Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)
1926-04-09 / 97. szám
192fi április 9. WWSMEGYE! NAPLfl 5. oldal NRPRÚL HRPRF) Amerikai notesz A majompör még mindig nagyobb szenzáció Amerikában, mint a frankhamisítás. A Scopes-féle majombotrány hatása alatt Marshall Johnston, a texasi iskolák főfelügyelője elrendelte, hogy a középiskolai könyvekből ki kell vágni mindazon részeket, amelyek az evolúciós elmélettel foglalkoznak. A rendeletet a tanárok sajátkezüleg hajtották végre és a kiátkozott tanítást hirdető oldalakat ollóval nyúzták ki a tankönyvekből. Egy újságíró felkereste a bölcs főfelügyelőt, akitől megkérdezte, hogy mi a véleménye Darwinról. Marshall ur igy felelt: — A Darwin lehet egy majom, de én kikérem magamnak az ilyen rokonságot! És amikor a jóhiszemű riporter azt akarta bebizonyítani, hogy mégis mozog a föld, a felügyelő ur a mentőkért telefonált. * A Los Angeles-i Timesben jelent meg az alábbi apróhirdetés: KERESTETIK egy ember, aki motort tudna építeni egy olyan repülőgépbe, mely a földről merőlegesen száll fel. Fontos, hogy az illető pénzzel rendelkezzék és istenhivő legyen. Megkeresések Gus. Raschke, 480 Crane Blvd. L. A. küldendők. #Coolidge elnök tudvalevőleg azzal nyerte meg nagy népszerűségét, hogy erélyes kézzel letörte annak idején a bostoni rendőrsztrájkot. Most méltó utódja akadt az elnöknek Boston város polgármesterének személyében, aki az egész müveit világot megkacagtatta legfrissebb sütetü rendeletével, amely az eretnekek üldözését léptette életbe. Az első eretnek-per most folyik Bimba radikális szónok ellen, akit istentagadás miatt vont felelősségre a város hatósága. Jaj Bostonban a káromtodóknak és ezerszeresen jaj a hitehagyoftaíknak. Persze azért nem kell begyulladni: nem máglyahalállal büntetik a bostoni eretnekeket, hanem ami sokkal jobban fáj: pénzbírsággal. Egészen drága mulatság Bostonban eretnekesdit játszani. Egy középsúlyú káromkodás, ha két szavahihető fültanu hallotta, egy dollár; templomkerülés vasárnap három és fél dollár, merész kijelentések, úgymint: »az emberiség a majomtól származik«, vagy: »a polgármester ur egy vadállat« öt dollárral sujtatnak. Katonák őrmestertől lefelé félárat fizetnek: Már cpk a forgalomra való tekintettel is. A katonák Amerikában is többet káromkodnak. # A vajdasági utazók és kereskedelmi alkalmazottak tanulhatnának James Mól sheriíftől, aki a megye pénzügyi bizottságához egy megkeresést intézett, a melyben arra kérte a bizottságot, hogy számára egy komplett hamis fogsort vásároljanak. A sheriff azzal indokolta meg kérelmét, hogy a múlt tavasszal egy hivatalos expedíción mérgezést kapott, amelynek következtében az összes fogai kihullottak. Most fogatlanul áll a világban és csak folyadékokkal kénytelen táplálkozni, mert fogak hijján szilárd halmazállapotban levő eledelt képtelen megrágni. A szerencsétlen sheriff beadványának következtében bizottság szállt ki a sheriff lakásába s szakszerű vizsgálat alá vette az állkapcsait. Kiderült, hogy a sheriffnek már gyermekkorában lyukas volt két zápfoga és amerikai precizitással kinyomozták, hogy a balszélsö szemfogát egy ifjúkori verekedés alkalmával vesztette el. A bizottság a fogas kérdésben úgy döntött, hogy a három régi fog kivételével viselik a hamis fogsor költségeit. * A kis tolvaj megeszi a nagy tolvajt, ezt a közmondást sohase hallottam, de azért lehet benne valami, legalább is ezt igazolja az alábbi história. Az egyik íiladelfiai lapban a következő hirdetés jelent meg: Tegnap délután a Ghestnut-Stneaten, a postahivatal közelében egy aranyórát találtam. A tulajdonosa J. C. Smithnél, North-Street 287. szám alatt, ha a kishirdetés árát megfizeti, átveheti az óráját. Az ártatlan apróhirdetésre másnap reggel kilenc órakor harmincöt ember jelent meg Smith ur lakásán. Smith ur egyenkint bocsátotta be őket a szobájába. — Az aranyórámért jöttem — mondta egy gyanús külsejű fiatalember. — Úgy, tehát ön vesztette el? — örvendezett J. C. Smith és elébe tett egy duplafedelü, gyönyörű aranyórát — ez az? Jól nézze meg! A fiatalember nem habozott sokáig és a rövid