Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-20 / 108. szám

2. oldal mellyel bejelentette átoártolását. A levélben a parasztképviselö üdvözli Nikicsar férfias magatartásáért és annak a reményének ad kifejezést, hogy többen is fogják Nikicset kö­vetni, mert — mint irja — »véget kell már vetni egyszer ezeknek a butaságoknak«. Ugyancsak hivatalos kommünikét adtak ki arról, hogy a honját párt­­klub elnöke, Kovacsevics Torna si­kerrel interveniált a pénzügyminisz­tériumban és a monopóliumigazga­tóságnál a hercegovinál dohányter­més értékesítése ügyében. Bizottságot küldtek ki a zagrebi radikális pártszervezet reorgani­zálására A radikális-párt szükebb főbizott­sága *a radikális klub helyiségében ülést tartott, amelyen résztvett a kormány több tagja és Jovanovics Ljuba is. Az ülés, melyen Pastes Nikola el­nökölt, belső pártügyekkel foglalko­zott és főleg a vidéki pártszerveze­tekben fennálló konfliktusokat tár­gyalta. A bizottság elhatározta, hogy a zagrebi pártszervezet reorga­nizálására kiküldi Jankovics Veli­­zárt, Miletics Krsztát és Taties Milivojt, akik egyúttal megindítják a vizsgá­latot a zagrebi szervezet egyik frak­ciójának vezetői ellen. Újabb három disszidens csatlakozott Nikicsékhez Az uj liorvát parasztklub tagjainak száma újabb három Radios-pár ti disszidenssel gyarapodott. A hétfői napon Nikics Niko kereskedelmi mi­niszter levelet kapott, amelyben Zsinderics Ignjac, Krupics Jován és Cimer Mihály Radics-párti képviselők bejelentik, hogy csat­lakoznak az uj parlamenti klub­hoz. Az uj pártcsoport tagjainak száma az újonnan csatlakozott képviselők­kel tízre emelkedett. A szombori fiiszerkereskedők a vasárnapi munkaszünet ellen A kereskedők depntácidt vezetnek Petrovics Milivoj főispánhoz Szomborból jelentik: A szombori Lloyd füszerkereskedő szakosztálya hét­főn délután népes gyűlést tartott a vasárnapi munkasziinet ügyében. A ke­reskedők tiltakoztak az ellen, hogy a Szociálpolitikai minisztérium legújabb rendelete a füszerkereskedőkre is köte­lezővé teszi a vasárnapi üzletzárást. A füszerkereskedök azzal indokolták állás­pontjukat, hogy a szegényebb néposz­­táiy, főleg a munkások, akik a hét vé­gén kapják ki fizetésüket, csak vasárnap délelőtt tudják bevásárolni heti szük­ségleteiket. Elhatározták, hogy küldött­­ségileg felkeresik Petrovics Milivoj bácskai főispánt, akinek intervencióját kérik, hogy a minisztérium a vasárnapi üzletzárásról szóló rendeletét a füszer­kereskedőkre nézve helyezze hatályon kívül. A küldöttséget Harmat József szakosztályi elnök togja vezetni. Foglalkoztak ezután a harmadosztá­lyú kereseti adó elleni felebbezések ügyé­vel. Az 1923—24. évekre kivetett har­madosztályú kereseti adó rendkívül sú­lyos terheket rótt a kereskedőkre. Emiatt igen sokan felebbeztek a kivetés ellen, de a fe'szólamlási bizottság legtöbbször nemcsak hogy nem csökkentette az adót, hanem a kivetett tételeket fel is emelte. Klaics Branko alelnök indítványára úgy határoztak, hogy ebben az ügyben még egy ülést tartanak és együttes akcióju­kat azon fogiák megtárgyalni. A „Paraszt-Oroszország“ vezetője Szuboticán Maszlov tanulmányozni fogja a jugoszláviai agrárviszonyokat BACSMEGYEl NAPlfl Az orosz parasztpárt vezetője, Maszlov szociológus és közgazdász, aki állandóan Prágában el, vasár­nap este Szuboticán keresztül Beo­­gradba utazott. Maszlovot a szubo­­tioai pályaudvaron az orosz demo­kratikus emigráns-szövetség több vezető tagja üdvözölte. A Kresztjariszkaja Rossija — Pa­raszt Oroszország nevű szervezet, amelynek élén Maszlov áll — jugo­szláviai szervezetei a demokratikus emigránsszervezetek szövetségéhez csatlakoztak és merőben ellentétes álláspontra helyezkedtek a monar­­chista emigránsokkal szemben. Maszlov jugoszláviai utjának azon­ban nemcsak az orosz parasztszer­vezetek meglátogatása a célja, mert az or ősz szociológus tervbevette a jugoszláviai agrárviszonyok tanul­mányozását is és evégből két hóna­pot fog tölteni az országban. Maszlov ezenkívül néhány elő­adást szándékozik tartani a beogra­­di népegyetemen Oroszország je­lenlegi politikai és gazdasági hely­zetéről. 