Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)
1926-04-17 / 105. szám
4. ©Mal Megalakult a novisadi árnsenlesitő társulat Hatezer hold noviszádi területet ármentesitenek Noviszadról jelentik: Noviszad város vezetősége néhány hónappal ezelőtt megbeszélésre hivta össze a Noviszad határában levő árterületek, a nagyrét és a hadisziget fö dtulajdonosait, hogy megalakítsák a „Noviszádi nagyrét és hadisziget ármentesitő társu,at“-ot. Az előkészítő tárgya’ások után pénteken délelőtt tíz órakor Noviszadon megtartották az alakuló ülést. A városháza kis tanácstermébe egybehívott ülésen dr. Miíovanovics Muóván polgármester elnölfö t és Noviszad varos rész ről Lakics János alpolgármester, Pavsics Nikola városi főmérnök és dr. Damjanovics Szlevan városi tanácsnok, továbbá az államkincstár részéről Zdravkovics Dimitrije noviszádi tartományi penzügyigazgató, a katonai kincstár részéről Nikolics Sztevan badbirötábornok és Popovics Ljuba ezredes, a petrovaradini városi tan cs és a vagyonközösség részéről Jelasics Iván polgármester és három képviseiőteslüxti tag, a noviszádi főgimnázium kezelésében levő Mand'cs-száliás részéről Bajazet Zsivkó főgimnáziumi igazgató, a noviszadi hidrotechnikai hivatal részéről Mirkov Nikola főmérnök és a titeli ármentesitő hivatal részéről Zsákics Íován mérnök, a társulat igazgatója és ’aics Jován titeíi főszolgabíró, a társulat elnöke jelentek meg. Káty község nem képviseltette magát. Plavsics Niko'a főmérnök szakszerűen ismertette a társulat megalakításának szükségességét. A 6022 hóid lecsapódásához és védögátakkal való ellátásához 172 hold terület kellene, amelyen körtealakban körülbelül hat kilométer töltést kell építeni. A töltés és a Duna alsó folyása' közt még egy 300 holdnyi térség maradna. Az összes költségek tiz millió dinárra rúgnának, amely összeget az ármentesitett 5552 hold tulajdonosai fedeznék, úgy hogy egy-egy holdra 8100 dinár költség jutna. Ezzel szemben az ármentesitett földek értéke ho dánként a mai 2000 dinárról 15.000 dinárra szöknének fék A 6022 holdból 2251 hold Noviszad város tu'a'do"3, a katona kincs! ró 986, Nyergeim és nyargalni... . A porond közepén áll hosszú ostorával az istállómester ur, csupa előkelőség és nyugalom, ámint a magas iskolát lovagoló delnőt1 figyelemmel kiséri s olykor — szinte csak a tisztesség kedvéért — pattogtat egyet az ostorral. • A cirkusz izgalma nagyobb volt annál fs, amit a színház szerez, már pedig .az ugyancsak jelentett valamit. ,-Á műlovarnők ■ a megközelíthetetlenség hírében álltak s volt is benne valami. Áz artista világnak ők voltak a legközkedveltebbjei, idegéletüket az egész társulat ellenőrizte. A kifogástalan kedvű dummer August, aki nappalait savanyú szenvedések és lelkiproblémák közt töltötte, jelentéssel fordult az igazgatóhoz. > Elvira nagyon sokat kacsintgat a rendőrtisztre, érzi az élet tavaszát. Mielőtt elragadtatásában lefordul a trapézről, jó lemre férjhez adni, Elvirának ezek alapján kijelöltek megfelelő férjet mert azt mégsem várhatta be a türelmes jó lélek, hogy szerelmi , elragadtatásában leforduljon a •trapézről. Lovagolt akkoriban az egész vár* ■megye, de a sport mégis olyankor lendült fel, amikor cirkusz járt a környéken s aranyinak, aranylegények, uein. különben az arany másféle megbabo- Vrázcítjai mindig körülötte lógtak, ab'bau a hiszem ben, hogy éppen ök törik meg a rossz babonát s Elvira profán keblére is borul. fA legérdekesebb lovaglás azonban nem a cirkuszban, nem is a határban történt,, hanem a vármegyeBÄCSMEGYEI NAPLÓ 1Q^6. április 17. Petrovaradin városé 864 hold, a főgimnáziumnak has-onélvezeli joga van 1451 holdon és Káty község tulajdonában 480 hold van. Plavsics főmérnök után Mirkov Nikola főmérnök fejtegette az ármentesités nagy nemzetgazdasági és egészségügyi jelentőségét. Az elrendelt szavazásnál 4678 hold tulajdonosai szavaztak az ármentesitő társulat megalakítása mellett, csak Káty község jelentette be Írásban, hogy a megalakítás ellen szavaz. Petrovaradin még nem határozott véglegesen. Miután a törvényben megkívánt többség meg vo't, az ármentesitő társulat megalakítását határozatilag