Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)
1926-04-18 / 106. szám
1926 április 18. BÄCSMEGYEI NAPLÓ ben érvényesítette a szerelemről való könnyelmű felfogását Paulette Foregr rel való futó viszonya Egyiptomban, Giuseppina Grassinivei, a hires olasz énekesnővel való kalandja, Qeorgettefel való kedves, vidám, majdnem bohó szerelme tntadmeganuyl szalmaláng. mely feHobbau és kialszik, mihelyt a vágy -teljesül. Csak Waltwszka, a varsói szép ttö iránt viseltetett olyan gyöngédséggel, mely első szerelmére emlékeztet Az a titokzatos hölgy, akit Bertrand marsai egy szeptemberi holdas éjszakán Iclségi't csohiakából, hogy kezén egy gyermeket vezetve, az Elba szigetén tartózkodó császárhoz menjen, nyilván ö volt. A szigetlakók, miután az ismeretlen hölgy két nap múltán eltávozott, ezt mondták: — Mégis csak szép volt Mária Lujzától, hogy eljött meglátogatni a császárt. Đe azóta megállapították, hogy Mária Lujza ebben az időben távol volt Elba szigetétől s eszébe sö jutott Napoleon. * Mese a pásztorról és a bíróról. Most gyűjtötték össze Frederic Mistrál, a nagy provencei költőnek kisebb prózai írásait, melyeknek hősei azok a gyermeteg-lelkű falusi emberek, kik között a provencei költő élt. Ebből a kötetből az alábbi mesét közfiliiik: Az öreg Ferlaud-t, a grése pásztort a bíró elé idézték, mert julialt behajtotta a szérüs kertbe. Ferlaud védekezett, mint egy dühös macska, folyton- azt bizonyítgatva, hogy nem ő. volt a. tettes. — Ugyan — mondta a bíró — mit beszélsz ilyen szamárságokat? Mindenki tudja, hogy ti pásztorok még az apátokat is lekgeltetuétek, ha fűből volna. Ha pedig lenyelnétek égi' rókát s a farka még mindig kikandikálna a szájatokból, azt is letagadnátok. — Már ami sok, az sok — kiáltotta az öreg FcTiaud, megkövetem a nagyságos biró urat, de hát. igazán kihoz a türelemből. Mindig a pásztorokat számítják: mindig ax a szegény pásztor a ludas... Ha a sövény • bedől, ha megdézsmálják a fügefát, ha lába kel egy tyúknak, ki a bűnös? Mindig a pásztor. Ez még se járja és most ki kell mom dánom az igazságot. A pásztorok a jó Isten emberei. Mikor. a mi Urunk Jézus Krisztus világra jött Beílehenben, először is pásztorok mentek őt imádni.Ezért láttuk a templomban karácsony napján a jó Isteni mellett a pásztorokat. És most, megbocsásson a nagyságos bíró ur, mondok.még valamit, öregember vagyok, minden egyes karácsonykor elmegyek ■ a templomba s minden egyes karácsonykor látom a jászol mellett a pásztorokat. De bírót? Tisztesség ne essék szólván, bírót még sohase láttam ott. 15. oldal A közép- ős felsőiskoláknál azon népesség nyelve lesz behozandó, amelynek körében azok találtatnak. 11) Jelen törvény az ország alkotmányának részét képez!. 12) E törvénnyel ellenkező törvényeit és rendeletek eltöröltetetteknek nyílvanittatik. A beográdi rendőrség leleplezi Barta Abel szélhámosságait A volt aradi belügyminiszter Beográdból Parisba tette át székhelyét és jugoszláviai összeköttetéseire hivatkozva szélkámoskodik — Szappanüggnök volt c hírhedt ellenforradalmi miniszter „ Emlékezzünk V /. Miletics Szvetozár nemzetiségi törvénytervezete Mint ismeretes, az 1868-ik év végén tárgyalta a magyar országgyűlés a nemzetiségi törvényt. A képviselőházi tárgyalás folyamán a nemzetiségi képviselők megbízásé bői Miletics Szvetozár, Mocsonyi Antal, és Branovacski István a következő törvénytervezetet terjesztették elő: Törvényjavaslat az országos nemzetiségeknek és nyelveknek Magyarországban leendő szabályozására és biztosit mára, t) Magyarországon a következő történeti országos népségek, u. m. a magyarok, románok, szerbek, szlovákok, oroszok ést németek egyenjogú országos nemzeteknek ismernek el. amelyek számára a nemzetiség és nyelv politikai egyenjogúsága az állam területi épségének és politikai egységének korlátái között aiaptörvényileg biztosittatik. Minden nemzetnek joga van nemzeti zászlóját, mint nemzetisége külső kifejezését használni. 2) A vármegyék kikerekitéso olyan módon rendeltetik, hosrv azok nagyobb részben ugyanegy nemzetiségből álljanak. 3) A falusi és városi községben, valamint a vármegyében az illető népesség többségének nemzetiséve az illető vidéken a nyilvános nemzetiséget képezi és nyelvre úgy a politikai, mint közigazgatási képviseletnek, valamint az ottani elöljáróknak és közhatóságoknak is hivatalos nyelve leend. Oly vegyes községekben, városokban és vármegyékben. höl a döntő többség mellett az országos nemzetiségek valamelyike amazt számra és Jelentőségre nézve megközelíti, képviseleti tagjainak jogában áll megkövetelni, hogy az ő nyelve második hivatalos qyelvül elfogadtassák. A többi országos nemzetek tagjainak is a képviseleti gyűlésekben szabad nyelvhasználatuk van. A községek beldolgaikban saját nyelvüket használhatják hivatalos! nyelvül; a közhivaíaios nyelvet nejeik a vármegye nyelve képezi. 4) Minden országos nemzet megfelelően legven képviselve az orszávgvülés felsőháziban, központi hatóságoknál, méltóságokban és hivatalokban, amelyek betöltése a korosa, ill a végrehajtó hatalom kinevezésétől függ. Az országgyűlésen a kisebbségi nemzetek képviselő.nek szabadságukban áll saját nemzeti nyelvükön megnyilatkozni. 5) A törvények és rendeletek minden ■országos nemzettel saját nemzeti, ill. hivatalos nyelvükön köteles szövegben közlendők, ill kihirdetendők. 6) A vármegyék, városi ha lóságok képviseletei és elöljárói, továbbá a bíróságok s alsóbb kMgrzgatási hatóságok a felebbvaló hatóságokkal saját nyelvükön közlekednek s ugyanezen nyelven fogadják a határozatokat és meghívásokat 7) A felek saját nyelvüket használhatják s a hatóságok, ill. törvényszékek a felek nyelvén viszik a tárgyalásokat s hozzák a határozatokat. Mindegyik fél saját nyelvével élhet Bünfenyitő ügyekben a vizsgálatok mindennemű tárgyalásokkal együtt a vádlott nyelvén folynak s az ítéletek s határozatok a vádlott nyelvén hozandók. 8) A nemzeti oktatás, a közművelődéi állami feladatnak ismertetik el. Minden országos nemzetnek joga van e jóira egyesülni, iskolaikat intézeteket, társulatokat egyesületeket, a szellemi és ar.vagi művelődés, a gazdaság fejlesztésére alapítani, pénzalapokat létesíteni s e végre felállított saját közegei utján önállóan kezelni. Különösen pedig szabadságában áll minden országos nemzetnek gyűlésben, vagy nemzeti kongresszusban nemzet! egységének közegét megalakítani és szervezni azon joggal, hogy a fentebbi célm a korona jóváhagyásúval pénzkivetéseket tehessen. 9) A hat országos nemzet minden népiskolájában. felsőbb művelési és tanintézeteiben saját nemzeti nyelvük az oktatási nyelv. Mindazon intézetekben, melyekben az ország pragmatikai történelme előadatlk, egyúttal saját nemzeti történelmük is kötelezőleges tárgyként előadandó. Az egyházi és iskolai hatóságok a kormánnyal és hatóságokkal szemben is saját nemzeti nyelvüket használhatják s a kormánytól ós hatóságoktól ugyanilyen nyelven szerkesztett válaszokat kívánhatnak. 10) Az országos egyetemnél az országos nemzetek számára nyelvi és szépirodalmi tanszékek mellett még a hazai törvényeknek nemzeti nyelvükön való előadására is íaasnélís!í áiütaőSanak fel. Beográdból jelenük: A beográdi rendőrséget újból foglalkoztatják Barta Ábelnek, az aradi kormány volt belügyminiszterének szélhámosságai. Barta Ábel pár hónappal ezeiött hosszabb ideig Beogradban , tartózkodott, de különböző szélhámosságok miatt kiutasították. A volt »miniszter« egyik beogradi ismerőse néhány, nappal ezelőtt a következő sürgönyt kapta Parisból: 'Kérem, utasítsa ügyvédemet, hogy küldjön százezret, ha nem, úgy küldjön ön tízezer dinárt. Barta.« A beográdi ur küldött kétezret, azonban kisült, hogy nem ő volt az egyetlen, akit Barta az »ügyvédjéhez« utasított. A többiek .azonban nem küldtek Pénzt és nyilvánvalóvá vált, hogy Barta Ábel azért találta ki az. ügyvéd-mesét, hogy Párishan azt a látszatot keltse, mintha Beogradhan nagy összeg fölött rendelkeznék. Barta beográdi ismerősei ezek után elérkezettnek látták az időt arra, hogy a párisi rendőrségét is felvilágosítsák a volt magyar miniszter viselt dolgairól, nehogy Barta újabb szélhámosságokat követhessen el a francia fővárosban. Emiatt a beográdi rendőrség részletes átiratban fogra megismertetni a párisi rendőrséggel Barta Ábel beogradi tartózkodásának történetét Az aradi kormánytól —- a beográdi grand rabbiirt Ez a történet nem éppen hosszú, de annál dicstelenebb. Barta Arádról, az első magyar ellenforradalmi kormány székhelyéről úgy került Beogradba, hogy a román hatóságok kiutasították Romániából. Múlt év decemberében jelent tneg először Beogradban Barta és első ut a Beogradban Alkalay Izsák grandrabbihoz vezetett, akinek az egykori antiszemita miniszter hosszú és keserves történetet mondott el és végül anyagi és erkölcsi támogatását kérte. A grandrabbi azonban kijelentette, hogy nem járatos a magyar politikai ügyekben, ezért Bartát egy magyar újságíróhoz küldötte. Barta elment az újságíróhoz és »Szervusz Józsi!« csatakiáltással nyakába borult. A fogadtatás nem volt ilyen meleg, de végre is a miniszter nagy keservesen kisütötte a nyolc év előtti ismeretséget Szuboticáról és nyomban kölcsönkért száz dinárt az újságírótól. Állást keres a Royalista-párt igazgatója v Barta következő útja a beográdi rendőrfőnökhöz vezetett, aki mint kellemetlen idegent ki akarta toloncoltatni Beográdból a volt aradi minisztert. A rendőrfőnök végül — kölcsönadott kétszáz dinárt a »szerencsétlen politikai üldözöttnek«. Azután következtek a kisebb-uagyobb pumpolások és szélhámolások, Barta mindenütt különböző mesét tálalt föl, mindenütt miniszterségére hivatkozott és áldozatainak politikai pártállása és világnézete szerint változtatta mártiTomságának okait. A leggyakrabban azt hangoztatta, hogy Horthy üldözi, mert ö, mint a Royalistapárt titkára, József főherceg királyságáért harcolt. Azt mindenütt bölcsen elhallgatta a »kegyelmes -ur«. hogy a pártkassza pžazelvel elfelejtett elszámolni, A beográdi lak- és címjegyzékből kikereste a magyar nevüeket. Nincsen Beogradban magyar kereskedő, akinél Barta ne operált volna. A trükkje álláskeresés volt. Mindenki megsajnálta az éhező »magyar minisztert« és bőven kapott pénzt. Elfogadott ötven dinárt, sőt még ennél kisebb összegeket is, de sok helyütt ezer dinárt is kapott. Nemsokára kifogytak a magyarok és Barta, aki már ismerős volt a beográdi viszonyokkal, szerb vállalatokhoz állított be és romániai és magyarországi birtokaira hivatkozva pumpolta meg őket: Egy helyen egy Mária aláirásu sürgönyt mutatott fel. amelyről azt mondotta, hogy az Mária román királynőtől való és a királynő a sürgönyben Brai anu igazságtalan intézkedése miatt rendkívüli felháborodásának ad kifejezést. A sürgöny ceruzával volt irva és a feladási helyet sem lehetett elolvasni. Memoárok a. frank-ügyről és két tucat selyem írig Ekkoriban már nagyon kiszélesedett a magyarországi frank-botrány. Barta megismerkedett egy előkelő társasággal és elmondotta, hogy megírja memoárjait és leleplezi a frankhamisítás kulisszatitkait. A társaság egyik tagja, hogy Barta nyugodtan dolgozhassák, lakást és ellátást adott Baríának, aki pár napig úgy csinált, mintha dolgoznék, azalatt »zsebpénz« ebnen kicsalt pár ever dinárt, végűi mecénásának számlájára két tucat selyeminget vásárolt. ■ Az úri élet ezzel véget is ért, kiderült, hogy a memoárokból még egy sor sem készük el és Barta Ábelt kitessékeltók az úri lakásból. A vakmerő kalandor ezután újabb trükköt eszelt ki. Felkeresett több politikust és kijelentette, hogy katonai titkok vannak a birtokában és azokat jő pénz ellenében rendelkezésre bocsájtja a jugoszláv hatóságoknak. Barta Ábelt elekor már nagyon is Ismerték Beogradban és az újabb szélhámosságnak nem dőlt be senki, ellenben a volt magyar minisztert kiutasították B-eogradból. Ekkorra az a társaság, amely védelmébe vette Bartát, már ötvenezer dinárral lett szegényebb. Feljelentésre senki sem gondolt, Futni hagyták a farsangi kormány kóklerjét. A szappanügynök szappanbuborékjai A kiutasítást azonban nem lehetett egykönnyen végrehajtani, mert egyik szomszédállam sem fogadta be Bartát, akinek végül is francia vízumot szerzett a rendőrség, csakhogy megszabaduljanak tőle. Franciaországi szerepléséről most érkezett az első hir abban a táviratban, amely a nemlétező százezer dinárra vonatkozik. A párisi sürgöny, azt mutatja, hogy Barta, akiről kiderült, hogy szappanügynök volt a békeviíágban, Franciaországban is abból él, hogy szines szappanbuborékokkal kábítja el a hiszékeny embereket addig, amíg egyszer majd a börtön rideg valósága fogja ki*, gyógyítani a szappanbuborékjátékból zi aradi exmlnisztert. t 6.