19*26. április 20. is jóviszonyban voltak. Bónis Arkan­gyal a nyugatmagyarországi felkelés ideién kapott először szerepet, amikor különböző alakulatok étére állt és nevét gyakran emlegették. A nyugatmagyar­országi harcok után került Bónis páter Zadravetzhez, mint a püspök személyi titkára. Csakhamar mindenki ismerte Budapesten Bónis Arkangyal pátert, akinek a neve legutóbb Zadravetz püs­pökével együtt a frankhamisítás gyanú­sítottjai között is sokat szerepelt. Bónis páter majdnem naponkint megjelent az ügyészségen és a vizsgálóbírónál, lakk­­félcipőben, selyemharisnyával és jól sza­bott sötét ruhában és általában teljesen világiasan élt. Időközben személyi és anyagi ügyek miatt összeütközésbe került Zadravetz­­zel és az ellentéteket hír szerint csak fokozta Bónis páternek és Zadravetz püspöknek a frankügyben a vizsgálóbíró előtt tett és egymásra nézve nem éppen kedvező vallomása. Bónis páter közben összeütközésbe került polgári öltözkö­dése és világias életmódja miatt szerze-Nincs érdeklődés Palics iránt A város leszállította a szobaárakat A palicsi fürdőszezou május elsején nyílik meg hivatalosan. Mig azonban az elmúlt években a szezon megnyitását hónapokkal megelőzően lefoglalták a szállodai szobáikat és két héttel a szezon megnyitása előtt úgyszólván csak pro­tekcióval lehetett szobához jutni, az idén, április 20-án, üz nappal szezonnyi­tás előtt a fürdőigazgatőság arra kény­szerült, hogy leszállítsa a palicsi szállo­dai szobaárakat. Vidákovics Iván árvaszéki elnök, für­­doigazgató előterjesztésére a városi ta­nács huszonöt százalékkal szállította te a szobaárakat Palicson. A tanács határozata alapján az uj Budapestről jelentik: A jugoszláv­­magyar levéltárak kicserélése ügyé­ben hónapok óta folynak az előké­­szintő munkálatok. Kicserélésre kerül mindazokra a területekre vonatkozó levéltári anyag, amelyek az uj ál­lamalakulások következtében más országba estek, mint a levéltár székhelye. A delegáció együttes tárgyalásai­nak április közepén kellett volna Budapestről jelentik: Előkelő buda­pesti társaságokban és egyházi körök­ben már napok óta beszélnek arról, hogy Zadravetz István tábori püspök elbocsá­totta szolgálatából titkárát és bizalma­sát, Bónis Arkangyal pátert. Ezt a hirt most megerősíti Zadravetz jogi képvise­lőjének, dr. Dánér Bélának nyilatkoza­ta, amelyet hétfőn a lapoknak küldött és amely szerint Zadravetz püspök végleg szakított Bónis Arkangyal páterrel, A nyilatkozat a következőképpen hangzik: >Zadravetz István püspök ur Ömél­tósága annakidején háza, anyagi és gazdasági ügyeinek vitelével bizta meg az erdélyi szerzetétől elszakadt P. Bónis Arkangyalt. Ezt a megbízást Öméltósága első ízben 1925 novembe­rében, majd véglegesen 1926 április 7-én vonta meg P. Bónis Arkangyal­tól, aki most már nem lakik nála. Amikor P. Bónis Arkangyal a püs­pök ur küszöbét odaköltözésekor át­lépte, akkor P. Bónis Arkangyalnak vagyona, mint fercncrendi szerzetes^ szállóépületben egy kétágyas szoba elő­szobával, nagy erkéllyel egész szezonra 6000 dinár helyett 4500 dinár. Kétágyas szoba, előszoba, erkély nélkül 5200 dinár helyett 3900 dinár, egyágyas szóba 4400 dinár helyett 3300 dinár. A régi szálló­épületben kétágyas szoba, előszobával, erkély nélkül 4500 dinár. A többi szoba ára ugyanannyi, mint az uj épületben. A Nádas szállóépületben egyágyas szoba egész szezonra 3800 dinár helyett 2S50 dinár, a »Kis Ábel«-villábau pedig 2400 dinár .helyett 1S00 dinár. A szobák napi árai szintén estek huszonöt százalékkal és így az 50, illetve 40 dináros szobaár 37.50, illetve 30 dinárra szállt le. megkezdődniük Budapesten, a tár­gyalásokat azonban az S. H. S. kül­ügyminisztérium