Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-24 / 112. szám

Tiltott miitétért három évi börtön A pácienseket is elitélték A szuboticai törvényszéken pénteken idélelott tartotta Pavlovics István tör­vényszéki elnök tanácsa a' folytatólagos főtárgyalást Sárkány Julia sztár amora­­vicai szülésznő és három moravicai asszony bűnügyében. Az első tárgya­lást, amelyet 15-ikén tartottak meg, a bíróság megszakította, hogy uiabb tanu­kat és orvos-szakértőket hallgasson ki. A vád — mint már megírtuk — az, hogy Sárkány Julia szülésznő tiltott műtétet hajtott végre Zsák Ferencné moravicai asszonyon, aki a műtét következtében vérmérgezést kapott és meghalt. Ugyan­csak vádolva van Sárkány Julia, "hogy Kiss Andrásné, Kolosi Julianna és Kerek Szidi moravicai asszonyokon, akik vele együtt a vádlottak padján ülnek, szintén tiltott műtétet hajtott végre és ennek következtében a két asszony vérmérge­zési tünetek között súlyosan megbetege­dett. A folytatólagos főtárgyaláson a vád­lottak közül Kolosi Juliannát hallgatta ki a bíróság. Elmondta, hogy Sárkány Julia mult év szeptemberben tiltott mű­tétet hajtott végre rajta. A szembesítés­nél Sárkány Julia tagadta ezt és kijelen­tette, hogy Kolosi J.ulist nem is Ismeri. Ezután Hirsch Miksa dr. moravicai községi orvost hallgatták ki, mint tanút és szakértőt. Elmondta, hogy az asszo­nyok közül kettő állott az ö kezelése alatt. Az asszonyok maguk mondották, hogy Sárkány Júlia tiltott műtétet haj­tott végre rajtuk. Sárkány Julia tagad­­* ta ezt és azt állította, hogy a tanú ha­ragszik rá. — Annyira haragszik rám — mondot­ta — hogy egyszer megfenyegetett, hogy tiz évig nem fogok napvilágot látni. Az elnök felhívására az asszonyok szemébe mondták Sárkány Júliának, 4. oldal A gyálai földesur lilik róla is megemlékezni,, a gyálai ösbohémről. Szapáry Pál gróf­ról,' akit ugyan világéletében senki sem nevezett Pálnak, csak Palinak. Nem volt még a földkerekén ember, aki sze­­reíetreméltósásában fölébe került volna, de könnyelműségben sem. Amig neki volt. volt másnak in, mindenkinek s végtére, ha nem is igen hagyott hátra kincseket, hagyott egy fogalmat, amit Ssmer_ országok apraja, nagyja, minden rendii' és rangú társadalma: Palit. A szeretetreméltó, könnyelmű alakot, aki mindenéi oda adja másnak, aki beugrik Iravaszsiágoknak, rosszhiszeműségeknek, ő róla nevezik Palinak. Gazdag volt s valamelyes beosztás­sal úgy élhetett volna, hogy mindenre féljék, reprezentáló és sokat szereplő élete nélkülözést ne szenvedjen, — ezt az életet azonban nem neki találták ki. Szociálisabb érzésű' főur alig van nálánál, mondogatta jóval a háborús évek előtt, amikor már némi agrármoz­galmat lehetett észlelni s egyre jobban nőtt a. földéhség. Valóban, Szapáry Pálnak Torontói­ban. a Dunántúl is volt csinos birtoka:, sokat örökölt közben s) olyankor mindig a szegény népre gondolt. Parcellázott. Talán csak Karácsonyi Ernő tudott vele ezen a téren versenyezni. Karácsonyi, aki képtelen meglenni királyi társaság nélkül olyan időben, amikor ugyancsak megfogyatkozott a fejedelmek száma. De tal^i épp a ritkaság a vonzó. Atassé korában Szcnfpétcrvárott bá­lázott, nyakig érő hóban élt a világ, a templomok keresztjei vakítóan csillog­tak a látogatóba érkezett . napsugárban s csak főhercegnők, nagy dámák mez­telen nj’aka, dekoltált keble volt fehé­rebb, szikrázóbb, vakítóbb, mámoritóbb minden imádságnál, tömjénnél, — Istenem, sóhajtotta valamelyikük, a Riviérán most tavasz van, szabadban nyílik az ibolya, a pármai szegfű, mi­csoda satnyaságok ehhez képest a ml üvegházi virágjaink. BÁCSMEGYE! RAPLfl 1925 április 24. hogy végrehajtotta rajtuk a műtétek Hirsch Miksa dr# ezután szakértői véle­ményét terjesztette elő. Déli Henrik dr. nyugalmazott moravi­cai községi orvost, Rukavina József dr. szuboticai kórházi orvost és Horváth dr. moravicai orvost hallgatta ki még a bíróság, mint tanukat és szakértőket, maid Perazsics Bozsidár dr. és Jeremies Risztó dr. törvényszéki orvosok ter­jesztették elő szakvéleményüket. A bizonyítási eljárás ezzel véget ért és megtartották a perbeszédeket. Csulinovics Ferdó dr. feltartotta a vádat és szigorú büntetést kért. Vines Milán dr. — Sárkány Julia védője — kifejtette, hogy a főtárgyalás nem szol­gáltatott bizonyítékot védence bűnössége mellett. Skalier Lovró dr — Kerekné vé­dője — felmentést kért. A bíróság ezután meghozta az ítéletet, mely szerint bűnösnek mondotta ki mind a négy vádlottat és Sárkány Juliannát három évi börtönre Kiss Andrásnét és Kereknél három havi fogházra, Kolosi Juliannát két havi fogházra ítélte. Az ügyész Sárkánynéra vonatkozólag súlyosbításért íelebbezett. A másik há­rom vádlott Ítéletében megnyugodott. Az elítéltek felebbeztek. például a noviszádi törvényszék elnöke, a legutóbbi zsabalji járásbirósági hiva­­talvizsgá'atánál, amely nyolc-tizenkét napig szokott tartani, naponta a hajnali három órás vonattal Zsabaljra megy, oda öt órakor érkezik és nyomban a hivatalba megy és déli egyig dolgozik. Ekkor visszautazik Noviszádra és ötkor ebédel odahaza. A fegyelmi szabályzatok szintén a régiek. A törvényszéki elnök a kezelő­­személyzet fegyelmi vétségei eseten két­­husz dinárig terjedhető Jbirságot róhat ki és mert az első esetben rendszerint a legkisebb büntetést alkalmazzák, az elnök csak két dinárral tudja az első fegyelmi vétséget büntetni, ami a fegye­lem és a munkarend meglazulásához vezet. A bírák nem folytathatnak mellék­­foglalkozást és fizetésükből meg nem élhetnek. Emellett most kezelőszemély­zeti teendőket is végeztetnek velük. Redukálták a Vajdaságban az igazságügyi kezelőszemélyzetet Elbocsájtották az orosz alkalmazottakat A vajdasági bírák panaszai Az igazságügyminiszterium vajdasági ügyosztálya pénteken rendelelet küldött az összes vajdasági bíróságoknak, amely­ben hivatkozással a költségvetésben esz­közölt legutóbbi megszorításokra, elren­deli, hogy ápri'is ho’ 30-ávaI mindazok az ide:g'enes dijnokok. akiket a bírói kö'tse gvetés terhére, be nem töltött bírói állások megtakarított járandósá­gaiból díjaztak, elbocsájtandók. • Az igazságügyminiszterium rendelete e'sősorban is azokat a nagyszámban alkalmazott orosz menekülteket érinti, akiket a vajdasági bíróságoknál dijnoki minőségben alkalmaztak és dijnok-fize­­tést húztak, de rendszerint bírósági jegyzői és kezelőtiszti teendőket lát­tak el. A noviszádi kerületi törvényszék terü­letén tizenhárom ilyen eibocsájtás lesz, a noviszádi törvényszéknél hat, a novi­szádi járá birós gnál öt, a palánkéi és a sztaribecseii járásbíróságoknál egy-egy. Skrebljin Iván noviszádi vizsgálóbíró jegyzője és minden más kezelőszemély­zete orosz menekült volt, úgy hogy a vD-gálóbíró május e'sejétől minden segédmunkaerejét elveszti, anélkül, hogy pótlást kapna. Egy-egy bírói állás jövedelméből há­rom-négy ilyen kvalifikált segéderőt díjaztak és minthogy pótlásra nincs remény, a bírák a perekkel járó admi­nisztratív munkákat kénytelenek lesznek maguk elvégezni. Ezek az állapotok idézik elő, hogy a bírák más pályára menekülnek. Leg­utóbb dr. Damjanovics Stevan járásbiró városi tanácsnok lett Noviszádon, dr. Kovacsemcs György törvényszéki biró noviszádi főszolgabíró lett, dr. Mcdako­­vics Dusán, az egyik legértékesebb tör­vényszéki biró a közelmúlt napokban ügyvédi vizsgát tett és őszre ügyvédi irodát szándékozik nyitni. A többi biró közül is sokan a megüresedett és job­ban fizetett közigazgatási állásokra pá­lyáznak, A bíróságoknál uralkodó alapotokra' jellemző, hogy egy törvényszéki elnök, ha vidéki járásbíróságokhoz hivatalvizs­gálatra kiutazik, hetvenöt dinár napi­dijat kap. A vidéken egy szobáért negy­ven dinárt kérnek és igy érthető, ha Az amerikai filmesek repülőgépen üldözik Amundsent Küzdelem a filmüzletért Stockholmból jelentik: Késhegyre menő versengés indult meg az ameri­kai filmvállaiatok között. Az amerikai filmgyárak a legóriásibb pénzáldozatok­tól sem riadnak vissza, csakhogy lefény­képezhessék a Norge útját a Spiizber­­gákig s esetleg tovább az Északi sark felé is. Az amerikaiak bármilyen áron léghajón és repülőgépeken akarják kö­vetni a Norget és egy newyorki filmvál­lalat máris megvásárolt egy megfelelő nagyságú Júnkers-aeroplánt, amelyen filmoperatőrjcit Leningrádbó! egyidejű­leg küldi a Norge-val a Spitzbergákra. Amundsen mindent elkövet, hogy meg­akadályozza az amerikaiak vállalkozá­sát, mert neki magának is operatőrje van a léghajón, minthogy pedig nem tilthatja meg az amerikai filmeseknek, hogy repülőgépen kövessék, ügyes csel­hez folyamodott: megvásárolt minden benzint, ami a Spitzbergákon ta'álható. Amennyire a vasúti tudomány, mez a gyorsaság képes rá, kellő pillanatban megérkezett Monte Cáriéból eg.v vagon virág. Ki volt a kocsi tapecirozva ibo­lyával, orchideával, azaleával, arait csak el tud képzelni csillogó női szem, meg­­érezhet finoman vibráló, sejtelmes tit­kokról álmodozó metszett orrocska, vagy megvonagló női száj. amely csi­gába omlik s torz lesz a gyönyörűségtől, amelynek fájdalom a nagyobb fele, úgy olvad keibe. — Hercegnő, tudom, hogy a kötele­zettségei ide kényszerítik., most nem mozdulhat, — elhozattam hát helybe a tavaszt, a Riviérát. Semmi póz. rlemmi eröltetettség sem volt benne, szép sem lehet az ilyesmi, ha nincs igy. Á Pali volt, aki szeret örömet okozni másnak, mindig rajong, lelkesedik és önzet'en. Semminek sincs célja, vagy oka. lehetőleg ne járjunk a földön, ahol sár van, hanem lebegjünk az emberiség fölött, elérhetetlen ma­gasságban s akit magunkkal viszünk, az váljék istennővé, akár hercegasszony, törékeny nádszál, akár Qyála mezei vi­rága. eleven, vérbő, de formás és tud röpülni. Hát érdemes másképpen is élni? De­hogy érdemes, csak ez az igazi. Király­fiak, akik eldobják a koronát egv szép női szempárért, le a ceremóniával, a fe­szesség nyűgével, neki a világnak, akár­milyen rövid ideig tartson is a farsang, — nektek van igaziatok. Hegy lelkesed­nék értetek a szegény Szapáry Pali! Szó sincs róla. vannak aztán kellemet­len apróságok is, amik folyton defektüs­­sel fenyegetnek a parcellázások egvszer véget érnek s annyi apróbb-naevobb váltója kering az embernek, hogy Ca­ruso sem adhatott több autogramot. De mit bánta ő ezt! Pénznek mindig kell lenni, aki pedig nagy tételekben költi, az meg is tudja szerezni. Mellékes, hogy mbe kerül. Mert megvan ennek is a furcsa természete. Rongyos egv-két ezer koronán akárhányszor megbicsak­lott sok komoly törekvés, de a Száz­ezrek rendelkezésre állottak. A mosoly sohasem fogyott el ae aj­káról. ott honolt maga a» élet, tekinte­tében az élniakarás. A frakk