Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)
1926-04-30 / 118. szám
4. o’đal BACSMEGYEI NAPLfl 1926 április 30. CIRKUSZ Játék Apa, játszunk »miienneha« Játékot, kiabál a négyéves ilatn clalvás előtt A miienneha játék, amint neve Is mutatja, abból a felismerésből táplálkozik, liosy a dolgok vannak valahogy, még pedig bizonyos határozott jelleggel és sorrendben, amit nem igen lehet megváltoztatni — viszont van egy bizonyos dolog a világon s éppen a kisfiam koponyáján belül, ami független e törvényszerű egymásbatartozástól és szuverén módon, tetszése szerint válogatja össze a jelenség-elemeket A kisfiam örült nagyokat nevet, mint tulajdon közönsége ezen a játékon. Apa, mi lenne, ha az embernek csak egy füle volna a szája helyén és két szája a -füle helyén? Ezt mondja a kisfiam és a könnye csorog, úgy nevet a saját viccén. Apa, mi lenne, ha a békának szárnya voina ...és...és.,, (és már előre alig tud. beszélni neveltében, még mielőtt tudná,, bogy mit fog kitalálni) és kukorékálna ... (és kukorékol neveltében). Apa, mi lenne, ha a tűz vizes volna és a víztől meggyuladna a ház... Apa, mi lenne, ha állva aludnánk és fekve járnánk az uccán és két fejünk volna és a kezünkön hordanánk a cipőt és a lámpa gummibói volna és... és... és... apa ... és mi Jennc... és mi leone, ha... és mi lenne, ha... és mi lenne, ha... a cukor... és a só., és apa ,.. és mi lenne... A kisfiam igy lassan álombaneveti magát, én pedig bután és tűnődve ülök az ágya szélén és irigyen nézem lehunyt szemét, nevető száját: nyilván azt álmodja, hogy a só édes és a cukor koserü. De honnan ez a kitörő boldogság? A játék igy, felnőtt fejjel, ostobának látszik. Viszont tagadhatatlan, hogy ezzel a mulatsággal indulunk neki az életnek és... a legboldogabb korszak, amire vágyva és fájva gondolunk viszsza, aminek visszaálmodására, visszacsinálására irányul minden ösztönös mozdulatunk, mikor a boldogságot keressük: éppen ennek a furcsa játéknak jegyében múlik el tőlünk. A gyermek első gondolata, közvetlenül azután, hogy megismerte a lovat és» madarat, az a képtelen szándék, hogy minden ok uélkül felcserélje az elemeket, amikből ló és madár fogalma alakult — szárnyas lovat kívánjon és négylábú madarat. Költészet forrása?!... a példa: szárnyas lóról lévén szó, csábitónak látszik, hogy megelégedjünk ennyivel. De ha egy kis szemlét tartunk a dolgok öszszeíüggése rendjén, kiderül, hogy ez a céltalan, játékos összekeverése a dolgoknak nem annyira a képzeletben lejátszódó költészeti alkotásra, mim inkább a valóságban lejátszódó tudományos kutatásra jellemző. Az ember szinte elszégyenli magát. És mégis — ugyan mi módon születtek meg a nagy felfedezések, nagy megismerések, világ dolgát, dolgok természetes fejlődését napok, órák alatt századokkal megelőző, elöreugró csodái az emberi ész és kéz »munkájának«? Bizony nincs másképpen, minthogy akadt néhány naiv gyermekszív, aki ezt a »miienneha« játékot nem volt hajlandó abbahagyni akkor se, mikor a természeti törvények kérlelhetetlen logikájának megismerése ráparancsolt szigorúan, hogy alkalmazkodjék és ne ábrándozzon. A nagy álmodok, nagy játékosok, kik céltalanul, puszta kíváncsiságból, valami szomjas áhitozásával a lehetetlennek, az összetartozó jelenségeket szétbontották és megpróbálták úgy összerakni, olyan sorrendben, ahogy a természetben nincsenek összerakva. Akik azt mondták — szép ez a sima egyenes lencseformára? És mi lenne, ha mágnesvason elektromosságot kergetnék keresztül? És mi lenne, ha nem volna levegő a bura alatt és áramot hajtanék bele? És mi lenne, ba a levegő olyan lenne, mint a viz és a viz, mint a levegő? És játszottak és megtréfálták a csodálkozó természetet és sokszor puskaport találtak, mikor az aranyat keresték és sokszor aranyat találtak a puskaporban. És mégis ők vitték és viszik előre a világot, ezek a valódi gyermekek, akik meg tudnak feledkezni önmagukról, ételről, italról a játék kedvéért — gyermekek és lángeszű tudósok — akikre, ha gondolok, az »ember« fogalom meghatározó jelzőiéként »homo sapiens«, »zoon politikon« és »homo faber« helyébe egy összeíogóbb, jellemzőbb és megkülőnböztetőbb jelző alkalmazását érzem szükségesnek: — játékos ember, homo ludens. ' vy, A hóhér halála Álarcos banditák meggyilkolták a kivégzésre utazó hóhért Nfwyorkbő! jelentik: Chikagóban szerdán vakmerő és szereplőinél fogva igen érdekes gyilkosság történt. Mosoiggin William hu zonhat éves hóhér két chikágói detektlvvel autón egy v déki városba ment, hoay ott egy kivégzést hajtson végre. Chlkágótól néhány kilométernyíre a hóhér autójával egy páncélos autó jött szembe, amelyről álarcos emberek ugrottak ie, feltartóztatták a hóhér autóját és több lövést teltek annak utasaira. Néhány perces revolverharc után úgy a hó hér, min’ a két detektív holtan maradtak az országúton, az álarcos banditák pedig elszáguldtak a páncélos autóval, A rendőrség azonnal erélyes nyomozást indított a különös gyilkosság ügyében. A nyomozás vezetőinek az a feltevésük, hogy Mosoiggin autójának soffőrje is összejátszott a banditákkal, amire abból követkéz tétnek, hogy a soffőrnek nem esett semmiféle bántódása. Valószínűnek tartják, hogy a hóh rí bosszúból ölték meg, mert ebben az évben már öt kivégzést hajtott végre. A szuboticai főispán vizsgálatot rendelt el a temetkezési és kiházasitási egyesületek elten A pénzügyi tanácsnok és a főszámvevő vizsgálják felüt a társaságok ügykezelését „ Szuboticán — mfnt ismeretes — gomba módra alakultak temetkezési és kiházasitási társulatok. Az utóbbi Időben egyre sűrűbben fordul elő, hogy a temetkezési és kiházasitási társaságok ellen saját tagjaik részéről a legsúlyosabb panaszok hangzottak el. A szuboticai járásbírósághoz tömegesen érkeztek a keresetek egyes társaságok ellen és a törvényszéken is ép most folyik eljárás egv kiházasitási egyesület ügyében. Értesülésünk szerint azonban nem csupán a járásbírósághoz és a törvényszékhez érkeztek panaszok. hanem Gyorgyevics Dragoszláv szuboticai főispánhoz is, aki a hozzá beérkezett panaszok alapján vizsgálatot rendelt el a városban működő temetkezési és kiházasitási egyesületek ellen. A vizsgálat megejtésével a főispán Kolakovics Daniló pénzügyi tanácsnokot és Szuvajdzslcs Sándor főszámvevőt bízta meg azzal, hogy a legrövidebb idő alatt terjesszék be hozzá jelentésüket a vizsgálat eredményéről. A moli rendőrök véresre vertek e$y fiatal cselédlányt A szentai foszolgabiró a rendőrvezetőt és három rendőrt e.bocsájtotta állásából Sántáról jelentik: Patócs Amália tizenhétrves molvölgyi lakos felje'entést tett a szentai fészo gabirós gon Magyarevies Vojin moli rendőrvezető és három rendőr ellen. A fp’jelcntésben a leány elmondotta, hogy Nagyabonyi György mo i korcsmaros, akinél mint bejáró volt alkalma» sban, azzal gyanúsította meg a mo'i rendőrségen, hogy két aranygyűrűt elopo't. A rendőrségtől másnap egy rendőr megjelent szülei lakásán és fe - zölitotta, hogy kövesse a laktanyába. Magvarevxs rendőrvezetőnek, aki kitiallgatta, kijelentette, hogy" a lopásban •emmi része nincs, egyálfa'án nem tudja, hova lettek az aranygyűrűk. — Majd vallasz te — mordu't rá a rendőrvezető. A következő pillanatban Magyarevics narancsára bá-om rend"r: Sípos Béla, Matics Mi'enko és Vidovieki Milenko rendőrök nekiestek, kezét, lábát össze'áncolták, aztán bikacsökke’ a ta’pát véresre verték. Mikor a verésbe belefáradak, fe'szólitották, hogy menjen ki az udvarra a ku'boz és mossa le a vért a ábáról. A szerenc<ét’en leány örömmé teljesítette a parancsot, mert azt hitte, hogy a rendőrök tovább m r nem foggükör — de mi lenne, ha meggörbitenéinják kínozni. De csalódott: alig hogy az udvarról visszatért a szobába, Magyarevics rendőrvezető újból nekitámadt és bikac ökkel kezdte verni. — Még mindig nem vallód be az igazat ? — szólt a dühöngő rendőrvezető. A leány azonban kitartott amellett, hogy a lopáshoz semmi köze nincs, mire a rend rök megszabadították a láncoktól. — Akkor eriggy a fenébe — mondotta Magyarevics. Patócs Amália félájultan hazaindu’t, de aTig jutott a laktanyától száz lépésre, összeesett. Epy arra járó kocsi vette fel és szállító ta haza a véresre vert, agyonkinzott fiatal leányt, aki hat napig feküdt otthon betegen, feldagadt lábakkal és testén véraláfutásos zuzódások'.-al. A följelentés alapján Vucsetics Brankó szentai fríszo’gabiró kiküldte Mólra Kovincsics Momcsi'o járási rendőrvezetőt, hogy a helyszínén tartson szigorú vizsgálatot. Kovincsics reudőrvezető szerdán befejezte munkáját és a főszolgabíró csütörtökön már megtartotta a tárgyalást, kihallgatta a panaszost és a rendőröket. A vallomás alapján Vucse;cs főszolgabíró a három moli rendőr' nyomban elbocsájtotta állásából, Magyarevicsnéi erre már nem kerü t sor, mert a rendőrvezető még a tárgyalás előtt bejelentette, hogy lemond állásáról. A főszo gabiró a tárgyalás után telefonon utasította Gojkovics Jovan moli jegyzőt, hogy gondoskodjék karhatalomról, hogy a község ne maradjon rendőrök nélkül. A főszo'gabiróság a rendőrök ellen könnyű testi sértés és hivatali hata'ommal való visszaélés címén büntető feljelentést tesz a szuboticai ügyészségen. Tiz évre ítélt hitvesgyilkos A noviszadi posta tolvaja Elítélt viUamoskocsivezetö Tárgyalások a noviszadi felebbviteli, bíróságnál A belacrkvai kerületi törvényszék 1926 január 11-én tiz évi /egyházra ítélte Sabin Dusán bavanistei földművest, mert 1925 szeptember 30-án Bavanistén késsel leszúrta feleségét, született Popovi cs Szmilját. Subin Dusán és felesége hét éves házasok voltak, a férj nagyon szerette az asszonyt, aki azonban közömbös volt urával szemben és nem igen törődött vele, sőt ismételten el is hagyta és csak a férj kérésére tért mindig vissza. Múlt évi szeptember 27-én Szmilja ismét otthagyta a férjét, akihez többé nem tért vissza és összeállt Angyeikou Vászával, a falu egyik legényével. Az elhagyott férj kétségbeesésében a jegyzőhöz fordult segítségért, aki azt tanre o'ta, hogy mindhárman menjenek be Kovinra a közjegyzőhöz s ott intézzék el ügyüket. Meg is fogádták a tanácsot, szeptember 30-án elmentek Kovinra, de a közjegyzőt nem találták otthon, hármasban visszatértek Bavanistére. Amikor hái> masban a pályaudvarról a fa'uba vezető fasorban haladtak, Subin Dusán kését négyszer felesége testébe döfte, mire az asszony holtan terült el. A noviszadi felebbviteli bíróság csütörtökön helybenhagyta az elsőfokú Ítéletet, mely jogerőre emelkedett. * A noviszadi kerületi törvényszék múlt évi december 18-án Rákos Istvánt, a noviszadi főposta szolgáját lopás, okirathamisítás és levéltitok megsértése miatt három évi börtönre Ítélte, mert 1923. és 1924. években több postai csomagból három arany órát, egypár aranyfülbevalót, egy arany nyakéket, három borotváló készüléket és egy zsebkést lopott ki, továbbá Rónai Matild noviszadi címzett nevét irta alá a postai kézbesítő könyvbe. * Farkas Antal szuboticai földművest a szuboticai kerületi törvényszék 1926 február 4-én másfél évi börtönre ítélte, mert ezévi január 13-án Dózsa Veronától Szuboticán 2300 dinár értékű holmikat lopott. A felebbviteli bíróság csütörtökön helybenhagyta az Ítéletet. ¥ Kercsevics Vladlszláv noviszadi villamos-kocsivezetö 1923 augusztus 22-én a 23. számú villamos kocsival a Vasutuccai Orient-szálló előtt elgázolta Kmcsevics Angye’ka három éves kisleányt, akinek egyik lábát amputálni kellett és akinek mindkét karja eltörött. A noviszadi kerületi törvényszék a kocsivezetőt gondatlanságból okozott su'yos testi sértésért négy havi fogházra ítélte, A fe'ebbviteli bíróság csütörtökön helybenhagyta az ítéletet, amely ellen az elitéit semmiségi panaszt adott be. tAlOL, Sic.i-.0L, MÜKM, üAMAOlN megöli a patkányt, poloskát, egeret, svábbogarat i vt-rtDekekre való veszélytelenség garantálva. Széíküldi: Odio Ratol Zagreb, Bijenieka cest i 21 G őrs fej’ődése az ösazes növendékállaloknak * Több gyapjú, nagyobb teibozam, kevesebb megbetegedés. Elérhető Kosta? adagolásával. Hivatalosan elismer> e. S é küldi: Oaio Ratol Zagreb, Pi jen cka oesta 21.