kívánságára el kel­lett halasztani. A S. H. S. külügymi­nisztérium ugyanis értesítette a ma­gyar külügyi kormányt, hogy a ju­goszláv delegáció még nem készült el a tárgyalási anyag feldolgozásá­val. A tárgyalások valószinüleg csak május végén kezdődnek. nek nem volt és nem is lehetett. Bizo­nyára most sincs. A megbízás megvo­nása folytán természetesen a püspök ur Öméltóságának volt ökonomusa, el­számolni tartozik a kezére bízott ösz­­szegekkel és a püspök «ur engem bízott meg az elszámoltatás megej'tésével. Minthogy pedig P. Bónis a püspök ur pénzeit megegyezés alapján tulaj­don neve alatt kezelte, felhívok min­denkit, akinek ilyen P. Bónis Arkan­gyal neve, vagy általa másnak a neve alatt elhelyezett vagyontárgyról tudo­mása van, hogy ezt a körülményt a számadás könnyebb megejthetése cél­jából velem minél előbb közölui szi veskedjék. Dánér Béla, Zadravetz István tábori püspök jogi képviselője.« Ez a nyilatkozat nagy feltűnést kelt mindenütt, annál is inkább, mert Zadra­vetz és Bónis páter barátsága hosszú időre nyúlik vissza. Mindketten íerene­­r^ndi barátok, akik már évekkel ezelőtt. tcsrendjével is és ezért ki akart lépni a Ferenciek-rendjéből és egy megyéspüs­pöknél szeretett volna titkári teendőket ellátni. Ez a terve azonban nem sikerült és most, hogy Zadravetz is szakított vele, valószínű, hogy a Fercncick-rendje a pátert kolostorba fogják rendelni. Saljapin nem jön Vizsgálat indult az impresszárió el­len, aki háromszázezer dinárt szedett be a hangversenyre Bcogradból jelentik: A főváros köz­véleményét rendkívül érdekes eset fog­lalkoztatja. Lehetséges, hogy az ügy fej­leményei büntető útra terelődnek és az utóbbi idők egyik legérdekesebb csalási ügye alakul ki belőlük. Mint a Bácsmegyei Napló is jelentet­te, egy jugoszláviai impresszárió leszer­ződtette Saljapint, a világhírű orosz operaénekest három jugoszláviai hang­versenyre. Az impresszárió a beogradi Operával folytatott tanácskozásokat, hagy Saljapin két estén az Operában lépjen fel és esténkint háromezer dollárt kért a ieliépésérí. Az Opera intendaturája arra az állás­pontra helyezkedett, hogy ezt az óriási fellépti dijat a beogradi közönség nem tudja megfizetni és a szerződést az im­presszárióval nem kötötte meg. Az impresszárió erre elhatározta, hogy saját rezsijében rendezi meg a két hangversenyt és Beogradban eddig még nem tapasztalt magas árakon kezdte meg a jegyek árusítását. A világhírű művész. mindkét hirdetett hangversenyé­re csaknem teljesen elfogytak a jegyek és a Vidák nevű impresszárió előzetesen esténkint százötvenezer dinárt, te­hát összesen háromszázezer dinárt vett be a jegyekért. Időközben az amerikai túrán levő orosz művész értesült arról, hogy fellé­pését Jugoszláviában reklámozzák. Fel­kereste a newyorki jugoszláv főkonzult és közölte vele, hogy a közeljövőben nem szándékozik Jugoszláviába menni, hanem ausztráliai útra készül és ha va­laki azt hirdette, hogy Jugoszláviában akar hangversenyezni, az illető vissza­élt nevével. A newyorki főkonzul átirata alapján a beogradi rendőrség kihallgatta Vidák impresszáriót, aki kijelentette, hogy ő Saljapin megbízásából árusította a je­gyeket és a befolyt háromszázezer di­nárt letétbe helyezte a Francia-Szerb Bankban. Minthogy az impresszárió a késő délutáni órákban tett vallomást a rendőrségen és a bankban akikor már nem volt senki sem, nem lehetett ellen­őrizni, hogy Vidák valóban letétbe he­lyezte-e a pénzt és az ügy csak Salja­pin és impresszáriója közötti konfliktus eredménye-e, vagy pedig Vidák rendkí­vül' ügyes szélhámos, aki ezzel a trüki kel szerzett háromszázezer dinárt, Elhalasztották a tárgyalásokat a jugoszláv-magyar levéltárak kicseréléséről A jugoszláv delegáció még nem dolgozta fel a tárgyalási anyagot Zadravetz püspök elbocsátotta szolgálatából Bónis Arkangyalt A pátert visszahívják a Ferencrendiek kolostorába

Next

/
Oldalképek
Tartalom