Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)
1926-04-20 / 108. szám
NRPRŰL NRPRR • ■ • A diktátor múltja A diktátor se rózsabokorban jött a. világra, az ő múltjának épp ugy megvannak a maga apró-cseprő napfoltjai, akár a többi negyvenmillió olasznak, a kikről hallgat a krónika, mert hisz nem mindenki viheti a diktátori székig. Tehát Mussolini a maga idejében egy kis lármás csecsemő volt, 1883 jnlius 29-én született Varrano de Costában, egy vasárnapi napon, amikor a nap az Oroszlán jegyébe lépett. Apja kovácsmesterséget űzött, iskolába sohase járt és keserves küzdelmek árán tartotta el a családját. Mussolini igy emlékszik meg emlékirataiban az ifjúságáról: — Öt éves koromban ismerkedtem meg az ábécével. Féktelen és akaratos kölyök voltam, gyakran verekedtem a társaimmal és sokszor véresre vertem a váltásaimat. Egyszer kést rántottam valamelyik pajtásomra, mire a jámbor Salézidnusok, ak'knek kolostorában nevelkedtem, kidobtak az intézetből. Anyám és nagyanyám kíséretében sűrűn jártam templomba és gyakran követtem el apró lopásokat. Ez izgalmas és szórakoztató sport volt. Drukkolni, hogy jaj, észre-Y cszik-e? Ezcrkilencszázkettöben tani tó lettem ötvenhat lira fizetéssel és negyven tanítvánnyal. Borzasztóan untain a gyerekeket. Ott is hagytam az iskolát és elhatároztam, hogy kivándorlók. Útközben megtudtam, hogy Predappióbau szocialista zavargások törtek ki és az apámat letartóztatták. Leszálltain tehát Y ver ódonban a vonatról és bementem a községbe. Egyetlen centissimó se volt a zsebemben. Éhesen támolyogtam az uccukon. végül is bekopogtam egy ajtón: — Az isten szerelmére, csak egy falat kenyeret kérek! Az asztal körül ült a család. Senki se törődött velem. Végül is egy kis lányka jött oda hozzám és a kezembe nyomott egy darab vajaskenyeTet. Olyan mohón haraptam bele, hogy a kicsi ijedten elszaladt és gyorsan becsapta az ajtót. íme a Duce csudálatos ifjúsága: koldult, lopott — és miniszterelnök lett belőle. Mi lett volna belőle, ha rendes, normális kis íiu marad? Ma tán tanfelügyelő lenne Trevizóban, vagy valamely másik kis olasz városban. Büntetlenül lehet rágalmazni — rádión Ma, amikor a törvény paragrafusai olyan kemény intézkedéssel védik a vagyont, tekintélyt és az erkölcsöket, igazán zsenialitás számba megy az a pompás tréfa, amelyet Philip Friedländer newyorki mérnök csinált Crowe iigyészsze!. Az egyik nap délelőttjén a legnagyobb newyorki rádióleadóállomás mikrofonjából Crowe neve csendült fel, aki előadást hirdetett. Az állítólagos Crowe a kővetkezőket mondotta: — Az államiigyész hivatása az, hogy védje az igazságtalanságokat és lecsukassa a békés polgárokat. Én is ilyen fia vagyok. Az előadás természetesen óriási feltűnést keltett és a puritán államügyész majd megőrült a felháborodástól, amint családja körében üldögélve a nevét és a borzalmas felolvasást hallotta a tölcsérből felbugni. A tréfacsinálót nyomban letartóztatták, ezalatt az ügyész összeült a kollégáival, hogy paragrafust keressen, amelynek alapján Friedländert keményen megbüntessék. Amerikában a törvény szigorúan ügyel minden polgár becsületére, de a rádión át történt rágalmazással egyelőre tehetetlenül állattak szemben, mert az erre vonatkozó törvényszakasz ugy szól, hogy rágalmazást csak írásban, vagy nyomtatásban leltet elkövetni. Friedländert tehát fogcsikorgatva szabadlábra helyezték. Hasonló eset ismétlődött meg most Budapesten, ahol Kövdry Gyula az egyik rádiókabaréelőadáson alaposan leszedte a keresztvizet Lénával-Lehner István képviselő-költőről. Lehner ur ki-1926 április 20. bAcsmegyeí naplö 5. oldtf!. borgott, akár a Balaton, de nem tehetett semmit a humorista ellen, mert amint valamikor nem lehetett megbüntetni azokat, akik villamosáramot loptak (az akkori jogszabályok szerint ellopni csak kézzelfogható tárgyat lehnen), épp ugy törvényen kívül áll a rádión át való becsiilettiprás is. És ez nagyobb immunitást biztosit, akár a Lendvai ur mentelmi joga. Tehát rajta uraim és hölgyeim, ainig netrt késő, használjuk ki a hullámhosszak büntethetetlenségét. Itt mindenki tiszta szívből megmondhatja a véleményét a barátjáról, a barátnődéről, a kormányról, a polgármesterről, a szomszédjáról és a temetés rendezőjéről. És ha az őszinteség már nagyon elfajul, akkor ellgnrágalom hullámokat kell ráereszteni a pletykázó hullámhosszokra és aki tovább birja szusszal, annak van igaza. (-.) Beiktatták Pangalosz köztársasági elnököt Nagy tömeg ünnepelte a diktátort Athénből jelentik: Az athéni székesegyházban a kormány és a diplomáciai kar jelenlétében vasárnap ment végbe Pangalosz elnök ünnepélyes beiktatása. Pangalosz elnököt, amikor a pa lobiba hajtatott, rendkívül nagyszú élénk ovációkban mu embertömeg részesítette. A külügvminiszter hivatalosan közölte a külföldi diplomáciai miszsziókkal Kunduristisz lemondását és Pangalosz megválasztását a köztár- * saság elnökévé. Korosec azért jött Szuboticára hogy ne kelljen belépnie a kormányba A szlovén néppárt vezére meglepetésszerűen utazott el Beogradbói Korosec Anton és Kalovec Fran volt miniszterek hétfőn elutaztak Szuboticáról Beogradba. Korosec szuboticai látogatása és gyűlési beszéde mindenütt nagy meglepetést keltett. A szlovén néppárt vezérének ötletszerű utazására jellemző, hogy a beogradi lapok, amelyek minden politikus Beogradba érkezését, vagy eltávozását jegyezni szokták. nem emlékezhettek meg Korosec szuboticai útjáról, amelyről különben a vajdasági néppárt vezetői is csak az utolsó pillanatban értesülte!;, mire azonnal ülést hivtak össze. Feltűnő, hogy Korosec abban a pillanatban hagyta el Beogradot, amikor a politikai helyzet ugy alakult, hogy a közvélemény éppen Korosec személyéhez és a kormánypárt egyik vezetőemberével folytatott tárgyalásaihoz fűzött bizonyos kombinációkat. A néppárt vezérének egyik bizalmas híve kijelentette, hogy Korosec a további ilyen kombinációknak akarta elejét venni azzal, hogy hirtelenül hátat fordított Beogradnak és Szuboticára utazott. Ugy tudják, hogy Korosec — mint vasárnapi beszédében is sejttette — az Uzunovics-kormánnya! való együttműködésről nem kivan tárgyalni, mégpedig azért nem, mert a kormányból hiányzanak azok a vezetői tekintélyek, akiknek személye garancia volna a szlovének feltételeinek elfogadására és teljesítésére. Felujult a frankvita a magyar nemzetgyűlésen Hegymegi-Kiss Pál beszéde a költségvetési vitában Budapestről jelentik: Teljesen üres padsorok előtt indult meg a nemzetgyűlés hétfői ülésén az első pengőköltségvetés vitája, amelynek során újból feléledt a frankvita. A javaslatot Temesvári Imre előadó ismertette és kérte annak elfogadását. Hegymegi-Kiss Pál szólalt fel elsőnek az ellenzék részéről. Megállapította, hogy a kormány Pallavicini György őrgróf súlyos vádjaival szemben nem indított bűnvádi eljárást, majd a kormány belpolitikai intézkedéseit kritizálta és hangsúlyozta, az ellenzéknek az a meggyőződése, hogy a kormány diktatúrát csinál és ebben Bethlen ügyesebb Mussolininál, mert Bethlen diktatúrájának az álalkotmányosság látszatát adta. Foglalkozott ezután újból a íranküggyel és kijelentette, hogy a demokratikus ellenzék a frankügyből nem kivált hatalmi kérdést csinálni, amikor azt kívánja, hogy a kormány távozzék helyéről. Ez nem hatalmi kérdés, hanem a tisztesség és erkölcs kérdése és az ellenzék mindaddig napirenden tartja a frankügyet, amíg a kormány le nem vonja a konzekvenciákat. Kérdést intézett ezután Hegymegi-Kiss Pál Pesthy ígazságügvminlszterhez, hogvan 'lehetséges, hogy Zadravetz püspökből és néhány társából, a frankhamisítás vádlottjaiból, hirtelen tanú lett. Kijelentette, hogy szeretné hallani gróf Apponyi Alberttól, milyen mértékben és milyen vonatkozásokban van értesülve a frankügyről, mert az ellenzék értesülése szerint Apponyi a frankügy minden vonatkozásáról jobban értesülve van, mint az ellenzék. Kérdést intézett Bethlen miniszterelnökhöz, hogy miért nem válaszol Eckhardt Tibor és Gömbös Gyula nyilatkozataira, amelyek szerint a miniszterelnök a titkos társaságoknak köszönheti hatalmát és azokkal szoros kapcsolatot tart fenn. Utolsó kérdését végül Pallavicini he z intézi, akit arra vonatkozólag kérdez meg, bog"különböző kihallgatásai alkalmával intéztek-e hozzá kérdést arra a vádra nézve is, amit Bethlen miniszterelnök bűnpártolásával kapcsolatban a nemzetgyűlésnek elmondott és a mit a sajtóban is megismételt. Pallavicini György őrgróf, aki néhány sorral ült Hegymegi-Kiss Pál mögött, erre a kérdésre azonnal határozott hangon válaszolt: — Nem! Hegymegi-Kiss Pál: Akkor arra kérem a képviselő urat, hogy vádjainak bizonyítékait itt terjessze elő a nemzetgyűlés nyilvánossága előtt. Végül kijelentette Hegymegi, hogy Bem fogadja el g költségvetést. Noviszad közgyűlése Szerdán délután fii össze a kiszélesített tanács Noviszadrtl jelentik: A városi Hdszéle-f sitett tanácsot szerdán délután négy; órára rendkívüli közgyűlésre hívták össze. A közgyűlés fontosabb tárgypontjai: A beliigyminisztérium leirata Bosnyáhovics István városi föszámvevő nyugdíjaztatási ügyében. A városi tanács javaslata a városi munkások biztosításáról szóló szabályrendelet tárgyában. A belügyminisztérium lerraiÄ a vágóhídi marhavágási dijakról. A tanács javaslata a Aí/tefics-emlékünnepen való részvételről. Tárgyalás alá kerülnek még: A tanács javaslatai a Magyar* ucca kikövezéséről, a vámhivatal felépítéséről, fatelepek kihelyezéséről, női ipariskola létesítéséről. !\y vajdasági gyáriparosok szövetségének kérvénye a gabona- és lisztáruk kövezett vámjának elengedéséért, a jugoszláv kémiai gyár kérvénye a kövezetvám elengedéséért, a szállodások és vendéglősök kérvénye az italfogyasztási adó leszállításáért, a Fruskagorac-pezsgőgyár kérvénye a készítményei után fizetendő fogyasztást adó elengedéséért. Végül a Gajrct uoviszadi vendégszereplésével kapcsolatban felmerült költségek jóváhagyása. szerepel a közgyűlés napirendjén. A bélyeges pénz Hat éve folyik az eljárás a sziarakanizsai pénzhamisítók ellen Noviszadró! jelentik: A nóviszadi törvényszék hétfőn tárgyalta Temesvári Sándor sztarakanizsai vendéglős és társai bűnügyét, akik ellen pénzhamisítás címén emelt vádat az ügyészség. Temesvári Sándor József sztarakanizsai vendéglős korcsmájában 1919 végén és 1920 elején mindennapos vendég volt Szabó Ferenc nyugalmazott vasúti alkalmazott. A vendéglős és a törzsvendég összebarátkoztak és gyakran folyt köztük a szó arról, hogy milyen módon lehetne könnyű szerrel sok pénzt szerezni. Meg is egyeztek abban, hogy a forgalomban levő osztrák-magyar bankjegyekkel fognak manipulálni. Akkoriban rendelték el a koronabankjegyek felülbélyegzését. Szabó Ferenc vállalkozott arra, hogy hamis bélyegeket és hamis bélyegzőket szerez be, Temesvári Sándor pedig pénzt adott a vállalkozáshoz. Szabó Temesváron, Szegeden .és Budapesten vásárolt bélyegeket és bélyegzőket és Kanizsán megkezdték a »sima pénz« lebélyegzését.' A hamis bélyegzővel és bélyeggel ellátott bankjegyekből Vajda István négyezer, Prühászka István tizenötezer, Teslics István, nyolcezer, Bagi János ezerháromszáz, Baszk István tizennégyezer, Gruics András kétezer, Kiss nyolcvannégyezer, Losonci István huszonuégyezerötszáz, Bus Mátyás ezerötszáz, Kopoál Kálmán ezerötszáz korona értékékü bankjegyet vett át, hogy azokat forgalomba hozza. A kanizsai pénzgyárra azonban hamarosan ráterelűdött a csendőrség figyelme és Temesvárit és Szabót letartóztatták. Hat éve folyik már az eljárás ellenük, valamint azok ellen, akik. a hamis pénz forgalombahozatalára vállalkoztak. A nóviszadi törvényszék hétfőre tüzto ki u pénzhamisítók tárgyalását, azonban több tanú kihallgatása végett a tárgyalást újból elnapolták. ÍATOL, STENOL, MURIN, GAMADIN megöli a patkányt, poloskát, egeret, svábbogarat Oyt-rniekekre való veszélytelenség garantálva. Szétküldi: Üdio Kató! Zagreb, Bijenioka cesta 21 ÖYors fejlődése az összes növendékállatoknak * Több gyapjú, nagyobb tefhozam, kevesebb megbetegedés. Elérhető Kostáé adagolásával. Híva" talosan elismerve. S’étküldi: Odio Ratol Zagreb» Bijen.dka c'esia 21.