kimondották. A tiz millió d nár építési költséget amortizációs kölcsön utján fedezik, A létesítendő uj védőgátak és csatornák a Kralja Alexandra csatornából kiindulva a meglevő kátyi töltésig fognak nyúlni, amely utóbbi már a titeli ármentesitő társulat hatáskörébe tartozik. kezdjük, mert a bánáti vonalak vannak a legrosszabb állapotban, ott történt a :egtöbb szerencsétlenség is a Vajdaságban. A vasutigargató-helyettes nyilatkozatának utolsó részét bizonyára mindenki örömmel fogja fogadni. A vasútvonalak és a kocsik javítására valóban sürgős szükség volt. Utazás Felére csökkent a Vajdaságban a személy- és teherforgalom Üresen állanak a vasúti kocsik az állomásokon Néhány hét óta a gazdasági válságnak olyan szimptomája mutatkozik, a mely a tiltakozó gyűléseknél és memorandumoknál szemléltetöbben mutatja meg az ors-ág gazdasági életének súlyos helyzetéi. Az utóbbi években a kereskede’mi ügyletek lebonyo itásánál a legnagyobb nehézséget többnyire az okozta, hogy a megrendelt árut vagouhiaoy miatt hetekig, sőt néha hónapokig nem lehetett szállítani. Az állomási raktárakban vagonszámra torlódott össze az áru, máskor pedig a megrakott teherkocsik vesztegeltek hosszú ideig cgy-egy nagyobb forgalmú állomáson, mert a túlzottan igénybevett mozdonyok nem győzték szállítani a tehervonatokat. A helyzet az idők során lassankint annyira javult, hogy az u'Óbbi időkben már. hosszabb késések nem történtek, a vagonszerzés azonban még mindig nehézségikkel járt egészen a legutóbbi hetekig, amikorra a gazdasági válság betetőzéseképen teljes pangás állott be a kereskedelmi iorgalombau. Ez a helyzet olyan következményekkel járt, amelyeket néhány hónap előtt még el sem lehetett volna képzelni. A Bácsmegyei Napló munkatársának alkalma volt erről a kérdésről beszé’gétni Naumovics Dimitrijével, a szuboticai vasutigazgatóság helyettes igazgatójával. A vnsutiyazyaíó-he’yeUes. a kőház udvarán, ahol máskülönben rabok közlekedtek. Rónay Jenő főispán is szerette a szép lovat, mindig tartóit kiváló hátasat, hol ö végzett rajta testmozgást, hol a felesége. • Lovászmestere, a hűséges Péter, gyöngye volt minden lovászmestereknek. Úgy értett az állathoz, hogy jobban már nem is lehet s ha szó esett róla, nem értő őt hosszadalmas dicséret, mindössze annyit mondtak: — Ja, a Péter... Ezt a sóhajszerű három kis szót aztán, sugárzó tekintet, felragyogó arckifejezés kisérte. Tudjátok, mit jelent, mikor borkóstolás közben hörpint valaki, megcsettenti utána a nyelvét s azt mondja. — Bor ez! Hát ilyen volt a Péter is. — Péter az! Nincs az a cirkuszos férfiú, áld helyénvalóbb lenne, mint ő. Érdemes volna egyszer kipróbálni, egész bizonyos, hogy minden ló deferálna neki, hogyan értik azok egymás nyelvét jobban, mint teszem azt a főispán ur. meg az iktatója. Mert hogy az iktató ur nem mindig értette meg. Póter volt ö is, Kovács Péter, gyámoltalan kis öreg ur. Bent lakott a tót fertályban, valamelyest odasoroltatváu közéjük a lutheránus hite miatt. Valamikor árvaszéki ülnökiként tolta a vármegye szekerét, de felszaporodott az ifjú generáció, közbejött a tisztujitás, állás kellett valakinek s Petyi bácsi, kimaradt. Megemlékeztem már valahol róla, hpsy az ilyesmit sosem kéllett travetkezőket mondotta "• — A szuboticai vasutigazgatóság területén levő valamennyi állomásról a legutóbbi napokban olyan jelentés érkezett, hogy az állomásokon sok üres tehervagon áll rendelkezésre és a személyvonatok utasainak száma is lényegesen csökkent. A beérkezett jelentésekből meg lehet állapítani, hogy a személyforgalom és a teherforgalom átlag ötven-batvan százalék kai kisebbedett. — A forgalom fokozatos csökkenése már hosszabb idő óta tart, a legújabb jelentések azonban a mi számunkra is meglepetést jelentettek, mert ilyen csökkenésre nem lehetett számítani. — Természetesen annak megállapítása, hogy ez a helyzet állandó marad-e, vagy csak idő'egés depremiszszióról van'sző, a közgazdasági szakértőkre tartozik. Mi csak kihasználjuk a helyzet által teremtett lehetőségeket. A jövő hétre csak a pancsevóí állomás kért száz vagont tengeri szállítására. A többi vajdasági állomásokon sehol nem