Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-02 / 91. szám

PoSfarin» platósat M OLDAL * A\'h DINAR XXVII. évfolyam Szubotlca, 1926 FENTEK április 2. Megjeleníti minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. 91. szám Szerkesztőségi Aleksandrova aL 4. (Russia Fonciöre-nalois) Kiadóhivatal; Subotica, Aleksandrova ul.l.íLelbach-palsfsJ i lesz velünk? Rousseau sem hitt a páriámén' tárizmusban ; Mussolini sem hisz. Ám Mussolini hitehagyottsága nem úgy nyilatkozik meg, mint Rousseau hitetlensége,hanem úgy, mint — Leniné. Az a választói törvényjavaslat, amelyet a minap kezdett tárgyal­ni a bukaresti kamara, világos, sőt félelmetes jelensége a Mus­­solini-féle koncepció európai adop­tálásának. Mussolini kitalált olyan választói rendszert, mely a ki­sebbséget többséggé változtassa erőszak és visszaélés nélkül. Mus­solini feltalálta azt a választójogi lranszformdlor-t, mely a szavaza­tok kisebbségének a mandátumok többségét adja. Olaszországban most nemcsak a narancs és cit­rom az exportcikkek, hanem ez a választói rendszer is. Most még csak Romániában próbálják : a bojárok földjén a Bratianuk „ta­­lajmüveiése“ után megterem-e a fasiszta gyümölcs? Repül a nehéz kő s ki tudja, hol áll meg i A megoldásnak nagyon nehéz el­lenállni. íme a választói rendszer, aminek jósága nem függ a csend­őrök megbízhatóságától, nem függ a közigazgatási tisztviselők el­szántságától, a kortesek kitartásá­tól, sőt még a választók számától sem. Ha van törvény, amelyik el­rendeli, hogy az a párt, amelyik a szavazatok harminc százalékát megkapja, az a mandátumok hat­van százalékét nyeri el, akkor le a fegyverrel, zárjuk be a korcsma­ajtókat, nem kell csendőrsegitség, nem kel! listakorrekció ; nincs Európa egyetlen országában sem olyan párt, amelyik, ha a válasz­tásokat intézi, ne tudja a legal­kotmányosabb eszközökkel meg­nyerni a szavazatok harmadrészét. Eljutottunk így a Mussolini— Bratianu-iskola gondoskodásából ahhoz a választójogi rendszerhez, amely kitenyészti magából a leg tisztább választásokat. Vége van a választási visszaéléseknek, vége van a közigazgatási terror-rend­szernek, nem probléma többé, hogy milyen intézményekkel, mi­lyen kautéiákkal lehet biztosítani a tiszta választásokat. Be kell csak állni Mussolini iskolájába, el kell csak végezni a politikai tu­dományok bukaresti egyetemét s meg van oldva a közhatalom ke­zelésének állandó ága. Hogy ehhez a demokrácia kö­vetelése mit szól — nihil ad Mus­solini. Hogy az általános, titkos választójog rendszerét hogy lehet meghamisítani, a népszuverenitás elvét hogyan lehet, mielőtt ki­­ápü't volna, lerombolni, a parla mentárizmus formáját a diktatúra lényege számára hogy lehet fel­használni, — minderre a kérdésre Útmutatást ad, felvilágosítással szolgál a parlameniárizniusba oj­­tolt machiavelíizmus koncepciójá­nak most kibontakozó rendszere. Hogy velünk, kisebbségekkel mi történik, az nem érdekli sem a fasiszta Lenineket, sem a bol­­seviki Mussolinikat. Ez a poli­tikai rendszer, amelyik a népfen­ség uralkodói székébe a pártdik­­taturát ülteti, sommásan intéz ei az első berendezkedés lakodal­mas kedvében minden szociális és nemzetiségi problémát. A po­litikai atmoszféra nehéz időket jóspíí a diktatúra felé torzult gon­dolkodás annak a háborús szel­lemi csökevénynek elterebélyese­­dése, amelyik a tömegleiket hoz­zászoktatta, hogy egy felelőtlen kezére bízza javát és életét. Könnyűvé teS2Í diadalát a paris­­mentérizmust elvető diktatúrának, mely voltaképpen a háboru ka­tonai szervezetének mintájára al­kotja meg politikai és közha­talmi adminisztrációját. Jaj a kisebbségeknek, akik — ugylátszik — politikai joguk tel­jességéhez majd csak akkor jut­nak el, amikor a polgári jogok teljessége nem lesz több, mint dekoráció a hábotu százszázalé­kos rokkantainak sipoló mellén. Elhalasztották a kormányválság megoldását A radikális-klub pénteki ülése fog dönteni Radics követelése ügyében Pasics színvallásra akarja kényszeríteni a Jovanovics Ljuba-frakciót Radikális—szlovén-néppárti kormánykoalíciót terveznek ? Nincsics és Makszimovics a királynál Beogradból jelentik: A várt nagy változásokra vajó tekintettel politikai körökben izgatottan lesték a csütörtök délelőtti fejleményeket. A ‘ kormány helyzetében szerdán beállott fordulat fpl-Vtán csütörtökre várták a válság ki­robbanását, de az események nem felel­tek meg ezeknek a várakozásoknak. Délelőtt tíz óraikor minisztertanács volt, amelyen úgy a radikális, mint,a Radies-párti miniszterek resztvettek. A minisztertanács egy óra hosszat tar­tott. A kormány tagjai az ülésről távo­zóban az újságírók kérdéseire szűk­szavú nyilatkozattal válaszoltak, amely szerint a helyzet változatlan és a radikális klub válaszától függ a dolgok to­vábbi alakulása. Azonban ebből a nyilatkozatból