Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-16 / 104. szám

1926 április 16. BACSMEGYE! NAPI P 5. oldal. NRPRŰL NRPRR O a «9» Amikor az a bizonyos kecske is jó akik és a káposzta is megmarad A zagrebi rendőrség a minap elfogott egy notórius szélhámost, aki furfangos módon károsította meg Mar uses Aca nagykereskedőt. A szélhámos, aki szer­fölött büszke arra hogy ő milyen nagy­stílű. szinte dicsekedve mesélte el az »esetet«. — Valamelyik nap eljött hozzám egy fiatal barátom és kétségbeesve mondot­ta el, hogy a főnőkétől tízezer dinárt lopott és ázt el is költötte. Ha a gazdá­ja 'megtudja a sikkasztást, bizonyára fel is jelenti és ezt ö nem élné túl. Kö­­nvörgött, hogy mentsem meg. Nagyón megsa náltam a szerencsétlen fiatalem­bert. Sokáig törtem a fejem, végre egy ió mentőötlctem támadt. Megkérdeztem a vacogó ifjútól: »Tudna-e még tizen­ötezer dinárt lopni a kasszából?« A bol­dogtalan sírva mondott igent. »Akkor jól van« ‘— feleltem —- »lopja el és hoz­za ide, becsületszavamra megmentem«. Másnap a fiatalember elhozta a tizen­ötezret. Ekkor én 'elmentem a károsult kereskedőhöz és igy szóltam hozzá: »Uram! Öntől ellopott valaki huszonöt­­ezer dinárt. Az illető azonban kijelentet­te, hogy tízezret visszatérít önnek, ha nem jelenti fel. Ha azonban feljelenti, öngyilkos lesz. Legyen nemes lelkű és ne kergessen halálba egy megtévedt if­jút«. ,A kereskedő gondolkozott pár per­cig azt'oi belement az üzletbe. Tekinte­tes rendőrfőnök ur, hát bűn az, meg­menteni egy ember életét? A rendőrfőkapitánynak úgy látszik más volt az álláspontja, mert a szélhá­most letartóztatta és átadta az ügyész­ségnek. A társalgás művésznője Nincs kínosabb valami a társaságban, •mint amikor egyszerre, mintha csak kettévágták volna, elszakad a beszélge­tés tarka fonala, elnémulnak a fürgén pergő nyelvek s mélységes csönd der­med meg a szalonban. Azt szokás erfe mondani, hogy angyal szállt- keresztül a szobán; de ezt az angyalt nem szíve­sen üdvözlik a háziasszonyok, akik per­sze ambicionálják, hogy házuk ne le­gyen az a hely, ahol unatkoznak, ha­nem ahol mulatnak, még pedig pompá­san. Ezen a bajon most elmésen és in­tézményesen segítettek a londoni úri körök. Ez az intézmény — a társalgás hivatásos művésznője, aki a társaságok­ba meghívót kap és kötelessége, illő tisz­teletül mellett, az urak és hölgyek szó­rakoztatásáról gondoskodni. Ne becsül­jük le ennek a hölgynek a feladatát, mert bizony az fölötte nehéz. Mindenkit bele kell vonnia az eleven tercierébe, még azokat is, akik előszeretettel, hall­gatagon húzódnak meg egy-egy sarok­ba; észre kell vennie, hogy kik illenek legjobban egymáshoz és merülnének el legszívesebben egymással egy kis esz­mecserébe — s azokat ügyesen, tapin­tatosan össze kell hoznia. Főleg pedig — kifogyhatatlanul gondoskodni uj meg uj beszédtárgyaftról. Micsoda széleskö­rű olvasottság, a politikai, irodalmi, mű­vészeti életben való tájékozottság kell ahhoz! Egy ilyen hivatásos társalgó művésznő panaszkodott, vagy dicseke­dett most egy újságírónak; — Igen, igen; azt mondják, hogy a csevegés a nők. természetes adománya; de ezt az adományt nekünk igazán fá­radságos munkával kell tökéletessé fej­lesztenünk. Mindig óvakodnunk kell, ne­hogy valami ostobaságot mondjunk; hi­szen egész üzleti hírnevünk, ezzel együtt kereseti lehetőségünk — a nyelvünk he­gyén lebeg! Nekem jól értesülve kell lennem az egész sportéletről, a divatról és a kutyakiállitásokról: a forrongó kí­nai . boszorkánykonyháról és az egyip­tomi ásatásokról. Meg kell jelennem minden színházi és filmbemutatón; elol­vasnom minden lapot és ui könyvet; tudnom kell minden fölfedezést és lelep­lezést; a tudomány minden uj igazságát és á pletykák minden hazugságait! Azt mondják különben, hogy ezek a hölgyek igen könnyen mennek férjhez. Ami csak a londoni urak bátorságát bi­zonyítja — feleségül venni a beszéd egy művésznőiét! Vagy talán éppen arra számítanak a Tavasz férfiak, hogy aki kibeszéli magát a szalonokban, annál jobban hallgat majd — odahaza? (-.) Nincs még többsége az uj kormánynak Korosecéke! be akarják vonni a koalícióba Radics és környezete úgy tudia, hogy Ntkicsék mellett csak egy Radics-párti képvise S ál. Nikicsék viszont arra szá­mítanak, lio;y dr. Preka, a boszniai Radics-párt vezére mjo’c-tiz és Superina néiy l épvise ö hitre csat akozik hozzá­juk. Ez azonban, ha valónak bizonyul is, elégtelen többséget jelentene a radi­­ká isoknak és ezért máris gondo'nak arra, hogy újabb parlamenti csoportokat vonjanak be a kormányba. Esősorban Korosecék jönnek számításba, cie vannak o'yahok, akk Pribicsevics k közremii­­!■ öd sét kívánjak és o'yanok is, akik a Davidovics-párttai óhajtanának együtt­működni. A demokratáknál az a helyzet, hogy a párt egy része a kormányba vaió be­lépés mel ett, a másik része ellene van. A demokrata-párt szakadására is számí­tanak, azonban a párt egyik vezetője kijelentette, hogy szakadásról szó sem lehet és ha a párt belépne a kormányba, ez semmiféle belső meghasonlást nem idézne elő a pártban. A radikálisoknál sem teljesen tisztá­zott a helyzet és a belső ellentétek rendezése a föbizottsági ülésen fog meg­történni, amely eset'eg a párt megráz­kódtatására is vezethet. Radics nem tárgyalt Davidoviccsal A Vreme csütörtöki száma közölte, hogy Radics István szerdán dé'után, mielőtt- kihallgatáson jelent meg a ki­rálynál, tanácskozást folytatott Davido­­vics L ubáva'. Erre vonatkozólag a demokrata klub a következő kommüni­két tette közzé: — Fel vagyunk hatalmazva, hogy a 'eghaiározottabban megc: főijük azt a hirt, amelyet a Vri me m r reggel ho­zott, mintha Davidovics Ljuba és Radics István tegnap találkoztak volna. Az ellenzéki vezérek tanácskozása Davidovics Ljuba, Korosec Antun és Jovanovics Jovan csütörtökön délelőtt tan cskoztak a helyzetről. Megállapítot­tuk, hogy a politikai helyzet rendkívül komoly és hogy Pasiccsal az ellenzék együttműködését nem lehet elképze'ni. E őszőr mert Pas'cs öreg, másodszor mert olyan kormányrendszert tartott fenn, amely a korrupci >t terjesztette és megerősítette. Megállapított: k, hogy a szerb-horvát megeg1 ezés politikáját nem keil megváltoztatni, különösen nem olyan eszközökké', amelyek nem parlamentá­risak. Az U unovics-kormány a Radics párttal együtt helyén maradhat, ha tel­jesiti az ellenzék által megszabott prog­ramot: a korrupció letörését, a gazda­sági válság megoldás t és az 1926—27. évi kö tségvetés revízióját. Radics István kormányban maradását az ellenzéki pár­tok vezérei nem tartják feltét.enül szük­ségesnek. •• Összeült a magyar nemzetgyűlés A szocialisták viharos támadása a Bethlen-kormány ellen Budapestről jelentik; öt hetes szünet után csütörtök délben újból összeült a magyar nemzetgyűlés. Már az első ülé­sen tomboló viharok mellett ulból szóba­­került a frankhamisitási ügy és a szo­ciáldemokraták ismét éles támadást in­téztek Bethlen miniszterelnök ellen. Az első felszólaló Lendvai-Lehner Ist­ván fajvédő képviselő mentelmi jogának megsértését jelentette be, mert a cse­peli rádió-leadóállomás szerda esti mű­sorában lekicsinylőén és komikusán állí­totta be személyét és képviselői műkö­dését. A rádió ugyanis kabaréelőadást adott le, amelynek során Kővtíry Qyula, az ismert budapesti konferanszié Lend­­vqj személyével is foglalkozott és ezt találta magára nézve a fajvédő képvi­selő annyira sértőnek, hogy szükséges­nek tartotta bejelenteni mentelmi joga sérelmét. Az elnök ezután napirendi indítványt terjesztett be és javasolta, hogy a nem­zetgyűlés pénteki ülérién a nemzetgyű­lés 1925—26. évi költség veté: ét és a nyugdij-valorizációs törvényjavaslatot tárgyalják. Kohók Lajos az elnök napirendi indít­ványa eilen szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a gazdasági válság napról-napra több áldozatot követel és a kormány még sem terjeszt elő javaslatot, amely a gazda­sági válságot enyhítené. Kijelentette, hogy amit a kormány tesz, az közönsé­ges népbolonditás. A iobbo’dalon viharos tiltakozással fo­gadták Kohóknak ezt a kijelentését. Idő­közben k!gyulladt a klotürlámpa, mire Kabók beszédidejének tiz nerccel való meghosszabbítását kérte. Bethlen minisz­terelnök azonban a felével nemet intett pártja felé, mire a baloldalon óriási lár­ma tört ki s az ellenzék viharosan tilta­kozott az ellen, hogy baloldali szónokok­nak nem hosszabbítják meg a beszédide­jét. Bethlen miniszterelnök azonnal vála­szolt Kabók felszólalására és kijelentet­te, a gazdasági krízis javításának és az