lesznek nagyobb szállítások, ezért a most fölszabaduló mozdonyokat és vagonokat ki fogjuk javítani és azonnal megkezdjük az eddig annyira igénybevett és emiatt mindenütt megongálódott pályatestek javítását is, — A pá’ya javi'ásat a Bánátban gHvirsan venni. A kibukott embert annak rendje és módja szerint nyugdíjazták, de mert ez kevés volt a megélhetéshez, nyomban kinevezték közigazgatási gyakornoknak, vagy valami hasonló másnak. így jutott sokszor nagyobb stalláriumhoz, mint amije azelőtt volt, de szükség volt a munkaerejére. Ki tanítsa be az újoncokat? Nem lehet mindenkit Filkovics Bódi nyakába ’varrni! Kovács Péter bácsi nagyon öreg volt már és olyan szerény, hogy az talán nem is illik. Minden hely el lévén foglalva, a főispán! iktatóban húzta meg magát, egyébként az egész világból alig érdekelte valami hűséges öreg életpárjáu kívül. — A mámácská ezt mondta, vagy azt. a mámácskának ez az ő véleménye a dolgokrul. — A Péter! — mondta néha otthoni beszélgetések során Rónay Jenő és most is földerült az arca, mert valami nagy jámborság került szőnyegre. Hogyisne, került abból elég. A mútnácská, teszem azt, husvétra hazament verseci rokonaihoz, megállapodva, hogy öreg élete párj'a kellő időben utána küldi a sonkát. Aztán közbejött egy kis szórakozottság s .Isten tudja, hogyan szivárog ki az ilyesmi, de mindenki ismerte a levelének tartalmát’. — Kedves mámácská, a gratuláció tévedésből elment, a sonka itt márádt, maradt... Hát uj lovat szerzett Rónay Jenő s azt mondja délután az uj inasának: — Mondd csak meg a Péternek, hogy nyer gélje meg a sárgát, aztán nyara pancsevóí vasútállomások elnevezése kórül A kereskedőit a pályaudvarok névé* nek megváltoztatását kérik Becskerekről jelentik: A bánáti kereskedelmi kamara foglalkozott a pan« csevói kereskedők egyesületének kérésével, hogy teremtsenek rendet Pan* csevó város vasútállomásainak eine« vezései körül. Pancsevónak ugyanis két vasútállomása van: Pancsevó-Dunav az egyik és Pancsevó a másiknak a neve. Valami kifürkészhetetlen irónia folytán azonban az elnevezések épen fordítottjai annak, ami az állomások valóságos fekvéséből következne. A Pancsevó Dunav pályaudvar több kilométerre fekszik a Dunától és inkább a város, meg a Temes közelében van. Pancsevó-pályaudvar viszont a város-, tói esik messze és inkább a Duna felé húz, A kereskedők ezt a fonák helyzetet azon érzik meg, hogy a vidéki áruküldemények feladói a szállítmányé« kát Pancsevó állomásra címezik, abban a hiszqmben, hogy ez az állomás közel van a városhoz. Ebből a tévedésből a pancsevóí kereskedőkre sok kár háramlik és ezért kérik, hogy az elnevezéseket változtassák meg. Az eddigi Pancsevót Pancéevó-Ptidgradje, Pancsevó-Dunavot pedig Pancsevó vagy Panes vó-Varos, vagy P.mcsevó- Tamis névre kívánják keresztelni. A becskereki kamara a pgncsevól kereskedők kérését eljuttatta a szuboticai vasuticiazgatósácihoz. galjon rajta néhányszor végig az udvaron. ■ Az inas, éppen uj Petyi bácsi-történeteket hallva, egész nyugodtan megy ld az öreg iktatóhoz, mintha más Péter nem. is volna a világon. — Azt üzeni a méltóságos ur, hogy nyergeken és nyargaljon. Bágyasztó szép tavaszi délután volt, amikor jól esik egy kis alvással meglopni a vármegyét — a ikötelességtudásban megrokkant leüli, akinek gondolkodnia sem illik, meghajtja a fejét. — Igenis. Nyomban ugrik fel é.s szalad haza. — Mámácská, add ide a frakkomat —- Minek az neked, Péter? — Méltóságos ur parancsolta, hogy nyergesek és nyársaljak. fejcsóválás, elnyomott sóhaj, hogy mi minden kötelességeket nem ismer a vármegye, azért a mama hozzáfogott az öltöztetéshez, parádéba vágta élete párját. Gyorsan ment az egész, tudott a vármegye sietni is, csak meg kellett mindig válogatni, hogy miben. Fél óra múlva aztán, hogy eszébe jut Rónay Jenőnek a dolog, kinéz az ablakon és csapja össze a kezét. — Megbolondult ez az ember! Kovács Péter bácsi írakkosan, fehér nyakkendővel, cilinderben, halálra izzadían ül a sárgán, azaz, dehogy, fs ül, tapad a nyakára, átkarolja a két kezével, az pedig fut vele körbe. — Mit csinál, Kovács? — Jelentem alássan, amit parancsolni méltóziatott Torontáli.
