Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)
1926-04-11 / 99. szám
1926 április It BACSMEGYEI NAPLÓ Bécsi reflexiók Bécs. 1925 április A Tégi monarchia szive, a kedves városöregasszony, Becs. még él. Évszázadok építményét nem pusztíthatja el egykönnyen a legerősebb orkán sem. A palotákat s a társadalmi szokásokat, az emberek ideológiáját nem pusztíthatja el a forradalom. Szóval a politika nem rombolhat le semmi olyant, ami szerves és való élet. Mért a politika — politika csak és semmi más. Igaz, 1918 november 12-ike óta köztársasággá alakult át az összeomlott osztrák császárság... Összeomlott Európa egyik legerősebb monarchiája. Egy csapásra. Es végképpen. De a köztársasággá alakult osztrák császárság helyén még mai napig sem épült fel: a köztársaság. Most épül. Lassan. Négyon lassan. Künn a tartományokban még lassabban, sokkalta lassabban, mint Béosbeu. A Vidék nehézkesebb és konzervatívabb mindenütt, mint a főváros. És különösen áll e tapasztalat Ausztriára vonatkozóan, ahol a világhírű 14. §. mögé a császári szó túlsúlya bástyázta el magát: abszolúte első tényezővé — a Néppel szemben. Most Ausztriában a Nép-nek kellene kormányoznia, A Nép azonban még nem szokott hozzá a kormányzáshoz. Sem Bécsben. sem a tartományokban. Ausztria állandó politikai válságokkal küzd. Válságról-válságra jár a politikája. Kiutat keresnek a politikusai. Ramek kancellár éppen most járt Berlinben... Pedig sem Berlin, sem Prága, sem Milánó vagy Róma, sem Páris nem nyújthat segítséget. Az osztrák politikai válság belső válság, amelyet csak itthon lehet megoldani. Ehhez azonban hosszú idő kell. A régi monarchia szive, a kedves városöregasszony, Becs. még él. Ál! még a Burg, ha trafikok, szeuesboltok és irodák kvártélyaként is ... Körülötte az udvari mágnásság palotái, ha lakatlanul is ... A Ballplatz is áll még. A megszűnt udvar emléke még friss. A köztársaság élete alig hát esztendős. Igaz. épül már a köztársaság uj szive. Bécs-város tanácsának hatalmas házépitöprogrammja a befejezéséhez közeledik. Huszonötezer uj lakás készül el 1927 végéig. Ezerlakásos paloták közöttük. Monumentális, nagyszerű teljesítmény! Az uj Bécs szive künn lüktet majd a perifériákon. Hét esztendő rövid idő, még a mostani rohanó életszakban is. Az emberek ideológiájának átalakulásához szinte tulrövid. Sem a bécsiek, a tartománybeliek pedig mégkevésbbé szokták meg, hogy már nem egy ötverunilliós államnak fővárosa, illetve vezető egységé. Minden utalás azzal kezdődik, hogy7... a háború előtt . . . És »a háború előtt« — nem lehet mérték többé. A múlttal csak a múltat lehet megmérni. A jelenhez pedig a jövőt lehet hozzámérni; a jelent a múltba visszatolni nem lehet. Az osztrák köztársaságban ezt nem elcarják megérteni. A bécsiek félnek a jövőtől, mert nehéz ez a jövő. A múlt könnyebb volt. De régen, volt, talán igaz sem volt . . . íme három jellemző esemény, ami márciusban történt: A . keresztéiiyszociaKsta-párt ezévi kongresszusán, Kunschak nemzetgyűlési képviselő megtámadta Bécs-város szocialista vezetőségét és megvádolva, hogy tönkreteszi a várost. A legutóbbi közgyűlésen Breitner Hugó pénzügyi tanácsos válaszolva a támadásra, nagy védőbeszédet tartott a szocialista pénzügyi koncepció mellett. Breitner expozéja úgy koncepciójával, mint éles logikájával egyszerűen megsemmisítette Kunschak képviselő vádjait, amennyiben szám- és adatszerűén bebizonyította, hogy úgy a világítás, mint a közlekedés. a vízellátás és a közegészség szolgálata, nemcsak olcsóbb Európa bármely más nagyvárosáéval szemben, hanem a feáboruelőtii állapotokénál mintaszerűbb Is. Az expozé körül nagy hírlapi vita keletkezett, de Breitner tanácsos pozitív állításait nem tudták megcáfolni. Tehát más tárgyilagos kritika hijián — Breitner pénzpolitikai módszereit támadták tovább. Persze hiába. Breitner megmarad továbbra Is az ö tnódszre mellett. Éppen ez a módszer a novum. Ezek a, módszerek azonban a demokratikus Kunschak képviselő és pártja pedig, a régi monarchia karmányzati-rayonját véli fenntarthatónak, noha kétségtelen, hogy a viszonyok megváltoztak. Egy köztársaságot a monarchia sémája szerint kormányozni lehetetlenség. Ausztria politikája addig nyugvópontra nem juthat, amig a jelenlegi többségi pártok be nem látják, hogv 1918 óta megváltozott a helyzet gyökerestől. És hogy a mai nehéz politikai válságot nem önkényes ideológiai, hanem reális gazdasági erők teremtették és mozgatják. Karin Michaelis tartott a házasság problémájáról egy előadást a múlt héten. Féhyes közönség előtt Az előadás oda rezüméit, hogy a házasságokat bizíositani kell — válás esetére. Ennek a konklúziónak semmi gyakorlati értéke nincs. Az előadó Írónőt persze viharosan megtapsolták. A közönség mit is tehetett volna egyebet? Karin Michaelis egész gondolatmeneté hibás voit. Világos, hogy a konklúziója sem lehetett helyes, de keresztülvihető sem. Az a tény, hogy mostanában rengeteg a válás nem enyhítő azzal, hogy egv újfajta biztosítást vehessenek be. Ezzel éppon ellenkező eredményt érnének el. A válások száma még nagyobb arányokat venne. Alert a házasság, ősi intézmény és ősisége a természetes emberi fejlődés folyománya. Férfi és nő szabad választásán alapszik és társadalmi utón egy ad hoc intézkedéssel nem szabályozható. Ha mostanában sok házasság bomlik is fel, az még bizonyítja, bogi7 a jövőben is igy lesz. De micsoda házasság volna az, amelyet válás esetére törvényesen kell biztosítani? Egyenesen útmutatás volna — a válasza. Köztudomás szerint, nem azért házasodnak össze az emberek, hogy elváljanak. Ezért nem volna érdemes összehúzáson ... Karin Michaelis arra utalt, hogy 5 már kétszer elvált, tehát »szakértő« ebben Temesvár, április Nem érdektelen munka megcsinálni az elmúlt liberális kormáíny mérlegét a nemzetiségi kisebbigek szempontjából. Hiszen Bratianu Jone! kormányára a panaszok állandó lavinája zudult a többi román politikai pártok részéről is, melyekkel szemben a liberális párt nem viseltetett mindig keztyüs kézzel, mennyivel több okuk van tehát a íeljajdiilásra a nemizjetiségl kisebbségeknek. Ha tehát megcsináljuk a liberális kormány négy esztendős uralmának mérlegét, azt fogjuk látni, hogy ez a mérleg a kisebbségekre ,nézve semmi nyereséget, ellenben annál több veszteséget mutat. Bratiammak és pártjának a kisebbségekkel szemben való álláspontját jellemzi az, hogy annak idején Bratianu is vonakodott a kisebbségekre vonatkozó párisi egyezményt áláirni. Szerinte Románia nemzeti állam. Hogy az ország határán belül hat milliónyi nem román állampolgár él, ezek között két és fél millió magyar, azt Bratianu Jonel nein akarja látni. Az alkotmányt is úgy csinálta me®, hogy állampolgári jogot csak románok kaphatnak, de azt az engedményt nagy kegyesen megadta, hogy ezek a románok lehetnek más anyanyelvűek Is. Legtöbb sérelem érte a romániai nemzeti kisebbségeket kulturális téren. Itt tervszerűen jártak el ellenük a liberálisok. Tisztábrjn vannak vele, hogy e téren vagyunk a legerősebbek s azért igyekeztek minket itt leginkább gyengíteni. Amig szájuk tele volt a jugoszláviai románság kisebbségi sérelmeivel, addig saját kisebbségeik sérelmeire fülük siket maradt Anghelescu közoktatásügyi miniszter, aki orvosból lett a közoktatás legfőbb intézője, egyre-inása dologban ... És mert ő »szakértőinek tartja magát a válásban, még nem bizonyos, hogy mások e kiváló tulajdonságától el lennének ragadtatva, vagy az ő válódühe másokra nézve ragályos volna. Akárki akármit tarthat Michaelis aszszony írónői kvalitásairól és házassági »szakértelméről« — e sorok szerény Írójának régideje az a véleménye róla,, hogy őnagyságának megártott a sok tintafogyasztás és ha nem volna udvariatlanság. mást is mondana. Azt mondaná, hogy Karín asszony tintarészeg, de az udvariasság szabályai kötik az embeTt . . . Mindenesetre jellemző Karin Michaelis-re és a bécsi »felső íizezer«-re, hogy a mai nehéz idők dacára is eg.y törvényesített kibúvóval akarják megoldani az emberi élet legfontosabb problémáját, a házasságot. A régi monarchia szive, a kedves város öregasszony Bécs még él . . . Kálmán Imre »Cirkuszhercegnő« című uj operettjét a' múlt héten mutatták be. A bemutató előadáson, amely valóban a lehető legnagyszerűbb volt, a köztársaság elnöke és mint mondani szokták étoute Vienne« megjelent. A régi monarchia szive, a kedves város öregaszszony Bécs inég él . . . Kálmán Imre jól érti a mesterségét. A szövegíró Brammer és Grünwald-cég szintén. Ötvenmiiliárd tantieme biztos. Enné! nagyobb sikert senki nem várhat. A darab meséje mellékes Kálmán Imrét sem érheti gáncs. . Ö szegény hiába megy el a tenor számára a belcantoig. Hiába fekteti széles alapokra a muzsikáját. Hiába az orosz síkság távlata és a magyar puszták vasárnapiba — kimosdatottsága. Operett. Az uj Kálmán-operett nagy esemény Bécsben. Gazdasági szempontból. A premieren ott volt Hainisch Mihály a köztársaság elnöke: ... a kedves város öregasszony Bécs még él: — mit is tehetne egyebet. (é. ni.) magyarság iskoláit megnyomorítottál A rosszakaratú rendeletekhez járult még az is, hogy ezeknek a végrehajtása még rosszabbakaratu tanfelügyelőkre volt bízva. Ezek az,táu megmutatták, hogy nem is olyan nehéz dolog kákán csomót keresni. Mindenféle ürügy alatt sorra zjáratták be iskoláinkat. Egy erdélyi községben például a református felekezeti iskolában a református tanító tanította a hittant, mert a községnek papja meghalt és uj lelkészt még nem választottak. A tanfelügyelő kisütötte, hogy valamely törvény értelmében Romániában az iskolában csak pap taníthat hittant. A tanítót tehát eltiltotta a hfttantanitástól és a hittantanitást a községben román papra bízta. Mert a hívek ellene voltak annak, hogy a református gyermekeket görög keleti pap oktassa vallásukra, az iskolának be kellett zárulnia. Á liberálisok négy évi uralma alatt háromszáznál több felekezeti magyar népiskola volt kénytelen kapuit bezárni. Amely elemi iskola még működik, ott a gyermekeket az anyanyelv mellett már az alsó osztályokban anynyira megtömik. románnal, hogy a szegény gyermekek végül egyiket sem tanulják me®. Rengeteg sok magyar gyermeket kényszeritettek román tannyelvű óvodába és elemi iskolába. A magyar középiskolák egész skira megszűnt a liberálisok alatt. Eltekintve attól, hogy megszüntették azokat az állami magyar tannyelvű gimnáziumokat, melyeket az, előző kormányok meghagytak, lehetetlenné tették egy csomó felekezeti gimnázium működését is. A legkirívóbb példák voltak a nagyváradi premontrei gimnázium és a szászvárosi református Kun-kollégium megszüntetése. Eleinte megtették azt, hogy egjyik-másik állami líceumnál — így nevezik a gimnáziummal cgyenérkSgtársaság kcrmányatóáiuiSs a!nae*v#i. ra adta ki a rendieteket, melyekkel a Kisebbségi mérleg Mit kaptak és mit vesztettek a romániai magyarok a Bratianu kormány négy esztendős működése alatt 15. oldal. tékü középiskolákat szemfényvesztésül magyar tagozatot is létesítettek. Ezeket azonban egymásután megszüntették, így tettek a temesvári német—magyar állami líceumnál, melynek ma-holnap már csak a nevében lesz a magyar lényeg, mert a magyar tagozat osztályaié évről-évre sorra megszüntetik úgy, hogy ebben a tanévben már csak a hatodiktól felfelé vannak magyar osztályok.A temesvári állami kereskedelmi iskola magyar tagozatát szintén megbüntették. Még meglevő felekezeti gimnáziumokat, akár az elemi iskolákat, tervszerűen romamzálják. A temesvári piarista gimnázium alsó osztályaibau a magyar már csak kisegítő nyelv és a felsőbb osztályokban is a tantárgyaknak több mint a felét románul kell tanítani. Magyar tanítóképzőnk már nincseu. Aa egyedüli volt, melyet meghagytak, a székelykereszturi volt Erdély Erdélyben. Oott az állapot mos taz, hogy a képzőnek már csali magyar szekciója van olyképpen, hogy azon mrjdnem mindent románul tanítanak. A magyar tanítójelöltek felvételét megnehezítették, ellenben a regáti növendékek nemcsak ingyen ellátást, hanem ösztöndíjakat is kapnak. Magyar középiskolai tanárok képzéséről egyáltalán nem lehet szó. A 'rnegyar tfdekezetek ismételten kértek engedé’yt egyetem felállítására, azonban eredménytelenül. A magyar tanítókat és tanárokat minduntalan megismétlődő román vizsgákkal vekszálják és a román nyelv nemtudása símén sorra küldik őket nyugdíjba. Ez a sorsa különben más magyar tisztviselőknek is. A bíróságon, a pénzügynél, vasútnál, postánál és más állami szolgálatban igen tneggyérült a magyar tisztviselők száma. 'Nem a munkájuk értékét nézték, hanem azt, hogy a vizsgán nem tudták jól románul Románia alkotmányát és földrajzát A magyar szülészet még tűrt valami Romániában. Mikor ;i koncerjsziókat megadták, az egyes kerületeket úgy osztották be, hogy egyik színigazgató se boldogulhat. Amellett megadták a turnézó román társulatoknak a jogot, hogy a magyar társulat elöl a színházakat bármikor elvehessek. Ezzel a jogukkal élnek is és a magyar társulatok szombaton és vásárnál) — amikor volna közönségük — rendszerint nem játszhatnak. A liberálisak által megcsinált uj színházi törvény pedig teljes megfojtással fenyegeti a magyar színészetet. Gazdasági téren a liberálisok erősen ráfeküdtek Erdélyre és a Bánságra. Az adók nagyobbak, mint a regátban és azok behajtása is könyörtelenebb. Erdélyi és bánsági gyár semmiféle állami kedvezményben nem részesül. Az állaníj iparpáríoiás ismeretlen. Sok gyárunk beszüntette üzemét. Kisiparosainkból napszámosok lesznek. Hogy mit miveitek velünk a liberálisok politikai téren, azt megmutatták a választások előtti tárgyalások. Mindennemű kedvezményt ígértek, magyar nyelvhasználatot közigazgatási téren és a bíróság előtt, sérelmek orvoslását Mikor aztán a magyar párt diszponálta magát mellettük a választásokon, egyszerűen letagadták a paktumot. Jót nevettek a markukba, mert sikerrel, alkalmazták a »vakulj, magyarja politikát. Aztán mielőtt elmentek volna, sebtiben még megcsinálták az uj választójogi törvényt, amely a kisebbségeknek parlamenti képviseletét szinte lehetetlenné teszi íme: ez a román liberális kormány négy évi uralkodásának mérlege kisebbségi szempontból. Nagyon szomorú mérleg ez ránknézve. Kubán Endre *SHAND HOTEL „BELLEVUE” SPLIT; * ■■mi biII . I,-,ni, ■ ■ « 1928. tavaszi szazán az Adrián« 45 modemül berendezett szcb3. Elsőrendű ki’ $ szclgálás és elláti?. * Előnyös árak. Nemzetközi találkozóhely. *