néha he­teken keresztül nem maradt le róla, voltaképpen ostobaság másféle ruhada­rab, nem is lehet szép, csak a libbenő fecskeszárny, amely csinos nyúlánk alakját, soha nem vénülő Szépségét öleli körül s melynek az eleic Párisban mo­sott plasztronban végződik. Az is olyan, mint a fecske melle s fecske az egész ember, szeretetreniéltóan suhanó, csi­csergő. gondtalan. — Palikám, jó volna már egy kis tánc, sóhajtott néha valamelyik szép asszony, vagy lány, akik azért nem fá­radnak ki soha, mert nem viselik az élet terhét. Félóra sem tellett, már táncoltak. Ha államot felforgatással fenyegető össze­esküvést kell leleplezni, azt sem in­tézi el a világ legtökéletesebb rendőrsé­ge gyorsabban, mint amilyen hamar elő­került a cigány, a világ legtökéletesebb biifféje, legjobb táncos gárdája, szép­­asszony-serege. Repültek a kocsik — akkor még ritkábban az autók — mu­latni kell, nem lehet kétiedelem. A bátyja, a volt fiumei kormányzó, fogához vert minden garast s reprezen­tánsának költségeit fizettette mindig, most is, az állammal. Pali nem is fordult hozzá pénzért. Isten tudja, honnan sze­rezte, de, úgy tudja »igényelni«, nem is kérni, hogy a legmegátalkodottabb pénzügynököt is leszedte a lábáról. — Mit csináljak? Muszáj neki meg­lenni. A gyönyörű gyálai birtokot Szeged akarta megvenni, amikor esedékessé vált. de hát egy város hosdzadaimas az ilyesmiben, ott közgyűléseken okoskod­nak sokat. — ki tudja azt kivárni? Add uram Isten, de mingvárí. — ez volt a jelszó, habár veszteséggel is. A szépen, uriasan prédálók és tönkre­­menők a fejedelmüket vesztették el ben­ne: amikor trónok omolnak a semmiség­be, neki sine» méltó utóda. De aki ismer­te és szerette, az sosem felejtheti el vé­kony, „ finom alakját, ameH valósággal az' igénytelenség volt maga. Egyszer, régen, negyedszázadnál is nagyobb ide­je, a szegedi mezőgazdasági kiállítás zsivajában birkóztam a piaristákkal az érettségi körül. Egyszer csak azt mond­ja Békeii Antal, a régi Napló ujságiróne­­velő szerkesztője: —- Nézzen be estére a szerkesztőség­be, most megszaporodott a dolgunk, az­tán magára is ráfér a tanulás! Természetes, hogy a világtörténelem helyett az aktuális tetszett jobban, a piaristák ugyan várhattak. Egy este nagy a láz, — Tele van gróffal a város, lelkende­zik Békefi, kutassa ki, mit akarnak itt.' Elindulok. Hová lehet másfelé, mint az akkori uj Kassba. ahol a terraszon vacsorázott vagy ötszáz ember. Egy nagy asztal körül élénk pezsgőzés, felfe­dezem a kis Csekonicsot köztük, — nő, itt vannak a grófok! Vékony fiatalember áll az asztaltól lépésnyire, vagy titkár, vagy ilyestai. ráteszem kezem a vállá­ra. — Kedves barátom, legyen szives, mondja be az urak nevét a Szegedi Naplónak. Igaz, hogy csupa gróf? — Van köztük herceg is. — Mit csinálnak itt? — Pszt, nagy dolog. Meg akarják buktatni a kormányt De üljünk félre. Bediktálta fél Magyarországot, el­mondta asz egész összeesküvést, csak úgy hízott a lelkem a sztenzácíótól- Ahcgy mondja a neveket, odaér: — Szapáry Pali gróf . •. .. — Nó. ezt mutassa meg. hogy. me­lyik. annyit halottam már a szeretetre­méltó svihákról — Szolgálataira, felelte mosolyogva, előtte ül. S kacagott hozzá, buzgón szíva ciga­rettáját a garcsos faszipkából. Mindig csak abból. Persze, mentegetőzés, de az ő részé­ről is. — Nincs itt összeesküvés, bocsásson meg, cshk tréfáltam. Az OMGE lőtt le testületileg a kiállításira. Az orosz trón­örököst is hagvia ki, az nincs itt Ne ha­ragudjon a tréfáért... Torontáli

Next

/
Oldalképek
Tartalom