Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)
1926-04-29 / 117. szám
BACSMEGYE! NAPLÓ Elásott holttestek egy heográdi ház pincéjében Tíz év előtti bűntényt fedezett fel a beográdi rendőrség Beogradbó! jelentik: A Cetinslcancea közeiében szó gálatot teljesítő rendőrnek kedden éjjel egy ismeretlen férfi egy csomagot adott át, azzal, hogy találta. A csendőr felbontotta a csomagol és meglepődve vette észre, hogy ahban egy csontváz van. Nyomban jelentest tett a rendőrigazgatóságon, ahol megindították a nyomozást. A nyomozás során megállapították, hogy a csontvázat valóban a Cetinska-ucca egyik házában találták, ahol javítási munká'atok közben akadtak rá. A rendőrség, miután bűntényt sej'ett, kihallgatta a ház lakóit aziránt, hogy ki ásha.ta el a csontvázat az épületben. A kihallgatások során Miadenovics Radmila postáskisasszony elmondta, hogy tudom sa szerint az osztrák katonák még 191S-beo megöltek egy a házban lakó német nőt és bárom gyermeket Valószínűnek tartotta, hogy a csontváz a meggyilkolt nőé lehet A rendőrség erre ásatásokat végzett az épületben és az egyik pincében meg is találta a meggyilkolt gyermekek holttestét is. A rendőrség tovább folytatja a nyomozást. telten pénzért könyörög és kéri a kis briüiánsok elküldését, ha már a nagytól OkoUcsdnyi nem akar megválni Kijelenti ebben a levélben Pödör, hogy az arcát vitriollal és más szerekkel úgy át fogja változtatni, hogy még OkoUcsdnyi sem fog ráismerni és ezután Prágában sajtüzletet fog nyitni. Egy másik levelében Pödör azt írja Okolicsányinak, hogy nagy nehézségekkel kell megküzdenie, annál édesebb lesz azonban fáradságuk gyümölce. Ezután állandóan ajról ir leveleiben, hogy r>Döncsi beteg«, ami mindenkor azt jelenti, hogy ezer szokol küldését kéri Okolicsányitól. OkoUcsdnyi László tette meg ezután észrevételeit a csehszlovákiai vallomásokra és Pödör leveleire nézve és újból hosszú mesébe kezdett, ártatlanságát hangoztatva és kijelentve, hogy Pödör öt ártatlanul keverte bele a gyalázatba. Kerstens igényt tart az örökségre Szünet után a bűnjeleket ismertette az elnök. Leirer Amália elrablott értékeiből A salgótarjáni bányászküldöttség gyorssegélyt kéri a kormánytól I csak pár darab került elő, mint a beolvasztott ezüstök egy része és a beolvasztott arany rétikul. — Leirer Lőrinc ur — fordult az elnök az öreg Leirerhez — igényt tart valamire?-r- Itt az örökös, méltóságos uram — mutatott Leirer a mellette ülő Kerstensre. Az elnök kérdésére ezután Kirstens bejelentette, hogy igényt tart Leirer Amália hagyatékára. Kenyeres Balázs törvényszéki orvosszakértő terjesztette be ezután szakvéleményét, amely szerint a Leirer Amálián talált sérülések két csoportba oszthatók: a fejen öt zuzódás volt, a nyakán pedig hatalmas szúrás, amely behatolt a mellkasig. A kétféle sérülésből az orvosi vélemény szerint arra lehet következtetni, hogy két tettes követte d a gyilkosságot, amit azonban a sérülésekből és holttest elhelyezéséből teljes bizonyossággal nem lehet megállapítani. Az elnök ezután a tárgyalást berekesztette és azt csütörtökön folytatják. 1Q29 április 29. A bányamunkások gyalog akartak Budapestre vonulni R lilák, a pirosak és a bőrgombóc Budapestről jelentik: A salgótarjáni bánya sziráiko.ó munkásai, körülbelül ötezer főnyi tömegben, kedden gya'o-y elindu lak Salgótarjánból Budapestre, hogy tüntessenek a kormány ellen, a mely nem gondoskodik a rmmkané küliség enyhítéséről. A bányászok asszonyaikkal, o’dalu'con apró gyerekeik kekor a reggel hagyták el Salgótarjánt, a hol a munkások szokatlan elhatározása nagy izgalmat keltett. A csend irség vezetője ötven csendőrt ku dött a bányászok után azzal a paranccsal, hogy a tömeget tartóztassák fel és akadályozzák meg, hogy tovább vonuljon. üA csendőrök, akikhez csatlakozott Csóka Vendel szakszervezeti titkár, Zagyvapáifalvánál érték utó! az országú'on haladó hatalmas bányásztömeget, melyet hosszas kapacitálás után lehetett csak rábírni arra, hogy a budapesti felvonulás tervétől elálljon. A bányászok a falu határában rögtönzött, gyűlést tartottak, melyen elhatározták, hogy küldöttséget fnenesztenek Budapestre, hogy ott a salgótarjáni munkásság tűrhetetlen helyzetét jeltárja. Budapestről jelentik: A törvényszék szerdán óriási érdeklődés mellett folytatta a Leirer-gyilkosság bünpörének tárgyalását. A tárgyalás megnyitása után Denk tanácselnök folytatta OkoUcsdnyi Lászlónak kedden megszakított kihallgatását és arra nézve intézett kérdést hozzá, hogy miért szerzett fondorlattá ■vitéz Oláh Bélától, a MEFHOSz elnökétől egymilliókétszázezer korona kölcsönt állítólagos irredenta célokra, holott erre az összegre Pödör Gyula megszöktetése céljából volt szüksége. OkoUcsdnyi vallomásában kijelentette, hogy nem Oláh Bélától, hanem Bartha Jánostól, a MEFHOSz egyik tisztviselőjétől kérte a kölcsönt, de nem mondotta, hogy milyen célra kell az. Bartha Oláh Bélához fordult, aki ki is utalta neki az összeget a MEFHOSz pénztárából. A nyomozás során azért mondta, hogy irredenta célra kérte a pénzt, mert azt hitte, hogy enyhíteni fogja a bűnösségét, ha irredenta célokat emleget. Beismeri, hogy a pénzt Dohnál Lipót elmére küldte el Csehszlovákiába, hogy az juttassa el Pödörnek. Hogy Pödört segélyezte, azt azzal magyarázza, hogy Önvédelemből cselekedett, mert félt Pödörtél. Az elnök ezután ismertette a bűnügy aktáit, valamint azt, hogy Leirer Amália lakásán milyen bűnjeleket találtak. A csehszlovákiai nyomozás adatai A csehszlovák területen lefolytatott A bányásszövetség szerdán megjelent Budapesten s Peyer Károly és Klárik Ferenc vezetésével a kereskedelmi minisztériumba mentek. Valkó Lajos kereskedelmi miniszter Pass József népjóléti miniszter jelenlétében fogadta a kü döttséget és kijelentette, hogy mindent megtesz, hojy munkaalka'mat nyújtson a munkanélkülieknek és hogy a munkanapokat szaporítsák, sőt a gyors segítség cé jából a munkások egy részét útépítéseknél is fel fogj >k használni. Hasonló ígéretet tett Vass József népjóléti miniszter is. A munkásokat nem elégítette ki a miniszterek válasza és kijelentették, hogy bár látják a jóakaratot, nem ígéreteket, hanem gyors segé'yt kértek és félnek, hogy a beígért intézkedéseknek csak hónapok múlva lesz meg a hatásuk. Kijelentették a kiküldöttek, hogy nem mernek hazamenni Salgótarjánba, mert attól félnek, hogy nem tudják megnyugtatni munkástársaikat. Peyer Károly megnyugtatta a küldöttséget, amely azután eltávozott a minisztériumból. nyomozás különböző fázisainak iratait olvasta fel ezután az elnök, amelyek részletesen leirják Pödör öngyilkosságát és bűntársainak letartóztatását Az Olmützben letartóztatott Dohnál Lipót Kassán ismerkedett meg Pödör Gyulával, aki megkérte, hogy hozza el May gyarországról elrejtett értéktárgyait Pödör egy levelet is adott át neki, amelyet Budapesten Okolicsányinak kellett volna átadnia s ennek ellenében megkapta volna Okolicsányitól Leirer Amália elrabolt ékszereit. Az ugyancsak Olmützben letartóztatott Hudacsek Károly vallomásában elmondotta, hogy a balassagyarmati fogházban barátkozott össze Pödörrel, Okolicsányival, Bollávai és Sagulyval és OkoUcsdnyi már a fogházban megbeszélte velük, hogy kiszabadulásuk után rablóbandát alakítanak. Ebben a pillanatban Sagnly hirtelen felpattant őrei közül és két lépést előre ugrott. — Kérem nagyságos elnök ur — mondotta — be vagyok zárva, nem eszem. Engem szanatóriumban is kezeltek, én nem bírom tovább, tessék Intézkedni. A megzavarodottnak látszó Sagulyt csak nagynehezen sikerült megnyugtatni. P"d 'r levelei Okolicsányikoz Az elnök ismertette ezután azokat a leveleket, amelyeket Pödör Gyula irt Okolicsányihotz. Egyik levelében isméFeivirradt hát a nagy nap reggele, a történelmi mérkőzés szerdája, labdarugó városunk köz és váltó életében a kiemelkedő esemény: megjött a bécsi slágercsapat, az Amatffr. A kontinens legjobb rugó-szövetkezete, amely direkt azzal a hátsó gondolattal utazott le Szuboticára, hogy azt a kis bőrgombócot legalább is huszonötször berugdossa a Bácska kapujába. Szolid kereskedősegédek, kereskedelmi alkalmazottak és más derék emberek mentek be szerdán délután a főnök úrhoz, hogy elkéretőzzenek a meccsre, amely szerintük életszükséglet s ez a majdnem háromezer főnyi tömeg autón, biciklin, villamoson és gyalog robogott ki a pályára. Hogy, ja, egy percet el ne késsenek, hogy, ja, belekiabálhassanak a Kuluncsics II egyéni játékába, hogy lelkierőt öntsenek a Gubicsba és hogy feldúlják a szegény biró idegeit. A meccs öt órakor vette kezdetét A szép sima pályán ott álldogált és békésen diskurált egy csomó dresszes ember, amikor valaki hirtelen közibük hajított egy barna gombócot Ez a gömbölyüség, amely több bőrdarabbó! volt összevarva és úgy nézett ki, mint egy foltozott ócskacipő, érthetetlen zűrzavart támasztott a fiatalemberek között. Pillanatok alatt szanaszét szaladtak és feltűnően ellenséges lábtartással felsorakoztak á terep két szélén álló halászhálószerű alkotmány körül. Aztán valaki fütyült egyet, mire a társaság elkezdte rugdalni a gombócot, hogy szegény bőrcsomó ide-oda ugrándozott és menekülni próbált a vandalizmus elől. De ezek a fiuk nem hagyták békében, vérig szekirozták, míg végül is a szerencsétlen labda jobbnak látta belógni a pirosingesek halászhálójába. Ugylátszik aránylag még itt érezte magát a legnagyobb biztonságban, mert amint űzőbe vették, nyomban ide menekült, Előszeretettel kereste fel ezt a meghitt kis zugot és bár a kapus többször kitárta feléje a karjait, amikor vizitelni jött, mégsem viszonozta a kedveskedést, hanem vagy a Iába között, vagy a feje fölött siklott be. A pálya sarkán állott az egyetlen akácfa, amelyen minden hely elkelt rogyásig, olyan rendkívüli nagy volt az érdeklődés. Egy élemedett ur megmagyarázta nekem a négyes számú ágról, hogy a Wleser a bécsi csapat krémje. De nekem csak a lilák imponáltak, a pompás szuboticai együttes, amely fölényesen verte a pirosokat. —Éljen — rikkantottam el magam lojálisán, amikor egy kövét kis lila ismét a pirosak hálójába szorította a bőrgombócot és ekkor valaki fejbe ütött. — Mit, maga a bécsieknek drukkol? — Fenét! Most is a Bácskát éljeneztem! — Hát mit gondol, melyik a Bácska? — A lila! Az élemedett sporthabitüé undorral lelökött a pompás testhez álló akácfáról. — Maga menjen taccsblrónak, ha ennyi dansztja sincs a futballhoz! — ordította megvetően és én kénytelen voltam leülni a tribün rendes ülőhelyére. Qkolicsányi és Pödör intim levelezése A Leirer-gyilkosság tárgyalásának második napja