is nyil­vánvalóvá lett, hogy Radics felfüggesz­tette ultimátumát és beleegyezett abba, hogy a radikális képviselői klub dönt­sön a követeléséről. A radikális klub ülését péntek dél­utánra hívták össze s a vidéken tartózkodó képviselőket táviratilag Beogradba hívták. A minisztertanács ülése a kiszivár­gott hírek' szerint igen izgalmas lefo­lyású volt. Radics István felállt és be­jelentette, hogy mindenáron kitart állás­pontja melleit a parlament munkája kérdésében. Pasics miniszterelnök erre kifejtette, hogy' a kormány radikális része tiszteletben óhajtja tartam a par­lament határozatát zz ülések elnapo­lására vonatkozólag. . Megállapította ezután a miniszter­elnök, hogy Radics mostani maga­tartása alkalmas a szerb-borvát megegyezés felbontására. Minthogy annakidején a megegyezést is a radikális képviselői klub elhatáro­zása hagyta jóvá, ennélfogva a mostani helyzetről is ,a klubnak kell döntenie — mondotta Paeics. Radics István felelt a miniszterelnöknek ás kijelentette, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a radikális klub határozzon a kérdésről és adjon vá­laszt a követelésére. Nem sokkal d minisztertanács ülése után Radics litván és Radios Pay le rö­vid kihallgatáson jelentők meg a király­nál. A királyi palotából kijövet Radies István' az újságíróknak a köt étkezőkét mondotta; iNtncs semmi újság, referáltunk őfelségének. Megmaradunk eredeti ál­láspontunk mellett, lói van igy. Most alkalmat adunk a radikálisoknak, nyi­latkozzanak. hogy a .további munka mellett foglalnak-e állást. Van rím uj dolog is: agy hallom, Korosec is szeret­ne a kormányba kerülni: Hát csak se­gítse hozzá az Isten, mi. szívesen me­gyünk ellenzékbe. ........ Posies miniszterelnök egy óráig a kabinetjében maradt, majd távozóban az újságírók várakozó csoo.au i.ihoz for­dult és mosolyogva. kérdczTe: — Mit; várnak? — Vártuk, hogy mi lesz a kormány­­válsággá! — mondták az újságírók. — Akkor várhatnak — felelte Easics. — Meddig? Holnapig? — Nem tudom, meddig fog ez tartani — ezekkel a szavakkal szívélyesen bú­csút intett a miniszterelnök és beszállt a irtó iába. autójába. Az ellenzék és a radikálispárt együttműködésének feltételei Az ellenzéki pártok vezetői csütör­tök délelőtt konferenciát tartották, ame­lyen a politikai válsággal foglalkoztak. A konferencián, amelyen Davidovics Ljuba elnökölt, részevetek a szlovén néppárt, a földmiver!párt és a muzulmán­párt vezetői. Az ellenzéki vezérek meg­állapították, hogy semmiféle olyan politikai kombiná­cióró! nem lehet szó, amely Pasics személyével függ össze, mert a legutóbbi események Pasics mi­niszterelnök további politikai szereplé­sét lehetetlenné tették. Foglalkozott a konferencia azzal a kérdéssel is, hogy az ellenzéki pártok milyen feltéte­lek mellett volnának hajlandók együttműködni a radikális-párttal. Az ellenzéki konferencia a következő feltételeket állapította meg: Az ellenzék követeli a költségvetés revízióját a takarékosság szellemében, követeli, hogy mindazokat, akik a korrupcióban részesek, azonnal ad­ják át a bíróságnak, hozzanak uj törvényt az állami igazga fásról, rostálják meg a tisztviselői kart, alkossák meg a községi törvényt,. léptessék életbe az önkormányzato­kat , és sürgősen hozzák a parla­ment elé az adótörvény egységesí­téséről szóló törvényjavaslatot. Követeli továbbá az ellenzék a külügyi bizottság felállítását, az illetéktörvény megváltoztatását és az! állami központi igazgatásról szóló torvény meghozata­lát A BdcSmegyei Napló munkatársának értesülése szerint az ellenzéki pártok vezetőinek .tanácskozásán valóban szó volt ezekről a kérdésekről, azonban az ellenzék nem állapította meg. pozitív formában követeléseit, hanem inkább a válság alatt követendő magatartását beszélte meg. Az ellenzéki pártok.állás­­foglalásáról egyébként még nem lehet egész tiszta képet alkotni, inért az ellenzéki frontot nem lehet tel­jesen egységesnek nevezni, A csütörtöki- tanácskozáson is csak a demokraták, .szlovén néppártiak, mu­zulmánok és földtniv espartiak vettek részt, vagyis csak á-z úgynevezett kor­mányképes ellenzék, mig Pribicsevícsék és a horvát föderalisták, akiket jelenleg nem 'tartanak korma ny kép es ek nek, nem vettek részt az. értekezleten. Másrészt azonban a szlovén néppárt az utóbbi időben annyira lekötötte magát a föderá­ciós politika meHett, a demokraták pedig olyan határozottan állást fog­laltak ellene, hogy e két ellenzéki párt együttműködése nehezen kép­zelhető el. Radics István csütörtök délelőtt} kije­lentését a szlovén ' néppárt kormányba - lépéséről is inkább agifációskijelentés­nek kell tekinteni, semmint komoly es­hetőségnek-Tanácskozások a miniszterelnökségen A délelőtti események után 4 fjplypet változatlan maradt-, mert a radikálisok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom