Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)
1926-04-15 / 103. szám
1926 április 15. BACSMEGYEI NAPÚ 5. oldal, NRPRÚL NRPRF) « a • A cservenkai medvevadászat A naiv olvasó most azt hinné, hogy Cservetika egy, a világtól el ragaszkodott hely, vad hegyekkel és morcos erdőkkel, ahol csak úgy nyüzsögnek az, oroszlánok, tigrisek és medvék. Nem, Cservenkáii embereinléjkezct óta nem láttak oroszlánt, kivéve a negyedik elernista fermészetrajzkönyvet, amelyben a sivatag királyának egy élethü fotográfiája látható. De Cseryenkán mégis volt medvebaitás, olyan izgalmas és hajmeresztő. hogy az egész környéken csak erről beszéltek. Waitzenhoffer Écii vrbászi fiatalember több barátjával együtt nagy mulatozást rendezett a helybeli vendéglőben. Éviiéi után a társaság kocsiba -ült. egy másik fiaWkerre pedig a cigányokat pakolták föl prímásostul és bőgőstül és igy nekivágtak a cservenkai országúinak. — Duort!... duort liegt! A fővadász némán jelezte két karjával, hogy fejlődjön ki a haderő félkörben s úgy közelítse meg a bestiát s míg azok óvatosan előretopánkáztak, Saunabel illő távolban bátramaradt, hogy ha futásra kerülne a sor, közelebb essék a faluhoz. A vadállat .meg se mozdult, úgy látszik, nem vette észre a közeledőket, vagy talán az volt az oka, hogy a szél ellenirányból fújt. Alig voltak tőle ötven lépésnyire. Az Afrikát járt vadász hirtelen elhatározással tüzet vezényelt: Egyszerre dördült el minden fegyver. A bestia oda se he déri tett. — Mi ez? Kimúlt volna egy szó s hang nélkül? vagy tán elhibázták volna? vagy talán olyan varázslatos állat, melyen a golyó se fog? A kommandó újra elhangzott. — Tüzelj! A puskák dörögtek, de semmi mozdulat, csak valami fájdalmas, siralmas hangot ver feléjük a szél. Előreta'rtoít fegyverrel rárohantak a vadállatra. Az égalja már egészen világos volt. Ekkor látták, hogy a veszedelmes vadállat, amelyet kegyetlenül meglövöldöztek, nem volt más, mint egy nagybőgő, a Marci cigány rostává lövöldözött nagybőgőig, amely lepotytyant a saroglyábái, agy hogy a bób'skáló banda észre se vette, mikor vesztette el. A halk bruminogó morgást meg a szél okozta, ahogy megremegtette a vastag húrokat így folyt le a híres cservenkai medvehajtás. # Miután pedig úgy illik, hogy minden rendes történet poénnél végződjék, egész bátran vehetjük ide csattanónak azt a csattanó pofont, amelyet a világjáró vadász kent le Saunabel kerek képére. Ez azonban olyan csattanós volt, hogy a derék fuvaros, előbbi látomásával ellentétben, most meg az eget nézte nagybőgőnek. (—.) Cservetika öreg fuvarosa, Saunabel Szepi a kora hajnali órákban befogta ösztövér-pejlovát, hogy idejében hazafuvarozza Kuláról azt a hízott disznót, melyet Mayer Mátyás vett meg a kulai Dobacsektől s melynek hazaszállítását már az előző nap elvállalta. Kocogott hát Saunabel szép csendesen, köpcös termetét nyakig szűrbe burkolva, inert csípős hajnali szél kerekedett, amely •kármitipirosra festette uborkaorrát. Alig hagyta el azonban eg> kilométerrel a falu szélét, gyors rántással hirtelen megállásra kényszeri tette a pejkót. Volt is oka rá: előtte, álig huszonöt-harminc lépésnyire a kis hid mellett, egy hatalmas, barnavörös testit szörnyeteg feküdt az utón. Saunabel lélegzete elakadt: — Ember, tehén nem lehet, az bizonyos — de hát mi? Valami ismeretlen, szokatlan formáin bestia, amilyen csak nagyritkán kerül e vidékre. Saunabel hátán végigfutott a hideg, dermedten meredt a fenevadra — mi-, kor pedig a halotti csendben halk mormogás s brümmölés hatolt fiiléhez, egyszerre tisztán meredt elé a szörnyű való, hogy egy hatalmas medve fekszik vele szemközt az utón. Még Isten áldása, bogy rá nem hajtott a ködben! Borzalmas nagy állat s igen dühös lehet, ahogy roormogásából Ítélni lehet Saunabe! halálfélelmében inkább ösztöne, mint józan eszétől vezettetve, megfordította a pejkót, aztán úgy a füle közé vert az ostor boldogabb / végével, hogy szegény pára struccmadárként iramodott neki s még a tajték Is kiverte, mire visszaértek Cservenkára. A falu szélén egy vadászó társasággal találkozott akik nyulászni indultak a közeli rekettyésbe. Szinte félholtan bukfencezett le a kocsi bakjáról, egyenesen a jegyző ölébe: — Der Bär... der Bür!... A medfe! . . . * A fővadászmester, mint világjárt hadfi, azonnal belátta, hogy itt cselekedni kell. Volt nagy öröm a társaságban! Rongyos nyúl helyett ilyen nemes vad akadt puskavégre! — De hogy kerülhetett ide? Bizonyosan a Szerémségből szökött át! Alarmirozra rögtön az embereit, kiosztott nekik öt-öt éles töltényt, aztán megindultak gyors léptékkel, a vacogó fuvaros vezetése alatt, a kritikus hely felé a hajnali szürkületben. A falu végén aztán magától meglassudoft a tempó s suttogássá fajult a Ítészé d: — Merre? — Csak erre, erre! — susogott viszsza a félholtravált fuvaros titokzatosan, ahogy megindult lábujjhegyen. Bátorságát csak igen kis mértékben növelte az a tudat, hogy nyolc töltött puska jár az oldala mellett Nemsokára odaértek. Saunabel reszketve mutatott előre, a szü rk ü latbő! kiváló tömegre s csak a szája mozgása árulta «I. mit akar mondani: Három gyereket megölt egy felrobbant gránát Borzalmas szerencsétlenség Bitó íjban Bítoljból jelentik: Borzalmas szerencsétlenség- történt szerda délelőtt Bitódban. Loncsarevics Nikola bitoiji földműves a napokban szántás közben egy gránátot talált, amit a háború alatt az osztrák-magyar tüzérség hagyott vissza. Azt hitte, hogy a gránát kilőtt és nem veszélyes, hazavitte és otthon átadta gyerekeinek, hogy játszanak vele. A Loncsarevics-fiuk kedd délelőtt a szomszéd gyerekekkel az udvaron labdázni kezdtek a gránáttal, me’y véletlenül a földre esett és felrobbant. Három gyereket a gránátszilánkok megöltek, öten pedig súlyosan megsebesültek. A rendőrség a szerencsétlenség ügyében megindította a nyomozást. Tüntettek Hindenburg ellen egy tábornok temetésén Egy kommunista tömeggyilkosnak nevezte a birodalmi elnököt Berlinből jelentik : Qraberg gyalogsági tábornok temetésén, melyen Hindenburg elnök is résztvett, kinos incidens történt. A gyászszertartás után, amikor a köztársasági elnök elhagyta a Jeruzsálem-temetőt, egy húszéves kommunista fiatalember Hindenburg elé ugrott és ezt kiáltotta : — Le a tömeggyilkossal l Hindenburg nyugodt maradt és szó nélkül tovább ment. A tömeg az inzultusra válaszképpen lelkesen megéljenezte az elnököt. A fiatalembert a rendőrség letartóztatta és megindította ellene az eljárást. Diktatúrára törekszenek a csehszlovák fasiszták Ki akarják sajátítani a magyarok és németek ingatlanait Prágáiból jelenők! A belpolitikai zűrzavar, amely az uj hivatalnokkormány megalakulásával felütötte fejét, jó alkalom a csehszlovákiai fasizmusnak, hogy életjelt adjon magáról. A légionáriusok pártja kettészakadt és a fasiszták külön szervezkedtek, sőt már meg is tartották első nyilvános gyűlésüket. A nemzeti demokraták és a nemzeti szocialisták táborából sokan csatlakoztak hozzájuk. Már az első gyűlésen nyíltan követelték a diktatúrát, hangoztatta^, hogy ki kell sajátítani a csehszlovák köztársaság területén élő németek és magyarok minden ingatlanát .és megüzenték a hadat Benes külügyminiszternek, sőt Massaryk közr társasági elnök ellen is éles felszólalások hangzottak el, A gyűlés a Zsófia-teremben volt. Mikor valaki figyelmeztette az ügyeletes rendőrtisztviselőt, hogy az egyik szónok megsértette a köztársaság elnökét s helyénvaló volna a rendreutasítás, a fasiszták felbőszültén tiltakoztak ás azt kiáltották: Áruló van közöttünk! Rárohantak az illetőre, aki feleségét is magával hozta a gyűlésre, mind a kettőjüket ütlegelték és kiverték a teremből. A fasiszta szervezet Pobnda nevű titkára ellen súlyos testi sértés miatt megindult a bünfenyitő eljárás, mert ő volt a verekedés kezdeményezője és súlyosan bántalmazta a kivert házaspárt. A gyűlés után a fasiszták, számszerűit vagy huszonötén, benyomultak a prágai németek otthonába, a hol német családok vacsora után barátságos beszélgetés közben ültek az asztaloknál. A fasiszták kihívóan viselkedtek, a zsebekből előkerültek a vasöklözök és a rövid furkósbotok, de idejében ott termett a rendőrség és nagyobb baj nem lett a dologból. A szociáldemokraták sajtója, de a külügyminiszter hivatalos lapja és a légionárius sajtó is a legélesebb hangon ír a fasiszták garázdálkodásáról. A rendőr bűne Egy évi börtönre ítélték az apatini járás volt rendörfelügyelöjét Szomborból jelentik: A szombori törvényszéken Masirevics Branko törvényszéki elnök büntetőtanácsa szerdán tárgyalta Raics Péter volt apatini járási rendőrfelügyelő szeméremsértési bűnügyét. Az ügyészségi vádirat szerint Raics Péter rendőrfelügyelő három esztendővel ezelőtt egyik estén Apatinban ai uccán kapu ali cipelt egy fiatal kislányt, akit szeméremsértő és mélyen megalázó cselekedetekre kényszeritett. A tárgyaláson a vádlott tagadta a bűncselekményt és alibitanukra hivatkozott, akik állítólag őt a kérdéses időben hat és hét óra között a Lindenmayerféle vendéglőben látták. A kihallgatott tanuk egybehangzóan azt vallották, hogy Raics rendőrié gyelö csak hat óráig voit a vendéglőben és akkor eltávozott. A törvényszék a bizonyítási eljárás s a vád és a védöbeszéd elhangzása után ítélethozatalra vonult vissza s rövid tanácskozás után kimondotta, hogy a vádat beigazolnak látja és ezért Raics Péter volt apatini rendőrfelügyelől közszemérem elleni bűntett miatt egy évi börtönre Ítélte eí. Az ügyész súlyosbításért, a vád’ott a bűnösség kimondása miatt felebbezett. Nyolc évre emelték Márffy büntetését A bombapörök tohbi vádlottjának felmentését helybenhagyta a Kúria Budapestről jelentik: A hosszú évekkel ezelőtt elkövetett bombamerényietek bűnügye szerdán került végső tárgyalásra a kúria elé. Tíz órakor nyitotta meg a tárgya ást Szeöke István tanácselnök, majd Bol/a Árpád kúriai bíró ismertette a pör anyagát és az Ítéletet, amely szerint a tábla megváltoztatva a törvényszéknek Márffy József és Marosi Károly ellen hozott halálos Ítéletét, az összes vádlottakat felmentette, csupán Márlfyt mondotta ki bűnösnek a francia követség ellen elkövetett bombamerénylet ügyében és ezért Márffy Józsefet hat évi jegyházra ítélte. Az iratok felolvasása után a koronaügyész tartotta meg vádbeszédét, amelyben bejelentette, hogy az Erzsébetvárosi Kör, a Koháry-uccai fogház, a csehszlovák követség és az újpesti zsinagóga ellen elkövetett bombamerényietek ügyében a főügyész által beterjesztett semmiségi panaszokat visszavonja és elejti a vádat. Ezzel szemben hangsu’yozta, hogy a Rassay Károlynak és Miklós Andornak küldött bombák alkalmasak voltak emberélet kioltására és a francia követség épülete előtt elhelyezett bombával is az volt Márffy József szándéka, hogy embert öljön. Az ügyvédek védőbeszéde után délután fél háromkor hirdette ki Szőke tanácselnök a kúria Ítéletét, amely szerint a kúria elfogadja a Rassay Károly és Mik'ós Andor-esetre vonatkozó semmiség! panaszt és megállapítja, hogy a két címre küldött bombák alkalmasak vohak emberélet kioltására. Enné'fogva a kúria a tábla által is elfogadott tényálláson kívül még két rendbe i gyilkosság kísérletében mondja ki Márffyt, mint felbujtót bűnösnek és ezért Márffy Józsefet a tábla által. kiszabott hat év helyett nyolc évre ítéli. A mellékbüntetésül kiszabott háromszor ötszázezer korona pénzbüntetést és tíz évi hivatalvesztést a kúria helybenhagyja. Az ítélet súlyosbító körülménynek vette a bűncselekmények ha’mazát, ame'yeket Márffy elkövetett. A többi vádlott felmentését a kúria helubenhagryta. ÍorStTTote leket í I szigeteit és csupasz rézhuzalokat, £ i zzóIémpazsinóroUat, antenadrótokat, ólom 1.4- # $ beleket elsőrendű minő-égben, jutányos ár <t $ szállit a Novisatíí Kábelgyár (‘Radnicka uL 23) ♦ * T© efon: 121. 442. • «»«MMwmmmmr
