Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-17 / 105. szám

2. oMal rendeletére a járási főnök kézbesített ki neki és a többi Radics-párti képviselő­nek. Ebben a meghívóban a Radics-párt képviselőit Beogradba klubülésre Uivlúk össze. Kovacsevics hozzátette, hogy ed­dig a belügyminiszter a parlament el­nökének szívességből megtette azt, hagy a közigazgatási közegek utján hívta össze ülésre a képviselőket, úgy látszik azonban, hogy most már klub­ülések összehívására is vállalkozik. A Radics-párt azért tartja furcsának a meghívók kikézbesítését, mert a párt­­elnökség egyáltalában nem hívott össze Beogradba klubiilést, hanem Zagrebba április 22-rc hívta egybe a párt képvi­selőit. Kovacsevics, mint elmondotta,. ezen­kívül az uralkodó. . előtt kifejtette, hogy a Radics-párt teljesen egységes és Nikics és Sisperina minisztereket a képviselők közül egyedül Louesare­­vics követi. Kovacsevics után Pastes Nikola je­lent meg félórás kihallgatáson az ud­varnál. Pasics kihallgatásának szintén bucsukiliallgatás-iellege volt, miután a volt miniszterelnök lemondása óta nem jelent rneg az udvarnál Pasics után Rallies Ish'án volt kihall­gatáson. Az udvartól Radios igen jó hangulatban távozott és az újságírók kérdésére röviden igy válaszolt: — Bucsuaudieticián voltam a király­nál. Jól tudják, hogy ilyenkor- mi szo­kott történni. Szépeket mondottam a királynak és a király szépeket mondott nekem. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy mennyi időt jósol az 1« kormány­nak, a következőket mondotta Radics: ; — Nem fogja megérni a parlament összehívását sem. A késő esti órákban Uzunovics mi­niszterelnök jelent, meg a királynál és referált a folyó ügyekről. Superina válasza Rádiósnak az akasztófa-iiggben Superina Benjamin agrárreformügyi miniszter a következő nyilatkozatot tette: — Radies István tegnapi nyilatkoza­tában azt mondotta, hogy a radikális klub elnöke előttem ezt a kijelentést tette: Akasztóla készül Radicsék szá­mára. Kijelentem, hogy sem a radiká­lis klub elnöke előttem, sem én senki­nek ilyen nem mondtam. A disszidens Loncsarevics fenyegeti Rádiósát Nyilatkozott Loncsarevics disszidens Radics-párti képviselő is a pártból való kiválásának okairól. Hosszú nyilatko­zatában igen lekicsinylő hangon emlé­kezik meg Radicsró! és kijelenti, hogy Radios István azokért a sértésekért, a mélyekkel őt illette, vagy a buvólyukba fog menekülni, vagy bocsánatot fog kérni. Radios István elköltözött Beogradból Radics István egyébként pénteken es­te elhagyta a fővárost és elutazott Za­grebba. Radics véglegesen cl is költö­zött Beogradból és a pénteki nap fo­lyamén minden ingóságát elszállította. Dalmáciában községi választások lesznek A minisztertanács délutáni ülésén ki­zárólag reszortügyek voltak napiren­den. főbbek között az igazságiigymi­­ijiíszter javaslatára elhatározták, hogy azok a kisiparosok és kiskereskedők, akiknek hadikárpótlás elmén kölcsönö­ket nyújtottak, ötven százalék erejéig kötvényben fizethetik vissza a kölcsönt. Az ígazságügymiTiiszter referált egy szlovéniai szekvesztrált ' vegyészeti gyár ügyeiről is. A kereskedelemügyi miniszter javasolta, hogy a Privrednik társaság Horvátországban kisajátított birtoka helyett a Vaidaságban kapjon földbirtokot. . . ___ I A minisztertauács ülése után a bel-BÁCSMEGYE1 NAPLÓ 1926 április 17. ügyminlszter kijelentette az újságírók előtt, hogy Dalmáciában a községi vá­lasztásokat május 16-án fogják megtar­tani. A kormányváltozás az erre vonat­kozó korábbi elhatározást nem módosí­totta, Radics kiáltványt fog intézni a néphez Mint Zagrebból jelentik, a Radics­­párti képviselők nagyrésze még mindig nem érkezett meg Zagrebba. Péntek reggel csupán Krnyevtcs és Neudörfer volt államtitkárok érkeztek meg Beo­gradból. A Bácsmegyei Napló zagrebi munkatársa beszélgetést folytatott a két államtitkárral, akiknek információja szerint a Radics-pártnak április 22-re egy­behívott klubülése csak formális iesz és csupán Njkics és Superina mi­niszterek kizárására fog szorítkoz­ni, valamint arra, hogy a klub bizal­mat szavazzon Radics Istvánnak. Egyébként már bizonyos, hogy a Ra­­dics-pártban nem áll be szakadás. Nildcs és Superina minisztereket ár. Loncsarevics István képviselőn ki­vid senki sem követi és hármuk kivéte­lével a Radics-párt a legélesebb ellenzék­be megy és különösen a korrupció ellen veszi fel a harcot. Radics István érkezését szombat reg­gelre várják. Radics szükebb környeze­téből kiszivárgott birek szerint Radics István a Dom legközelebbi számában kiáltványt fog a néphez intézni, amelyben hangoztatni fogja, hogy a korrupció elleni küzdelemben bukott meg. A zagrebi «ajtó úgyszólván pártikü­lönbség nélkül a jelenlegi Uzunovics­­kormányt csak átmenetinek tekinti és annak a véleménynek ad kifejezést, hogy a mai kormány legfeljebb csak a parlament összeüléséig maradhat a helyén. A zagrebi lapok véleménye szerint úgy a mostani, mint az Uzunovics-kormányt esetleg még követő újabb kabinetek csak provizórikusak lehetnek és feltétlenül választásokkal fogják a válságot még ebben az évben meg­oldani. A Radics-párt hir szerint szívesen lát­ná az uj választások kiírását. Gyilkolt egy budapesti rendőr Rálőtt két emberre, akik közül az egyik meghalt, a másik súlyosan megsebesült Budapestről jelentik: Budapesten az U'lői-ut végén csütörtökön este Újvári III. István közrendőr, aki aznap nem volt szo’gálatban, minden különösebb ok nélkül belelőtt két emberbe. Jelen­szky Gyula ötvennégy esztendős fuva­rosba, aki súlyosan megsebesült és an­nak fiába Jelenszky Jánosba, aki a lövés után nyomban meghalt. A nyomozás szerint a gyilkos rendőr a város felé ment, amikor néhány gye­rekkel találkozott, akik zsákot cipeltek magukkal. Rátámadt a gyerekekre és elvette tőlük a zsákot. A lármára a közelben lakó Jelenszky János kijött az uccára és rászólt a rendőrre. Újvári vá­laszul revolvert rántott és belejött a fiatalemberbe, aki nyomban összeesett. A rendőr erre még egyszer lőtt és a golyó a fiú hálamegett álló Jelenszky Gyulát találta el. Jelenszky futásnak eredt, de alig ért be a forgalmasabb útvonalra, összeesett és elvesztette esz­méletét. A rendőrség nyomban megindította a nyomozást és a gyilkos rendőrt le­tartóztatta, Kihallgatása során ő is és felesége is azt vallották, hogy amikor együtt mentek hazafelé, útközben Je­­lenszkyék, akik ismert széntolvajok, meg­támadták és oly szorongatott volt a helyzete, hogy fegyverhez kellett nyúlnia. A gyilkosság szemtanúi azonban ellen­kezően vallottak és többen azt állították, hogy a rendőr már akkor használta fegyverét, amikor Jelenszkyél: még nem is voltak a közelében. A nyomozás folyik. Elkészült az állampolgársági törvényjavaslat E’őadás Beogradban a javaslat rendelkezéseiről Beogradból jelentik: A beogradi jo­­gászegyesületben pénteken este Szubo­­tics Jován dr, igazságügytniniszteri ta­nácsos előadást tartott az állampolgár­ság kérdéséről és a készülő állampol­gársági tclrvényjavas'atról. Az előadást nagy közönség hallgatta végig. Az uj törv< nyjavaslat, mint az elő­adásból megállapítható, hasonló a régi magyar állampo gári törvényhez. Az előadó, aki maga is résztvett a javaslat szerkesztésében, kifejtette, hogy a há­ború után megalakult utódállamok: Lengyelország, Csehszlovákia, Ausztria, Románia már mind megalkották az ál­­!ampolgársági törvényt. I yen törvény a régi Szerbiában nem volt, hanem a szerb alkotmány úgy rendelkezett, hogy azok a nem szerbiai polgárok, akik a király és a haza érdekei körül érdeme­ket szereztek, állampolgárokká váitak. Azokon a vidékeken, amelyek a háború után kerültek a délszláv állam keretébe, mai napig is a régi állampolgársági törvények vaunak érvényben. A jugo­szláv törvényhozás működése óta három i'yen javaslatot dolgoztak ki. Az elsőt 1919-ben dr. Kramer Albert törvény­­egységesitö miniszter készítette, mint­hogy azonban akkor még a békeszer­ződést nem írták alá, a javaslat nem került tárgyalásra. A második javaslat már a békekötés után, 1922-ben készült. Ez azonban az előadó szerint nem állja ki a bírálatot, mert a törvényhozást munka legsilányabb terméke volt. A harmadik törvényjavaslat most végre a nemzetgyűlés elé fog kerülni. Harminc paragrafusból áll és két nagy fejezetre oszlik a javaslat. Az átmeneti intézkedések kedvezményeket biztosíta­nak a dobrovoljácoknak az állampol­gárság elnyerése tekintetében. Az első fejezet arról intézkedik, hogy ki állam­polgár a törvény életbeléptekor, a második fejezet pedig azt szabja meg, hogyan lehet állampolgárságot nyerni, vagy e'veszteni, Szubotics példákat ho­zott fel a kérdés illusztrálására. így a magyar állampolgársági törvény ki­mondta, hogy aki tiz évig hatósági en­gedély nélkül az országtól távol tar­tózkodik, elveszti állampolgárságát. A t/örvény olyan kérdésekről is intézkedik, hogy ha például egy nem-törvényes anyi elhagyja, vagy elveszti az állam­­polgárságát, követi-e ebben a fia is, Délszerbiában — mondotta az előadó — a legnagyobb jogbizonytalanság ural­kodik és intézkedni kellett arról, hogy állampolgár-e az, aki ott lakik, vagy aki ott született. A törvény egy gene­rális rendelkezéssel kimondja, hogy mindenki, aki állampolgár a törvény életbeléptekor, tovább Í3 állampolgár marad. Továbbá: született jugoszláv ál­lampolgár gyermeke, bárhol születik, el­nyeri a jugoszláv állampolgárságot. Viszont külföldi állampolgár gyermeke, aki Jugoszláviában születik, nem nyeri el a jugoszláv állampolgárságot. Fcrjhezmenés esetén a nő elveszti állam­­polgárságát, de a törvény privilégiumot biztosit arra, hogy az elvált nő könnyen visszaszerezhesse állampolgárságát. A naturalizálás egyszerű belügyminiszteri rendelettel történhetik, aki azonban má­sodízben kéri naturalizálását, annak ügyében az államtanács dönt Állampolgár mindenki, aki huszadik életévét betöltötte, legalább bét éve lakik Jugoszlávia területén, van köz­ségi illetősége és az esetleges régi állampolgársági kötelékéből elbocsájtották. Különleges utón megszerezhetik az állampolgársá­got azok, akik különleges szolgálatokat tettek a király és a haza részére. Az állampolgárságot a belügyminisztérium ismeri eh Az egész ország területén az állampolgárság természetesen egy és ugyanaz. Elveszthető az állampolgárság: Eíbocsájtás utján, férjhezmenés utján, vagy akkor, ha valaki külföldi államnak tisztviselői vagy katonai szolgálatot tel­jesít és azt a belügyminisztérium fel­­szó'itása ellenére sem hagyja abba. Annak a jugoszláv állampolgárnak, aki külföldön él állandóan és külföldi állam­­polgárságot akar szerezni, ha huszon­négy éves elmúlt, három éven belül értesitenie kell a belügyminisztert, hogy itteni állampolgárságáról lemondott. A külföldi állampolgár felesége, ha elválik, nyomban visszanyeri jugoszláv állam­­polgárságát. Bizottság alakult Palics-ftirdő fejlesztésére Idegen-irodát állítanak fel a kül­földiek számára Szuboticaiak és palicsiak köréből nemrég bizottság alakult, amely ar­ra törekszik, hogy minden alkalmas eszköz segítségével fejlessze Palics­­fürdőt és megszüntesse azokat az anomáliákat, amelyek mindezideig állandó sérelmeket idéztek elő á fürdővendégek körében. Palics, kü­lönösen az utóbbi években rendkívül el volt hanyagolva, aminek főkép az az oka, hogy a város, sohasem állí­tott a fürdőigazgatóság élére szak­embert, aki kellő hozzáértéssel ren-; delkezett volna. Ennek a körülmény­nek tulajdonítható, hogy az utóbbi időben a külföldiek alig látogatták Palicsot és belföldiek, sőt szuboti­caiak is többnyire más fürdőhelye­ket keresnek fel. A most alakult bi­zottság elsősorban azt akarja elér­ni, hogy Palics a jövőben is épp oly látogatott legyen, mint amilyen egy­kor volt. Pénteken délután Lepedőt Iliin városi takarékpénztári igazgató el-1 nöklésével ülést tartott a bizottság. Az ülésen ismertették mindazokat a módozatokat, amelyek segítségével Palics nívóját emelni lehet. Elhatá­rozták, hogy inár az idei fürdősze­zonban is rendszeresen’ rendeznek koncerteket, azonkívül egyéb szóra­kozásokat is fognak nyújtani a für­dővendégeknek. A külföldi vendé-, gek számára idegenirodát állítanak fel, amely árról fog gondoskodni, hogy a külföldieknek megkönnyítse a beutazást és biztosítani fogja a Palilsra érkező külföldiek kényel­mét is. A bizottság tervezetét bemutatja; majd a város vezetőségének is, vé­leményezés végett. ÍATOL, STENOL, MURIN, G A MADIN megöli a patkányt, poloskát, egeret, svábbogarat Iv^rmekekre való veszélytelenség garantálva. Szétklíldi: Odio Hatol Zagreb, Bíjenicka eesf i 21 Gvors fejlődése az összes növendékállafoknak? Több gyapjú, Aagyobb teihözani, kevesebb ra^g­­betegedée. Elérhető Kostáé adagolásával. Hiva­talosan elismer1'«. Szé küldi: Odio Ratol Zagreb, Bijen cka ceata 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom