Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)
1926-04-29 / 117. szám
4. oMal 8ÄCSMEGYEI NAPÚ1 Sikkasztó postások Sikkasztások a szubotica*, a tarjai és a tovarisevői postahivatalok bar» A szuboticai kerületi törvényszék 1924 november 14-én hivatali sikkasztás miatt Tosics Sándor szuboticai vasut’gazgatósági hivatalnokot nyolc havi börtönre, feleségét, Tosics Gizellát hat havi,börtönre ítélte. Tosics Gizella a szuboticai 4-es számú postahivata ban volt havi 720 dinár fizetéssé! mint hivatalnoknő alkalmazva, amely összegből a hivatal fenntartási költségeihez is hozzá kellett jani nia. Férjének 1JOO dinár havi fizetése volt. Tosics Sándor szabadidejében a postahivatalban seg dke7ctt feleségének és ‘egy ilyen alka’omma! feleségével egyetértve 27885 dinárt sikkasztottak ei. A noviszádi íelcbbviteli biróság szerdán mindkettőjük büntetését tiz-tiz havi börtönre emelte fel, amely ellen az elítéltek semmisági panaszt jelentettek be. ellen, mert múlt évi május 14-én Turján a N kolics Péter részére érkezett 13.000 dinárt elsikkasztotta és a pénzesutalvány szelvényére ráhamisitotta a címzett nevét. A megindult fegyelmi vizsgálat iratait múlt évi október 13-án elégette. A novisz;'di t rvényszék vádtanácsa szerdán jogerősen vád alá helyezte. Medurics Annát. Három évi bört Ítélték Engler Albert merénylőjét A bíróság rablás kísérletében és súlyos testi sértésben mondotta ki bűnösnek — Bosnyák Katicát felmentették Kétitapi izgalmas tárgyalás utált szerdán délelőtt tizenegy órakor hangzott el az ítélet Csatikó Jován bűnügyében. Már fél órával az ítélethirdetésre kitűzött idő előtt egész embertömeg állott ;i törvényszék főkapuja előtt, bebocsátást várva. Valamivel tizenegy óra előtt nyitották tneg az ajtókat és percek alatt zsúfolásig megtelt a hatalmas fotárgyatási terein. Az ítélet Közvetlen a tárgyalás megnyitása előtt fegyveres börtönőr vezette be a terembe Csankó Jovánt, niajd a szabadlábon levő Bosnyák Katica is a vádlottak padjához ment. Tizenegy órakor vonult be a bíróság és Pavlovics István törvényszéki elnök nyomban hozzáfogott az ítélet kihirdetéséhez. A bíróság Csankó Jován elsőrendű vádlottat bűnösnek mondotta ki rablás kísérletének bűntettében és súlyos testi sértés vétségében és ezért három évi börtönre és öt évi hivatalvesztésre Ítélte. Bosnyák Katicát felmentették, miután ellene bizonyíték nem merült fel. • Az indo ’ olás Az ítélet indokolásában kifejtette a bíróság, hogy a bűnösség kimondásánál alapul vette a rendőrségi nyomozás során kiderített tényeket, valamint a főtárgyalás adatait. Az elsőrendű vádlott ez év január 2-ikán szabadult ki a rendőrségi fogdából, ahol csavargásért töltötte ki huszonötnapos büntetését. Kiszabadulva teljesen pénz nélkül állott s miután komoly munkához nem volt hajlandósága, bűnös utón akart pénzhez jutni.-Erre a célra kiszemelte magának áldozatul "Engler Albert divatárukereskedőt és elhatározta, hogy a' ke1926 április 29. tarthatatlanságát a másodrendű vádlott, Bosnyák Katica vallomása mutált i ki, aki kategorikusan kijelentette, hogy a vádlott a kritikus nap estéjén este fél kilenc órakor jött hozzá. Ugyancsak Bostiyák Katica vallotta, hogy. Csankó Jován a revolvert a merényletet követő nap reggelén dobta egy félreeső helyre, ahoi meg is találták. Kimerítően foglalkozik az indokolás a megtalált golyó kérdésével is, amelynek fekvése mindén kétséget kizárólag mutatta, hogy nem lövésből került oda, hanem oda helyezték a hatóságok félrevezetése végett. Megállapítja az. indokolás, hogy az elsőrendű vádlott minduntalan súlyos ellentmondásokba keveredett. Mindezeknél fogva, bár a vádlott mindvégig ta-. gadott, ki kellett mondani a bűnösséget. A biróság egyszersmind kimondotta, hogy az ítélet jogerőre való emelkedéséig a vádlott vizsgáját! fogságban marad. Az ügyész és az elitéit felebbeztek. ..—— ,ui-nagyiiaaniin»i——iii * ff Bo zsin Ljubica, tovarisevői postaliivatalnoknő 1924. és 1925. év folyamán 35 utánvételes csomagot 28000 dinár utánvétek összeggel nem vezetett be a jegyzékbe, a csomagokat kikézbesitette, a befolyt összegeket elsikkasztotta. Nehogy a sikkasztások nyomára juthassanak, a pénztárkönyvben úgy tüntette fel, mintha az utánvété!! összegeket a feladóknak niegkü dte volna, viszont az ugyanilyen összegű bevételt ügy tüntette fel, mintha azt a noviszádi gyiijtőpénztárba eljuttatta volna. Múlt évi május harmincadikán Wo'k Jánostól 1076 din ros csekket vett á!, arról nyugtát adott, de az összeget nem vezette be a jegyzékbe, hanem a pénzt a ma<ra részére tartotta meg. 1925 m írcius 2-án elsikkasztotta Eure mov Szima részére érkezett 200 dinárnyi pénzesutalványt és a pénztárkönyvet meghamisította. Végül múlt évi április 7-én 2364 dinárt sikkasztott és ugyancsak meghamisította a zagrebi postatakarékpénztárnak küldött jelentését. A noviszádi ügyészség hivatali pénzek eisikkaszlása és közokiralhamisit is miatt vádat emelt ellene. A noviszádi törvényszék v^dtanácsa szerdán jogerősen vád alá helyezte, ff A noviszádi ügyészség vádiratot adott Mednric^ Anna 'urjai postahivata noknő reskedőt egy sötét uccában kirabolja. Lesben Január 5-ikén estefelé Csankó Engler üzlete előtt ácsorgott, mintha a kirakatot nézné, valójában azonban leste, hogy Engler mikor zárja be üzletét és megy haza. Amikor ez megtörtént, követte lépteit és a kapunál bekövetkezett a rablótámadás. Amidőn Csankó látta, hogy nem kap pénzt és Englernek sikerült hemenekülni a házba, nem ölési szándékból, hanem hogy megrémítse, rálőtt és megsebezte. Az okozott sérülés nyolc napon túl és busz napon belül gyógyult meg. A vádlott a rendőrségen .tett beismerő vallomását úgy a vizsgálóbíró előtt, mint \ fótárgyaláson visszavonta azzal, hogy a beismerő vallomást erőszakkal vették ki tőle. Ezzel szemben a nyomozásban résztvett valamennyi rendör.közeg, ügy a detektívek, mint a rendőrkapitány, eskü alatt vallották, hogy a vádlott saját elhatározásából és önként fette meg beismerő vallomását. Ebben a vallomásban olyan részleteket is említ, amiket nent is tudhatott más, csak ö. A mevdö't alibi A vádlott minden áron alibit akart bizonyban! és azt állította, hogy a vele vadházasságban élő Bosnyák Katicát január 5-lkén este hat órakor felkereste szolgálati helyén, az Alekszandravauccai Lelbach-palotában, ahol a kaput a vádlott szerint már este hat órakor bezárják és onnan ő nem is távozott. A .bíróság előtt is ismeretes, hogy abban a házban, ahol a Mfncrva-nyomda van, a kaput este hat órakor nem zárják be, amit különben a városi szabályrendelet sem ir eiő. Elsőrendű vádlott alibijének Hazűfiságból ölt Csanljev komitác ivajda gyilkosa a milánói biróság előtt Milánóból jelentik: A m'lanói biróság most kezdte meg a tárgyalást Csau /ev Petar macedón koraitácsivezér gyi kosa, Sztefanov Dimitrije fölött, Szíefanov 1924 decemberben egy milánói kis káveház előtt megleste a kotnitácsivezért és öt revolverlövéssel megö te. A gyilkos a tárgyalás első napján elmondotta, hogy a délszerbiai Stip városban született és 1921-ben szökött a macedón hegyekben táborozó komiiácsik közé, mert az volt a meggyőződése, hogy csak a macedón komité szabadíthatja fel az elnyomott Macedóniát. Amikor a komiíében szakadás áljt be, Csau jev vajda ellenfelei sorsot húzlak, hogy ki ö je meg Csau ’jévet. A feladat Sztefanovnak jutóit és megfenyegették, hogy öt ö ik meg, ha nem hajtja végre a, gyilkosságot. Sztefanov ezután hamis útlevéllel Románián és Ausztrián keresztül Olaszországba ment és több olasz várost bejárt, mig Milánóban sikerült a vajda nyomába jutnia. Vallomását Sztefanov azzal fejezte be, hogy nem bánta meg tettét, mert ezzel hezájának akart szolgálatot tenni. A tnrgva'á't csütörtökön folvtatiák. Egy kritikus albumából Irta: Baedeker Abból, hogy valaki egy vármegyét vagy akár egy országot el tud kormányozni, még nem következik, hogy az asszonyokkal vagy akár eggyel is. el tud bánni. És abból, bogy valaki egy mindig diadalmaskodó Don Juan szerepét játsza a nők közt. még nem következik, ■hogy a legkisebb szolgabiróságot jól el tudja látni. ff A nő a legértékesebb dolog a világon s mégis ritkán ér annyit, amennyibe kerül. ff A nő szeretetrevágyóbb a férfinál, a férfi sze relem revágyóbb a nőnél. ff Igazságot ne keress a nőknél — kegyelemre inkább számíthatsz náluk. ff Nőket kaphatsz pénzért, szerelmet nem. ff Az erős nőnek van annyi esze, hogy gyöngének tünteti fel magát. S így kettős az ereje./ ff Mondd egy-szellemes nőnek, hogy szépnek találod — örülni fog a bókodnak. Mondd egy szép asszonynak. hogy bámulod az eszét s ő nem lesz valami nagyon elragadtatva, sőt valószínűleg azt fogja gondolni hogy rég látott olyan goromba frátert, amilyen te vagy. ff A nő olyannyira másféle, mint a férfi, hogy csak a legritkább esetekben tud iga-ri és egyenrangú élettársa lenni. Vagy zsarnoka vagy szolgálója neki A házasságban és a házasságon kívüli viszonyokban egyaránt. . ff A nő gondolkozása — mint alsóbbrendű — bennfoglaltaíik a férfiéban s ezért a férfi mindig meg tudja érteni a nőt. Ugyanezen okból a nő sokszor nem képes megérteni a férfit. Főleg, ha az.a férje. h * Ezzel a két szóval: gyenge nö, megmond tad mindazt a jót és mindazt a rosszat, amit a nőrfil mondani lehet. Az ő gyengesége: erény és hiba. Most. amikor az uj rendben á gyengeségét iparkodik korrigálni, vájjon az erényeitől fog-e megszabadulni vagy a hibáitól s ha sikerül erős nőve fejlődnie, vájjon az erényeivel lesz-e azzá vaj?y a liibái által? ff — Jóravaló asszony az urát is szereti — így nyilatkozott egyszer előttem egy asszony. Tudakoltam a múltját s azt hallottam róla, hogy sohase volt kalandja s hogy a leghűségesebb hitvestárs. aki csak képzelhető. De hát éppen a legtisztességesebb nők azok, akik szeretnek ilyen merészségeket mondani ff A nö előtt senkinek a szerelme se teljesen közömbös s a legelőbbkelő hölgy se haragszik, ha megtudja. hogy egy kertészfiu szerelmes beléje. A férfi távolra! se ilyen »szerény«, s bosszankodik, ha észreveszi. hogy- olyan nő Rokettiroz vele, aki nem érdekli. ff A nő és a szerelem elválasztliatatlanabb. mint a férfi és a szerelem, ff Francia- és Angolországban utazott egy irótársunk. Mikor hazajött és megrohanták azzal a kérdéssel, hogy milyenek a nők e két kulturországban. a tapasztalásairól ekképpen számolt be: — A francia nőknek szebb a lábuk, mint a kezük s az angoloknak szebb a kezük, mint a lábuk, ff Ha két nő őszintén szereti egymást, akkor bizonyos, hogy legalább az egyik már túl van a szerelem korhatárán vagy hogy még nem ért el odáig. ff A férfiak köiyiyelmüségc nem érinti annyira a jellem komolyságát, mint a nőké. A férfit aki pazarol. legfeljebb, mint tékozlót szólják meg. sőt sokan mint szeretetreméltó és jószivü embert a zsenerozitásáért meg is dicsérik; a nőt, ha könnyelműen dobálja a pénzt, sok más hibával is vádol és egyéb rendellenességre is képesnek tart a közvélemény. ff A férfi és a nő közötti barátságból előbb-utóbb szerelem fesz; a szerelmükből ritkán, nagyon ritkán lesz barátság. ff A férfi nem tud oly szeretetreméltó lenni, mint a nő. de olyan kiállhatatlan se. ff Nőktől rossz néven vesszük, sőt perverzitásnak tartjuk, ha szellemtelen vagy éppen együgyű férfit tüntetnek ki az érdeklődésükkel — és mi férfiak micsoda libácskákat mondunk királynőknek s milyen kis hfilemü léknek udvarolunk életrehalálra! ff A iegeszesebb nő távolról se olyan okos, mint a legjobb eszi! férfi, de a legostobább nö magasan fölötte áll a legostobább férfinak. ff A férfiak hiúsága semmivel se kisebb az asszonyokénál — csak jobban tudják palástolni.