ország szanálásának előfeltétele, hogy a költségvetés idejében törvényerőre emel­kedjék és igy a kormánynak akaltna le­gyen nagyobb összeget szociális célokra fordítani. A szociáldemokraták állandó közbeszó­­lássfel zavarták Bethlen beszédét. — A Viktória-malom szanálására van pénz, de a munkanélküliek támogatására nincs! — kiáltották a szociálísták. Bethlen: Előbb szerezzenek közgazda­­sági tudást az '-urak, azután beszéltének ilyen kérdésrőll A miniszterelnöknek erre a kijelentésé­re óriási vihar tört ki a baloldalon, az el­lenzéki képviselők, különösen a szociál­demokraták helyükről felugróivá és a padokat csapkodva kiáltották Bethlen felé: — Maid frankhamisítást fogunk tanulni önöktől! A titkos társaságok tagjai le­szünk! Ez a közgazdasági tudás! Györki Imre; LószdUitás, rcpceszálli­­tás, kedvezményes részvények! Ez ma­guknak közgazdasági tudás! Bethlen ? *agy raj csillapultával gú­nyos mosollyal fordult az ellenzék felé é*• kijelentette, hogy úgy látszik, hogy az ellenzék telve van harci kedvVel, de ö nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy kitom­bolják magukat. Ismertette ezután a nem­zetgyűlés munkrprogramját és hangsú­lyozta, hogyha a kötségvetés júniusig nem kerül tető alá. akkor a kormány csak szeptemberben kérhetné a Népszövetség­től a már megígért ötvenmillió aranyko­rona felszabadítását és igy g télre vágj» a tavaszra kellene halasztani a beruhá­zás? munkálatokat Propper Sándor felszólalásában kije­lentette, hogy attól a kormánytól, amely az orrjzág Iparát és kereskedemét tönk­retette, a szociáldemokrata-párt nem fo­gad el gazdasági kitanitást A költség­­vetés tárgyalásának sürgetése szerinte politikai zsarolás. Elsősorban a lakáskér­dést és más szociális javafiatokat kelle­ne a Ház elé hozni, amelyeket fontos­ságuknál fogva minden pártközi konfe­rencia komédiája tiélkü megszavazna az ellenzék is. A többség ezután az elnök napirendi javaslatát fogadta el s ezzel az ülés vé­gétért. 60,000 uj adóelőírás Folyik a man .ka a tartományi pénzügyigazgatóságnál A noviszadi tartományi pénzűn y­­igazg-ttósácná! hetek óta lázas munka folyik. A tartományi pánzúgyigazaató­­ság április végéig el akar készülni az összes eddig elő nem irt adó kiveté­sével. A pénzügyigazqatóság munkáját megnehezíti, hogy az úgyis kicsiny létszámú személyzetből egy adóügy! pénzügyigazgatósági titkárt nyugdíjaz­tak, két hivatalnokot áthelyeztek és több napldijas volt községi aljegyző: a községi közigazgatáshoz helyeztek vissza. A pénzügyigazgatóság 6—7000 no­viszadi forga'mi adóelőíráson, 9—10000 jövedelmi adóelőíráson és 6—7000 harmadosztályú kereseti adóelőíráson dolgozik, úgy hocy csak e három adónemben az adóelőírások száma meghaladja a 24—25000 dirabot. Körülbelül ugyanennyi noviszadi ke­rületben lakó adózóra vonatkozó tíz­ezer tételt Írnak elő a többi adóne­mekben is. Mihelyt ez a hatalmas munka elkészül, ami április végére, legkésőbb május elejére várható, a három főadónemre vonatkozó adóki­vetéseket az e célra kijelölt adókivető­bizottságok azonnal megkezdik. Párhuzamosan ezzel a nagy mun­kával folyamatban van a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adó­kivetései ellen beadott felebbezése’c elbírálása és a Zdravkovics Dimitrlje tartományi pénzügylgazgató elnökleté­vel működő felszólamlúsi bizottság már több ülést tartott és több min> négyszáz felszólamlást intézett el. " A bizottság igen humánusan, a tör­vények szigorú betartásával hozza meg döntéseit ás hogy azok mennyire elégítik ki az adózókat, bizonyltja, hogy a négyszáznál több másodfokon elintézett adókivetés ellen csak h rom felebbezést adtak be a közigazgatási bírósághoz. özv. Sztipics Lázáráé szül* Kovács Rozika u?y a m ga vala­mint egyetlen fia, László nevében fájdalomtól megtört szívvel jelen­tik, hogy felejthetetlen férj és . pa SZTIPXS LÁZÁR ÍStelekkőnyvveicetS hosszú és súlyos szenvedés után életének 45., házasságának 19, évében az Urban csendesen el­hunyt. Hült teteme folyó hő 16-áu d. u. 5 órakor az Oszlobodjenje­­ulica 1. szám alatti gyászházhan fog beszenteltetni és a Szentai­­uti temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Szubotica, 1926. április 15. 1st»» áldása legyen drága emlékén !

Next

/
Oldalképek
Tartalom