Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-01 / 90. szám

1926 április 1. BÄCSMEGYEI NAPLÖ 3. oldal. Kisebbségi Élet A székéig udvarhelyi városi tanács alakuló iilésje után rögtön megválasz­totta polgármesternek Negrutin Emilt, a liberális párt helyi vezetőjét. Az ál­landó választmányba a magyarok ré­széről helyet kaptak: Tamás Albert, a katholikus gimnázium igazgatója, Tom­pa László, ismert író és költő, Varró Elek magántisztviselő. A tanács tárgya­lást nyelve mindvégig magyar volt és magyar lesz a jövőben is. Silindia aradmegyei község ma­gyarságának küldöttsége néhány héttel ezelőtt Aradon járt. A küldöttséget dr. Barabás Béla, a magyar párt aradi vezére vitte Georgescu János közigaz­gatási vezérfelügyelő, Aradvármegye prefektusa elé, akinek elpanaszolták, hogy a silindiai magyarok iskoláját az ottani jegyző minden különösebb alap nélkül elrekviráltatta és csendőrséget helyezteti el benne ugyanakkor, ami­kor más megfelelő helyiséget is talál­hatott. A prefektus vizsgálat tárgyává tette a panaszt és a Silindiáról a na­pokban ismét Aradra jött küldöttségnek, — amelyet megint dr. Barabás Béla ve­zetett a prefektus elé, — kijelentette, hogy panaszukat jogosnak találta és már megtette a megfelelő intézkedése­ket; telefonon utasította a járási fő­szolgabírót, hegy az elfoglalt helyisé­geket oldja fel a rekvirálás alól és a jegyzőt vonja felelősségre önkényes el­járása miatt. A prefektus válaszát és intézkedését a küldöttség legnagyobb megelégedéssel vette tudomásul. * „A Hid“ előadása miatt most Ru­­szinszkó magyar színház nélkül maradt si hatvan magyar színész elvesztette existenciáját. Horváth Kálmán Ungvá­­ron előadta Herceg Ferenc drámáját, amelyben Széchenyi, Kossuth, Wesse­lényi, József nádor s a magyar história néhány más alakja is szerepel. A Hid történelmi darab, de nem mondható ir­redenta színműnek. A cseh hatóságok mégis a legsúlyosabb büntetést mérték a magyar sjzinigazgatóra, — megvonták tőle a koncessiót. * Az iglói magyar szülök memorandu­mot intéztek a 'tanfelügyelőséghez, melyben kérik, hogy az iglói római katholikus iskolában a magyar nyelvet is tanítsák. Az alaposan megindokolt memorandum a mníelügyelőség utján az iskolai referátushoz, onnét pedig a zsupanátushoz került. A zsupán a me­morandum alapján a napokban elren­delte annak megvizsgálását, hogy a ma­gyar tanítást kérők csakugyan magyar nemzetiségűek- e. Ha a vizsgálattal egy­bekötött néwegyelemzés kielégítő eredménnyel végződik, a zsupanátirs az iglói magyar szülök kérését teljesíteni fogja. * Az erdélyi irodalmi olimpiászt őszre halasztotta a rendező bizottság, hogy az irodalmi ünnepélyre kellőképp elő­készülhessen. Az olimpiászt Marosvá­sárhelyen, valószínűleg szeptember kö­zepén fogják megtartani. * Az erdélyi katholikus statusnak Kisbajom község határában hatal­mas birtoka, uradalma és kastélya van, amelyet 1918-ban a forradalom elején felgyújtottak és kifosztottak. A közsjég lakóinak hangulata azóta sem csillapodott, amit a. választások alatt lelkiismeretlen izgatok ‘alaposan kihasz­náltak. Báró. Jósika Gábor a katolikus státus igazgatója március 16-án felül­vizsgálatra Kisbajomra utazott és úgy tervezte, hogy egy teljes nap és egy éjszaka marad az uradalom­ban. A község lakói erre elhatároz­ták, hogy ezt az éj szakit örökké em­lékezetessé teszik báró Jósika Gábor számára. Egész délután a falu korcs­májában ittak, majd éjjel tizenegy óra­kor felekerekedtek és szószoros érte­lemben ostrom alá vették a kastélyt A szerencsés véletlen azonban mosit is közrejátszott; a báró már délután elvé­gezte dolgát, áthajtatott a szomszédos községbe és igy megmenekült A feliz­gatott tömegj az uradalmi épületek nagyrészét súlyosan megrongálta, még az ajtófélfákat is kitépték. A kastély­ban egyedül az intéző és felesége tar­tózkodtak a támadás idején. Az intéző megsebesült éd felesége, a kiállott iz­galmak hatása alatt súlyos ideggörcsöt kapott. A katholikus státus most köz­vetlenül a belügyminisztériumhoz for­dult segítségért, miután a helyi elöljá­róság, a státus többszöri kérelmének, hogy csendőrségeí helyezzenek az ura­dalomba, érthetetlenül nem tett eleget. családja van, amelynek eltartására: nem elegendő a fizetése. Petkovics előterjesztést tett Sirotooo­­vics tanfelügyelő azonnali felfüggeszté­sére és a bűnügyi eljárás' megindítá­sára. Ki támogatta Genf ben Brazíliát? Chamberlain bizalmas felvilágosításai Németország felvételének meghiúsulásáról Londonból jelentik: A parlamenti pártok népszövetségi bizottsága kedd este ülést tartott, hogy meg­hallgassa Chamberlain külügymi­niszter beszámolóját a genfi tanács­kozásokról. Az ülésen, amelyen több mint száz) politikus jelent meg, ál­talános meglepetésre Chamberlain kijelentette, hogy a Népszövetség legutóbi ülésén történtekről nincs módjában részletesen referálni, csak a hozzá intézett kérdésekre hajlan­dó szigorú titoktartás kötelezettsé­ge mellett válaszolni. A kiszivárgott hirek szerint a Chamberlainhez intézett kérdések legnagyobb része arra vonatko­zott, bogy a rendkívüli üléssza­kon miért nem vették lel Németor­szágot a Népszövetségbe. Chamber­lain erre azt a választ adta, hogy Franciaország és Anglia egyet­­értöleg igyekezett Németország sima felvételét biztosítani. Ennek bizonyításául felolvasta Chamberlain azokat a táviratokat, amelyeket Briandhoz, később a francia miniszterelnökkel együtt Bra ziliához intézett ebben az ügyben. A bizottság egyik tagja ingerülten kérdezte Chamberlaintől, hogy ki hajtogatta Brazíliát, mire az angol külügyminiszter kije­lentette, hogy semmi jel sem vall arra, mintha Braziliát Fran­ciaország, Olaszország, Spa­nyolország vagy a Vatikán tá­mogatta volna. Végül arra a kérdésre, hogy Né­metország felvételét miért tárgyal ták Genfiben zárt ajtók mögött, azt felelte Chamberlain, hogy ez Né­metország kívánságára történt, mert a német delegáció Géniből való el­utazással fenyegetőzött arra az esetre, ha felvételi kérelmét kellő előkészítés nélkül nyilvános ülésen tárgyalnák. Súlyos visszaélésekkel vádolják a vajdasági ipariskolák tanfelügyelőjét A becskereki Mesna Kontrola okirathamisitást és sikkasztást állapított meg — A tanfelügyelő beismerte a visszaéléseket Becskerekről jelentik: Bácska, Bá­nát és Baranya egész területén kilenc­ven ipariskola van, amelyeknek Becske­reken van a központi tanfelügyelösége. Az ipariskoláik bánáti tanfelügyelője Sirotonovics Dragomir, aki egyben a becskereki ipariskola igazgatója, tanára és az ottani állami elemi iskola tanító­ja is. Sirotonovics sokféle elfoglaltsága természetesen külön-külön jövedelem­mel is jár, a felesége is tanítónő, úgy hogy jövedelmük körülbelül 7000 dinárt tesz ki havonta, ami állami tisztviselői viszonylatban Igen tekintélyes jövede­lem. De Sirotonovics tanfelügyelőnek szüksége is volt erre a magas jövede­lemre. mert hét gyermeke van. Siroto­novics igém tekintélyes és népszerű em­ber Becskereken és igazán kitűnő szak­embernek ismerik, kiváló működése ré­vén a vajdasági ipariskolák igen szé­pen fejlődtek. Az utóbbi időben azonban meglepő körülmények derültek ki Sirotonovics Dragomir tanfelügyelő működéséről. Hetek óta suttognak a városban külön­féle «szabálytalanságokról, visszaélések­ről, de senki biztosat nem tud és senki sem hiszi, hogy a tekintélyes és nép­szerű tanfelügyelő visszaéléseket köve­tett volna el. Csak tegnap derült ki a valóság, ami óriási feltűnést keltett Becske re ken. A beogradi legfelsőbb állami számve­vőség (Glavna Kontrola) néhány hét előtt rendeletét küldött a becskereki pénzügyigazgatóság kebelében működő pénzügyi ellenőrséghez (Mesna Kontro­la), hogy sürgősen vizsgálja meg a vajdasági ipariskolák tanfelügyelöségé­­nek működését, számadásait és pénz­kezelését. Hogy mi indította a Glavna Kontrolét a váratlan vizsgálat elrende­lésére, azt persze nem tudják, de hite jár, hogy egy Becskereken föladott névtelen levél hívta föl a Glavna Kon trola figyelmét Sirotonovics tanfel­ügyelő működésére. A rendelet vétele után Petkovics Pre­­drag, a becskereki Mesna Kontrola fő­nöke azonnal megkezdte a vizsgálatot, amely heteken keresztül tartott és még ma sem fejeződött be. De tegnap el­küldte Petkovics az első jelentését a vizsgálat eredményéről, amely szenzá­ciós megállapításokat tartalmaz. Ugyanis a vizsgálat nagyarányú visszaélé­sek, hamisítások és sikkasztások egész sorozatát állapította meg. A jelentés szerint Sirotonovics tan­­felügyelő okmányokat hamisított és je­lentékeny összegeket tulajdonított el az iskola és az állam pénzéből. A visszaélések már 1923-ban kezdőd­tek, tehát már negyedik éve tartanak. A tanfelügyelő oly módon követte el visszaéléseit, hogy az ipariskolák tisz­teletdíjas előadóinak aláírásait ráhaml­­sitotta a nyugtákra, amelyek alapján a pénzügyigazgatóságon az összegeket felvette és magának megtartotta. Egyes hónapokra kétszer is terjesztett be nyugtákat, sőt még a tanfelügyelőségi szolga nevére is követett el hamisításo­kat. A vizsgálat száznál több hamisí­tott aláírást állapított meg. Azonkívül találtak uagyösszegü iga­zolatlan pénztári hiányt, amelyekre vo­natkozólag a könyvek eltűntek és igy az összeg nagyságát pontosan megál­lapítani nem lehet. Az eddig megálla­pított hiány összege körülbelül százezer dinár. Petkovics Predrag, a Messna Kontrola főnöke kihallgatta Sirotonovicsot, aki beismerte a visszaéléseket és indokolásul azt adta elő, hogy nagy A vasárnapi munkaszünet az egész beogradi kerületben kötelező Alekszijevics Mifa keraleti főispán rendelete Szentán és a Vajdaság más vá­rosaiban állandóan sérelmezték a kereskedelmi egyesületek, hogy a1 vasárnapi munkaszünetet a rendele­tek nem egyformán szabályozták a Vajdaságban. Szentán a kereske­dőknek egész nap zárva kellett tar­tamok üzleteiket, Sztarakanizsán délelőtt tiz óráig szabad volt árusi­­taniok, a tízezer lakosnál kisebb né­pességű községekben pedig egész vasárnap nyitva lehettek az üzletek. Ezért azoknak a városoknak keres­kedői, ahol megtartották a teljes vasárnapi munkaszünétet, mozgal­mat indítottak, hogy mindenütt egy­formán rendezzék ezt a munkaszü-A több hóníap óta folyó mozga­lomnak meg is lett az eredménye, Alekszijevics Mita beogradi kerületi főispánnak szerdán a főszolgabiró­­sághoz érkezett rendelete szerint az egész beogradi kerületben, tehát Bácskában és Bánátban április else­jétől kezdődőleg, tekintet nélkül a lakosság számára és az eddigi ren­deletek ellentétes intézkedéseire, mindenütt a legszigorúbban be kell tartani a teljes vasárnapi munka­szünetet. A rendelet a hatóságokat utasítja, hogy e rendelet végrehaj­tását ellenőrizék. Négy embert ölt meg a tovarisevói Szrnao elnöke Tizenkét évi fegyházra ítélték az Orjnna helyi elnökének meg­gyilkolásáért Noviszadról jelentik: A felebbviteli bíróság szerdán tárgyalta Vasziljev Jócának, a tovarisevói Szrnao elnöké­nek gyilkossági bűnügyét. Vasziljev Jóca 1924 április 17-én a tovarisevói Milics-korcsmában le­szúrta Ridojcsics Jásót, az ottani Orjuna elnökét, aki nyomban meg­halt. A vádlott előadta, hogy Radoj­­csics Jásó Bugarszkl Kladkóval tért be a korcsmába és a mellette lévő asztalhoz telepedtek le. Vasziljev azt hitte, hogy róla beszélnek, mire kér­dőre vonta őket. Radojcsics ezután elindult az ivón keresztül az udvar felé. Vasziljev utána ment, hogy ki­­békitse, de óvatosságból nyílóit bićs­­kát szorongatott a zsebében. Radoj­­csicsot azért szúrta meg, mert az rá­támadt és fojtogatni kezdte. A kihallgatott tanuk ezzel szemben azt vallották, hogy Vaszijjev volt a provokáló fél. Kiderült, hogy Vasziljev már négyszer követett el emberölést és hogy hét évet ült. A n oviszadi törvényszék a múlt év junius 4-én és 5-én tárgyalta az ügyet a helyszínen és Vasziljevet tizenkétévi fegyházra ítélte. A felebb­viteli bíróság a törvényszék ítéletét helybenhagyta. A vádlott semmiségi panaszt jelentett be. ^drótköteleket: I szigetelt és csupasz rézhuzalokat, J é zzólámpazsinőrokat, antenadrótokat, ólomká’ 6 é beleket elsőrendű minőségben, Jutányos ár é é szállít a Novisad! Kábelgyár CRadnjčka uh 2.) é »______________Telefont j21.___________443$ »

Next

/
Oldalképek
Tartalom