lelkitusa mellőzésével kijelentette: — Igen! Ez az én elvesztett órácskám! A becsületes megtaláló együtt örvendezett az óra tulajdonosával, aki már távozni akart, amikor igy szólt Smith ur: Budapestről jelentik : Costa Fora, az Európaszerle ismert kiváló publicista nyílt levelet tett közé az Adeverul legfrissebb sza'mában. — Mivel a Bratianu-kormány hivatalos lapja, a Viitorul — mondja a nyilt levél — rendszeresen sértegetett és rágalmazott azzal a céllal, hogy befolyásolja a közönséget, személyesen Jonel Bratianuhoz, a liberális kormány és a párt vezetőjéhez fordultam, akinek szolgálatában ál! a Viitorul és felhívtam figyelmét három Ízben is arra, hogy e sértésekért őt magát teszem felelőssé és párbajra hívom akkor, ha már nem lesz jniniszterelnök. A nyílt levélben ezek után kijelenti Costa Fora, hogy elérkezett az ideje a lovagias elégtétel kérésiek. Gracoski tengernagyot és Mavrocordat tábornokot, — akik hosszú időn át a király szárny-Budapestről jelentik: A budapesti büntetőtörvényszéken csütörtökön tárgyalták Lendvai-Lehner István sajtóperét, amelyet Drózdy Győző indított ellene. A tárgyalás rendkívül izgatott hangulatban folyt le és egymásután röpködtek az elnöki rendreutasítások. A per alapja Lendval-Lehnornek egy cikke volt, amely a Nép-ben jelent meg és a mely válasz volt Drózdy egyik parlamenti beszédére. A tárgyaláson Drózdy kijelentette, hogy hajlandó kölcsönös bocsánatíkéréssel elintézni az ügyet, de egyben hozzátette: — Most is fentartom azt a véleményemet, hogy ha ön nem is tiz esztendőt, de pár esztendőt igenis megérdemelt cikkeivel. — Húszat' — szólt közbe a tárgyalóterem padsoraiból egy fehérhaju, feketeruhás idősebb ur. — Ki mondta ezt — állította meg a tárgyalást Schadl elnök. — Ki merészelt közbeszólni, hogy húsz esztendei büntetésre megérett Lendvai képviselő ur. — Dobos László vagyok — lépett a bírói emelvény elé a közbeszóló — Ceglédről, Lendvai képviselő ur tanúja. Lendvai: Ha kapok elégtételt, akkor... Dr. Sebestyén, Drózdy ügyvédje közbeszól: ön nem beszélhet elégtételről, aki -nem. akar elégtételt adni. — Ja igaz, tiz dollárt kapok a hirdetésekért. A fiatalember nagyon elcsodálkozott a horribilis apróhirdetési számlán. — Én több drága lapban adtam fel ugyanezt a ’Hirdetést — magyarázta Smith ur és az állítólagos tulajdonos, aki a zsebében érezte a majdnem félkilós aranyórát, vidáman fizetett. Hasonló jelenet játszódott le a többi harmincnégy jelentkezővel is, Smith ur minden esetben kihúzott a kredeneböl egy csodás arany kronométert és a gazdája boldogan szurkolta le a tiz dollárokat. A végén mindenki örült, hogy milybn alaposan becsapta a másikat. A jelentkező büszke volt, mert potom áron jutott egy vagyont érő aranyórához, a becsületes megtaláló pedig azért röhögött a markába, hogy a két dolláros, hamis-arany burgonyákon nyolc dollárt keresett tisztán. Mert Amerikában ezt tiszta üzletnek nevezik. Üzlet és illúzió. Az üzlet a Smith űré, az illúzió az óratulajdonosoké ... (—.) segédei voltak, az utóbbi azonkívül udvari marsai1 és katonai kabinet-irodai főnök — kérte fel segédeiül. Ezek, megvizsgálván az ügyet, levelet intéztek Costa Foruhoz, amelyben azt a tanácsot adják neki, hogy ne küldjön segédeket Bratianuhoz, mert Bratianu beteg és mert meggyőződésük szerint Bratianu válasza nem lenne megfe'elő elégtétel, Különben is Costa Forunak Bratianuhoz intézett három leveléből világosan kitűnik, hogy ez esetben Bratianu a sértet* tehát a ő kötelessége segédeket küldeni o*,. .a Foruhoz. — Vájjon e!kü!di-e Bratianu ur hozzám a segédeit ? — kérdi Costa Foru nyilt levele, amely érthető szenzációt Keltett mindenütt és az egész ország érdeklődéssel várja, hogy milyen választ fog adni Bratianu Jonel a nyilt levélre. — Elégtétel nekem az, hogy ön zsidó — kiáltotta az üg3rvéd felé Lendvai Lehner. Az elnök mindkettőjüket rendreutasitotta. Lendvai: Nem pofozhatom fel a főma gdnvádló ügyvédjét... Drózdy: Borzasztó, már a főtárgyalásra is részegen jön. A biTóság a sorozatos sértésekre viszszavonult, hogy azokat elbírálja, míg Lendvai-Lehneir a tárgyalóterem egyik padjába ült és ott zsklózott tovább. — Ne zsidózzon! — szólt rá Drózdy ügyvédje. — Zsidópénzért, ugy-e, jó volt újságot Írni. — És jó volt a zsidó orvos segítsége is a sorozásnál — toldotta meg Drózdy ügyvédje mondatát. — A legaljasabb hazugság, ami mocskos száját elhagyhatja — felelte Lendvai-Lehner. A bíróság közben visszatért és kihirdette, hogy valamennyiüket rendreutasitja, majd újabb békeajánlatot tett, mire a peres felek meg is egyeztek egymással kölcsönös nyilatkozatokban. — És majd közzétesszük a lapokban — folytatja Lendvai-Lehner ügyvédje. — Tőlem akár ki is plakatirozhatják az uccasarkokon — válaszolt Drózdy és eltávozott a .tárgyalóteremből. Zsinatot tartanak Vrbászon az ország evangélikus egyházai A jugoszláviai magyar, német és vend ágostai evangélikus egyház testületéi, őfelsége Alekszandar király képviselőjének jelenlétében április 15-ikén tartják meg nagy és fényes ünnepségek keretében egyházi zsinatjukat Vrbászon. A német, magyar és vend luteránusok küiön szervezkedése az államalakulás első idejében vált szükségessé, mert az egyház szlovák hivei intranzigens álláspontra helyezkedtek és kimondták a külön egyházi tömörülést. A szlovákok kiválása után a német, magyar és vend hívők külön egyházi kerületet alakítottak 1923 julius 2-ikán, amelyet egy 1925-ben kelt királyi ukáz jóváhagyott és megengedte egyúttal, hogy az uj egyházkerület 1928-ik évig' zsinatot hívhat össze. Ezt az első zsinatot tartják meg április 15-ikén délelőtt kilenc órai kezdettel a vrbászi evangélikus templomban. A zsinaton Wagner Gusztáv Adolf esperes egyházi elnök és Rőt Vilmos dr. kikindai ügyvéd elnököl és azon a királyi képviselőn kívül a zsinati képviselők, a vallásügyi miniszter képviselője és a megyei hatóságok kiküldöttjei nagy számban résztvesznek. A különböző formalitások elintézése után következnek až egyházi zsinat tanácskozása és a választások megejtése. A zsinatot délben diszebéd követi, este pedig ünnepélyes hangverseny és előadás lesz, amelyen a vendégek is megjelennek. A meghiúsult leányrablás Tárgyalás a szuboticai törvényszéken Csütörtökön tárgyalta a szuboticai törvényszéken Pavlovics István törvényszéki elnök tanácsa a leányrablás kísérletével vádolt Stepancsics Radoszlav szentai földműves bűnügyét. A vád szerint Stepancsics 1924. év november 21-én este Szentán el akarta rabolni az uccán haladó tizenhét éves N. 1.-t. A vádlott kijelenti, hogy nem érzi nr gát bűnösnek., és nem akarta elrabolni a leányt. O azon az estén több korcsmában megfordult, sokat ivott és amikor az Eugen kávéházba akart menni, a Bordzsoski-féle ház előtt találkozott a fiatal leánnyal, aki két fiatalember és egy leány társaságában volt. Két év óta ismerte a leányt és szerelmes volt bele. Amikor meglátta, tréfából megfogta a kezét és rákiá’tott. A leány megijedt és segítségért kiáltozott, mire ő elengedte a leányt és elfutott. Amikor az eset történt, részeg volt. A vádlott után N. L-t hallgatták ki, aki máskép adta elő a történteket. E szerint a leány, amikor Bordzsoski Istvánnal, Pornorovacski Nevenkával és Stepancsevics Szlavkóval, a vádlott fivérével egy bálból jövet hazafelé tartott, a Bordzsoski-fcle ház előtt már várta őket a vádlott, aki minden szó nélkül megragadta és egy ott várakozó bérkocsi leié húzta. Erőszakkal a bérkocsiba akarta emelni, de ő teljes erőből segélyért kezdett kiáltozni, mire Vuics István és Borgics Milos, akik véletlenül arra haladtak, futva közeledtek. A vádlott ekkor elengedte a leányt és barátaival a bérkocsiba ugorva, gyorsan elhajtatott. A vádlott ismételten tagadta, hogy el akarta rabolni a leányt, míg Borgics Milos és Vu'cs Milán a leány vallomását erősítették meg. A bíróság a tárgyalást félbeszakította és uj tanuk megidézése végett folytatását e hó 15-ére, csütörtökre tűzte ki. A folytatólagos tárgyaláson több fontos tauut fognak kihallgatni. Costa Fora párbajra hívta ki Bratianu volt miniszterelnököt Két év óta húzódó lovagias ügy a román politikában Hány esztendőt érdemel Lendvai-Lehner A Drózdy—Lehner-pör kölcsönös sértegetések után kölcsönös bocsánatkéréssel fejeződött be
