okozója. Lényegében véve az ilyen beteg eleget alszik, de ment nyugtalanul alszik, sohase érzi magát reggel kialudva. Azt hiszi, hogy az álmatlanság következtében előbb-utóbb megtébolyodik, tönkre megy. Az ilyen beteg nappal 'sohasem álmos éis-mégis clvi-s-elhetetlennék minősiti álmatlanságát. Az is előfordul, hogy keresztülhorkolja az éjszakát, -de azt álmodja, hogy ébren van. Reggelre az ilyen neuraszténiás, álmatlan beteg -kimerültén, fáradtan ébred, még fáradtabb, mint mikor este lefeküdt. Mintha egész -éjié! utazott volna ülve, harmadosztályú, vasúti kupéban. Az ideges embert napközben állandóan hajtja, űzi valami belső, megmagyarázhatatlan nyugtalanság. .Alig, hogy leül, máris felugrik és megs-', rohan, mintha puskából lőnék volna ki. na meg siet, hamar üüxud és tía*'” meg szeretne -- leülni. Az ilyen beteg szenvedélye -a vándorlás. Egv hivatalban se brrja ki sokáig. A dolgát egyébként jól végzi, kétszerannyit dolgozik, mint más — éppen az, idegessége miatt — de ez csak fokozza az idegességét, amely viszont megint megduplázza a tevékenységét' is. A sexuális életnek — Jecdrassik szerint — vajmi kevés szerep jut a neuraszténia előidézésében. Szerinte a már «kész« neuraszténiás ember h-atlamoš bizonyos sexuális kilengésekre, mint amilyen a fetisUmus. homos-exuainás, onánia. mazohizmus. A neuraszténiás k-éu.vszerképzetek közé sorolhatjuk a kőrös féltékenységet is. Az ideges ember sokszor ártatlanul gyanúsítja meg feleségét, ezer patállát csap. ban cos íéífékenységi j eleneteket rendez, amikről az asszony azt hiszi, hogv a nagy szerelem természetes következményei. Az ilyen féltékeny férj rendszerint csak akkor »gyógyul« ki, amikor már az asszony igazán hűtlen lett hozzá. A gyakran előforduló neuraszténiás panaszok -közé tartoznak még a szervi elváltozás nélküli szívdobogás, a napokig. sőt hetekig tartó fejfájás, örökös k-rákogással járó garathurut, nátha, a nehéz légvételeket kisérő sóhajtozás. arcgrimaszok, villámszerű végtagrúngások, égési érzettel járó bőrviszketegségék és igy tovább. A neuraszténia testvére a hisztériának, de annak éppen az ellentéte. A hisztériás beteg nagyon könnyen s2Üg-; gerálható, rendkívül fél a mérgektől, ■ a haláltól, az operációtól; a «euraszténi-ásra nehezebben hat a szuggesztió, keresi a mérgeket, a veszedelmet akarata ellenére is. A hisztériánál látható elváltozások vannak, mint: görcsök, bénulások. izületi merevségeik. a neuraszténiáénál objektíve nem látunk semmit:, a beteg ai teljesen egészséges ember benyomását teszi -ránk. A hisztériásnak használ & sok orvosi kezelés, foglalkozás, a neuraszténiásna.k egyenesen ‘ártalmára van. A hisztériás utánozza a másik beteget, valósággal elkapja a másik hisztériás betegségét, a neu-raszténiás sohasem utánoz. . mindig »egyéni«, mindig »önmagát adja«, illetve szigorúan megmarad »családi specialitása« mellett. Erre -a legjobb példa az ideges anyával állandóan együtt élő neuraszténiás, bogaras vénkisasszony példája. A neuraszténia gyógykezelésénél döntő szerep jut az orvos személyének. Csak akkor van -kilátás a gyógyulásra, ha a beteg feltétlen megbízik orvosában,' aki nem neveti őt ki és akinek sikerül néha szép szóv-al is az ideges beteg lelkében fészkelő képzelt aggodalmakat eloszlatni. ,A betegség kezelése tüneti: le kell küzdenünk az álmatlanságot, segíteni í-cell a ’ fejfájáson, szívdobogáson, szóval sorjában meg kell Szüntetni a panaszokat. A gyomo-rbajnál fontos a~ nak megállapítása, hogy neuraszténiás alapon fejlődött-e ki. a gyomorbaj, avagy .a gyomorba] váltottá-e -ki a neuraszténiát. Helyezzünk mindig nagy súlyt a környezetváltozásra. Az ideges beteg állapota otthon nehezebben javul, mint idegenben esetleg szanatóriumban. A szanatóriumok közül válogassuk ki mindig az idegszanatóriumokat, ahol néha különös »bogaras« módszerekkel, diétákkal,, kúrákkal gyógyítják az idegbetegeket. A házi gyógykezelésnél legfontosabb tényezők: a reggelenkinti langyos vizes lemosás, félfürdő, masszás, tápláló diéta és a szabadtéri sportok. Végül még csak egyet! Bevallom, igazuk van azoknak’, akik azt állítják, hogy a napilapok orvosi közleményei bizonyos esetekben képzelt betegekké, hipochonderefcké tehetik a gyengébb idegzetű olvasókat, különösen akkor, ha a-z illetők .a cikkek ismeretterjesztő, oktató tendenciáját félreértik. Nos, jóleső örömmel állapítom meg. hogy ezúttal a neuraszténiáról Írott cikkem kivétel lesz. Jelen esetben az ellenkező Hatás várható! Ha a neuraszténiás beteg kellő figyelemmel olvasta végig cikkemet és észrevette a tükröt, amit eléje tartottam, hogy megismerje betegségét, önmagát, akkor ezekután. csakis mély megnyugvást kell éreznie. Mert jól jegyezzük, meg: senki és seaupl se bir olv erős szusjísszít' erővel, ojűnt a nyomtaton ista,. ~ . ÍPre április 4. elé állítja az iskola a gyermeket, amikor az írás, olvasás, számolás műveletébe ve-, zeti. De még nehezebb feladatokat ró az élet a ma emberére, úgy a szellemi, mint a testi munkásokra, sőt nőkre is, amikor osztozniok kell a férj, az apa, a testvér gondjaiban és részt keli venniök a mindennapi élet küzdelmeiben. Ezeknek a feladatoknak megfelelni csak az erő, egészség és numkakedv csorbítatlan birtokában lehet. Aki tehát meg akarja óvni egészségét, fokozni akarja testi és lelki erejét és teljesen fel akarja magát vértezni a létért való nehéz közdelemre, az egészítse ki mindennapi táplálékát a reggeli és uzsonns tejhez 2—3 kávéskanál ÖVOMALT1NEVal, mert az 0VOMMT Ténfál «•J’ŐSil'ríMifoS kis terjedelemben koncentráltan juttat a szervezetbe szénhydrátokat, fehérjéket, zsiroicat, tápsókat és az élet fentartásához nélkülözhetetlen vitaminokat. A szervezetnek nem csokoládéra, nem cukorkára, hanem olyan célszerű táplálékra van szüksége, mint az Ovomaltiae. Az OVÖMALTINE kellemes heti, jól emészthető', tökéletes tápszer. Ára dobozonkint 1850 dinár Kapható gyógyszertárakban, drogériákban fűszer- és csemegekereskedésekben. Mintát és ismertetést ingyen küld: dr. A, Wander d. d. Zagreb Jurjevska ul. 37 R. M. Rilke verseiből Arckép Hogy lemondó arcáról a sok nagy fájdalom ne hulljon el, az ernyedt szép vonásokat, mint büszke terhet hozza át tragédiákon, oly das csokorba kötve; néha róla iöldrelibben, mint egy tubarózsa égy-egy fáradt, elveszett mosoly. És ő lassan megy felette el, bágyatag két drága vak kezével mely már tudja, hogy semmit sem ér el. s költött szokat mondogat, lepel mindegyik csak. talmi sorsok orvé, melybe lelket leikéből lehel, oly hatalmas kínban elgyötörve, mint egy köbe zárt sikoly, kitörne — és magasraivelt álla tartja mind e szókat, hogy megint elejtse, mer.t komoly valóságához egy se mérhető, olv szent e szenvedés; mely egyetlen kincse lett. melyet mint egy urnát vett tel és tart magasra híre és a távol alkonyokba hajló ut lelett. Fcrdiíc{ia': FrarteS Zoltán.
